végrehajtás kérdések

Elévülni nem biztos hogy elévült, mert a vh kérő végrehajtás iránti kérelme megszakíthatja az elévülést.

A végrehajtási jogot a végrehajtó hivatalból törölni fogja.

facsiga77

„Elévülni nem biztos hogy elévült, mert a vh kérő végrehajtás iránti kérelme megszakíthatja az elévülést.
”

A végrehajtás kérő 2010-ben nyújtotta be kérelmét.A vh záradék törlése vagy a vh lap visszavonása a vh cselekményeket um semmisé teszi.

„A végrehajtási jogot a végrehajtó hivatalból törölni fogja.
”

Ezt a végrehajtónak melyik törvény s melyik pontja írja elő kedves Facsiga ?

Ez neked jó hír, de azért azon elgondolkodnék, hogy a végrehajtási cselekmények nem szakíthattak-e elévülést attól függetlenül hogy a vh záradék szabálytalanul lett kiállítva.

Ugyanis a vh kérő joggal hihette hogy a végrehajtás szabályosan zajlik, és a vh kérő nem tehet arról ha a bíró/közjegyző hibát ejt.

Szerintem ez nem biztos hogy lefutott meccs.

A megszűnt végrehajtást követően a végrehajtó feladatai között van a bejegyzett vh jogok törlése iránti lépések megtétele (ingatlan, gépjármű, egyéb foglalások).
Nem keresgetek jogszabályt ott lesz a megszűnt/lezárult végrehajtásoknál.

Nekem 4 vh jog törlése történt mostanában egy megszüntetett végrehajtásomnál automatikusan, pedig az sem lezárult vh volt hanem végrehajtási lap visszavonása miatti megszüntetés.

Tisztelt facsiga77!

Elgondolkodtam, de mint szakbarbár nem tudok állást foglalni. Kérlek segíts!

Amennyiben törlik a végrehajtás alapját képező okiratra hivatkozott végrehajtást, hogyan értelmezhető annak elévülése ?

Megtisztelő válaszodat előre is köszönöm:-)

Először is ebben a döntést az esetleges következő végrehajtás ellen indított végrehajtást megszüntetés iránt indított perben a bíróság fogja meghozni.
Ha lesz következő végrehajtás és ha te el akarod sütni az elévültségre hivatkozást.

Én úgy gondolnám, hogy attól hogy a végrehajtást törölte a bíróság x napon, attól az x nap előtti végrehajtási cselekmények legális, törvényes végrehajtási cselekmények voltak.
Itt egy sor körülményt lehet hozzá cizellálni a történethez, hogy pl a vh kérő jóhiszemű volt vagy rosszhiszemű, lehetett volna gondosabb vagy sem, stb.

Nyilván lehet ezt máshogy is értelmezni, azt majd leírja más.

Tisztelt fórumozók.

A következő problémára szeretnék választ kapni.
Vissza éltek a személyi adataimmal és személygépkocsikat irattak a nevemre.Ebből lett is egy bírósági itélet ahol elmarasztaltak ez ügybe.A helyi önkormányzat viszont súlyadót akar tőlem beszedni ami én ugy tudom törvénytelen.
Engem ugy tájékoztattak,hogy olyan gépjármü ami büncselekmény utján került valaki nevére arra nem szedhető semmilyen adó. Tud -e erről valaki valamit? Hálás lennék ha azt is esteleg meg írná,ha igy van,hogy milyen törvény melyik paragrafusa irja ezt

Hamis szerződéssel nyilván nem lettél tulajdonos, és ha nem vagy tulajdonos, adófizetési kötelezettséged sincs.
Csakhogy eljárásjogi szempontból ez nem ilyen egyszerű. Mert ugye, honnan tudhatná azt az adóhatóság, hogy te nem vagy tulajdonos? Ja, hogy te mondod? Nos, az kevés lesz.

Az a sztori olyan, mint amikor valakinek azért nyomják fel az autóját, hogy oda betegyenek egy zsák pénzt, csak azért, hogy az autóssal jól "kitoljanak".

