Fórum Végrehajtási jog régebbi elöl     új hozzászólás


végrehajtás kérdések

drbjozsef #   2020.09.25. 09:48

alsovonal,

A végrehajtó kezel többszáz ügyet. Szépen értesíti a jogosultat, hogy ha felfüggesztik, vagy szünetel a végrehajtás. Innentől nem neki kell random módon aktákat nyitogatni, hogy ne évüljön el a követelés (persze, a jutalék miatt még neki is érdeke tulajdonképpen, de csak akkor, ha a futó ügyek mellett lenne erre ideje és kapacitása. De ez nem igazán jellemző).

Figyeljen rá a jogosult. Ha nem akarja, hogy elévüljön a követelése a végrehajtási szakban, elég úgy 4,5 évente egy kis kérelmet rittyentenie a végrehajtónak. Az meg elég, ha csak ránéz az adós jövedelmére, és az máris végrehajtási cselekmény, akkor is, ha továbbra sem folytatható a végrehajtás.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

drbjozsef #   2020.09.25. 09:45

alsovonal,

Ha így érthetőbb :

vagy bemegy, és a még el nem évült követelés esetén megszakítja az elévülést, vagy nem megy be, és akkor nem szakad meg az elévülés. Te melyiket választanád?

Peremfeltétel, hogy bár abban igazad van, hogy az adósnak fizetnie kell, és az esetek túlnyomó többségében jobban is teszi, de a kérdező esetében soktízmillió forint tartozás van, amiben csak kezes, nem ő az adós, és nem is tudja kifizetni. Ez esetben egy kicsi eséllyel kecsegtet még az elévülés.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2020.09.25. 09:41

azt gondolom, hogy a végrehajtó nem hagy elévülni semmit.
O, santa simplicitas!

www.kbs-ugyved.hu

alsovonal # e-mail 2020.09.25. 08:25

Nem, drb nem ezt írta

Persze, lehet homokba dugni a fejeket, viszont azt gondolom, hogy a végrehajtó nem hagy elévülni semmit. Bízni a végsőkig lehet, de teljesíteni ugyanúgy.
Ezzel nem azt mondom, hogy elévült tartozásokat fizetni kell feltétlenül, de végrehajtási szakban szerintem kár ezen rágódni...
Nálad sokkal nagyobb “laikus paraszt vagyok”, sajnos még sok tartozással, de egy dolgpt biztosan megtanultam itt: adós fizess!

drbjozsef #   2020.09.25. 06:55

alsovonal,

Nem, drb nem ezt írta.

Sőt, ahogy nézem, gerbera sem. Hanem azt, hogy várjon. Ne piszkálja az alvó végrehajtást semmivel, annál nagyobb az esélye az elévülésre. Ha valamiért magától felébred, és elindul a végrehajtás, csak akkor csörtessen be és akkor már valóban a Vht.41§.-sal érdemes próbálkozni.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Adóstárs # e-mail 2020.09.25. 06:20

Ha lenne pénzem elmennék tanfolyamra ... mert vízben még nem próbltam.

Akkor a lényeg: megszívtam.

Sírós arc.. :(

alsovonal # e-mail 2020.09.24. 23:27

Ha nem évül el akkor irány a folyó

Adóstárs: tudsz úszni?

gerbera leírta, drbjozsef is: VHT. 41. § ! Esetleg jósnő, varázsgömmbel..

rigoz a Kúriás bejegyzésed még nekem is mosolyt csalt az arcomra. Már tiszta, hogy mi is az a jogászkodás.

gerbera317 # e-mail 2020.09.24. 19:35

nem jár vissza a levonás az adósnak, ha hónapokig vakarózik rajta
Egyébként sem jár vissza. A végrehajtás jogerős megszüntetéséig amit az adós bukott, azt bukta.

drbjozsef #   2020.09.24. 18:58

Kogeza,

Az elévülést sehol nem veszik hivatalból figyelembe - az csak akkor számít, ha az adós hivatkozik rá.

