Nehéz célirányosan kérdezni? Például így:
9/10 részben tulajdonosa vagyok egy ingatlannak. Az 1 tizedet is szeretném megszerezni. Az 1 tizedet banki jelzálog terheli. Nem mellesleg, az 1 tized tulajdonosa nekem is adósom, erről közjegyzői okiratom is van. Mit tegyek?
Na, ebbe helyettesítsd bele a te ügyedet, a szófosást lehetőleg mellőzd, aztán majd meglátjuk, van-e megoldás.
A 11/100 ügyben sikerült elérni a tulajdonost, 100000forint összeget kapott a 89/100 tulajdonostól, egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozatát közjegyző rögzítette! Már lejárt... Ezzel kapcsolatban lenne szükséges (ha jól értem) felkeresni a közjegyzőt, aki az egyoldalú tartozáselismerést rögzítette, és záradékoltatni szükséges az iratot... remélem jól értettem...
A kérdés csupán az, hogy sikeres lehet-e az egyetlen megoldásnak tűnő megoldás?
Tisztelt Urak!
Köszönöm a megtisztelő hozzászólásaikat, de Én úgy látom ez egyre gyakrabban megoldhatatlan problémává válik...
Több, és több ingatlanhányad öröklődés során rég el nem érhető távoli eladósodott rokonok, elérhetetlen lecsúszoot tartozásukon kívül más tulajdonnal nem rendelkező hajléktalanok nevére kerül, a bank rátehel mindent, amit lehet, de nem lép, mert nem éri meg. A másik szerencsétlen tulajdonos, aki életvitelszerűen az ingatlanban lakik, az pedig nem költ rá, mert nem teljesen az Ő tulajdona. Nincs erre valamilyen törvényes mód, hogy ne az enyészetté váljon csakis az árverés?
És ha már valaki elárverezteti, mi történik, ha nem annyira fizetőképes, hogy egy árverésen visszavásárolja az általa birtokolt egyébkét tehermentes ingatlanhányaddal együtt az egészet? Árverésen nincs hitel!!! Osztatlan közös tulajdonra sem igazán jellemző....
Vidéken nagyon sok ember él, akik nem ingatlanspekulatívak, de cserében szegények, és már harmadik, negyedik generációként öröklik a család egyetlen vagyonát képező tömésházat.........
A szóban forgó ingatlanhányad is az a típus, ami már lassan egy bírósági beadvány értékét sem éri el, de az össz.ingatlant az értéktelen kategóriába húzza az említett tulajdonviszonyok miatt, ennek ellenére a bank kiatartóan ragaszkodik hozzá mert a széljegyzeteket követően nincs költsége, és veszítenivalója sincs. Ha lemondana az ingatlanhányaddal kapcsolatos jogairól, azzal csak presztizsveszteség érné, mert anyagilag önmagában gyakorlatilag a piacon értéktelen az ingatlanhányad....
Bármilyen alapon nem lehet az ilyen fajta ügyeknek egy bírósági perben létjogosultsága?
Mit ér egy 300ezer forint elvi értéket képviselő ingatlanhányadra terhelt 10-11millió forintos behajthatatlan tartozás? Ha csak nem az a cél, hogy a jelentősen nagyobb tulajdonhányadot örökölt életvitelszerűen ott lakó család életét keserítse meg....
Aha. Akkor egy másik út: fmh a 11/100-as tulajdonostárs ellen, mondjuk 5000 forint követelésre > jogerő > végrehajtás > végrehajtási jog > becsérték-közlés és jelzálogjogosult bekapcsolódása > árverés a Vht. 161. § (2) szerinti kiterjesztéssel (vagy ha a 89/100-as tulajdonos akar vásárolni, akkor ez sem, esetleg a 157. § még egy megoldás) > vételár felosztása a lent ismertetettek szerint. Néhány tízezer forint költséggel végigtolható az egész, a bank véleményét mindösszesen egyszer kérik ki, illetve még azt sem, hanem azt, hogy be akar-e szállni vagy sem.
