Elozo kerdeseimhez meg annyit: ha megkerjuk a kiuritesi kerelmet a jegyzotol, de kozben valahogy csak birtokba tudjuk venni a lakast,megtehetjuk? Vagy ha egyszer a kiuritesi kerelemet mar kiallitottak, muszaly kivarnunk a kiuritesre szant 60 napot?
Koszonom a hozzaszolasokat, tanacsokat!
Tisztelt Forumozok!
Online ingatlanarveresen vasaroltam egy lakatlan Bp-i lakast. Vetelarat kifizettem, 30 napon belul megkaptam az ingatlan arveresi hivatalos jegyzokonyvet, es a felhivast, hogy ingatlan nyilvantartasi eljarast lefolytatasahoz fizessek be 6600 hufot. Megtettem ugyvedem altal mai nappal. Mivel jelenleg kulfoldon tartozkodom, ugyvedem kepviselt eddig a folyamatban. Arrol tajekoztatott ugyved ur a mai nap folyaman, hogy a birtokbaadas nem fog addig megtortenni amig nem kerjuk meg a jegyzotol az ingatlan kiuritesere a kerelmet, illetve meg kell varnunk a kerelem utani 60 nap elteltet. Unszolasomra azt is elmondta, hogy a vegrehajtonal azt mondtak neki, hogy valojaban mi mar tulajdonba vehetjuk a lakatlan lakast ha tudjuk (a kulcs a vegrehajtonal de nem adja at) akkor hogyan tudom tulajdonba venni?
Ugyvedem birtokbavetelrol hallani sem akar a 60 nap eltelteig. En viszont nem ertek vele egyet. Tisztelt Forumozo Szakertok, mit tudok tenni? (jegyzo jelenlete, kulcs/zarszakerto altal felnyitni a lakast, ha ados ingotargyait talaljuk felelos 90 napi tarolas....? Vett mar tulajdonba valaki ilyen modon lakatlannak minositett lakast?
Koszonettel. BP2016
Ez tévedés!
137. § (2) Nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős. Együttes kölcsönfelvételkor ezt nem lehet kikerülni.
Gyula, esetleg így: Pl. Apa, 50% tulajdon, Fia 50 %, de apának haszonélvezete van a fia tulajdonrészén. Felvesznek együtt jelzálog hitelt, apa a saját tehermentes 50 %-ára, fiú a saját haszonélvezettel terhelt 50%-ára. Végrehajtás során apa haszonélvezete a fiú tulajdonrészén nem elvehető, mert már így vették fel a hitelt, tehát nem lehet beköltözni.
@Gyula35: A pdf formátumú árverési hirdetményben mi szerepel? Ott is lakottan van feltüntetve, vagy csak a webes felületen?
Ha a pdf-ben beköltözhető, akkor valószínűleg feltöltési hiba miatt lakott a webes részen. Ha a pdf-ben egyik sem szerepel, akkor hibás a hirdetmény és új árverést kellene kitűzni.
Egyébként, telefonban kérd végrehajtót, végrehajtó-helyettest - ha nem adják, mondd meg, következő munkanap délig visszahívást kérsz XY telefonszámon, hogy válaszoljon a kérdésedre, egyébként panaszt teszel a Magyar Bírósági Végrehajtói Karnál.
Ezt írd meg e-mailben is nekik, ismét vázolva a kérdéseidet (az előző hozzászólásban foglalt két rövid pont megfelelő), írásos választ kérve, kiemelve, hogy az ingatlan megvásárlásán gondolkozol, ettől a lényeges információtól is függ döntésed.
Ha a megadott idő eltelik, de nem kapsz választ/normális választ, írj a Karnak panaszbeadványt, eddigi leveleidet mellékelve.
Tisztelt gerbera317!
Van rajta haszonélvezeti jog bejegyezve, de mivel a végrehajtást kérő a haszonélvező ellen is benyújtotta a végrehajtási kérelmét, ezért a haszonélvezeti jog törlődik.
Peti
Az ok valószínűleg a 141. § (1) c) pont. Azért nem lehet biztosat mondani, mert a másfél képernyőnyi, javarészt fölösleges betűfolyamodba már nem fért bele az a háromszavas információ, ami alapján ezt el lehetne dönteni.
Ok lehet még a b) pont is, de ellentmondásos dolgokat közölsz a haszonélvezőről, úgyhogy erre sem lehet érdemben reagálni.
Az a navos "g" pont az a) ponttal azonos, de nagyon képlékeny ez a jogállás, ami ha nincs lepapírozva, akkor bukta.
A végrehajtótól azért ezt az információt kaptad, mert valószínűleg nem jól kérdeztél (ahogy itt sem), továbbá nem végrehajtóval vagy helyettessel beszéltél.
Szeretnék Öntől segítséget kérni az ügyben, hogy az xxx végrehajtói számú ingatlan részletes adatainál (arveres.mbvk.hu-n), miért úgy van feltüntetve, hogy nem beköltözhető az ingatlan?