A végrehajtás jogszerűen indult, arról meg kellett kapnod az értesítést, ha határidőben jelentkezel, kéred a Vht.41§. szerinti eljárás lefolytatását, akkor el sem kezdenek vonni a béredből.

Ha az első levonáskor jut csak a tudomásodra a végrehajtás, akkor is - határidőben - még mindig megakaszthattad volna a végrehajtást.

Persze hogy nem jár vissza a levonás az adósnak, ha hónapokig vakarózik rajta, hogy mit is kellene csinálnia...

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Kogeza # e-mail 2020.09.24. 17:30

És miért nem?

Ugyanis szerintem a hatósági kényszer útján levont (pontosabban, s szépen mondva: levonatott) pénzösszeg nem tekinthető önkéntes teljesítésnek.

Vagy az önkéntesség az alapján vélelmezhető, hogy az adós nem hivatkozott - már a végrehajtási eljárásról való tudomásszerzést követően azonnal - a végrehajtási jog elévülésére?

Kovács_Béla_Sándor # e-mail 2020.09.24. 17:20
Kogeza # e-mail 2020.09.24. 16:47

Tisztelt Szakértők!

Tudomásom szerint hiába elévült egy követelés, amennyiben az adós önként teljesít, úgy az elévülés ellenére a teljesített pénzösszeget nem követelheti vissza.

Tegyük fel, hogy a végrehajtási jog elévült (pl. fizetési meghagyás jogerőre emelkedését követően öt év eltelt), azonban a jogosult végrehajtást kezdeményez, majd a végrehajtás során a letiltás útján levonnak az adós munkabéréből.

Ez esetben az adós alappal visszakövetelheti (perben) a levont pénzösszegeket (hivatkozva arra, hogy már elévült követelés kapcsán történt a levonás) vagy a bíróság ilyen irányú kérelmének nem adna helyt?

Köszönöm!

gerbera317 # e-mail 2020.09.24. 16:22

akkor a Vht. 41. § serinti amúgy kötelező - perelhárító - eljárás mégis mi a fene lenne?
Nem érted, mi? Az, hogy "nem segíti", azt jelenti, hogy például nem fogalmazza meg a Vht. 41. § szerinti eljárás iránti kérelmet az adós helyett. Vagy ha az adós (vagy - horribile dictu - az ügyvédje) vh-kifogással próbálkozik, a végrehajtó bizony nem fogja őket erről lebeszélni. A végrehajtónak nem tiszte az adóst a végrehajtást kérővel szemben képviselni (kivéve, amikor a vh-kérő a vh-okiratban foglaltakon túl akar terjeszkedni, vagy belátható időn belül várható megtérülés ellenére a fokozatosság elvének figyelmen kívül hagyását szorgalmazza - rövidebben fogalmazva: csakis a túl éhes vh-kérővel szemben védi meg az adóst).
A többi felvetésedre nem reagálok.

rigoz # e-mail 2020.09.24. 15:56

"Az a helyzet, hogy te csak elméleti jogászkodsz"

Állítottam, hogy nem "elméleti" okfejtés volt?

"Én meg gyakorlatból tudom, hogy bíróság ki nem mondaná, sőt..."

Akkor az, hogy úgy mondjam, súlyos hiba...

"Ami az adós méltányos érdekét, meg a jogbiztonságot illeti: Ha egy követelés elévült, az adóst senki nem akadályozza abban, hogy az érdekét érvényre juttassa. Még a végrehajtó sem akadályozza. Igaz, nem is segíti benne, de ez csak természetes."

A vége kicsit sántít, hiszen akkor a Vht. 41. § serinti amúgy kötelező - perelhárító - eljárás mégis mi a fene lenne? :)

"Ha viszont még nem évült el a követelés, és az adós volt olyan ostoba, hogy idő előbb nézett be a szőnyeg alá, akkor viszont egyenesen tilos hagyni, hogy a követelés elévüljön."

