végrehajtás kérdések

Ne példálózz, hanem add elő a konkrét tényállást!
Egyébként nem a végrehajtást kérő dönti el, hogy szükség van-e ügygondnokra, hanem a törvény írja elő, mely esetekben köteles a végrehajtó ügyngondnokot kirendelni. Ha az adósnak letiltható belföldi munkabére van, akkor éppen nem kell ügygondnok. Ugyanis, ha az a problémája a végrehajtónak, hogy az adós ismeretlen helyen tartózkodik, az adós címét kérje ki a munkáltatótól, aki köteles azt közölni, és máris nem lesz ismeretlen az adós tartózkodási helye, és máris nem lesz szükség ügygondnokra sem.

Tisztelt Jogi Fórum!

Amennyiben én végrehajtást kérő vagyok mely esetekben éri meg (általánosságban) elfogadni a végrhejató által felkínált ügygondnok lehetőségét?

(például: adósnak tiltható jövedelme van, ám címét nem tudom, elfogadjam az ügygondnok lehetőségét?)

Előre is köszönöm válaszukat.

Nem ez volt a kérdező kérdése. Ő arra volt kíváncsi, hogy a végrehajtó köteles-e automatikusan felfüggeszteni a folyamatban lévő letiltásokat. Erre csak egy korrekt válasz létezik: nem. Részletesebben kifejtve: még mit nem.
Amit te feszegetsz, az a méltányolható körülményre hivatkozó egyedi kérelem. Arra a korrekt válasz: akár. De hozzá kell tenni, hogy a bíróságokon most plafonig érnek az ilyen kérelmekből álló irathegyek. Úgyhogy a válasz kicsit bővebben: akár, de csakis érkezési sorrendben.

KBS

Ha popcorn0001 igazolhatóan a veszélyhelyzet miatt került nehéz helyzetbe, akkor sem?

Kr. 7 § (2)

„A végrehajtást foganatosító bíróság az adós kérelmére kivételesen akkor is felfüggesztheti a végrehajtást, ha az adós a járványügyi intézkedésekkel összefüggésben került olyan élethelyzetbe, amely méltányolható körülmény.”

Nem.

Jó napot!Az lenne a kérdésem hogy most vonják a fizetésem 50%át!Kormányrendelet alapján amit most hoztak azt is felfüggesztik e?Vagy ez hogy működik?

Két irat kell ide: a felhívás és a díjjegyzék. Ezeket kell összehasonlítani, hátha nincs is közöttük semmi különbség. Ha pedig találtatik ilyen, akkor kell harmadikként a vh-okirat, mert az alapján lehet megállapítani, hogy az előző kettőből melyik az igaz.

Értem gerbera, minden esetre várok mától számítva 14 napot.

Grave7

A kimutatásban az alábbi tételek szerepelnek:

• tőke
• tőke kamata
• végrehajtást kérőnek felmerült költség
• végrehajtást kérőnek költségrész
• készkiadás
• MBVK általános költségátalány
• jutalék

A kimutatáson a tőke kamata ~ 3-szor annyi, mint a díjjegyzéken. (250k vs. 87k)
Korábban teljesítés nem volt ebben az ügyben.

Miért kérdezted Grave?

alsovonal írta 2020.03.30. 10:35-kor:
„03. 13-án a vh-irodában kaptam tartozásomról kimutatást, erről jegyzőkönyv készült”

Ebben a kimutatásban véletlenül nem tőke, kamat, ilyen költség, olyan költség szerint, részletezve szerepel a tartozásod?

Mindenféle számonkérés vh-kifogásnak számít. Nem határozhatsz be úgy, hogy "elfogadom, ha elmagyarázod". Erre a természetes reakció az, hogy "ez egy befejezett ügy, baxi, magyarázza el neked a bíróság, mert én nem fogom".

„A végrehajtónál egész' biztosan”

Egyértelmű, de egy betörést azért nem vállalok be.

„végrehajtási kifogásként fogja beterjeszteni”

Még akkor is, ha kihangsúlyoztam, hogy ez a beadvány nem végrehajtási kifogás?!

„Valahol biztos megvan”
A végrehajtónál egész' biztosan.
„úgy döntöttem, hogy levelet írok, tájékoztatást kértem és ha 15 napon belül lesz válasz”
Addigra már lekésel minden határidőt. Ha most magyarázatot követelsz, a végrehajtó azt a megkérdezésed nélkül (jobb esetben talán megkérdezi) végrehajtási kifogásként fogja beterjeszteni. És ha a bíróság felhívására megfizetsz 15 ezer forintot, akkor még mindig elbukhatod a látatlanban vitatott számtatant, ellenkező esetben pedig meg sem vizsgálják a felszólalásodat.