(Akartam én is mondani, hogy ha én az adókivetésből tudom meg, hogy van néhány autóm, akkor lehet, hogy kifizetem az adót, és követelem az autók kiadását.)

Most miért, ha valaki annyira ravasz, és futja is rá, azért jól ki lehet tolni valakivel, ha egy zsák pénzt rak valakinek az autójába, nem?

Áh!, nem jó, ugyanis az tényleg kib@szás. Tudjátok: felelős őrzés stb...
:)

Tisztelt Fórumozók!

Amennyiben a hitelező zálogjogosult bekapcsolódik az ingatlant érintő más végrehajtási eljárásba, ezzel a követelése lejárttá minősül akkor is, ha a szerződést nem mondja fel ?

A bekapcsolódás után több évvel a szerződést felmondja!

( a fenti végrehajtási eljárásban semmi nem történik )

A követelése mikor minősül lejártnak? A bekapcsolódáskor, vagy ha a szerződést felmondta ?

Köszönöm a megtisztelő válaszokat..

A bekapcsolódás intézményét arra az esetre találták ki, ha egyéb okból nem nyílik meg a kielégítési jog, de a zálogjogosult ekkor is érvényesíthesse kielégítési elsőbbségét a zálogtárgy vonatkozásában. Ilyenkor a kielégítési jog megnyiltát a bíróság állapítja meg a Vht. 114/A. §-ban foglaltak szerint. Ehhez nem kell sem felmondani a szerződést, sem a követelést lejárttá tenni, mert a kielégítési jog megnyíltát - szemben a végrehajtás általános feltételeivel - a bíróság az alapján állapítja meg, hogy a zálogtárgyat végrehajtási eljárás során lefoglalták. Ha a bekapcsolódás okafogyottá válik, és a zálogszerződés továbbra is érvényes, az ugyanúgy folytatódik tovább, mintha misem történt volna, még csak helyreállítani sem kell az eredeti állapotot.
Ha viszont a zálogszerződést egyébként is fel kell mondani, az minden további nélkül megtehető. Ilyenkor a jogosult banknak a felmondást csak akkor kell záradékoltatnia, ha nem csak a zálogtárgyból keres kielégítést, hanem az adós ellen folytatott egyéb végrehajtási cselekemény (letiltás, inkasszó, gk-árverés stb. útján is).

Nem ezt kérdezte. (Az is igaz, hogy amit kérdezett, annak sok értelme nincsen. Miért nem lehet a konkrét problémát, tényállást előadni a talán nem is releváns dogmatikai kérdés helyett?)

Köszönöm gerbera317!

Próbálok most nem értetlen lenni, de szerintem nem fog sikerülni, az nem azt jelenti, hogy a türelmeddel játszom.

A bekapcsolódással a a zálogjogosult a követelését lejárttá tette ( függetlenül attól, hogy a szerződést nem mondta fel )

A felmondással és az elindított végrehajtással szintén lejárttá tette a követelését.

A bekapcsolódás engedélyezésével a bíróság végzése tulajdonképpen végrehajtási lapnak minősül ?

A bekapcsolódás után indított ( teljes nem csak a zálogtárgyra ) végrehajtás előtt felmondta a szerződést és a tartozást ismét lejárttá tette.

Most folyamatban van egy bekapcsolódással indított végrehajtás a zálog erejéig és van egy a teljes vagyonra indított eljárás. Adós én, a vh.kérő ugyanaz a tartozás ugyanaz.

De a tartozás honnan minősül ( melyik dátum szerint ) lejártnak ?

