Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás

Tisztelt szakertok,

az altalam arveresen megvasarolt lakas extulajdonosa hajlando lenne atadni a lakas kulcsait 25000 ft elleneben, meg kellene vennem szerinte a kulcsokat, meg a bent levo hutojet.... a kereset elutasitottam, igy kozolte, hogy nem tud segiteni.
a kerdesem, ha a kenyszeratadas utan meg bent lesznek az illeto ingosagai, azokat koteles vagyok bizonyos ideig orizni ( a helyszinen vagy mashol) , vagy azonnal kidobhatom oket a szemetbe?
koszonom elore is a valaszokat, vajna

Kedves Szakértők!

Van arra bármilyen szabály, hogy az árverés lezárulta után milyen határidővel kell a végrehajtónak a licitálók befizetett árverési előlegeit visszautalnia? A törvényben nem találtam meg, bár lehet, cask elkerülte a figyelmemet.

Köszönöm a választ!

Kedves Fórumozók,
Árverésen lakóingatlan 1/1 tulajdonjogát vettem meg, a jegyzőkönyv aláírásakor kifizettem a teljes vételárat is.
Mivel első ilyen vásárlásom egyáltalán nem vagyok otthon a folyamatban, próbáltam a végrehajtótól érdeklődni a továbbiakról, praktikus tudnivalókról, de egyáltalán nem volt segítőkész, uh szeretném a Ti segítségeteket kérni.

1. mikortól vehetem át az ingatlant legkorábban?
2. milyen jogaim vannak a jegyzőkönyv aláírásától kezdve? Mit jelent, hogy én jogosult lettem, az előző tulajdonos pedig jogvesztett? ki mit tehet és mit nem?
3. jelenleg a lakásban bérlő lakik, de egy közvetítő cégen keresztül vannak ott (ennek a cégnek teljeskörű meghatalmazása van, uh a végrehajtó felé is ok képviselték a tulajt, mivel o kulfoldi)

• mikortól szunik meg ennek a cégnek a megbízása?
• a bérlők az árveréstől számított 30 napra elhagyják a lakást, kinek kell a kulcsot átadniuk/ kivel kell elszámolniuk?
• van-e bárkinek bármi joga, hogy a lakásból a tartozékokat pl beépitett sütő, légkondi stb elvigye, leszerelje? a volt tulajdonos vagy a nevükben eljáró cég meddig tehet/tehet-e ilyet?

köszönöm a segitseget

Ha a 2016.08.21. 19:31-i hozzászólásod az, azzal nem értek (nem érthetek) egyet.

(12) A bekapcsolódással indult végrehajtási eljárás - ha a zálogjogosultnak a bekapcsolódással érintett költségei megtérültek - a végrehajtás (bekapcsolódással érintett több végrehajtás esetén valamennyi végrehajtás) befejeződésével megszűnik.

Tehát a bekapcsolódós végrehajtási eljárás megszűnik, ha a vh-joggal rendelkező főügy(ek) befejeződtek (jellemzően: a követelések megtérültek). Ilyenkor a bekapcsolódós ügy sem folytatható, mert a kielégítési jog csak a zálogingatlan vonatkozásában nyílt meg, ha pedig annak az értékesítése a főügy(ek) befejeződése miatt okafogyottá vált, nincs helye folytatásnak. Ha a jelzálogjogosult bank letiltást meg autófoglalást akar, akkor vh-lappal vagy záradékkal végrehajtást kell indítania.
Ha a bekapcsolódós ügyben az adós teljes vagyona végrehajtás alá vonható lenne, akkor a (12) bekezdés teljesen értelmetlen szabályozás lenne. Nem beszélve arról, hogy egy rendesen fizetett, fel nem mondott jelzálogkölcsön esetében mire fel kellene tiltani az adós munkabéréből?
Összefoglalva: a 114/A. szerinti bekapcsolódás intézménye azt szolgálja, hogy a zálogjogosultnek ne kelljen felmondania a kölcsönszerződését az adóssal csak azért, mert más tartozása miatt lefoglalták az ingatlanát, de ha ingatlanárverésre kerül sor, akkor se veszítse el a kölcsöne fedezetét, hanem előnyösen juthasson kielégítéshez. Ha felmondás miatt keletkezik követelése az adóssal szemben, azt normál végrehajtás útján kell érvényesítenie.

Dehogy teszi! Engem épp az erősített meg az ellenkező véleményemben. Hivatkoztam is rá.

„Csak ugye nem így van leírva.”

De ellenkező módon sincs. Meg a (12) bekezdés egyébként is helyreteszi a bizonytalankodókat, márpedig ha teszi, akkor miért kellene a szöveghez hozzányúlni?

Csak ugye nem így van leírva.

Tehát ezt jogalkotónak kellene javítani, és nem a kúriának szöveg értelmezéssel szembemenve megmódosítani a jogszabályt.

Nincs expressis verbis leírva, de a 114/A. § (12) szerinti szabálynak csak úgy van értelme, ha a bekapcsolódás kizárólag a zálogtárgy vonatkozásában nyitja meg a kielégítéshez való jogot (és ha az ú.n. főügy egyéb teljesítéssel befejeződik, akkor a zálogjogosult bekapcsolódása is okafogyottá válik, és - a költségek megtérültét követően - nem folytatható tovább).
Ez az oka annak is, hogy a bekapcsolódó zálogjogosultnak nem kell felmondania az egyébként rendesen fizetett kölcsönszerződést, és a bíróság sem a felmondás alapján állapítja meg a kielégítési jog megnyíltát, hanem - az általános feltételektől eltérően - csak a (2) bekezdés első mondata szerinti feltételt vizsgálja.
Tehát a bekapcsolódással indult végrehajtásnak egészen más a célja, mint a vh-lappal vagy záradékkal indult végrehajtásnak.