Egy kiszabott börtönbüntetés végrehajtására sincs kihatással, hogy az elítélt maga vagy meghatalmazott útján - akár távolról - iratmegismerési jogot gyakorol. Az már más kérdés, hogy ezzel - a hülye - kvázi feladja magát, hiszen le lehet kérni a naplózott adatokból az IP címet, amiből meg meg van a bejelentkezés helye és csumi...

Éppígy a "szőnyeg alá való benézésnek" sem lehet az adósra nézve hátrányos következménye, mely egyik legalapvetőbb joga és alkotmányos jog is. És ebből sem a végrehajtó, de annál is inkább a végrehajtást kérő nem húzhat hasznot.

Az ezzel ellentétes jogalkalmazás és értelmezés - s ez a személyes véleményem szubjektív és jogi szempontból egyaránt - alkotmányellenes.

gerbera317 # e-mail 2020.09.24. 15:19

és merem remélni, hogy ezt egy bíróság ki is mondaná
Az a helyzet, hogy te csak elméleti jogászkodsz. Én meg gyakorlatból tudom, hogy bíróság ki nem mondaná, sőt...
Ami az adós méltányos érdekét, meg a jogbiztonságot illeti: Ha egy követelés elévült, az adóst senki nem akadályozza abban, hogy az érdekét érvényre juttassa. Még a végrehajtó sem akadályozza. Igaz, nem is segíti benne, de ez csak természetes. Ha viszont még nem évült el a követelés, és az adós volt olyan ostoba, hogy idő előbb nézett be a szőnyeg alá, akkor viszont egyenesen tilos hagyni, hogy a követelés elévüljön.

rigoz # e-mail 2020.09.24. 15:08

Ha ebből indulok ki minek az elévülés egyáltalán? :D Igazából, csakhogy az adóst is megillető méltányos érdekvédelmet azt látom, hogy mindig sikerül elfelejtened... :) Meg azt, hogy még a végrehajtási eljárásnak is vannak legitimációs korlátjai.

Az iratok megismerése semmilyen összefüggésben nincs közvetlenül az adós teljesítésével, sem a végrehajtást kérő ahhoz fűződő érdekével, ebből egyenes logikával az következik, hogy nem a követelés behajtása érdekében foganatosított cselekmény, az elvévülés megállapítása tekintetében nem végrehajtási cselekmény, tehát nincs kihatással az elévülésre.

Ha végrehajtást kérőnek 5 évig eszébe nem jut kifogással élni pl. azért, mert nem történik semmi, a végrehajtónak meg foglalni, egye meg a penész Őket.. :D

Arra meg ne hivatkozzanak saját felróható magatartásuk mentésére, hogy de urambocsánat, az adósom betekintett az aktába...

Nekem meg ez a véleményem és merem remélni, hogy ezt egy bíróság ki is mondaná, ha úgy adódna, hiszen az ezzel ellentétes joggyakorlat ellenkezne a jóhiszeműség, a jogbiztonság és más hasonló igencsak nem maszlagos alkotmányos alapelvekkel, mely nem írhatják felül azt a jogbiztonságból ugyancsak következő követelményt, hogy a jogerős ítéleteknek érvényszerzést kell biztosítani. Azonban ez kizárólag kérelemre történhet, illetve vannak még egyéb korlátok is. Ilyen az elévülés is. :)

Nem megérteni nem fogom, amit mondasz, hanem egyetérteni nem fogok vele! Érteni értem, csak egyet nem értek vele! :)

gerbera317 # e-mail 2020.09.24. 15:00

Eljárási cselekmény, kétségtelen, de nem végrehajtási
A végrehajtási eljárásban minden eljárási cselekmény végrehajtási cselekmény. Már a puszta elnevezéséből is ez vezethető le logikai úton.
hiszen ez felel meg az eljárási alapelvek összességének
A végrehajtásban a legfőbb eljárási alapelv az, hogy el kell érni, hogy az adós teljesítsen. Lefordítom ezt számodra: Az adóst nem hagyjuk futni csak azért, mert állít valamit, vagy mert állítja valamiről, hogy az nem az (értsd: állítja, hogy az iratbetekintés nem végrehajtási cselekmény), és ebben a bíróság sem segíti az adóst.
Mindegy, hagyjuk, te valószínűleg, úgysem fogod megérteni, hogy a versenyszférában a hitelező méltányos érdeke sokkal jelentősebb súllyal bír, mint a közszférában, és ehhez igazodnak az eljárási alapelvek, és a bíróság gyakorlata is.

