végrehajtás kérdések

„perré alakul, akkor mondhatja azt a vh kérő, hogy hát de csak a felét kéri tőlem”

De miért mondana ilyen butaságot, amivel csak magát szívatná?
Hiszen te magad mondtad, hogy egyetemlegesen feleltek a tartozásért, minden további nélkül követelheti tőled az egészet, mert az egész tartozásért felelsz. Aztán hogy te és a másik adós, egymás között hogyan rendezitek, az már a ti dolgotok, ahhoz a vh kérőnek már köze nincs, és nem is érdekli.

Osztap,

köszönöm, aztán beugrott, hogy igazából a vh kérőnek mindegy, kin hajtja be az összeget, bár jelen esetben mivel ők cinkostársak, igy nyilván összejátszanak hogy csak tőlem tiltat, de jogilag nézve mindegy. Ügyvéddel azt beszéltük, hogy a fmh pedig azért necces, mert ha az perré alakul, akkor mondhatja azt a vh kérő, hogy hát de csak a felét kéri tőlem....és fizethetek én mindent mint pervesztes.

Erdeklodo31,

A leírtak alapján nincs. Olvasd el a Pp. 528. § (2)-t, ott fel van sorolva, milyen alapon lehet azt követelni. És az a per a végrehajtást kérő ellen folyik, nem az adóstárs ellen.

De ettől az adós még követelheti, hogy az adóstárs fizesse meg a kifizetett összegek felét neki, a Ptk. 6:30. § alapján. Vagy adják el az ingatlant, és fizessék vissza a kölcsönt - ha nem akarja a másik tulajdonos eladni, akkor közös tulajdon megszüntetése iránt pert indíthat.

Kedves Fórumozók!

A következő ügyben kérek segitséget. Adott egy pár, akik korábban kölcsönt vettek fel. A hitelt nem tudták fizetni, végrehajtás alá került. A banki követelést végül a bank által felajánlott engedményezéssel az egyik adóstárs (legyen X ) cimborája megvette - és igy a jogutód most csak kizárólag a másik féltől (legyen Y) hajtat végre (fizetésből). Az ingatlanon jelzálogjog van bejegyezve annak, aki megvásárolta a követelést. Van e esélye a vh korlátozása iránti pernek? Az kölcsönszerződésben egyértelműen le van irva, hogy egyetemlegesen felelnek a kölcsönért, de egymás között nyilván ez 50-50%.

Köszönöm

papinianus88: Az adós volt a végrehajtónál és szerintük az nem a valós egyenleg. vettek fel jegyzőkönyvet, és a végrehajtó lekéri az egyenleget a vh. kérőtől. Állítólag feltüntették benne a végrehajtó szerinti egyenleget. Adós vár...

Na ezt kellett volna Vht. 41. §-a szerinti eljárás lefolytatásával. Így levelezgetnek egyet.

Köszönöm a további segítséget.
drbjozsef: nem tudom beadni, nem vagyok ügyvéd. Sajnos a családban egy embernek rengeteg végrehajtási ügye, illetve tartozása volt, aminek rendezésére egy kecskeméti cég segítségét kértük. Közben amit látott az ember azt megjegyezte, főleg azt, hogy lehet egyezkedni a vh. kérővel is.
papinianus88: Az adós volt a végrehajtónál és szerintük az nem a valós egyenleg. vettek fel jegyzőkönyvet, és a végrehajtó lekéri az egyenleget a vh. kérőtől. Állítólag feltüntették benne a végrehajtó szerinti egyenleget. Adós vár...

„helyes a vht 41 szerinti eljaras lefolytatasa”
Nem vitattam.

Mondjuk első lépcsőben en sem tekintenem elengedesnek. Egyreszt ekkora differencianal a vegrehajto jutaleka is kerdeses, ha nem teljes bizonyito ereju maganokiratban nyilatkozza le es kifejezetten, akkor a vegrehajtot megilleti a teljes jutalek. De szerintem ezert helyes a vht 41 szerinti eljaras lefolytatasa, amelyre kapcsol a vegrehajtast kero ugyintezoje, es akar egy teteles bejelentessel orvosolja a hibajat. Mert ettol fuggetlenul egy okiratot kapott az ados.

(És a végrehajtást kérő azt válaszolja, hogy "bocs, csak elszámoltuk; dehogy is engedtük el a követelés egy részét". A jogból való engedésnek kifejezettnek és határozottnak kell lennie; egyszeri számítási hibának, tévedésnek ilyen joghatása nincs.)

Marton: Nezd meg a Vht 41 szerinti eljarast. Nincs sok bekezdes, talan 5. Fogd meg a vegrehajtast kerotol kapott nyilatkozatot es mutasd be a vegrehajtonak. Ez megfelel az 1 bekezdes nyitanyanak, hogy okirattal valoszinusited a koveteles csokkeneset. Ehhez nem kell ugyved. Ha a vegrehajtoi irodaban alkalmas es empatikus szemely latja el az ugyfelfogadast, akkor a szövegtárból a kérelmed alapján már be is húzza a rendkivul bonyolult vht 41 szerinti eljaras lenyeges elemeit es az okiratoddal egyutt megkuldi a vegrehajtast keronek. Ennyi. Ehhez nem kell ugyved. Csak szabadido, okirat es hivatkozas a jogszabalyhelyre.