Jól van, nem kell leharapni a fejem, tényleg csak vicc volt.

Nekem is sok bajom van azzal, hogy a józan eszű értelmezéssel szemben vannak tekintélyelv szerint megfogalmazott kúriai "jogszabályok" amik egyébként jogellenesen átírják a jogot.
Mert ugye a kúria nem jogalkotó, de mégis úgy viselkedik.

Viccelődhetsz, akkor is ez a helyzet. A kommentár is kiemeli, hogy a hatályos szabályozás értelmezése bizonytalan, és azt is, hogy a kialakult többségi álláspont további gyakorlati problémát vet fel.
Azt meg szerintem eddig is észlelhetted, hogy a jogi álláspontom kialakításában kevéssé befolyásolnak a tekintélyek.

Tényleg van olyan, hogy a kúria nem a te álláspontodat osztja? :)

Fegyelmi elé valamennyit! (aki különvéleményezett azt csak figyelmeztetésként...)

(Nekem legyen mondva: nem egyhangú, hanem szótöbbséges határozattal. :) )

De látom, a Kúria Polgári és Gazdasági Kollégiuma a te értelmezésedet osztja.

114/A. § (12) A bekapcsolódással indult végrehajtási eljárás - ha a zálogjogosultnak a bekapcsolódással érintett költségei megtérültek - a végrehajtás (bekapcsolódással érintett több végrehajtás esetén valamennyi végrehajtás) befejeződésével megszűnik.

Nem "az ingatlan értékesítésével", hanem a végrehajtás befejeződésével.

Nem értek egyet.

@Kovács_Béla_Sándor: A végrehajtási eljárásba kapcsolódik be, de csak a zálogjogból fakadó igénye végrehajtási eljárás során történő érvényesítésére vonatkozóan (114. § (2), 140. § (6) bek.).
Tehát ha a zálogtárgy árverésen elkelt, vételár jogosultaknak kifizetésre került, a bekapcsolódással indult végrehajtási eljárás befejeződik.

OFF
Egyébként meg: "Öcsém, facsiga..."
ON

Szerintem a zálogjogosult nem csupán a zálogtárgy értékesítésébe, hanem a végrehajtási eljárásba kapcsolódik be. L. még a Vht. 114/A. § rendelkezéseit.

@facsiga77: Ha zálogjogosultnak adós más vagyontárgyán nincs zálogjoga és nem indított adós ellen minden/más vagyontárgyra is kiterjedő végrehajtást, akkor értelemszerűen befejezésre kerül az ő végrehajtási eljárása.

Kovács_Béla_Sándor:

Köszönöm a kérdését, még ha nem is visz előrébb.

Én úgy gondolom, hogy a zálogjog a zálogtárgyon feljegyzett joga a zálogjogosultnak.
A privilegizált joga arra van hogy a zálogtárgyból ő kap először kielégítést, ez egy nagyon brutális előny.

Viszont ha a zálogtárgy elment és ő első helyen megkapta a pénzét (annyit amennyit), akkor utána nincs más dolog amire igényt tarthatna.

Ha pedig mégis marad, akkor a kérdés, hogy a többi végrehajtási cselekményből befolyó bevételre hol áll a sorban a zálogtárgy likvidálódása után.

Gerbera317:

Köszönöm, de ha fizetni akartam volna akkor közelebb is találok ügyvédet vagy jogászt.

Egyébként meg kéne jelenteni a delikvenst hogy ingyen reklámozik.

Miért "esne ki"? A jelzálog nem hátrány, hanem éppenséggel privilegizált jog.

Grave7:

Nagyon köszönöm, megnéztem mindent amit írtál és így tiszta majdnem minden.

Egy kérdés maradt.
A zálogjogosult ha a zálogtárgyból nem kapja meg a teljes pénzét akkor a végrehajtási eljárásban bekapcsolódva marad vagy kiesik annyival amit kapott (nincs más fedezete, tehát a másik ingatlanon nincs rajta).

@facsiga77:
1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 158. § és kifejezetten annak (7) bekezdése szól a végrehajtást kérői átvételi eljárásról. Ekkor csak az átvételi ár 50%-át kell befizetni a végrehajtó számlájára, a másik 50%-kal rögtön a követelésed csökken. A befizetett 50%-ból általános kielégítési sorrend kap mindenki más, az átvevő csak akkor, ha a többiek követelése megtérült.
A Vht. 165. § szól az általános kielégítési sorrendről, a zálogjogosult helyéről pedig a 169-170. §-ok.
Ha a zálogjogosultnak van zálogjoga a többi vagyontárgyon is, akkor ott is elsőbbséget kap (ha bekapcsolódott vagy egyébként végrehajtást indított).
Letiltások esetén a sorrend a Vht. 64. § szerint alakul. Engedményezés, ingatlan átvétel nem változtatja.

Kérdezd meg Súgást. Annyira nyomul itt, hogy talán még ért is hozzá...