Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

@moraki:

1. Pl. adós kifizette tartozását, végrehajtást kérők (összes) halasztást/részletfizetést engedélyeztek, bíróság felfüggesztette eljárást, stb. Ha ezek közül bármi megtörténik a lezárás előtt, végrehajtónak kötelessége törölni az árverést. Ennek okáról nem is kell tájékoztatnia az árverezőket.
2. Nem. Végrehajtónak díjazás jogszabály alapján jár. Adós hirdetheti ingatlant, de csak akkor fogja (épeszű) valaki megvenni, ha minden végrehajtási jog törlésre kerül = minden tartozás ki van fizetve. Ha a vételárból kifizetnek minden tartozást, lásd 1. pont. A többit meg felejtsd el minél hamarabb.
3. Árverési hirdetmény végén le van írva. De áruld már el, milyen alapon akarsz? Mit csinált a végrehajtó, ami "a végrehajtási eljárás szabályait és a végrehajtási kifogást előterjesztő jogát vagy jogos érdekét lényegesen sért[i]"? Törölte az árverést? Nyugodtan gazdagítsd 15.000 Ft illetékkel az államkasszát.

Kedves Fórumozók!

3 kérdésem lenne (hozzáteszem, teljesen laikus vagyok a témában).

1. A végrehajtó milyen okból kifolyólag törölheti az árverést a lejárati dátum/időpont előtt, ha már történt érvényes vételi licit?
2. Elképzelhető-e, hogy a végrehajtó összejátszik az adóssal? Pl. Valaki licitált az ingatlanra. Végrehajtói díjként kapna a sikeres licitálás után a végrehajtó 300.000 forintot. Közben az árverés alatt lévő ingatlant az adós meghirdette ingatlanirodán keresztül is (megteheti ezt egyáltalán?). Próbál időt nyerni. A végrehajtó felhívja az adóst és közli az adóssal, hogy érkezett érvényes vételi ajánlat 6.000.000 forintra. Amennyiben viszont az adós nagyobb összeget ajánl fel neki az ingatlanirodán keresztüli sikeres értékesítés összegéből, akkor ő törli az árverést. Tudom, ez egy kicsit nonszenszként hangzik, de lehetséges?
3. Élhetek-e én, mint árverési vevő végrehajtási kifogással a végrehajtó ellen. Ha igen, meddig, hol és hogyan?

A válaszokat előre is köszönöm!

137. § (1) A végrehajtás alá vont ingatlant megszerző új tulajdonos tulajdonjogát csak a következő jogok terhelhetik: a) a telki szolgalom, b) a közérdekű használati jog, c) az ingatlannyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti jog, d) a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlannyilvántartásba bejegyezve. (2) Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog - függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve -, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős, vagy ha azt a jelzálogjog keletkezése után szerződéssel létesítették.

Tisztelt Hozzáértők!

Tehermentesen árverésre bocsátott ingatlanok esetén ugye minden eseteben megszűnik minden árverés előtt bejegyzésre került jelzálog?

A választ nagyon szépen köszönöm!

Másik árverező többnyire a licitnapló lezárásával kapcsolatosan tud kifogást előterjeszteni, ahhoz pedig az adósnak nem sok köze van. Tudni kéne, mit akar a bíróság az adóstól, mert így nagyon nem tiszta a dolog. Továbbá, ha az adós külföldön van, akkor ügygondnok van neki kirendelve, tehát az adósra külön nem kell várni.
A végrehajtótól kell érdeklődni, hogy most mi van, és tőle lehet az ügygondnokot is megtudni, ha pedig olyan nincs, akkor a bíróságot tájékoztatni a végrehajtó eme mulasztásáról.

Tisztelt Fórumozók!
Hónapokkal ezelőtt árverés útján vásároltunk egy ingatlant, de miután kifizettük, kiderült hogy egy másik licitáló jogorvoslattal élt ellenünk. Legutóbb amikor beszéltünk a bírósággal, akkor kiderült hogy az adósra vár a bíróság. Csak nem tudom hogy ő hogy jön a képbe. Kiderítettük hogy Amerikába menekült a családjával legalább 6 éve. Szeretném megtudni hogy mit akar a bíróság az adóstól? Ő nem fog átvenni semmit és nem fog aláírni semmit, mivel elmenekült innen. Szóval milyen határideje van neki mennyi ideig kell várni arra, hogy döntsön helyette a bíróság? Szeretném megtudni hogy optimális esetben mennyit kell még várni, ha Jogorvoslat benyújtó nem ad be újabb fellebbezést, és a bíróság is úgy találja hogy tud döntést hozni ebben a szerintünk roppant egyszerű ügyben, akkor körülbelül mikorra várhatunk valamiféle eredményt? Vagy a bírósági folyamatot be tudná valaki mutatni? A választ előre is köszönöm.

