Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

"...végrehajtó előírja árverési vevőnek zárszerelő szakember, teherautó, 8!!!! db rakodómunkás és zárt tároló biztosítását..."
Ez az egész kényszerköltöztetés, menete, költségek, rögzítve van valahol a vht-ban? Mert én sehol sem találtam róla infot. Vh-tól pedig azt az infot kaptam, hogy kb félmilliós költséggel kell számolni. Kicsit durvának érzem ezt az összeget. Persze, ha az ország másik felébe kellene szállítani két teherautónyi ingóságot és valami 100ezer forintos zárat szerelnének be, akkor talán oké lenne...de gyanítom itt valaki kaszál az ügyön...

Gerbera: "A végrehajtást kérőnek ehhez semmi köze. Ő a végrehajtóval van jogviszonyban, nem az árverési vevővel, és főleg nem annak az ingatlanával.
Ez a kiürítés a te bizniszed, neked kell megoldanod a törvényes keretek között. "
Az árverési vevő is a végrehajtóval van jogviszonyban és nincs jogviszonyban az Adóssal. Ingatlannal pedig semmiképp. Az ingatlant Végrehajtó foglalja le, Neki kell átadnia is az Árverési vevőnek, ez a végrehajtás része! Az, hogy a kiürítés költségét ráverik Árverési Vevőre, egy dolog. De hogy végrehajtó előírja árverési vevőnek zárszerelő szakember, teherautó, 8!!!! db rakodómunkás és zárt tároló biztosítását, hát ez abszurd. Mindezt úgy, hogy a köztünk fennálló szerződés szerint Beköltözhető állapotban vásárolunk ingatlant.

Amikor a becsértéket megállapították-adós lakott benne-miért nem beköltözhetőnek lett nyilvánítva? Adós persze így jobban jár, mert akkor azt a 30% különbözetet a vh-t kérők viszik, így viszont, ő teszi zsebre?

Tisztelt Hozzáértők!

Az árverésekkel kapcsolatos törvényi háttér böngészése közben felmerült bennem pár kérdés. Nagyra értékelném, ha tudnátok válaszokkal szolgálni az alábbi felvetéseimre:

1. Az, hogy az adós az ingatlan elhagyására kért és kapott-e halasztást és hány hónapot az árverést követően, az zsákbamacska? Csak a jegyzőkönyv aláírásakor szembesül vele a vevő vagy valamilyen módon korábban is megtudható?
2. Mi van abban a helyzetben, ha az árverési hirdetményben az ingatlan beköltözhető és nincs maradásra jogosult személy, de a lakásban valójában albérlő lakik, mert az adós menet közben bérbe adta? Ez esetben a bérleti szerződéstől függetlenül a bérlőre is vonatkoznak a Vht.szerinti kiköltözési határidők, mondván hogy az adós jogán tartózkodik az ingatlanban, vagy a bérlő részéről jóhiszeműen kötött bérleti szerződés tartalma lesz a mérvadó? Vagy az adós jogszerűen nem is köthet bérleti szerződést a végrehajtás alatt álló ingatlanára ezért az ilyen szerződés alapból semmis és a bérlőt nem védi semmi? Ilyenkor miként alakul a kiköltözési határidő?
3. A kiköltözési határidőt követően 15 napon belül indított kiürítési kérelemmel kapcsolatosan úgy vettem ki, hogy a kiürítéssel kapcsolatos költségek a kiürítést kérőt, vagyis az árverési vevőt terhelik, viszont a végrehajtási költségek értelmezésében kissé elvesztem. Nagyságrendileg milyen összeget kell itt elképzelni?

Köszönöm!

Köszönöm szépen.

„Mikor beszélünk társtulajdonosról és mikor tulajdonostársról?”
Tulajdonképpen szinonimák, én az utóbbi javaslom.

Az értékkülönbözetet(lakott-beköltözhető állapot között) hogyan kell kiszámolni? Kinek tartozom megfizetni?
?

Elvileg tehát jogosult vagyok ilyesmire, kezdeményezhetek egyezséget, és ha nem akar egyezkedni, az egész lakást használni akarja, akkor kell a per? Mikor beszélünk társtulajdonosról és mikor tulajdonostársról?

Bor: be. De lehet, hogy ahhoz is perre lesz szükséged.

Kedves Fórumozók!