Írtam: kellene a bank hozzájárulása.
Elolvastam a belinkelt előzményt. Valami fölött valószínűleg elsiklottam, mert nem értem, KBS miért nem javasolja a párbeszéd során a közös tulajdon árverés útján történő megszüntetését. Pedig ezzel rém egyszerű lenne a dolog:
1) A tulajdonostársak szerződésbe foglalva megegyeznek az ingatlan közös tulajdonának árveréssel történő megszüntetéséről. A szerződésnek tartalmaznia kell az ingatlan becsértékét, az árverési feltételeket, továbbá az eljárási költség viselésének és a befolyt vételár felosztásának a módját.
2) Ha a szerződést maguk kötik, akkor a bíróság, ha közjegyző előtt kötik, akkor a közjegyző végrehajtási záradékkal látja el az iratot, így rendelve el a végrehajtást.
3) Sikeres árverés esetén a befolyt vételár - a végrehajtási költségek levonása után - a felek (volt tulajdonosok) között kerül felosztásra az 1) pontban foglalt szerződés szerint, azzal, hogy a 11/100 tulajdoni hányadú adósra eső összeg nem őt illeti, hanem a jelzálog-jogosultat (akinek előbb be kell kapcsolódnia a végrehajtásba).
irodalom:
1) Vht. 22. § d) pont vagy 23. § (4)
2) Vht. 162. §
3) Vht. VII. fejezet
Ha jól értem, kerressük fel a közjegyzőt, aki az egyoldalú tartozáselismerő nyilatkozatot kiállította, és Ő intéézze a "záradékoltatást, avagy más közjegyző is megfelelő lehet...
Csupán az utazás költségei miatt kérdezem...
Tisztelettel:
K.T.
Tisztelt "gerbera317"
Köszönöm a segítő válaszát! Az előzmények ismerete azt gondolom, segíthet a megítélésben, melyről bővebben itt olvashat:
http://www.jogiforum.hu/forum/23/16384
Tisztelettel:
K.T.
Arra, amit kitaláltál, nincs lehetőség. Arra viszont van, hogy végrehajtás elrendelését kérve záradékoltasd a tartozáselismerő nyilatkozatot. A végrehajtó majd bejegyezteti a végrehajtási jogot, ami majdnem olyan jó, mint az elidegenítési és terhelési tilalom, és még csak vizsgálni sem kell, hogy a követelés arányban áll-e az ingatlan értékével.
Tisztelt Fórumozók!
Van-e lehetőség végrehajtási jog bejegyzésére közjegyző előtt hitelesített, lejárt határidejű tartozást elismerő dokumentum birtokában végrehajtási jog bejegyzésére egy elidegenítési tilalommal, terhelési tilalommal, végrehajtási joggal széljegyzett osztatlan közös tulajdon ingatlan hányadára? A tartozás mértéke arányban áll az ingatlan hányadrész értékével, azonban az 500000Ft értéket nem éri el.
Ha van rá lehetőség, hogyan kezdjünk hozzá?
Köszönettel:
K.T.
Országosan pang az ingatlanpiac, nemigen van az embereknek mostanság pénze, lehet hogy a végrehajtó is ezzel érvel(ne) hogy egyenlőre miért is nem indítja a végrehajtási folyamatot. Azért kérdezzed, mást nem tehetsz.
Valamint van úgy hogy egy ingatlan olyan helyen fekszik ahol és ami egyszerűen eladhatatlan...
A követelésed bejegyzésre került a tulajdoni lapra "a" pénzed ott van - nem vész el, azt hogy ebből mégis mikor/hogyan látsz forintokat nem tudható.
Zárójelben: lehet hogy az ingatlannal kapcsolatban egyéb -itt nem ismert- probléma is van, bár egy t.díj mindenek előtti.
monaLuis
laikus hozzászóló
Tisztelt ügyvéd úr!