rigoz # e-mail 2020.09.24. 14:34

Az automaticénél nem a kapcsolattartásra, hanem a díjszámításra. Mert az, hogy a végrehajtónak bele kellett javítania, cáfolni látszik ezt.

Azt röviden rendeztük, kiadta újra a felhívsát, amivel a kézbesítési kifogásnak - hallgatólagosan - helyt adott, lapoztam azon. :)

Amúgy meg van a kapcsolati kódom, minden e-mailem alján benne van, de e-kapcsolattartásnál külön közölni már nem szoktam, pusztán ebből gond még sose volt. Az RNY-alaprendelkezést viszont nagyon sokszor nem kérdezik le. Van ahol meg nagyon pedánsan... Bíróságok meg sokszor szerencsétlenkednek vele, lekérdezik, de valószníűleg hibás adatfelvitel miatt nagyon sokszor az írnokok nem jutnak vele dűlőre... Meg néha maga a rendszer is fals visszajelzést ad... Többször dobta már azt vissza, hogy megszüntettem az Ügyfélkapum, holott 4 éve él és virul :D

Amúgy RNY-alaprendelkezésem van, amiben megtiltottam, hogy postázzanak nekem, azt Eüsztv. vhr. 23. § a) pont szerint első kapcsolatfelvétel előtt a végrehajtónak is le kell kérdeznie.

Az EÜF állásfoglalása szerint 4T-vel bárkit lehet azonosítani egyébként, akinek van KÜNY-regisztrációja. :)

Azt iratbetetkintésről az, hogy készül jegyzőkönyv, nem jelenti azt, hogy végrehajtási cselekmény. Eljárási cselekmény, kétségtelen, de nem végrehajtási.

Ezt továbbra is tartom.

"Felemelni a szőnyeget" nem egyenlő az alóla való kiseprés kísérletével...

Bekukkantani nem ugyanaz, mint csinálni akarni valamit azon túl... :)

Szerintem a Kúria is ezt mondaná, ha elé kerülne a kérdés, hiszen ez felel meg az eljárási alapelvek összességének, melyek során bár elsődleges, de nem kizárólagos a végrehajtást kérő érdeke.

Iratbetekintésről meg közel sem mindenhol vesznek fel jegyzőkönyvet

Bíróságon pl. soha. Még hatóságoiknál is változó, hogy igen-e vagy sem. Bár közig. szerveknél túlnyomó részt igen, avagy legalább egy feljegyzést írnak.

Adóstárs # e-mail 2020.09.24. 13:58

Várjatok lehet egy levelet küldött volna a behajtó cég csak ugye nem vette át senki, de bizutos, hogy nem a végrehajtó volt. Ez pár hónapja történt.

Azok a legszebbek amikor ha kifizeted a 10 százalékot de a többi pénzt harcold le a végrehajtóval.

Adóstárs # e-mail 2020.09.24. 13:56

Köszönöm.

Hát pereskedni szép volna most.