„120e-t számoltam ki 1.170e helyett”

Ha egészen pontosak akarunk lenni 1.178 helyett. :)

„Vedd elő a vh-okiratot”

A kiszámolósdi itt el is bukott. Valahol biztos megvan, de 2013 nem most volt, fogalmam sincs hol van.

„legbonyolultabb, hiszen az már hatodikos matek”

Az még menne. Talán! :))

A készkiadás piti összeg, helyszíni eljárás nem volt.

Köszi a részletes választ gerbera, hálás vagyok, viszont úgy döntöttem, hogy levelet írok, tájékoztatást kértem és ha 15 napon belül lesz válasz, annak tudatában fogok dönteni, hogy kifogásolok-e vagy sem.
Tényleg egy utolsó kérdés: érdemes e-papíron is elküldenem a nyűgömet vagy az se gyorsabb? (apám e-papíros beadványára pl. több, mint egy hete nem küldött kézbesítési igazolást a NISZ.)

1.120e-t számoltam ki 1.170e helyett? Ez még belefér, hiszen felmerülhettek ott olyan tételek, amikről az előadásod alapján nem tudhatok. De ehelyett 1.300e-t fizetni, az már húzós. De akármi is lehet az oka.
Vedd elő a vh-okiratot, és kezdj el számolni. Kell majd hozzá a 35/2015 IMr. is.
Először számold ki a vh-kérő követelését. Ebből a kamat lesz a legbonyolultabb, hiszen az már hatodikos matek, és adott esetben szükség lehet hozzá a jegybanki alapkamat változásainak az ismerete is. Kétszer kell kiszámolnod az ügyértéket, mert a végrehajtóhoz érkezés napjára is ki kell számolnod, meg a mostani egyösszegű teljesítésre is.
Az érkezés napjára kiszámítod a munkadíjat, a költségátalányt, megsaccolod a készkiadást (kb. 500 Ft / levél (nem csak neked!)), hozzáadod a helyszíni eljárás(ok) költségét (8500 vagy 9500 vagy 16000 vagy 17000 Ft, ha nem tarott 1 óránál tovább - neked kell tudnod, melyik meg hogyan), hozzáadod az érkezési ügyérték 1 százalékát, mint álatlános költségátalányt. Végül megnézed a teljesítéskori ügyértéket, és hozzáadod annak 8 százalékát is.
És ha még mindig túl nagy a különbözet, beadsz egy vh-kifogást a díjfelszámítás ellen. A végrehajtó még ekkor sem fogja neked elmagyarázni, mi miért annyi, hanem csak a bíróságnak, aki vagy elfogadja a magyarázatot (= elbukod a kifogást), vagy nem.

Összességében kb. 1.120.000 Ft-ot kellett (volna) megfizetned.

És valóban. :) Majdnem, ~50 E Ft az eltérés.

1. Megpróbáltam a tőlem telhetően a legkorrektebben fogalmazni, harmadjára sikerült.
2. Ezen rugózom mióta átvettem... A vh-jelölt is csúnyán benéz valamit, mert ahogy írtam tanácstalan volt a kérdésemet illetően.

~ 1,3 M -t fizettem a kapott kimutatás alapján. (hogy ez a differencia jelentős-e vagy nem, azt nem tudom, relatív)

Még egy kérdéssel zargatlak, köszi a megértést. Szerinted megfogadjam
a kissé fogalmatlannak tűnő jelölt tanácsát vagy dobjak be egyből egy kifogást?

Az ügyérték a végrehajtható okiratban feltüntetett főkövetelést, járulékot és költséget magában foglaló, a végrehajtható okirat végrehajtóhoz történő érkezésének napján fennálló forintban meghatározott együttes összege. Nálad ez kb. 971e Ft. Az általános költségátalány ennek 1 százaléka, kb. 9710 Ft. Hogy ez mit keres a díjjegyzéken, meg ne kérdezd tőlem, mert semmi keresnivalója ott!
Összességében kb. 1.120.000 Ft-ot kellett (volna) megfizetned.
Ha ennél lényegesen többet fizettél, akkor annak 1) vagy nincs oka, megfejteni pedig az előadásod alapján nem lehet, 2) vagy pedig valamit csúnyán figyelmen kívül hagysz.

Akkor pontosítok.

Végrehajtási ügyérték rész:

• főkövetelés ~850 E Ft
• kamat ~87 E Ft
• költség (nem végrehajtót megillető) ~34 E Ft

Általános költségátalány nem szerepel a díjjegyzékemen, csak kb. 10 E Ft értékben az MBVK általános költségátalánya.