Mostanában lesz aktuális egy árverés befejezési ideje, amin szívesen licitálnék, de pár kérdés összegyűlt bennem a 94 évi LIII (vht)-vel kapcsolatban, melyek tételesen:

1.: Ha az ingatlant beköltözhetően, és tehermentesen árverezik és nincs olyan személy, aki nem köteles sikeres árverés esetén kiköltözni, akkor ez a 137. § (1) / (c), illetve (d) pontokról is nyilatkozik (miszerint nincs sem nem törölhető bejegyzett haszonélvezeti jog, sem törvényen alapuló haszonélvezeti jog az ingatlanon)?

2.: 150. § ugye olyan esetekre vonatkozik, amikor az árverési vevőnek tartozik az adós (ami miatt végrehajtás alá vonták az ingatlant)?

3.: 151. § (3): Tehermentesen hirdetett ingatlan esetén ugye nem lehet ilyen jelzálogos követelés?

4.: 154. § (2): Az adó és az egyéb köztartozások akkortól is terhelik a vevőt az árverés napjától, ha halasztási kérelem (154./A § (5)) miatt csak pl. 6 hónap múlva költözhet be?

5.: 154./A § (13): Ezek milyen jogok és kötelezettségek? Pl. a lakatossal történő zárfeltörés jól gondolom, hogy ide tartozik? Mit foglalhat ez még magába?

6.: Az árverési vétel időpontja és az adós kiköltözésének időpontja közötti rezsi kit terhel pl. egy nem vízórás, közös költséges, felújítási alapos, nem egyedi mérésű távfűtéses panel lakás esetén?

A válaszokat nagyon szépen köszönöm!

Sziasztok! Azt szeretném kérdezni, hogy 1/2 tulajdon árverézésénél a tulajdonostárs bentlakása az egész ingatlanra vonatkozik, vagy csak a fél lakásban lakhat? (Árverés esetén sem köteles kiköltözni: tulajdonostárs, lakottan megállapított forgalmi érték.) Árverési vevőként beköltözhetek a lakás másik felébe?

esetleg a végrehajtónak?(mert fennmaradt adós tartozásának még 3/4 része) Mellékesen adós 1 év alatt kuplerájt csinált a lakásból, a falak áznak, állatkertet üzemeltet...

OFF

Óh!, te jó Ég...

ON

Köszönöm a választ, gerbera. A különbözet (lakott-beköltözhető állapot között) az adósnak kell megfizetnem? Vagy a másik 1/2 - nem adós - tulajdonosnak?

Neked ahány hozzászólásod, az annyi nick? Mintha másik topikban is te kérdezted volna ugyanezt, egy harmadik nick-kel.

Kiürítés iránti per, de számolj azzal, hogy a bíróság kötelezni fog az értékkülönbözet megfizetésére.

közel egy éve próbálok vele tárgyalni, leráz, esze ágában sincs kiköltözni. 1 éve nincs villany, elvitték az órát a tartozások miatt.Kizárólag gázt fizet, télen azzal fűt. Másik lakásuk (új feleségé)üresen áll a kerületben. Szeretném birtokba venni, milyen jogi lehetőségem van? Nem tárgyal, szóba sem áll velem,pénzért sem fog kiköltözni, azt mondta, nincs az a pénz...

Van joga ott lakni. Tárgyalni kell vele, lelépési pénzként felajánlani neki a tulajdoni illetőségének lakott és beköltözhető becsértéke közötti különbözetet.

Kérem, válaszoljon vki

Ismerősöm tavaly árverésen megvette az ingatlan felét (lakottan volt hirdetve).3 hónapja megvette a másik felé (adós gyermeketol(a szerződésben nm rendelkeznek a birtokba adásról). Milyen uton lehet adóstól megszabadulni? Joga van ott lakni?

Tehát az önkéntességi határidő lejárt? Nos akkor nem jár neki a a lelépési pénz, de ezért nem jár neki, nem pedig azért, amit a végrehajtó állít.

