A rendkívüli ítélkezési szünetet elrendelő 47/2020. (III. 18.) Korm. rendeletben nincs szó arról, hogy ez tartalmában eltérne a rendes ítélkezési szünettől (ami amúgy nincs hatással a végrehajtásra).
Az 57/2020. (III. 23.) Korm. rendelet sem írja, hogy a Vht. 9. § eddigi alkalmazása változna.
Tehát a kifogást a bíróságon el fogják bírálni.
Ha ezt írják, akkor meglehet, amit remélsz.
Köszi szépen a gyors választ.
Én ez alapján reménykedtem kicsit:
https://birosag.hu/…ezesi-szunet
• A bíróságok a tárgyaláson kívül intézhető ügyekben a rendkívüli ítélkezési szünet idején is eljárnak.
De akkor sajnos hiábavaló volt a reménykedésem, várok türelemmel:)
A mai kr-től függetlenül, az ítélkezési szünet azt jelenti, hogy a kifogást nem fogják érdemben elbírálni, vagy ha már érdemi határozat született, azt nem fogják jogerősíteni.
Kedves Fórumozók,
Árverési vevőként az ügyem jelenlegi státusza az, hogy a bírósághoz megérkezett az adóstól egy végrehajtási kifogás, ami elbírálás alatt volt az ítélkezési szünet kihirdetésekor. Figyelembe véve a ma hajnalban a Közlönyben megjelenteket, jól értelmezem, hogy a vészhelyzet vége előtt elméletileg el tud jutni az ügy a tulajdonjogom bejegyzéséig? Ugyanis ha jól értelmezem a kifogásról az ítélkezési szünet alatt is dönt a bíróság, illetve a tulajdonjog bejegyzéséig - értelmezésem szerint - nem történik olyan végrehajtási esemény, amit felfüggesztett volna a ma hatályba lépett rendelkezések valamelyike.
Az világos, hogy kilakoltatás útján a birtokba kerülés esélytelen a vészhelyzet végéig, de már a tulajdonjog bejegyzése is nagy előrelépés lenne, illetve utána meg is lehet állapodni a bentlakóval a birtokba adásról, kilakoltatás nélkül.
Köszi szépen előre is,
balcsi4
Aki most felhagy a törlesztéssel, az majd akkor fog beledögleni, amikor folytatnia kell. Azt még jegyezzük meg, hogy aki banki törlesztőt fizet, az jó adós, akinek nincs KHR-ért kiáltó mulasztása. Miért ne illethetné meg egy kis könnyítés? (Én a magam részéről nem is fogok felhagyni a törlesztéseimmel, és erre buzdítom az itteni olvasóközönséget is.)
Ez egyébként nem panaszfórum. Sírni-ríni, károgni, és - főként - politizálni máshol kell, nem itt. Ez egy jogi fórum, és a kérdésedre a megfelelő választ meg is kaptad. Az, hogy visszakérdeztél, és a kérdésed nem az, hogy "van-e erre valami formanyomtatvány", téged minősít.
@gerbera317
És akinek nő a bevétele, mert nem kell törlesztőrészletet fizetnie? Az úgy rendben van? Nem az lenne a cél, hogy több pénz maradjon az embereknél, hogy ne dögöljön meg most, vagy ha majd vége lesz?
Csökkent vagy megszűnt a bevételed a járvány miatt? Ha nem, akkor ez így van rendjén. Ha igen, akkor pedig olvasd el a Kr. 7. § (2) bekezdését (is).
Üdv!
Jól értem a közlönyt, a fizetés letiltások továbbra is maradnak? Ez mennyire korrekt? Eddig sem volt rózsás a helyzetem (nem csak nekem), 6 éve fél fizetésből élek túl, milyen alapon maradunk ki a moratóriumból?
„szörnyű hivatali bikfanyelv”
Egyébként az. :-)
Amúgy pedig a magyarban már nem használt (-tatik, -tetik) szenvedő alakot váltja mind ez, mind a germanizáló "el lesz rendelve". De ez még közelsem olyan bikfanyelv, mint az itt kérdezők "végrehajtói árverés általi liciten nyertem egy ingatlant"-szerű tényközlése.
Értettem, köszi!
@alsovonal
Eleve azért a vh-kérővel egyeztél meg részletfizetésben, mert a végrehajtó nem engedélyezhetett neked olyan hosszú futamidővel részletfizetést. (Ez így egyébként nem igaz, mert a végrehajtó bármilyen részletfizetést engedélyezhet, de ha a vh-kérő felszólal ellene, akkor a végrehajtó köteles azt 1 évre (magánszemély vh-kérő esetében 6 hónapra) korlátozni. Ezt a fölösleges kört elkerülendő, a végrehajtó eleve elhajtják azt, aki 1 éven túl teljesítene részleteket.) Tehát,ha most a végrehajtóhoz fordulsz, akkor ő újból el fog hajtani. Arról nem is beszélve, hogy ha a vh-kérő engedélyével a végrehajtó már megállapította az 52f-es szünetelést, azt csak a vh-kérő bejelentésére fogja megváltoztatni.
Úgyhogy nem. Neked a vh-kérővel kell megegyezned, hogy tekintettel a jelenlegi vészhelyzetre ne kérje a szünetelés megszüntetését és a végrehajtás folytatását.
„A "sor kerül vmire" a kutyát nem zavarja”
Hááát... Pl. : "A Kúria elnöke, az OBH elnöke és a Legfőbb Ügyész javaslatára a bíróságokon rendkívüli ítélkezési szünet kerül elrendelésre."
Nekem jobban fáj mint a felé. Az csak magyartalan - ez viszont túl azon, hogy szörnyű hivatali bikkfanyelv, már-már a jogbiztonságot veszélyezteti. (Mert nem egyértelmű, nem határozott stb.)