Akkor most adós a bérlőm? Van köztünk jogviszony? Vagy epp azert nem mondhatok fol néki. Mert nincs köztünk szerződés?

@gerbera

A hirdetményben nincs erre utalás, telefonban lerázóan mondták, hogy ezt majd a nyertes vevővel közlik, de szerintem ez nem valami korrekt. Személyesen, némileg határozottabban még rá fogok kérdezni.

Albérlővel kapcsolatos kérdésemben nincs véletlenül tapasztalatod? Az ingatlan beköltözhetően van árverezve, de tudomásom szerint jelenleg albérlő lakja, hogy papírozva vagy anélkül, arról nincs infóm. Ha anélkül, gondolom nem sok vizet zavar a folyamatban. De ha részéről jóhiszeműen kötött bérleti szerződéssel, akkor ez mennyire kavarhatja meg a kártyát?

Nem rakhatod ki. Lakottan veszed az ingatlant, tehát nincs jogcímed a beköltözésre. Ha nem fizet használati díjat, fizetési meghagyást kérhetsz ellene, aztán vagy fizet, vagy nem. Ha nem fizet, akkor végrehajtást indíthatsz ellene, aztán vagy sikerült behajtani, vagy nem.

Ha nem fizet használati díjat, kirakható? Ha igen, akkor milyen pert kell indítani?

Ha lakottan vásárolsz egy ingatlant, akkor nincs jogcímed a birtokba vételre. Azonban, a másik tulajdonostárssal tárgyalhatsz arról, hogy esetleg a 141. § (5) szerint fennállnak-e annak a feltételei, hogy a következő árverésre már beköltözhetően legyen meghirdetve az ingatlan.

Tény, lakottan lett árverezve(osztatlan közös tulajdon okán, bár a nem adós tul. társ a teljesen szeparált, másik ikerházfélben lakik). Így, ha jól értem, használati joga maradt adósnak, nem kérhetek kiürítést? használati díjat kérhetek? ha ez az összeg (mert fizetni nem fog)eléri a lakott-beköltözhető ár közti különbözetet, utána ki lehet rakni?

@miago

„Az, hogy az adós az ingatlan elhagyására kért és kapott-e halasztást és hány hónapot az árverést követően, az zsákbamacska?”

Nem az. Ezt a tényt az árverési hirdetményben, az ingatlan jellemző sajátosságaként fel kell tüntetni. Előfordulhat, hogy a végrehajtó ezt elmulazstja, de még mindig meg lehet tőle kérdezni, akár telefonon is, és köteles erre vonatkozóan információt szolgáltatni.

@vanca
„Amikor a becsértéket megállapították-adós lakott benne-miért nem beköltözhetőnek lett nyilvánítva?”

Azért, mert Vht. 140. § (1): A végrehajtó az ingatlan értékesítése előtt (...) megállapítja az ingatlan becsértékét mind a beköltözhető, mind pedig a lakott állapotban történő értékesítés esetére.

A végrehajtó tehát nem a becsérték közlésekor állapítja meg, hogy az ingatlan lakott-e vagy beköltözhető, hanem később, azt is elárulom, melyik intézkedésében: az árverési hirdetményben, ld. 143. § (1) e) pont.

@Rumfo
„Az árverési vevő is a végrehajtóval van jogviszonyban és nincs jogviszonyban az Adóssal. Ingatlannal pedig semmiképp.”

Aha. Tehát az árverési vevőnek nincs köze az ingatlanhoz. Ezt valahol máshol és másnak add elő, ne nekem!

Az elővásárlási jogot jó ideje csak árverésen lehet érvényesíteni, az előzményben leírt módon, és előárverezési jognak hívják. Azért volt szükség a bevezetésére, mert egy gyakorlatilag megnyert licitre utólag (persze csak adott határidőig) rámondhatta az elővásárlás jogosultja, hogy ő akarja megvenni az ingatlant, kiütve ezzel az árverésből a már nyertesnek tűnő árverezőt. Ezt szüntették meg azzal, hogy aki ezzel a jogával akar élni, köteles az árverésen résztvenni, és az igényét ott bejelenteni. Ha nem teszi, vagy csak utólag jelzi az igényét, az jogvesztéssel jár.
Egyébként, az előárverezési jogosult csak úgy tud előárverezni, ha ekként aktiváltatja magát. Ha normál árverezőként aktiváltatja magát, utólag nem reklamálhat, hogy dehát ő előárverezésre jogosult lett volna.