Ha a bíróság megállapítja a kielégítési jog megnyíltát, azzal még nem teszi lejárttá a követelést. Kizárólag és csakis annak a lehetőségét nyitja meg, hogy a zálogjogosult akkor is kielégítést keressen a zálogtárgyból, ha a követelés egyébként nem tehető lejárttá. Tehát ilyenkor nem szerződés ill. szerződésszegés alapján nyílik meg a kielégítési jog, hanem a törvény erejénél fogva, kényszerített úton. Különben a zálogjogosult elveszítené a követelés vagyoni biztosítékát, mert az ingatlant elárvereznék, és a vételárból mindenki kapna, csak éppen az nem, aki annak idején a pénzt adta a zálogtárgy megvásárlására. Még így is sokan próbálkoznak pl. elajándékozással, persze utólag kiderül, hogy sikertelenül.
Logikus, hogy ilyenkor a végrehajtás is korlátozott, és csakis olyan végrehajtási cselekmények történhetnek, amik kizárólag azálogtárgy értékesítésére irányulnak: 1) becsérték közlése (eddigre már megvolt, 2) árverési hirdetmény, 3) árverés, 4) vételár felosztása.
A zálogszerződések többnyire kikötik, hogy az is szerződésszegésnek minősül, ha csak vh-jog kerül bejegyzésre az ingtlanra. De ennek ellenére sem szokták felmondani a hitelt, hanem sürgetik az adóst, hogy minél előbb oldja meg, hogy az a vh-jog onnan lekerüljön. Akik ennek nem tudnak eleget tenni, azok idővel magát a hitelt sem fizetik, úgyhogy amúgy is felmondásra kerül a szerződés.
A te eseted is gyakori, hogy előbb bekapcsolódik a zálogjogosult, később felmondja a hitelt, és záradékkal is végrehajtást indít. Ilyenkor ügyegyesítésnek van helye.
A követelés onnantól tekintendő lejártnak, hogy a zálogjogosult szerződésszegés miatt felmondta a szerződést.

Kedves gerbera317!

Árverésen vásároltam egy ingatlant.
Az Árverési jegyzőkönyvet aláírtam, amivel egyidejűleg tájékoztatott a Végrehajtó, hogy az adós kifogással élt az ingatlan becsértékére vonatkozóan (nyilván valóan elkésett), de a kifogásról írásos formában nem kaptam semmit, ezt azzal indokolta, hogy a kifogás benyújtásakor (a jegyzőkönyv aláírását megelőzően) még nem voltam érdekelt az ügyben.

A kifogás tényére való tekintettel a jegyzőkönyvbe foglalta, hogy kérem a 60 napos fizetési halasztást (ő kezdeményezte), arról nem szól egy sor sem, hogy ezt megadta-e nekem.

Továbbá a jegyzőkönyvben feltüntették, hogy kérem az ingatlan birtokba adását.

Kérdéseim:

• Amennyiben nem szerepel, hogy megadta a fizetési halasztást, de feltüntette, hogy kértem, akkor abból értelemszerűen következik, hogy megkaptam?
• Miért volt szükséges halasztást kérjek, ha egy intézkedés ellen az adós jogorvoslattal élt, nem tolódik ki automatikusan a bíróság döntésétől számított 15. napig?
• Ha az árverési jegyzőkönyvben az áll, hogy kértem a birtokba adását, akkor ezt később az adós kiköltözési kötelezettségét követő 8 napon belül nem kell újra megtennem?
• Amennyiben a 60 nap letelik, de nincsen jogerős bírósági döntés, akkor köteles vagyok fizetni?

Nem szeretném elmulasztani sem a fizetési, sem pedig a birtokba adásra vonatkozó kérelmem benyújtását.

Válaszát előre is köszönöm!
Andrea

Tisztelt gerbera317!

Köszönöm részletes válaszodat. Az zavar, hogy a végrehajtás irataiban nincs sem egyesítésről, sem szünetelésről sehol említés, de ezt már írtad, hogy ennek jogkövetkezménye nincs.

Kérdésem indokolása szerintem már meghaladja a fórum kereteit, de pár mondatban leírom és amennyiben tudsz kérlek segíts.

A zálogjogosult egy az adóstársam ellen indított végrehajtásba kapcsolódott be. E végrehajtásban a végrehajtási lap visszavonásra került. A Vht.114/A. §.(12) ..a bekapcsolódással indult végrehajtási eljárás - ha a zálogjogosultnak a bekapcsolódással érintett költségei megtérültek - a végrehajtás (bekapcsolódással érintett több végrehajtás esetén valamennyi végrehajtás) befejeződésével megszűnik.