Nem tudom gerbera tényleg. Váá.

Az általad írt általános költségátalány összegét honnan tudhatom meg? (a telefont kezelő végrehajtójelöltnek erről sincs fogalma.)

Nem.
Az ügyérték =/= tőke. Hanem tőke + járulékai + perköltség + végrehajtást elrendelésével felmerült költség.
Költségátalány =/= általános költségátalány.

Értem gerbera. Azt hiszem. Vagyis nem.

A tőke ebben az ügyben ~850E Ft volt.

„Nem tartalmazza az általános költségátalányt”

A bírósági végrehajtót megillető vh-költség részen költségátalányként ~15 E Ft szerepel, míg behajtási jutalékként ~ 90 E Ft.

A díjjegyzékben a végrehajtó a végrehajtási költségekkel számol el, nem mással. Így az tartalmazza

az érkezési ügyértéket, és az az alapján felszámított díjakat, illetve a nem az ügyértékhez igazodó díjakat (pl. készkiadást).

a behajtott ügyértéket, és az az alapján felszámított jutalékot.

Nem tartalmazza az általános költségátalányt, mivel az nem része az ügyértéknek, így semmi keresnivalója a végrehajtó saját díjelszámolásán. Cserébe viszont jutalékot sem kell fizetni a behajtásáért. Ha az ügyérték 12,5 M Ft volt, akkor meg is van a különbség oka.

Frissítés:

Idő közben nagy nehezen elértem az Irodát. Az ügyintéző is észrevette az anomáliát, de tanácstalan volt hogy történt ez s azt javasolta kérjek tájékoztatást írásos formában, egyelőre vh-kifogás mellőzésével. Levelemet meg is írtam, mert személyes ügyfélfogadás szünetel.

A jogvesztő határidő aggaszt, mert nem jellemző, hogy 15 napon belül válaszolna, főleg jelen helyzetben nem hiszem.

Sziasztok!

03. 13-án a vh-irodában kaptam tartozásomról kimutatást, erről jegyzőkönyv készült. A tartozást aznap megfizettem.

Ma kaptam levelet, Vüsz. 33. § b, pontja alapján az eljárást befejezték. Ezzel együtt kaptam díjjegyzéket is. A 13-án kapott kimutatás és a díjjegyzék közt ~125.000 Ft eltérés mutatkozik, mintha túlfizetésem lenne. Előfordulhat ilyen, vagy az általános iskolai matektudásomat kellene frissítsem?
A díjjegyzéken felsorolt “összesen” részeket adtam össze, ami kevesebb a kimutatáshoz képest.

Köszönöm a választ!

Azért, mert a végrehajtó nem vonja vissza az árverési hirdetményt a 157. § szerinti kérelem miatt, nem járhatsz sikerrel a végrehajtási kifogással. A bíróság is csak azt mondaná erre, amit én: a vevőd tegyen (tett volna) vételi ajánlatot a kitűzött árverésben. (Lehetőleg azzal a vételárral, amit veled kialkudott, de ő erre nem köteles.)

Talán így érthetőbb, hogy mit akarok kinyögni a magam hozzá nem értő módján. Tartozásom 14 millió forint. A végrehajtás kérővel megegyezem abban, hogy 12 millió forintot megfizetek akkor a tartozást megfizetettnek tekinti. Az összes tartozás ( végrehajtási költségek vh jutaléka ) 13 millió forintból kielégíthető. AZ árverés alatt az árverésen kívüli vevő nyilatkozik, hogy 14 millió forintot hajlandó adni az ingatlanért. Az árverés lezárul a győztes licit 11 millió foint. Van-e helye ezek után a részemről benyújtott jogorvoslatnak.

Nem akarok ügyeskedni ez a valós helyzet.

Köszönöm gerbera317!

Közben olvastam a nagykommentár indokoló részét: .." „Elektronikus úton történt árverés esetén a teljes vételár megfizetésének végső határideje a sikeresen licitáló fél által a végrehajtónál aláírt árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától kezdődik. Ebben az esetben is fennállhat a jogorvoslat benyújtásának lehetősége, természetesen itt is ennek jogerős elbírálásához alkalmazkodik a végső határidő..”"

Azért felmerül bennem a kérdés, hogy amennyiben én korlátozva vagyok a Vht.157.§. szerinti eladásban és az ebből befolyó összeg meghaladná az árverésen felajánlott és nyertes licit összegét van-e alapja az árverés "megtámadásának" az árverési jegyzőkönyv aláírása után?