Én megnéztem az ingatlan tulajdoni lapját, és ott ugyan szerepel egy holtig tartó haszonélvezeti jog bejegyzés 2005-ös keltezéssel B.F. nevére, de ha jól tudom, akkor a Vht.137.§ (2) bekezdése alapján "nem terheli az ingatlant megszerző tulajdonos tulajdonjogát a haszonélvezeti jog - függetlenül attól, hogy az ingatlan-nyilvántartásba be van-e jegyezve -, ha annak jogosultja a végrehajtást kérő követelésének kielégítéséért felelős". Ezt véleményem szerint Önök is helyesen NEM tüntették fel, hogy terheli az ingatlant haszonélvezeti jog, mivel B.F. ellen indított végrehajtást (aki ugyebár a haszonélvezeti jog birtokosa) H.F végrehajtást kérő.
Közérdekű használati jog pedig csak egy vezetékjog, amelyet a Démász jegyzett be 2010-ben. És ha jól tudom, akkor a Vet. és Tht. megfogalmazása szerint, akkor engedélyezhető vezetékjog, ha „az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.” A Bt. szövegezése szerint pedig az ingatlan „rendeltetésszerű használatát nem akadályozó” módon lehet alapítani.
A Vht. 141. § (3) alapján:
Lakott állapotban kell árverezni az ingatlant
Az általános gyakorlat szerint lakottan értékesítik az ingatlant, amennyiben a lakásban szerződés alapján az adós előtti tulajdonos lakik. A visszamaradt volt tulajdonost ugyanis a bérlővel azonos jogállás illeti meg, vagyis az új tulajdonossal megkötött szerződés alapján bérleti díjat kell fizetnie.
Ebből valamelyik pont igaz erre az ingatlanra?
Legyen kedves segíteni Nekem abban, hogy miért NEM Beköltözhető ez az ingatlan, azaz ha jól értem, sikeres árverés esetén nem lehet birtokba venni?
Ha elírásról van szó, akkor esetleg adódhatott abból (ez csak találgatás részemről), hogy az előző végrehajtás során (ügyszám: 0413.V.2967/2011) csak az adós ellen folyhatott a végrehajtás, és akkor még terhelte az ingatlant a holtig tartó haszonélvezeti jog.
Erre nem kaptam választ. Telefonos érdeklődés során azt a választ kaptam, hogy a helyi Önkormányzat által kiadott adóértékbizonylat alapján lett meghirdetve az ingatlan, meg különben is semmi közöm hozzá. Én felhívtam a helyi Önkormányzatot és beszéltem a szóban forgó illetékessel, és Ő azt mondta, hogy soha nem adják meg, hogy lakott, vagy beköltözhető az ingatlan, mert nem tudják, és Ők nem is akarnak erről dönteni, mindig a végrehajtóra bízzák.
A végrehajtói irodát többször hívtam, persze se a végrehajtóval, se a végrehajtó helyettessel nem tudtam beszélni, az ügyintéző azzal rázott le, hogy semmi közöm az egészhez, úgy van ahogy a hirdetményben látom, fogadjam el és pont.
Próbáltam azzal érvelni, hogy miért nincs jelezve az árverési hirdetményen a lakottság ténye, biztos csak tévedés, de ha nem legyenek szívesek felvilágosítani, hogy a Vht. 141. § (3) paragrafusa alapján melyik pont igaz az ingatlanra. Végén már csak egy olyan választ akartam kicsikarni, hogy most lakott, vagy beköltözhető ez az ingatlan, de arra is azt a választ kaptam, hogy a hirdetményen minden rajta van. (De pont az a baj, hogy NINCS!) Na ennyi...
Ötlet?
Ok, köszönöm a sok segítséget!
Vht. 123/A. § (7) Ha tulajdonostárs kíván előárverezési jogot gyakorolni, e jogát ingatlan vonatkozásában kizárólag tulajdoni lappal (...) igazolhatja.
A Vht. tehát már könnyít a Ptk. szerinti feltételeken, és csak tulajdoni laphoz köti a dolgot. Egyébként pedig érdemes az árverező végrehajtóval konzultálni, mert ő árverés előtt (rendszerint) friss tulajdoni lapot kér, igaz, nem hiteleset. Ha ő ez alapján megadja az előárverezési jogot, akkor ez a legegyszerűbb megoldás.
A kérdésekre:
1. Az aktiválási kérelemmel egyidejűleg (de ld. feljebb).
2. Ott kell ülni a gép előtt, és figyelni a licit menetét. És nem elfelejteni a képernyőt 3-4 percenként frissíteni, különben pofára esés lesz a vége.
3. Ld. 2. pont.
Köszönöm a választ!