Hát igen, itt is olvastunk már pár durva lyukra futást az ügyéd urak/hölgyekről is. Van az úgy.
Bár a kérdező problémája nem tűnik olyannak (neki nyilván igen).

Én csak egyetlen olyan ügyvédet ismerek, aki tudja, mi ilyenkor a teendő. Üdvözlöm innen is. :-)

Marton751012,

Érdekes kérdés. Ha te úgy érzed, hogy nem vagy képes beadni a kérelmet, akkor mit mondhatnánk? Igen, célszerű hozzáértőhöz fordulni, aki alapesetben egy ügyvéd.
Bár nekik se mindig szokott ez sikerülni, a végrehajtási jog nem egyszerű - legalábbis bizonyos esetekben. Szóval olyat keress, akinek ez szakterülete.
Bár szerintem elég jó válaszokat kaptál, de ha biztosra akarsz menni, tényleg ne magad barkácsolj.

Ez ügyben remélem az utolsó kérdésem. Az adós ügyvédhez forduljon, aki tudni fogja milyen kérelmet kell beadnia, és hova? Köszönöm a segítséget.

Helytelen gyakorlat, ha a végrehajtást kérő nem a térüléseit jelenti be a végrehajtónak, hanem a követelése vélt összegét. Azonban, ha ez a vélt összeg az adósnak kedvez, akkor a végrehajtó ezt köteles figyelembe venni azzal, hogy azt Vht. 254. § (4a) bek. szerinti elengedésnek tekinti. S ha jól értem, a végrehajtó mást közöl, vagyis nem veszi figyelembe.
Itt ugyebár, van az adósnak egy levele a végrehajtást kérőtől, hogy csak 2,365 M Ft a tartozása. Na, ez egy Vht. 41. § szerinti eljárás lefolytatása iránti kérelmet megalapozó okirat. Megfelelő kérelmet kell benyújtani, és ha a végrehajtást kérő is így nyilatkozik, akkor az már a végrehajtót is köti.
Az persze nem hátrány, ha az adós nem csak értetlenül forgatgatja a végrehajtótól kapott leveleket, hanem meg is találja rajta a releváns információt. OFF Sajnos, én is ismerek olyan adósokat, akik még az irat címét (Marton szerint 'feliratát') sem képesek az iraton megtalálni, de még a címer felkutatása is hatalmas erőfeszítést igényel tőlük. ON

Üdv. Sajnos csak most kaptam meg a papírt. A végrehajtó egy esedékes tartozás feliratú papírt adott, ahol elég sok mindent felsorol, a végösszeg 3.846.718. Viszont ebben benne van a saját költsége is( vagyis már csak a behajtási jutalék) amiből már csak a behajtási jutalék van hátra(306.000). Így a tartozása a végrehajtó szerint kb. 3,5 millió forint. Június 29.
A vh. kérő egy megkeresésre válaszolt ahol az adós egyenleget kért. Ott 2024 június 21. napon fennálló tartozást kapta meg részletezve. A tartozás teljes összege kamatokkal egyéb költséggel: 2.364.779.

Véletlenül nem Díjjegyzéket, vagy bevételi bizonylatot kaptál...? Mert a Díjjegyzék tetején például a végrehajtási ügyérték szerepel (a végrehajtható okirat megérkezésének napján aktuális tartozás), nem pedig a fennálló tartozás mértéke.
Szóval: Mit is kapott az adós? Mi az okirat elnevezése júniusban, és mi június 29.-én?

Amúgy a végrehajtható okirattól eltérő kamat általában akkor keletkezhetett, ha devizás ügyről volt szó, ezért az elszámolás stb. alapján az adekvát kamatot kellett a továbbiakban alkalmazni a végrehajtási eljárásban. Ilyenkor eltérhet a végrehajtható okirat kamatától, de nyilván az az adósra kedvező.

Marton751012,

Nem hinném, hogy kellenének azok a szerződések, vagy relevánsak lennének.

A végrehajtható okiraton szerepel a tőkekövetelés, szerepel a kamat, a végrehajtónak ebből kell számolnia, plusz a díjai, költségei.
Legfeljebb az ott szereplő kamatot vitathatod - illetve, a jogerő előtt vitathattad volna.
Ezeket megnézted már?

Köszönöm. Az adós a végrehajtótól kapott 2024 junius végi egyenlegen 3.847.000 tartozása szerepel. Egy 2024 június 29.-i dátummal a vh. kérő egyenlege 2.364.779. Ezt elég nagy különbségnek tartja, és aki átnézné az annyit mondott, hogy szükség van az eredeti szerződésre. ezt próbálná beszerezni. aA szerződések pedig a vh kérőnél vannak meg. Hogyan lehet teljesen hivatalosan megkapni az iratokat? Ez szerintem is nagy különbség ennek illene a végére járnia.