Ja! Egy jó szomszéd aranyat ér!! Már ha szomszédról van szó! Sokszor van az Önkormányzatoknak előárverezési joga, az 1993. évi LXXVIII. Tv. szerint. Ezt minden PDF kiírás tartalmazza, ha szerencséd van ez is az! Bár ezt nem fogod megtudni, ha csak kóddal jelenik meg a licitnaplóban.

Köszönöm

Tehát licitálnia kell? Kvázi licitálhatunk lassan pár órát rá és utána van esélyem hogy remek szomszédok lehessünk ?

A 123/A első mondata mit jelent? Van olyan törvény ami csak kényszerértékesítésre enged elővásárlási jogot, vagy olyan ami megjelölten arra is?
123/A. §(1) Ha törvény a dologra nézve elővásárlási jogot enged annak kényszerértékesítésére, azt e törvény alkalmazásában előárverezési jognak kell tekinteni (a továbbiakban: előárverezési jog). Előárverezési jog szerződéssel nem alapítható. Az előárverezési jog bírósági végrehajtás során történő gyakorlásának feltételeit e törvény határozza meg.

Igen, nem

@emerico2004, Rumfo, Kovács_Béla_Sándor:
Az előárverezési jog jogosultjának annyi előnye van csak, hogy ha licitál, nem kell a licitküszöb összegével nagyobb ajánlatot tennie a jelenlegi licitnél, hanem mondhatja hogy "tartom" és megegyező összeget ajánl, ami érvényes első licitként fog szerepelni.

Nem láttam még élőben, de úgy vélem, az előárverezési jogával élő licitáló ajánlatától ugyanúgy 5perccel meghosszabbodik az árverés, mint általános esetben - tehát csak a másik licitálón múlik, hagyja-e az előárverezési jogosnak a vagyontárgyat, vagy többet ajánl.

Gyakorlatilag pont nem elővásárlási jogként funkcionál az előárverezési jog.

És ha van esze, két perccel a zárás előtt nyilatkozik a joga gyakorlásáról.

Nem kell feltétlenül elengedni! Ez gyakorlatilag egy elővásárlási jog. Addig licitálj, amíg neked megéri, az előárverező pedig eldönti, hogy tartja az aktuális licitet vagy nem. Ha tartja, akkor az övé. Gyakorlatban: " Ha az előárverezési joggal rendelkező árverező tesz előárverezési jogot gyakorló nyilatkozatot, azt az Elektronikus Árverési Rendszer az előzőleg közzétett, legmagasabb összegű, érvényes vételi ajánlattal megegyező összegű vételi ajánlatként teszi közzé a licitnaplóban."

üdvözlet

Beszálltam egy árverésbe és árveréseim menüpont alatt találkoztam egy olyannal hogy a tételre előárverezési joggal jelentkeztek. ez gyakorlatban a licitben hogy fog jelentkezni tudja valaki ? találkozott már valaki vele ? tudni fogom hogy tartja nem tartja ilyesmi,megnyertem nem nyertem vagy bökjek rá valamit oszt jó napot ? :D .... vágom hogy engedjem el de érdekel. mindig tanul valami újat az ember.

Tisztelt szakértő!
Részemre bonyolult ügyben kérnék segítséget.
A ház amiben lakunk fele a férjemé a másik fele az apósoméké volt.2011 Novemberében ajándék címen kaptam meg ezt a részt,/2millió ft értékben/így fele az enyém lett.2012-ben a férjem elajándékozta a részét a gyermekünknek,csak haszonélvezet maradt neki az egész házon.2015 májusban gyámügyi engedéllyel eladtuk 7500000ft-ért.2016 áprilisban érverésen vettem egy házat 9660000ft-ért+1360000ft végrehajtási díjért.Szerettük volna ha továbbra is 1/2 az enyém,1/2 a gyermekeinké
(azóta már 2 van)lenne,férjemé maradna a haszonélvezet.
Licitálni csak egy néven lehetett,így maradtam egyedül tulajdonos.Kérdésem:Ilyen esetben hogy alakul, mennyi az illeték?A gyermekünk része után is kell fizetnünk?csak utána írathatom a részükre?
Köszönöm a segítségüket.