Tisztelt fórumozók! Igyekszem tömören, de érthetően elmondani a sztorit, pedig igencsak kacifántos. Van egy cég ( adós ) végrehajtást kérők a NAV, és X város önkormányzata. Bírósági végrehajtás keretében zajlik a végrehajtás. Adós kifizeti az önkormányzatot, így ő kiszáll a buliból. Az árverés megkezdődik. Az árverés ideje alatt adós és a NAV megegyeznek a részletfizetésről, de erről senki nem értesíti a végrehajtót. Árverés lezajlik, megnyerem az ingatlant, majd három napra rá jelzi a NAV a végrehajtónak, hogy ő már megegyezett az adóssal. Természetesen a jegyzőkönyvet ettől függetlenül aláírtam és a fenmaradó vételárat kiegyenlítettem. Természetesen adós kifogással él, megy az idő, én ragaszkodom az árverési vételemhez, elsőfokú bíróság elutasítja a végrehajtási kifogást, másodfokra kerül az ügy. Másodfokon a bíróság mossa kezeit, és megállapítja, hogy ő ebben az ügyben nem kompetens, és átküldi az egészet a NAV-nak, hogy döntsön ő. Fellebbezésnek helyen nincs. De egy külön levélben érkező utolsó végzésben folyamatban lévő végrehajtási eljárás felfüggesztését megszünteti"
Jól gondolom e, ha a felfüggesztést megszüntette, akkor most nincs felfüggesztve, és ha nincs felfüggesztve, akkor a tulajdonjogom bejegyzése, illetve birtokba adás érdekében végrehajtónak intézkednie kellene. Persze nem hiszem, hogy fog. Egy ilyen helyzetben én se mernék.. Beszéltem vele, egy levelet azért írtam neki.
Hogy dönthet a NAV, egy szabályosan lezajló bírósági árverésről, amiben ő nem mint hatóság, hanem mint mezei végrehajtást kérő szerepel? És amiben egyértelműen hibázott, hisz nem jelezte időben a végrehajtó felé, hogy adóssal egyezséget kötött? De, ha bárhogy is dönt, hogy tudna a döntésének érvényt szerezni, amikor ő sem úgy mint NAV, sem úgy mint végrehajtáskérő, nem főnöke az önálló bírósági végrehajtónak.
Mi lesz ebből?
Vevő Jogai - Ingatlan Végrehajtás
A tiéd az egyszerűbb eset.
Értem, köszönöm!
Különbség van kilakoltatás és kilakoltatás között. Az ingatlan árverést követő átadásánál kötelező a jegyzőt tájékoztatni, és ezt követően kötelező kivárni a 60 nap elteltét. De létezik olyan kilakoltatás is, ahol nem erről van szó, hanem jogcím nélküli személyt, például nem fizető bérlőt kell kirakni, és ehhez már minden feltétel fennállt, csak a moratórium miatt nem lehetett foganatosítani. Ezeknek június 16-tal már zöld utat kaptak.
Kedves Fórumozók!
Én is azok közé tartozom, akik várják, hogy a Covid miatti veszélyhelyzet alatt árverésen vett ingatlanjukat végre birtokba vehessék. Telefonon érdeklődtem a végrehajtói irodánál, és az ügyintéző hölgy arról tájékoztatott, hogy június 15-től számított 60 nap elteltével intézkedhet az ingatlan kiürítéséről a végrehajtó. Ez azt jelenti, hogy most ismételten értesíteni kell a jegyzőt, és csak a határidő eltelte után kezdődhetnek a kilakoltatások? Akkor az Utcajogász és az őket idéző számos hírportál ezzel nincsenek tisztában, amikor azt írják, a kilakoltatások első hulláma júliusra várható?
Köszönöm a választ!
ÜDV!
Valaki tudna Segíteni?
Köszönöm Előre is.
Pécsen van egy házunk, Anyukám és Apukám kapcsolata megromlott, 50-50 tulajdonosok háznak
A hitelt is külön vették fel ,de a házra van terhelve!