Követelheti-e a zálogjogosult a költségét rajtam ?

És egy rövid kérdés, hogy szünetelő eljárásba lehet-e bekapcsolódni ?

( Az adós meghalt a végrehajtás kérő már nem volt az ügy ura ) Tulajdonképpen olyan fél nem volt, aki a bekapcsolódásról szóló bírósági döntést megfellebbezhette volna.

Köszönöm.

A duplikált elrendelés problémáját a végreajtó több úton is megoldhatja, ezek egyike az egyesítés, ami szükség esetén bármikor pótolható. De - mondom - más módon is meg tudja oldani, hogy csak egyszer kelüljön felszámításra a követelés.

A bekapcsolódott ügy 1114a12 szerinti megszűnés nem azonos a vh-okirat visszavonásával. Sőt, ha újabb végrehajtás indul az adós ellen, a bekapcsolódott ügy bekapcsolódása az új ügyhöz fog kötődni. A megszűnés esetén "kintmaradt" költséget a vh-kérő többnyire nem szokta követelni, hanem a fennmaradt zálogszerződés keretében szokták "elboltolni". És ha követeli is, akkor is csak az elhunyt adós jogutódjától követelneti, adóstárstól nem.

Szünetelő végrehajtásba be lehet kapcsolódni, csak éppen nem életszerű. A bekapcsolódásra ugyanis a becsérték-közléssel egyidejű felhívás hatására kerül sor, márpedig szünetelő ügyben nincs becsérték-közlés, ugyebár. Hacsak úgy nem, hogy más, folyamatban lévő ügyben történik a becsérték-közlés, de a bekapcsolódás már a szünetelő ügyhöz történik. Ennek nincs elvi akadálya. Az, hogy hogyan futhat jogerőre egy ilyen végzés, egy másik dolog.

Kedves Gerbera317!

Köszönöm szépen a sok értékes információt, amit a fórumban Ön által olvashatok. Szeretném kérni a velemenyét, árverés útján vásárolt ingatlan vagyonszerzesi illetek megfizetésével kapcsolatban.
Két ingatlant vásároltam as elmúlt két hónapban.

A moratórium végett nem tudtam bìrtokba venni egyiket sem. Mindkét végrehajtónál azt az információt kaptam, hogy a Tulajdonjog bejegyzést azért intezik.

Az 1 ingatlannal kapcsolatban kaptam a Földhivataltól egy levelet hogy fizessek be 6000 Ft ot a Tulajdoni lapra történő tulajdonjog bejegyzésére. Ez megtortént. Tegnap kaptam egy határozatot hogy a tulajdonjog bejegyzést elutasitják, mert nem fizettem be a vagyonszerzési illetéket, valamint nem kapták meg a 400 as nyomtatványt.

Ma felhivtam a 2. Ingatlan vegrehajtó irodáját, hogy akkor itt mégis mi a teendom, es hogy a tulajdonjog bejegyzes hol tart. A válasz az volt hogy a tulajdonlapon az èn nevem kell hogy szerepeljen, a Földhivalal jelenti a NAV nak, majd tölük kapok egy határozatot, ami alapján fizetnem kell.

Legyen kedves véleményt mondani, mi a jogi folyamat, as árverés utján vásárolt ingatlan tulajdonjog bejegyzésére, és a vagyonszerzési illeték megfizetésére.

Köszönöm szépen szives válaszát.

Zsóka. CS.

??? Mióta feltétele a tulajdonjog bejegyzésének a vagyonszerzési illeték megfizetése? Meg egyébként is, hogyan vethet ki a NAV vagyonszerzési illetéket olyan vagyon után, aminek az adózó (még) nem is tulajdonosa? Biztos vagy abban, hogy igaz, amit kérdeztél?

Tisztelt gerbera317!

Köszönöm a válaszodat ismételten és sokadjára.

Kellemes hétvégét kívánok!

