végrehajtás kérdések

„Nekem így mesélte el ismerősöm, hogy szólt több esetben is a végrehajtóknak ne menjenek oda lopni, mert semmi se az övé.”

Itt a lényeg: "így mesélte el". Ha valóban így történt volna, akkor nem mentek volna, illetve csak egyeztetett időpontban.
Valójában az történhetett, hogy aós tépte a száját a telefonba azzal, hogy "maguknak ehhez nincs joguk, ide ne merjenek jönni, gazemberek". A végrehajtó berágott az emberedre, úgyhogy odamentek, és jól kib*sztak vele. De az ingóságok elvitelében továbbra sem hiszek, az csak mese lesz habbal.

Még egyszer jelzem: k. nem értek hozzá...

És ahogy BW is írja (úgy tűnik, utánaolvasott a témának): A végrehajtó csak úgy nem nem viszi bele a vh-kérőt egy előre láthatólag vesztes igényperbe.
A kényszerbehatolásnak és az ingófoglalásnak (és az esetleges elszállításnak) volt egy komoly előzménye. Biztos, hogy a vh-kérő akarata érvényesült, és biztos vagyok benne, hogy ez csak válasz volt az adós magatartására.

Eleve nem szeretnek a végrehajtók ingót foglalni. Ha mégis megteszik valamiért, főszabályként akkor sem viszik el a lefoglalt ingót - főleg a nagyterjedelmű bútorokat. Szállítás, raktározás... Kinek hiányzik?

„miért nem vihetnék el, ha oda szól a végrehajtás?”

Mert fő szabály szerint, a lefoglalt ingóságot az adós őrizetében kell hagyni. Az adós a lefoglalt ingóságot használhatja, de csak rendeltetésének megfelelően és az állag sérelme nélkül.
Ha mégis elszállították, az azért volt, mert az itt elhallgatott előzmény ezt indokolttá tette, és a végrehajtást kérő a költségeit ennek meg is előlegezte. Tényleg nem értek hozzá...

Tisztelt Fórum!

Végrehajtás (letiltás) alá vonható az egyszerűsített foglalkoztatásból származó munkabér ?

A Vht.(4)
Az (1)-(3) bekezdések alkalmazásában munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.

2010. évi LXXV. törvény
az egyszerűsített foglalkoztatásról
8. §(3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott közteher megfizetésével nem terheli

2. a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.

A két törvényhely alapján nem lehetne végrehajtás alá vonni az egyszerűsített foglalkozásból származó munkabért.

Hivatkozhat erre a munkáltató, amennyiben végrehajtói letiltás érkezik egy munkavállalóra ?
Vagy esetleg van erre vonatkozóan más szabályozás is?

Kedves Fórumozók!
Sos segítség kellene. A történet a következő. 2005-ben az élettársammal vettünk egy ingatlan hitelre. A hitel csak az ő nevén van, az ingatlan fele-fele arányban, én pedig adóstárs. A hitelt fizetjük rendesen. De időközben sajnos a testvéremnek vettem fel két hitelt, amit nem fizetett vissza .Én nem tudtam fizetni, mert két éve munkanélküli lettem. Most ott tartok, hogy az én részemet a házból árverezni akarják. A párom szeretné kiváltani a részemet, de nem tudjuk hogy a faktoring céggel vagy a végrehajtóval kell egyezkedni. Melyiket keresse fel ez ügyben, hogy kiváltaná a részemet és mennyit kellene fizetnie.
Ui: Én próbáltam részletfizetést kérni, de olyan magas összeget engedélyeztek, hogy annyit nem tudok törleszteni.
Előre is köszi a válaszokat.

„A hitel csak az ő nevén van,[...] , én pedig adóstárs. ”
A mondta melyik fele az igaz?

Egyébként csak az árverésen tudná megvenni az illetőségedet. De nem fogja tudni, mert a jelzálogos bank be fog kapcsolódni az árverésbe, és az egész ingatlant fogják árulni, akkor pedig már ő is adós lesz, és az adós nem licitálhat.

Tisztelt Kovács Béla Sándor!
Ebben mi az annyira hihetetlen? Nem értem.

Jelenleg a jelzálogos bank csatlakozási kérelmet nyújtott be. De amíg nem rendelik el az árverést, addig miért nem tud a faktoring céggel egyezkedni? Ők vissza vonhatják a végrehajtási eljárást nem?

