végrehajtás kérdések

@király17: Szerintem a költségmentesség a végrehajtási kifogás illetékére is kiterjed. Kérd a bíróságtól írásban, hogy miért gondolják másként. Akkor lehet érdemben reagálni rá.

A leírt információkból nem lehet eldönteni, hogy mi volt jogszerű és mi nem. Ezt egyrészt bíróság az iratok ismeretében tudja eldönteni, másrészt egyes mondatok nem értelmezhetőek a magyar nyelv szabályai szerint (tippelgetni pedig most nincs kedvem, hogy "mire is gondolt a költő").

Köszönöm szépen a válaszokat. Nem köpködésnek szántam a válaszomat. Amennyiben ezt sértésnek vette bocsánatot kérek.

Sziasztok!

Lenne egy olyan kérdésem, hogy szerintetek megoldható-e, hogy egy végrehajtási lappal több ítéletet is végre lehessen hajtatni?
Illetve a kérdést úgy is feltehetem, hogy lehetséges-e, hogy ugyanazon adós ellen megnyert több per végrehajtása ugyanazon végrehajtási lappal kerüljön kezdeményezésre?

Előre is köszönöm a segítséget!

Nem.

Köszönöm a gyors választ!

Ha jól értem: minden egyes ítélet végrehajtásához új végrehajtási lap szükséges, és minden végrehajtási lap alapján indult eljáráshoz külön kell meg kell fizetni az illetéket.

Igen. (Ami pont annyi, mint ha egyszerre de összeadva fizetnéd meg.)

Igen ez igaz.

A kérdésemnek egyébként azaz oka, hogy van egy adós házaspár aki 30 pert vesztett a társasház ellen, a bíróság pedig fejenként rendelte kötelezni őket.

Azaz. ha mind a harminc ítéletet végre akarom hajtatni a két adós tekintetében, szerény számításom szerint 60 végrehajtási lapot kell kitöltenem.

Mindössze!
Érdekelne hogy mi volt az x 30 per egy társasházban?

Az ügyeletes társasházi hülye ?

30 per?! Hát hány közgyűlést tartatok ti egy évben?

Üdvözlök Mindenkit,

tudnátok abban segíteni, hogy ha végrehajtás alatt állok, Magyarországon nincs bankszámlám, ha külföldre megyek dolgozni és ott számlára utalják a fizetésemet, a külföldi számláról is inkasszálhat a végrehajtást kérő?

Köszönöm

Kedves Hozzáértők!

A végrehajtási törvénymódosításban van két rész. Az egyik:
7.§
(2) Ha a végrehajtó a Módtv. hatálybalépése napjáig már közzétette az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában az ingatlan árverésér ől szóló vagy annak folyamatosárverezése iránti hirdetményt, és arra érvényes vételi ajánlat nem érkezett, a végrehajtó a Módtv.-nyel megállapított rendelkezéseknek megfelelően módosítja a hirdetményeken az érvényes vételi ajánlat legkisebb összegét, és az így módosított hirdetmény közzétételével a
folytatja az eljárást.”

A másik ennek a részletes indoklása:
7. §-hoz
A módosítással érintett rendelkezéseket a hatálybalépése napján folyamatban lévő azon végrehajtási eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben a fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés behajtása iránt indult a végrehajtási eljárás, és az ingatlanárverés kit űzésére
még nem került sor, továbbá azon végrehajtási eljárásokban is, amelyekben már közzétételre kerültek a lakóingatlan árveréséről szóló vagy annak folyamatos árverezése iránti hirdetmények. Abban az esetben, ha a módosítással érintett rendelkezések hatálybalépése
napjáig az árverésen nem érkezett a kikiáltási árat elérő érvényes vételi ajánlat, a végrehajtó –
a módosítással érintett rendelkezéseknek megfelelően –módosítja a hirdetményeken az érvényes vételi ajánlat legkisebb összegét.

A kérdésem a következő lenne:

Az első rész szerint én úgy értelmeztem, ha a hatályba lépés napjáig nem érkezett érvényes licit, ami lehet akár a minimum áras licit is, akkor emeli fel csak a végrehajtó az adott ingatlan esetén a minimum licitet a kikiáltási árra. Tehát van egy lakás, arra ma teszek egy minimum licitet és akkor arra a lakásra már nem emelheti fel az árat a hatályba lépés napján a kikiáltási árra. Azonban a második rész amit bemásoltam, ott már úgy értelmezi, idézem:"érintett rendelkezések hatálybalépése
napjáig az árverésen nem érkezett a kikiáltási árat elérő érvényes vételi ajánlat..."

A vége lemaradt.

A hatályba lépés napjáig elég akkor a minimum licit az első rész alapján, vagy a magyarázatban foglaltak szerint el kell érnie a kikiáltási árat, különben hiába van minimum licit a hatályba lépés napján a végrehajtó felemeli a minimum licit küszöbét?