Kedves Gerbera317.
Köszönöm a választ, ez valóban igy logikus. Megnyugodtam.
Zsóka. CS.

Tisztelt gerbera317!

Válaszodban a megoldás ismét ott volt a kérdésemre, amit nagyon szépen köszönök.

Ami ezzel kapcsolatban felmerült még, hogy amennyiben a végrehajtást kérőnek az elrendelt végrehajtásban további követelése van, azt hogyan érvényesítheti?

Az alapkövetelés feletti összegre új végrehajtást kell kérnie? ( nem a kamatra, késedelmi kamatra, hanem a megváltozott tőketartozásra gondolok )

A kérdésem alapja a devizahitel és erre nem találtam (vagy elkerülte a figyelmem ) választ.

Röviden . Az elrendelt végrehajtás és a későbbi elszámolás közötti összeg ( tőketartozás ) közötti különbségre a végrehajtást kérőnek kell-e külön végrehajtást kérnie?

Tisztelt Fórumozók!

Igaz még nem végrehajtási ügy hanem behajtási, de nem tudok eligazodni a rengetegben...
Megpróbálom dátum szerint leírni az ügyet, mert 1993-ra nyúlik vissza.

2011. májusában kaptam egy levelet az otp faktoring követeléskezelőtől az alábbi szöveggel:
„mint arról már korábban értesítettük... Tekintettel arra, hogy tartozás megfizetésére jelen levelünkig nem került sor, felhívjuk figyelmét hogy minden lehetséges intézkedést megteszünk, ami magába foglalja a végrehajtási eljárás megindítását. Tartozásának összege a mai napon: 421 660,- HUF”

A levélben olvasottaktól majd kiesett a szemem, hiszen nem tudtam róla hogy az OTP-nél van számlám vagy volt amit nem egyenlítettem ki. Volt ami megszűnt 24 éve!

Írtam nekik egy e-mailt hogy nem tudok róla hogy lenne tartozásom az OTP-nél. Erre jött egy válasz:
„Ön és az OTP Kereskedelmi Bank Rt. között 1993.xy.xy-án létrejött Lakossági folyószámla-szerződésből ered. Az OTP Kereskedelmi Bank Rt. a kölcsönszerződést a fennálló tartozás miatt azonnali hatállyal felmondta, majd a követelést a 2000. xy.xy napján kelt engedményezési nyilatkozatban az OTP Faktoring Követeléskezelő Zrt.-re ruházta át. Az ügyben xy.xy.xy/2002. számon végrehajtási eljárás indult, azonban a tartozásra mindeddig befizetés nem érkezett, így követelésünket továbbra is fenntartjuk.”

Nem voltak soha nálunk végrehajtók és egyetlen egy levelet sem kaptam időközben tőlük!
Így érdemben nem is reagáltam erre a válaszlevelükre, de ezt az összeget valami vicc lehet ilyen végösszeggel.

...pár nappal ezelőtt (2017 febr.) kaptam egy levelet egy követeléskezelő cégtől (Alpha Financial Services) hogy átvették az ügyet az OTP Faktoringtól és ha együttműködök akkor fizessek meg nekik 554 820,- forintot. Amennyiben együttműködök akkor részletfizetéssel is rendezhetem ami havi tizenezer néhány forintos sárgacsekkel, amit mellékeltek a levélben.

Szépen levezették a levélben a tőke, a vásárolt ügyleti kamatot és a késedelmi kamatot (ami több mint 400 ezer ft) és egy kis költséget.

A kérdésem az lenne hogy hogyan tovább? Végrehajtásra kerülhet-e egy 1993-ban keletkezett tartozás, amivel kapcsolatban állítólag már végrehajtást indítottak 2002-ben?
Hova ment a végrehajtó, mert hozzánk biztosan nem!
Elköltöztünk időközben, de ehhez kell 17 majd 23 év hogy újra megkeressen egy behajtócég?
Mi a teendőm a továbbiakban? - mert ezt az összeget nem áll szándékomban kifizetni, főleg nem negyed évszázad után...

Köszönöm a segítséget és a válaszokat!