Az általam felvetett kérdésre valaki? :)
OFF A "sor kerül vmire" a kutyát nem zavarja, amíg azt nem úgy közlik, hogy "sor kerül vmi felé". ON
„és igazolásnak abban az esetben nincs helye, ha arra hivatkozom, hogy...”
Szerintem meg van helye, elvégre rendkívüli helyzet van.
Egyébként pedig, normál helyzetben is működik az a taktika, hogy a beadványt IDŐBEN beadod, és már abban hivatkozol arra, hogy a kérelmet megalapozó körülmény okirati bizonyítékait még be kell szerezned, és azokat külön felhívás nélkül, hiánypótlásként beadod. (És itt még egy rövid mentegetőzés, hogy mi az oka a késedelmes beszerzésnek.)
„Már a Közlönyben is feléznek. :)”
Bizony! És a "kerül sor" kifejezésbe is beleszeretett valaki a minisztériumban. Kemény idők ezek, sokat kell elviselnünk.
Nagyon szépen köszönöm gebera317!
OFF Azért valami okosabbat is kitalálhattak volna. Valami olyasmit mint a hiteltörlesztéseknél. Egyszerűen a lehetetlenség határát súrolja bármely irat határidőn belüli beszerzése, amely egy kifogást vagy egy pert megalapozna. A törvény szerint 15 nap az 15 nap és igazolásnak abban az esetben nincs helye, ha arra hivatkozom, hogy nem tudtam bejutni a végrehajtóhoz vagy a bíróságra, hogy betekintsek az iratokba vagy abból másolatot kérjek. ON
(2) ... Amennyiben az adós részletfizetési szándékát a végrehajtó felé jelzi, azt a végrehajtó a végrehajtást kérő előzetes hozzájárulása nélkül megállapíthatja.
OFF Gerberaaaa! Már a Közlönyben is feléznek. :) ON Ez a rendelkezés megállná a helyét, ha egy követeléskezelővel megegyeztem s a jelen helyzetben nem tudok annyit teljesíteni, amennyit ígértem és kérelemmel fordulok a végrehajtóhoz részletfizetés megállapítására? A végrehajtó ezen ügyben nem adott ilyen kedvezményt.
Köszi a választ!
Jaj. A meghatározott cselekmény nem valami gumifogalom. Nézd meg a 172. §-t!
Eszerint a meghatározott cselekmény (mhcs) például lakáskiürítés (nem véletlen, hogy az árverés utáni ingatlan-átadáskor is az itteni szabályokat kell alkalmazni), valaminek az átadása (ez akár gyermek is lehet), kerítésnek az odébbrakása, valaminek a lebontása, túl magas fa visszavágása, vasárnapi fűnyírás abbahagyása, illetve ezek elvégzésének a tűrése. Van olyan tűrés is, hogy a szomszéd tűrni köteles, hogy a végrehatjást kérő a házán karbantartási munkát végezzen, és ehhez a szomszéd kertjében felvonuljon (igen, létezik olyan marha, akinek perre és ítéletre van szüksége ahhoz, hogy ezt kötelezettségét megismerje, és még akkor sem hajlandó annak önként eleget tenni).
Néha a haszonélvező elleni végrehajtást is mhcs-ként rendelik el (t.i. tűrni köteles, hogy az adósnak a haszonélvező haszonélvezetével terhelt ingatlanából keressen kielégítést a végrehajtást kérő), de ez tévedés, ez nem mhcs.
Tisztelt Fórumozók!
Megjelent az 57/2020. Korm.rendelet, amelynek 6.§. (1) bekezdése azt mondja ki, hogy ... Meghatározott cselekmény végrehajtása iránt, azzal összefüggésben intézkedni valamint eljárási cselekményt foganatosítani....Kérdésem, hogy mit jelent ez a meghatározott cselekmény? Pld a Vht.41.§ alapján beadott kérelmemmel kapcsolatos intézkedés nem fog történni? Mi történik az elektronikus úton történő árverés lezárása után, hiszen azt is követik még szükséges végrehajtási cselekmények végrehajtása.
Tudom kicsit előreszaladtam és még nem alakult ki gyakorlat, de a véleményekre kíváncsi lennék.
Köszönöm.
Szugya,
Talán így érthető (és megemészthető) az ok : amikor kiállítják X összegre a végrehajtási lapot, akkor onnantól bármennyi teljesítés ennek a kényszernek a hatálya alatt történik. Aki ez UTÁN állapodik meg kevesebb összeg megfizetéséről a végrehajtást kérővel, az is a végrehajtás kényszere alatt teszi ezt. Ezért jár a végrehajtónak a teljes összeg után a jutalék.
Előtte kell egyezkedni.
Tisztelt gerbera,
igen, az a bekezdés...köszönöm a választ
Ez minek a (2) bekezdése? A 15. § (4) bekezdése???
Igen, úgy kell érteni, ez nem kérdés. Amin a vita megy, és amit a bíróság azóta már el is döntött, az a teljesítés fogalma. Eszerint az elengedett összeget is teljesített összegnek kell tekinteni.
Tisztelt gerbera,
Köszönöm a választ
Amit még szeretnék megkérdezni bemásolom a 35/2015. (XI. 10.) IM rendelet-böl....(2) A végrehajtó az egyetemlegesen felelős adósok ellen vezetett végrehajtási eljárásokban az egyes
adósok ügyében csak azon összeg alapulvételével számított behajtási jutalékot számíthat fel, amelyet az
adós teljesített, vagy ami tőle behajtásra került.
Ezt úgy lehet értelmezni, hogy a befizetett 6 millió után számíthat fel jutalékot?
Köszönöm