Marton:

Gondolom a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről

szóló 1/2002 Im rendelet (Vüsz.) szerint a jelenleg már hatálytalan jogintézményt alkalmazta a végrehajtó: (Vüsz. 25. §)
Ha több, folyamatban lévő végrehajtási ügyben mind a végrehajtást kérő, mind az adós személye azonos, az ügyeket egyesíteni kell!
Ettől a tartozás mértéke nem fog növekedni, a két végrehajtható okirat tartalmazza a kamatra vonatkozó adatokat. Az, hogy a végrehajtást kérő, hogyan tartja nyilván más kérdés, neki a Vht. 40. §-a alapján a követelés csökkenését be kell jelenteni. Ha ez alapján a követelés megtérült, akkor a végrehajtónak meg kell állapítania a térülést attól függetlenül, hogy a végrehajtást kérő többet tart nyilván. Támadja meg szépen kifogással a befejező jegyzőkönyvet, díjjegyzéket.

De a tényállásod nem egyértelmű. Ahogy fentebb mondtam, nem moshatta össze a tőkét, és terjeszthette ki a hitelkártyára vonatkozó kamatot. Attól, hogy esetleg egyesítve maradt az ügy, a két külön tőke összeg után számolja a kamatot a program. (Értsd 800 ezres tőke 10 % kamattal, 200 ezres tőke 35% kamattal, egyesítették 1000.000 - Ft tőke és járulékaira, de a kamatot nem keverik össze)Iratbetekintési jogosultságod pedig van, de a végrehajtható okirat úgyis a közokirat, szóval menj be a végrehajtóhoz, és ha esetleg egyesítve vannak az ügyek, akkor a 2 különböző végrehajtható okiratot nézd meg.

Üdv. Egy végrehajtás alatt lévö ügynél nagyon nagy az tartozás eltérése a végrehajtó, és a vh. kérő számítása között. Az adós e vh. kérőtől elkérte az iratokat, megnézetni miből jön ki ekkora különbség. A vh. kérő válasza:Társaságunknak nem áll módjában a kért dokumentumokat megküldeni Önnek, figyelemmel arra,hogy a tárgyi követelés érvényesítése érdekében már jogerős és végrehajtható határozaton alapuló végrehajtási eljárások vannak folyamatban. Ilyen esetben kitől és hogyan tudja megszerezni a szerződést amiben szerepelnek a kamatok, illetve az átadott összeget. az adós gondja, hogy összevontak egy kis összegű hitelkártya tartozást egy nagyobb személyi kölcsönnel, a tartozása pedig akkora, mintha a teljes összeget a hitelkártya kamataival számolnák végig. Esetleg tartozás összevonásnál lehet ilyen?

@Keresztnev
Mi nem világos? Van egy vételi ajánlat, amivel a folyamatos árverésből kikerült az ingatlan az élőbe. Na és? A jelenlegi, élő árverés csak annyiban különbözik egy 'normál' árveréstől, hogy egy 'normál' árverésnél egyáltalán biztos, hogy lesz vételi ajánlat, vagyis az árverés eredménytelen maradhat. Míg a jelenlegi árverésnél a harmadik szakaszra biztos, hogy már van egy ajánlat. Ennyi a különbség, semmivel sem több! Ha pedig te teszel vételi ajánlatot az első szakaszban, akkor pláne úgy működik a dolog, mint egy 'normál' árverés: 20 nap elteltével lezárul az árverés, és nem lesz több szakasz, és az, aki megtette az 50%-os ajánlatát, vagy cseszheti, vagy pedig kénytelen-kelletlen versenybe száll veled az első szakaszban. Mi olyan nehéz ebben?

:O
20, árverésen vett ingatlanod ellenére az itt folyó diszkusszió során szemmel láthatóan nem akartad megérteni, mit jelent az "adott szakaszban tehető érvényes ajánlat" kifejezés...

Eulime!
Amennyiben ez nekem szólt, Köszönöm a figyelmeztetést, igyekszem körültekintően eljárni, ahogy az előző, kb 20 ingatlannál is! Ez a kérdés is erre vonatkozott! Nincs kedvem 10 milliót most befizetni, csak az utolsó pillanatban, ha nem száll el a licit.
Egyébként nem értem ezt a farokméregetést, ami itt megy!

OFF amúgy a vht alapvető fogalmainak és szabályainak ismerete nélkül beleugrani egy ekkora volumenű árverési vételbe garantált szopás, mert utólag úgyis kiderül, hogy a "beköltözhető", "fizetési határidő", "végrehajtó átadja", "nem írja alá" stb. kifejezések valamelyikének jelentéséről és következményéről teljesen más elképzelése van az árverési vevőnek, mint a jogalkotónak.
https://mbvk.hu/…ialtasi-ara/
ON