„Ebben mi az annyira hihetetlen? Nem értem.”
Pedig egyszerű. Vagy adóstárs vagy vagy nem.

Tisztelt Fórum!
Végrehajtás (letiltás) alá vonható az egyszerűsített foglalkoztatásból származó munkabér ?
A Vht.(4)
Az (1)-(3) bekezdések alkalmazásában munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli juttatás kivételével minden olyan, a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére, megszűnésére tekintettel kifizetett pénzbeli juttatás, amelyet személyi jövedelemadó-előleg fizetési kötelezettség terhel a magánszemélynél.
2010. évi LXXV. törvény
az egyszerűsített foglalkoztatásról
8. §(3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott közteher megfizetésével nem terheli
a munkavállalót nyugdíjjárulék (tagdíj), egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékfizetési, egészségügyi hozzájárulás-fizetési és személyi jövedelemadóelőleg-fizetési kötelezettség.
A két törvényhely alapján nem lehetne végrehajtás alá vonni az egyszerűsített foglalkozásból származó munkabért.
Hivatkozhat erre a munkáltató, amennyiben végrehajtói letiltás érkezik egy munkavállalóra ?
Vagy esetleg van erre vonatkozóan más szabályozás is?

A Vht. 74. § sorolja fel a letiltás alól mentes juttatásokat.

Tisztelt gerbera317!

Az rendben, hogy a Vht. 74. § sorolja fel a letiltás alól mentes juttatásokat.

Azonban az általam leírtak szerint "az egyszerűsített foglalkozásból származó munkabér" is ide tartozna, de felsorolva nincs.

Ráillik a leírás,hogy ne kelljen levonás alá helyezni, mivel nincs utána SZJA előleg

Nem külső jogszabály, hanem a Vht. 7. § (1) definiálja, mit kell "munkabér" gyűjtőnévvel illetni. A 74. § azokat sorolja fel, amik mégis mentes juttatások. Az egyszerűsített foglalkoztatásból származó munkabér nagyonis megfelel a 7. § szerinti leírásnak, és éppen nem szerepel a 74. §-ban felsoroltak között.

Azt mindig a folyósító dönti el, hogy az általa fizetett jutattatás minek minősül, amit a végrehajtó rendszerint el is fogad. De különösebb jogértelmezési vitába - különösen a magán munkáltatók - nem szoktak bocsátkozni, mert senki sem szívesen kockáztatja meg a 79. § szerinti következményt:
79. § (1) A munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelesség megszegése esetén a munkáltató a le nem vont összeg erejéig készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek. (2) Ha a munkabérre vezetett végrehajtásra vonatkozó kötelességet a munkáltató alkalmazottja szándékosan szegte meg, és a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, a be nem hajtott összeg erejéig az alkalmazott készfizető kezesként felel a végrehajtást kérőnek.

Tisztelt Fórumozók!

Az alábbi ügyben kérném a hozzáértők segítségét:
2017.Április elején adásvételi előszerződést kötöttünk egy családi házra. A vételár 18M forint volt. Az ingatlant három végrehajtás terhelte. 1/2-1/2 tulajdoni hányadú az ingatlan, mellyet az eladók több éve nem laktak. Minden közmű kikapcsolásra került anno.
Az előszerződést úgy kötöttük meg, hogy a vételárból mi fizetjük ki az ingatlan tehermentesítésére vonatkozó összegeket és az ingatlant birtokba vehetjük.
Az egyik végrehajtást kérő egy bank volt. Nekik 29M forintos tartozás állt fenn. Ezt a bank 13M forintért adta el, így belefértünk a 18 M-ba.
Az ingatlan tehermentesítésére összesen 16,5M forintot fizettünk ki eddig. A tulajdoni lapra bejegyeztettem magam, mint jelzálog jogosult a banktól megvásárolt 29M erejéig.
De a összes tehermentesítés és a végleges szerződés megkötése előtt 2 nappal ismételten rákerült a házra egy 8M-s végrehajtás. Az eladók ezt nem tudják kifizetni. 1,5M forint van még nálunk a vételárból. Az ingatlanban élünk, állandó lakcímmel rendelkezünk és közel 3 milliót fizettünk ki a felújításra. Pereljem be az adósokat, kapcsolódjak be az árverésbe? Mi lehet az ügynek a kimenetele?
Várom szíves válaszukat!
Köszönöm!