Az ingóságok sorsa:
182. § (1) Ha a kötelezett vagy képviselője nincs jelen a végrehajtás foganatosításánál, a kiürítendő lakásban lévő ingóságokat a végrehajtó összeírja. Az ingóságoknak másik lakásban vagy másik helyiségben való elhelyezése után a lista egy példányát itt is el kell helyezni. Ha az ingóságok elhelyezése olyan lakásban történt, amelyet kizárólag a kötelezett vagy családtagjai használnak, a végrehajtás foganatosítása után a lakást le kell zárni és le kell pecsételni.
(2) Ha a másik lakásban a kötelezett ingóságait vagy egy részüket nem lehetett elhelyezni, raktárban vagy más alkalmas helyiségben való elhelyezésükről - a kötelezett költségére és veszélyére - a végrehajtást kérő gondoskodik. A végrehajtást kérő az ingóságokat 30 napig köteles tárolni.
Téged az utolsó mondat izgat: A végrehajtást kérő az ingóságokat 30 napig köteles tárolni. Ez pontosan azt jelenti, amit első olvasatra jelent. Másodsorban pedig jelenti azt, hogy az árverési vevő az ingóságokat 30 nap elteltével már nem köteles tárolni. Tehát hulladékként kezelheted, elszállíthatod, megsemmisítheted (vagy akár meg is tarthatod). Vagy - ha még megvannak - később is átadhatod az adósnak. Egy a lényeg: 30 nap elteltével nem tartozol elszámolással az adósnak az ingóságokról. Mert ha a tárolás az adós költségére és veszélyére történik, mennyivel inkább a tárolási kötelezettség megszűnése. Sőt, akár még költségtérítést is követelheztsz az adóstól a tárolásért.
Magánvéleményem, hogy 25 ezret zsebből zsebbe simán megér, hogy az adós békéssen elhúzza onnan a csíkot.

Gerbera errol a lelepesi penzrol olvastam a forumotokon, megis kerdeztem a vegrehajtot rola, mire o azt mondta, higy mivel az adosnak tobb ingatlanat is elarverezik, nem jar neki. amugy a 30 nap onkent atadas lejart. ma hivtam a vegrehajtot, azt mondta mar ketyeg a 60 nap, amit ki kell varni a kenyszerbirtokba adas elott. a kerdesemre, hogy mi lesz a sorsa az ingosagokna, amit a lakasban fogunk talalni, azt felelte az ugyintezo holgy, hogy az mar az en birtokomba marad, az ados mar nem nyulhat hozza, mivel lejart a hatarido erre. igazabol nem volt hatarozott, szoval ha vki meg tudna mondani biztosra, hogy a kenyszeratadas utan at ingatlanban talalt ingosagoknak mi lesz a sorsa, nagyon megkoszonnem. ennek fuggvenyeben esetleg elgondolkodnek az illeto ajanlatan, mar ha az jobban megerne es egyszerubb lenne. koszonon

A végrehajtást kérőnek ehhez semmi köze. Ő a végrehajtóval van jogviszonyban, nem az árverési vevővel, és főleg nem annak az ingatlanával.

Ez a kiürítés a te bizniszed, neked kell megoldanod a törvényes keretek között. Ilyen törvényes keret például a 154/B. § szerinti lelépési pénz, ami akkor illeti meg az adóst, ha a kiköltözési kötelezettségének a 154/A. § (1) és (5) bekezdésben foglalt határidőben eleget tett, és az ingatlant kiürített állapotban, az árverési hirdetményben feltüntetett tartozékokkal együtt átadja az árverési vevőnek. Ha a vételár meghaladta a 2,5 milliót, akkor a 25 ezrét simán megkapja az adós, illetve akkor már többet is.

Kedves ius latraus,

sajnslom, de nem szakmakent uzom az arveresi vevo mesterseget, biztosan emiatt is kerdezek hozzaerto embereket.

• szerinted egyszerubb, ha fizetek?
• ha jol ertelmezem a paragrafust, amit csatoltal, az ingosagok 30 napos tarolasa utan, meg ha azok az elarverezett lakasban is maradnak, ki lehet oket dobni? ha nem mit lehet veluk tenni 30 nsp utan?

elvileg mivel nem en vagyok a vegrehajtast kero, kerhetem a vegrehajtas kerotol az ingosagok elszallitasat , igaz?

vajna

Nem dobhatod ki.

„182.§(2) Ha a másik lakásban a kötelezett ingóságait vagy egy részüket nem lehetett elhelyezni, raktárban vagy más alkalmas helyiségben való elhelyezésükről - a kötelezett költségére és veszélyére - a végrehajtást kérő gondoskodik. A végrehajtást kérő az ingóságokat 30 napig köteles tárolni.”

A 25000,- forintos kérdésedre pedig egy közhely: az árverési vevő is egy szakma, nem ártana érteni hozzá.