Bocsánat, hogy ilyen értetlen vagyok, de még lenne pár kérdésem:
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk) 5:81. § (5) bekezdése alapján a tulajdonostárs az elővásárlási jogot végrehajtási árverés esetén is gyakorolhatja, amit előárverezési jognak kell tekinteni. Ha tulajdonostárs kíván előárverezési jogot gyakorolni, e jogát kizárólag 30 napnál nem
régebbi hiteles tulajdoni lappal, a végrehajtónál előterjesztve igazolhatja.
Előre is köszi a válaszokat:
Gyula
@Benefactis pensare delict
Mit értesz sikertelen kézbesítésen? A "nem kereste" is sikeres kézbesítésnek számít, és a kézbesítési vélelem beálltától számított 15. napig igenis fennáll a jogorvoslati kérelem előterjesztésének lehetősége. Úgyhogy ez nem szokás kérdése.
Gyula35:
3-4. Passz. De ha nem te vagy a tulajdonostárs, akkor ez neked eléggé mindegy is.
Jól tudom, hogy az árverési jegyzőkönyv sikertelen kézbesítése esetén, a végrehajtónak nem kell várni további 15 napot esetleges jogorvoslatra?
Avagy biztos ami biztos alapon a végrehajtók inkább várnak 15 napot, az ilyen címről visszajött tértivevény esetén is, a jogerőre emeléssel?
Tisztelt Szakértők!
1. Árverés esetén mikor, meddig és hogyan élhetnek a tulajdonostársak (mélygarázs, 1 helyrajzi szám, 36 tulajdonos) az elővásárlási jogukkal?
A önkormányzatot most légyszi hagyjátok ki, azt értem...
Légyszi segítsetek a folyamat megértésében, mert ez nekem teljesen homály...
Előre is köszönöm a válaszokat:
Gyula
Bármikor beköltözhetsz, akár ma is.
Sziasztok, lenne egy kérdésem. Kb. 1 évvel ezelőtt vásároltam árverésen egy lakásingatlan 1/3 tulajdonát, lakottan. A felállás a következő volt: 1/3 tul.hányad feleség nevén volt, 1/3 tul.hányad férj, 1/3 tul.hányad gyermek nevén van. A feleség része került árverés alá. A feleség és férj bejelentett lakcíme az árverés előtt, se árverés alatt nem ingatlanban volt, külön élnek. Feleség édesapja lakta(ja!?) az ingatlant, ezért lett árverezve. Ezzel semmi baj nem is volt, mivel a lakottan történő árverés hátrányával tisztában voltam. Felírtuk a mérőórákat, apukával kötöttünk egy lakáshasználati szerződést, fizeti a lakás költségeit.
A kérdés pedig most jönne, hogy meddig kell lakottnak tekinteni az ingatlant, mivel tudtomra jutott, és a társasházban lakók is megerősítették, hogy a lakáshasználó papa komoly betegségben szenved és nem tud felmenni már az emeletre, lift hiányában, ezért máshol lakik. Kvázi az ingatlan lakatlan.
Az engedményes ne akarja az ingatlant! A végrehajtás célja nem az ingatlanközvetítés, hanem annak elérése, hogy az adós (kötelezett) teljesítse a jogerős határozat szerinti kötelezettségét.
@Rumfo: Konkrét kérdésedből a konkrétum hiányzik, mi ellen nyújtottak be kifogást. Ha nem az árveréssel kapcsolatos a kifogás, miért semmisítené meg azt a bíróság?
De ha pl. becsérték ellen, és a bíróság megsemmisíti a becsértéket, akkor (álláspontom szerint) minden azon alapuló intézkedés is hatálytalan - de ha becsérték ellen van határidőben kifogás, miért tűzne árverést végrehajtó.
Köszönöm. Konkrét kérdés: Egy hitelező volt. Az új Engedményes az ingatlant akarja. Nem az árveréssel kapcsolatban, hanem más végrehajtói intézkedés ellen nyújt be kifogást, ami nem halasztó hatályú. Az árverés folyik tovább, mire megszületik a kifogás jogerős határozata, az árverés jogerős, ingatlan kifizetve, tulajdonjog bejegyezve. Dönthet-e úgy a bíróság, hogy az megsemmisíti árverési vevő már bejegyzett tulajdonjogát? Örülnék egy nem ctrlC- ctrlV érdemi válasznak! Számomra az igen, nem is érdemi, ekkor lehet még kérdésem.
Nagy szavak ezek. És üresek.
Az engedményes lesz (majd) az új vh-kérő. Akkor is, ha ki van tűzve az árverés, és akkor is, ha nem. Miért kell ehhez a jogszabály, hát nem magáról értetődő? Egyébként 39. §.
Tudna nekem segíteni valaki abban, akár csak jogszabályi hivatkozásokkal, mi van akkor, ha az árverés alatt valaki megvásárolja a követelést a hitelezőtől és ezt bejelentik végrehajtónak?
K.Norbi
Csak simán írd meg a végrehajtónak, mit akarsz.