KÖszi, hogy mégegyszer mleírtátok.
Bocsánat, de most kicsit tele van a fejem és lehet figyelmetlen voltam.
Nem lesz egyszerű menet.
Azért érdekes, mert azótsa még a behajtóü cég sem keresett meg. E-mail re sem válaszoltak amikor még 2013 ban megkerestem őket.

gerbera317 # e-mail 2020.09.24. 13:34

ha esetleg betekintek az ügybe és látom, hogy nem történt semmi 5 éve akkor mit kell tennem?
Erre már kaptál választ:
"ha jól látom, elévült, és törlik?" Nem. Hivatkozol rá (mondjuk így: állítod), hogy elévült, és a végrehajtó 15 napos határidővel felhívja a végrehajtást kérőt, hogy nyilatkozzon, hogy szerinte is elévült-e. Ha nem válaszol, vagy a válasz nemleges, akkor csak a peres út marad.
KHR ugyanúgy megmarad, csak azt a végrehajtást nem tudják már behajtani
Az nem végrehajtás, hanem követelés. A többit - úgy látom - drbj megmondta.

drbjozsef #   2020.09.24. 13:30

Adóstárs,

Igen, a KHR marad, a KHR törvény szerinti ideig, nincs köze az elévüléshez.

Haaz iratokból az látszik, hogy elévült, akkor ott rögtön a végrehajtótól kéred a Vht.41§. szerinti eljárás lefolytatását, mert szerinted a követelés elévült. Ezt írta gerbera is : a végrehajtó nyilatkoztatni fogja a végrehajtást kérőt, hogy elismeri-e ezt.

Ha nem, vagy nem válaszol, neked kell pert indítanod a végrehajtás megszüntetésére.

József:laikus paraszt, dilettáns hozzászóló.
Fórumból való jogi tájékozódás kockázatokat és mellékhatásokat rejthet.

Adóstárs # e-mail 2020.09.24. 13:16

Én értem de nem sok lehetőség van.
Pénzt kell keresnem de van egyéb eü probléma is .. így nem csak ezen kell agyalni.

De , ha esetleg betekintek az ügybe és látom, hogy nem történt semmi 5 éve akkor mit kell tennem?

Gondolom KHR ugyanugy megmarad csak azt a végrehajtást nem tudják , már behajtani?
Nagyon köszönöm a segítséget!

gerbera317 # e-mail 2020.09.24. 12:59

Úgyhogy biztos, hogy ez teljesen automatice működik?
Nem biztos. Sőt. Ha te e-papíron küldesz valamit a végrehajtónak, és abban nem méltóztatol közölni az ügyfélkapus kapcsolati kódodat (magánszemélynél kb. így néz ki: 5fe513230bc97160b5c1fc2d78205d7acdd4f08e07acda0ef087665f12fb3c, cégnél pedig az adószám első 8 számjegye), ő nem kötelezhető arra, hogy ezt lenyomozza. A beküldött e-papírból pedig nem lehet kinyerni. Úgyhogy, ha nem közlöd az irományodban, hogy "ügyfélkapus kapcsolati kódom a következő: ...", akkor te azt nem méltóztattad közölni, és ha a végrehajtónak nem áll rendelkezésére egyéb módon, akkor ő nem köteles veled elektronikusan kapcsolatot tartani.
Azért szerintem a Kúriának ezt ne add elő
Ne kötözködj csak elméletben létező tényállásra hivatkozva! Nincs iratbetekintés a teljesítésre történő felszólítás nélkül. Úgyhogy nincs, és nem is lesz szükség elméleti jogászkodásra a Kúriával szemben, mert iratbetekintéskor mindig készül egy olyan intézkedés, aminek végrehajtási cselekmény voltát a Kúria sem akarja kétségbe vonni.

rigoz # e-mail 2020.09.24. 11:58

Amúgy a múltkor említett ügyemben most írt a végrehajtó, hogy a készkiadást javítja 4.000Ft-ról 503 Ft-ra...

Bár szerintem törölni kellett volna, hiszen egy felszólításra, amit elektronikusan kellett volna küldjön, nem keletkezthetett készkiadás sem...

Az, hogy Ő jogsértően - RNY semmibe vétele - postázta, az Ő sara...

Most már, hogy ezért rászóltam, Ügyfélkapura jött a kijavító rendelkezés a javított felhívás is...

Úgyhogy biztos, hogy ez teljesen automatice működik?