Köszönöm a válaszokat!

Logikus: ha nem kelt el olcsóbban, meg kell hirdetni drágábban.

Ha még nincs vételi ajánlat egy ingatlanra, azt k.gyorsan meg kell tenni, és akkor nem kell minimálár nélküli új árverést kiírni.

Egyébként rossz a törvény (azon túl, hogy elképesztően "logikus"):
Az elektronikus árverési hirdetményt nem lehet módosítani, mert az informatikailag megoldhatatlan. A hirdetményt a végrehajtónak vissza kell vonnia, és újat kell kitűznie az új feltételekkel.

Kedves gerbera 317!

Én egy folyamatos árverési hirdetmény ingatlanára szeretnék minimáláras ajánlatot tenni(holnap).
Ebben az esetben is van még esélyem a változások életbe lépéséig az ingatlan minimáláras megvételére?

Köszönöm a segítséget!

Még van lehetőség. Az árverési hirdetmény átkerül az ismételt árverési hirdetmények közé, és az árverés nem 60, hanem csak 30 napig tart. És mivel a vételi ajánlat érvényes, ezért arra az árverésre nem terjed ki a törvény hatálya.

Köszönöm a gyors választ!

Mennyi idő míg ez a törvény életbe lép? Érvényes ez azokra a kisvidéki ingatlanokra is, amelyeket 70 vagy akár 50%-on, 5-10 év alatt sem sikerült elárverezni???

Az 50%-ra eleve nem vonatkozik a módosítás. Többek között ezért parasztvakítás.

Üdvözlök mindenkit!
Röviden vázolva a helyzetet:
Kb. 10 éve van folyamatban egy végrehajtási eljárás volt férjem ellen gyerektartásdíj-hátrálék miatt,3 alkalommal sikertelenül zárult az ingatlan árverése.Jelenleg zajlik a negyedik,április 10-i befejezéssel.Az ingatlan 50%-os minimálárral van licitre bocsátva,ugyanis évek óta nem lakik a lakásban.Fontosnak tartom megjegyezni,hogy az én követelésemen kívül még egyéb tartozások is be vannak jegyezve(OTP,Társasház..stb.
Március 20-án érkezett egy érvényes vételi ajánlat.
Szeretnék néhány kérdésre hiteles választ kapni,ugyanis bár én ezeket már magától az eljáró végrehajtótól próbáltam megtudni,de nem ment.
Kérdéseim:

• az árverési hirdetményen sokkal nagyobb összeg van feltüntetve az én követelésemként-vh decemberben kért tőlem nyilatkozatot a tartozás összegéről,kérdésemre pedig,hogy miért nem az az összeg szerepel,azt mondta,hogy így szokás,hogy a teljes időszakra vonatkozó követelést írják oda,és majd ők azt kimagyarázzák,ha szükséges.Jogos az aggódásom,hogy én ezáltal ki vagyok annak téve,hogy jogtalan követelés miatt bajba kerülhetek?
• tegnapi napon újra felkeresve a vh-t,szerettem volna megtudni,hogy most,hogy már van licit a lakásra,mire számítsak.Érdekelt volna,hogy az árverés után,ha a vevő kifizeti a vételárat,akkor hogyan és mikorra számíthatok arra,hogy én is hozzájutok a pénzemhez.Hiába kérdeztem,konkrét választ valahogy nem kaptam,folyamatosa csak arra hivatkozott,hogy korai még ezzel foglalkoznom,még nem aktuális a dolog,várjak,majd levélben megkeresnek..Szóval egész egyszerűen lerázott.

Javítsanak ki,ha tévednék,de nekem,mint végrehajtást kérőnek talán csak lenne jogom ahhoz,hogy felvilágosítást kapjak.
Előre is köszönöm a válaszokat!

„ én ezáltal ki vagyok annak téve,hogy jogtalan követelés miatt bajba kerülhetek?”

Ugyammá. Egyrészt, mert a hirdetményt nem te - mondjuk így - fogalmaztad, hanem az a végrehajtó intézkedése, amire neked nincs semmilyen módon ráhatásod. Egyébként pedig, nem "így szokás", hanem:
143. § (1) Az árverést a végrehajtó árverési hirdetménnyel tűzi ki, és ebben feltünteti: b) a felek nevét, a főkövetelések jogcímét és _összegét_
A főkövetelés összege az, ami a végrehajtható okiraton akként van feltüntetve, akkor is, ha annak már egy részét megfizették. Ettől annyiban különbözik a gyermektartás, hogy annak a főkövetelés-összege havonta emelkedik, a végrehajtható okiraton tehát legfeljebb a kezdőösszeg szerepel, utána a számítás kezdete és módja (mértéke) van megadva. Ha a főkövetelés tíz év alatt milliósra hízott, akkor annyi, függetlenül attól, hogy az adós mennyit fizetett meg már belőle. Miért nehéz elhinni a végrehajtónak, hogy az úgy jó?