Apukám elkoltozott jó ideje , már nem fizetti több hónapja a hitelt , ha jönnek vegre hajtással a bank ,lyenkor anyukámnak felajánlhatják apukám részét kedvezményesen ? Nemtudjuk pontosan ,hogy van akkor...
Apukám része még 5 millió ami tartózása van,de piaci árban nézzük akkor apukám része 11-12 milliót ér!
Tegyük fel nem fizettti többé akkor hogyan tudjuk ,mi fizetni?
Nem is lesz. Ezt nem tették bele a vh utasitásba.
Június 1től biztos nem.... a veszelyhelyzet megszuneset koveto 15 nap utan intezkedhet a vegrehajto. Jelenleg még nincs olyan jogpolitikai dontes, hogy a haboruval kapcsolatos veszelyhelyzet miatt reagalna a jogalkoto az ilyen arverezesekre, birtokbaadasokra, kiuritesekre.
Majordomus köszi a választ. Laikusként nem találtam meg a Közlönyben. Ezek szerint június 1-től ismét megjelennek a hirdetmények, ahogy az régebben is volt.
Lehet.
Esetleg annak utánanézett már valaki, hogy a most bevezetésre kerülő háborús veszélyhelyzetben sem lehet majd lakóingatlant árverezni? (tehát május 31 utántól)
Adminisztrativ baki lehet.
Kérdezd meg a végrehajtót.
@gerbera,
Valószínűleg a végrehajtó siette(tte) el a dolgot.
De hát hogyan? A tulajdonjogot csak akkor jegyzik be, ha az árverés jogerős (153. § (3) bek.). Jogerős árverést már nem lehet megtámadni. Hacsak nem az történt, hogy a végrehajtó úgy jogerősítette az árverést, hogy annak a feltételei még nem álltak fenn.
Üdv!
A vételár kifizetése, majd a tulajdonjog bejegyzése után 3 hónappal megsemmisítik az árverési jegyzőkönyvet és a tulajdonjog bejegyzését.
Ez mennyire gyakori egyáltalán? Úgy értettem eddig, hogy ha már tulajdonjog be lett jegyezve, akkor csak a birtokba adásig kell valahogy kihúzni, de ilyen lépésre egyáltalán nem számítottam. Mit javasoltok következő lépésnek részemről?
Gondolom a végrehajtó hamarosan visszafizeti a vételárat, de valami kártérítést is várhatok tőle (ha egyértelműen felróható neki)?
Köszönöm.
H_alex,
„miért licitált magára az elején többször is?”
Passz. Talán el akarta riasztani a potenciális árverezőket? Ezek a licitek jóval a lejárat előtt voltak.
„Ha kevesebbért viszi el az ingatlant, mint az összes tartozás, attól még megmarad a különbözet, csak nem ezen az ingatlanon.”
Ez így igaz. De az már nem a dologi adós vagy az árverési vevő gondja!
@osztap,
Még két furcsaság azért fúrja az oldalamat:
- miért licitált magára az elején többször is?
- „tartozás összegénél kevesebbért tudta volna tehermentesíteni az ingatlanát”
Ha kevesebbért viszi el az ingatlant, mint az összes tartozás, attól még megmarad a különbözet, csak nem ezen az ingatlanon.
@osztap,
Köszönöm.
Ügyes!
H_alex,
„Bár azt továbbra se értem, hogy miért indult sima minimál licitekkel, amit folyamatosan emelt, majd a végén megnégyszerezte az összeget.”
Ez a viselkedés konzisztens azzal, hogy az ügyvédi iroda a licitáló. Amíg a licit nem érte el a fennálló tartozás összegét, addig kis lépésekkel emelt, hiszen úgy a tartozás összegénél kevesebbért tudta volna tehermentesíteni az ingatlanát. Amint elérte, beemelt, hiszen a tartozáson felüli megtérülés úgyis az övé, és ezzel elriasztotta a többi licitálót.
És mint dologi adós, pontosan tudta (vagy a végrehajtótól megtudhatta), hogy mennyi a fennálló tartozás! Külső szemlélőként nem tudni, mennyi volt a tartozás, de az árverési hirdetményen felsorolt tartozások nagyságrendileg hihetővé teszik a fentieket.