árverés tűzése, beszámítással történő vétel, végrehajtó kifizetése (másfelet vissza kéne húzni...)
hja, és nem lesz 5perc...

Az ilyen ingatlant nem adásvétellel kell megszerezni, hanem a Vht. 157. § szerinti vétellel. Már rég tied lenne tehermentesen.

Köszönöm a válaszokat. Az árverési ár alatt ,, jutottunk'' a házhoz. Most az ügyvédünk megpróbál egyezkedni az új végrehajtást kérővel (Önkormányzat), hogy a fennmaradó 1,5M fejében vegye le végrehajtást az adósság pedig ugyanúgy megmaradjon. Csak az egyik eladó félnek járt volna az összeg, aki ezt felajánlotta.

„Az árverési ár alatt ,, jutottunk'' a házhoz”

:- Azt becsértéknek hívják, és nem attól jut valaki árverés hatályával az ingatlanhoz, hogy az adásvétel szerinti vételár azonos a becsértékkel.

Adásvétel esetén minden érintett hitelező azt közli, hogy mennyit követel magának a vételárból. Ezek összege többszörösen meghaladhatja a vételárat.
Árverési vétel esetén legfeljebb csak tisztelettel megkérdezhetik, hogy mennyi jut nekik a felosztási terv szerint.

Kifizettük a végrehajtás kérőket. Kifizettük a végrehajtói díjakat. Így minden végrehajtás törölve lett. A bank a 29M-s követelést átadott nekem 13M—ért, ahol mindkét fél adós. Az új végrehajtást csak a ház 1/2-ére jegyezték be, mivel egy régi Bt tartozás miatt van, ahol az egyik fél volt a beltag.
Kicsit kesze-kusza, de remélem érthető.

Sziasztok!

gerbera317 2017.01.04. 11:27 hozzászólásával kapcsolatos információ tőlem:

Mai napon, 1 órája itt voltak a végrehajtók a lakásban, miután a tértis levelemet megkapták. Előtte 1 órával hívtak, hogy jöhetnek-e amire a válaszom igen volt.

Minden rendben volt, korrektek voltak. Bemutattam az önkormányzati bérleti szerződést. Én is, ők is igazolták magukat. Anélkül hogy bement volna a lakásba (az előszobában ült le), kiállította a jegyzőkönyvet, miszerint foglalható tárgy nincs, munkabéremen kívül mást foglalni nem tud, ügy lezárva. Biztattam őket, nyugodtan körbenézhetnek a lakásba. Nem éltek a lehetőséggel.

Konklúzió: érdemes korrekten, tisztelettel beszélni velük, akkor téged is meberszámba vesznek. Hozzáteszem, ha nagyon akart volna, tudott volna mit elvinni, ha nem is sok mindent.

Üdv Mindenkinek és megéri a normális stílus!

Tudni kell, hogy a végrehajtók nem visznek el a lakásból használati tárgyat. Nekik nem üzlet ezekkel bíbelődni. Üzlet az ingatlan, a gépjármű stb.

Mi a vélemény?
1, A közjegyző kiállította a végrehajtási lapot 2011-ben, végrehajtás kérőnek kitöltött lapja szerint. A végrehajtási kérelem, nem bejelentett lakcímre lett megküldve, illetve a végrehajtási lap sem az állandó lakcímre lett kiállítva. (előző lakcím )
2, Kézbesítési vélelemmel jogerőre emelkedett.
3, 2012-ben értékesítette követelés kezelő Cég felé
4, 2016 év végén kézbesítési vélelemmel megdöntésével, a végrehajtási lap vissza lett vonva.
5, kézbesítési vélelem, elsődlegesen a lakcím változásra való hivatkozással lett megdöntve. De! a végrehajtási lapra 2011-ben évi 16% kamat helyett havi 16% került fel ami 1.5 millió Ft követelésre 11 millió forint kamatot jelentett.
Kérdéseim:
1, az adásvétellel megvásárolt követelés érvényes volt, tekintettel a kiállított végrehajtási lap elírt kamatára?
2, Amennyiben nem, akkor elévült?
Úgy gondolom az adásvétel a tartalmában kiállított végrehajtási lap nem volt érvényes, eltelt 5 év és elévült.

Ha a vh-lapot visszavonták, miért akörül forog minden kérdésed? Ha visszavonták, akkor hatálytalan, semmi körülmények között nem hivatkozhatsz rá, még csak ingyen sem szabad említeni.