Szeretnék segítséget,tanácsot kérni öntől a következő probléma miatt:A volt élettársam nem fizeti a gyermektartásdíjat,több mint fél millió forint tartozást halmozott fel.Van a tulajdonában egy ingatlan.Sikerült odáig juttatnom az ügyet hogy árverésre kerülhessen sor,de sajnos ez még a mai napig nem történt meg,és ennek az okára lennék kíváncsi.Kaptam a végrehajtótól több levelet is.Megkaptam az ingatlan becsértékére vonatkozó adatokat,és kérdezte a végrehajtó hogy lakottan vagy beköltözhetően kérem-e az árverést,valamint kérdezett olyan lehetőséget is hogy ezt a nagy összegű nem fizetett tartásdíjat kérem-e részletbe.Megírtam erre a megfelelő választ,szintén itt a jogi fórumban kérve segítséget,a részlet fizetést NEM kértem,tudván hogy nem fogja fizetni,ha fizet is legfeljebb egy rövid ideig,mint ahogy ez már évek óta így van,ezenkívül már a bíróság és a rendőrég is intézkedett ez ügyben,de a tartozás csak halmozódott,addig az időpontig,míg jelenleg az állam előlegezi meg nekem.DE,miután megírtam a végrehajtónak a választ hogy folytassa az intézkedést az árverés ügyében,mégis kaptam pénzt,igen elhanyagolható összegeket,ezalatt az eltelt 3 hónap alatt,míg a választ vártam,ezek után tegnap kaptam a földhivataltól egy tulajdon lapot,melyen rajta áll,hogy ezt a több mint fél milliós tartozást ráterhelték az adós ingatlanára.
Remélem le tudtam írni minden lényeges dolgot…
Tehát a kérdésem abból állna,hogy én most mit kezdjek ezzel a tulajdoni lappal,hogyan lesz nekem ebből meg a pénzem amivel tartozik,és miért kapok mégis részletet,amikor ezt nem kértem,és miért nem folytassa az árverést,hiszen ez is kérdés volt,hogy szeretném-e.Előre is köszönöm megtisztelő válaszát.
Tehát ha megkötjük a kölcsönadási szerződést, akkor az ügyvédnek kell úgy írnia, hogy egyúttal az ingatlan hányadára jegyezzenek be elidegenítési és terhelési tilalmat? Majd ezt követően, ha határidőre nem teljesíti a tartozást, akkor végrehajtási jogot lehessen bejegyeztetni?
Tisztelt Kérdező!
Van lehetőség arra, hogy a kölcsönszerződést kötők a szerződés biztosítékául a kölcsönbe vevő ingatlani hányadára elidegenítési és terhelési tilalmat kössenek ki. Arra viszont nincs mód, hogy ezt a szerződési feltételt a másik tulajdonostársa-jelen esetben a feleség- ne tudja meg. Ugyanis a földhivatal erről automatikusan értesíti.
Tisztelt Cím!
Abban az esetben, ha az egyik ismerősömtől szeretne kölcsönkérni pénzt egy harmadik személy. Ez a harmadik személy egy kft. tagja minimálbérre van bejelentve!Rendelkezik egy per, teher és igénymentes ingatlan 50%-val, a másik 50%-a felesége nevén van! Ez a harmadik személy nem akarja, hogy a felsége megtudja, hogy ő pénzt kér kölcsön!
A kérdésem a következő: Ügyvéd előtt van-e lehetőség olyan papír megírására, miszerint amennyiben a kölcsönadott összeget a megállapodott határidőre nem fizeti vissza, abban az esetben végrehajtási jog bejegyzése történik az ingatlanra a felesége tudta nélkül?
Illetve ebben az ügyvédi iratban ki lehet-e azt kötni, hogy amíg a teljes összeg nem került kifizetésre, addig az ő 50%-át ne idegeníthesse el, illetve ne adhassa el a feleség tudta nélkül?