@osztap,
Köszönöm az érdekes leírást, ilyen ínyencségre nem is számítottam.
Bár azt továbbra se értem, hogy miért indult sima minimál licitekkel, amit folyamatosan emelt, majd a végén megnégyszerezte az összeget.
(nincs rálátásom a tulajdoni lapra, csupán visszamenőleg néztem rá hogy miért ment el ekkora áron)
H_alex,
Ez egy elég különleges árverés volt. Az ingatlan (panzió) tulajdonosa egy ügyvédi iroda. Az ügyvédi iroda dologi adós, négy magánszemély az adósok. Az ügyvédi iroda maga is végrehajtást kérő az egyik adós ellen.
Szerintem jó eséllyel az ügyvédi iroda vagy annak a Tao-törvény szerinti kapcsolt vállalkozása volt a vevő. Ezzel elérte, hogy lett egy tehermentes ingatlanjuk, illetékmentesen, az adósságok kifizetéséért cserébe. Az ügyvédi iroda a Vht. 123. § (3) miatt árverezhet.
Miért nem fizette szimplán ki az ügyvédi iroda az adósságokat? Valószínűleg van olyan teher, ami árverésen törlődik, kifizetéssel nem. Pl. jelzálog, ahol a jogosult nem kapcsolódott be, magánszemély használati joga, vételi jog... Mit látsz a tulajdoni lapon?
Az is érdekes lenne, hogy hogyan és kitől lett az ügyvédi iroda a panzió tulajdonosa a tulajdoni lap szerint...
Üdv!
Szerintetek egy 60-70 milliós ingatlannál mi értelme van az utolsó pillanatban felnyomni 290 millióra a licitet, ha úgyis csak ketten voltak és a minimális összeggel emelgették?
Dátum Álnév Licit
2022.04.28. 13:56:24:592 P55XP 63900000
2022.05.02. 16:55:51:882 P55XP 64610000
2022.05.03. 13:22:51:839 P55XP 65320000
2022.05.09. 11:07:01:023 D72UE 66030000
2022.05.09. 11:44:30:186 P55XP 66740000
2022.05.09. 14:41:13:559 D72UE 67450000
2022.05.09. 16:04:49:193 P55XP 290000000
Kedves Fórumozók!
Tavaly áprilisban vettünk egy ingatlant az MBVK árverési oldalán keresztül. Kifogás érkezett,elsőfokra került,nekünk ítélték.Fellebbeztek ez ellen,majd a Törvényszék is nekünk kedvező ítéletet hozott,helybenhagyva az elsőfokot, a fellebbezésnek helye nincs mondattal.
Ezután az árverési jegyzőkönyv jogerőre emelkedett,a tulajdonjogunk pedig bejegyzésre a földhivatalnál.
A végrehajtót megkerestük a birtokbaadással kapcsolatban.Első sorban azt javasolták,keressük meg az adósokat.Ez megtörtént,teljes mértékben elzárkóztak a birtokbaadástól.Az elmondásuk alapján mindent megtesznek,hogy az ingatlant elvegyék Tőlünk (egy állítólagos vevőnek kedvezve,aki már korábban kifizette,holott erről semmilyen kézzelfogható bizonyíték nem volt bemutatva egyik fellebbezésben sem) és további jogi útra terelik,a Kúriához fognak fordulni,hogy az árverés eredményét megsemmisítsék.
Amennyiben feloldják a vészhelyzetet és esetleg a végrehajtó karhatalom segítségével a Kúria döntése előtt birtokba adja nekünk, (3-4 éve lakatlan az ingatlan,mindkét adós máshol lakik évek óta) a Kúria eltörölheti a korábbi ítéleteket,a tulajdonjogunkat?
Illetve a birtokbaadásig nem lehet bemenni az ingatlanba,semmilyen okkal?Pl javítási munkákat,állagmegóvást végezni? (a tető javítása stb)
Köszönöm az esetleges válaszokat!
Remélem nem kell többször, de egy működő kereső jó lenne a fórumra.