Ami a vételárból való részesülésedet illeti:
171. § (1) Ha a végrehajtás alá vont vagyonból befolyt összeg nem fedezi a végrehajtás során behajtani kívánt valamennyi követelést, a végrehajtó az intézkedésének, illetőleg a végrehajtás során történő értékesítésnek a jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül felosztási tervet készít, és azt megküldi a feleknek, egyúttal tájékoztatja őket a felosztási tervben foglaltakkal szemben benyújtható jogorvoslat lehetőségéről.
Tehát az árverés jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül (= az árveréstől számított - rendes esetben - 30 napon túl, de 45 napon belül) kell a felosztási tervet elkészíteni. Utána még meg kell várni annak a jogerőre futását (újabb kb. 45 nap). Az egy másik, inkább gyakorlati kérdés, hogy a végrehajtó elkészíti-e határidőre a felosztási tervet. Az általános tapasztalat az, hogy nem. De aki bírt tíz évet várni, annak néhány hét csúszás ugyen mit számít?
És mindez csak és kizárólag akkor, ha az ingatlant megveszik árverésen. Ha nem, az nem a végrehajtó sara. Ugyebár.

Megköszönve a választ még egy további kérdésem lenne:mivel maga a zálogjogosult is bekapcsolódott az eljárásba,ez érinti,változtat a kielégítési sorrenden? Jelen esetben gyerektartásról van szó,tehát tudtommal első helyen van ilyen szempontból,viszont ez így is lesz?
Egyébiránt igen,pár hét már nem számít,de aki ilyen helyzetben van,átérzi,hogy miért is aggódok.

A gyermektartás előrébb való.

Köszönöm.

Egy ügyfelem árverési sztorija során bukkantam rá pár érdekes dologra.

2016.május hónap óta folyik a Kiskunbüdösbütykösi Járásbíróságon 2.P.11.111/2222 számon végrehajtás korlátozása iránti per a XY Bank alperessel szemben.

Annak ellenére, hogy a per tárgya maga az ingatlan, a P. és Társa végrehajtó iroda az ingatlant árverésre tűzte ki a becsérték 50%-án, amely 2016. november hó 29. napján 17 órakor 3.500.000 forint érvényes licittel zárult.

Az árverési vevő kérte az ingatlan birtokba adását és tulajdonjogának bejegyzése már folyamatban (széljegyen) van.
A becsértéket a végrehajtó a Hivatal által kiállított adó-és értékbizonyítvány alapján állapította, meg amely 7.000.000 forint volt.

Az hitelbírálathoz XY Bank saját ingatlan szakértője által 2006.augusztus hó 29. napján elvégzett és alperes által elfogadott hiteles értékbecslésében foglaltak szerint az ingatlan reálértéket (sachwert) 41.691 EUR összegben, azaz 11.485.036 forintban állapította meg.

A Magyar Nemzeti Bank 2006. augusztus hó 29. napján érvényes deviza közép árfolyama szerint 1 EUR = 275,48 HUF így a pénzügyi adatok az alábbiak szerint alakulnak:

Reálérték: 41.691 EUR, azaz 11.485.036 HUF

Az IM Kft 2008. évi szakértői értékbecslése szerint annak piaci értéke 14.500.000 HUF ezért lehetetlen az, hogy az alperes értékbecslését követően és az ingatlan a hitelösszegből történt felújítása után annak értéke ilyen irreális mértékben, illetve egyáltalán csökkent volna.

A 2008.évben készült szakértői becslés és a XY Bank 2006-ban készült becslése 69 m2 alapterületű ingatlan adatait tartalmazza, amely falazata tégla és vályog, valamint burkolata kőlap és padlószőnyeg.

A 2009.évben szakértelem hiányában kiállított adó- és értékbizonyítvány szerint az ingatlan falazata vályog, alapterülete már csak 50 m2 és burkolata padló.

Fentiekből egyértelműen kiderül, hogy az értékbecslést végzők egyáltalán nincsenek tisztában az ingatlan alapvető adataival sem, azaz téves becsértéket állapítottak, meg amely alkalmas volt annak a joghatásnak a kiváltására, hogy a per tárgyát képező családi házat negyed áron elárverezték.

2017.január hó 10. napján kerestem fel Hivatalt tájékozódás céljából és nyilvánvalóvá vált a szóban
forgó adó- és értékbizonyítvány elkészítésre a Város Önkormányzata szakértelem hiányában tehát jogsértően kerített sort.

1. Az értékbecslést végző tisztségviselők szakképesítéssel nem rendelkeznek
2. Az ingatlan értékének megállapításával kapcsolatos ingatlanértékelési módszereket nem

ismerik.

3. Úgy emlékeznek, hogy valószínű jártak a helyszínen, amelyet igazolni nem tudtak,fényképfelvételt „állítólag a végrehajtó készített" de semmilyen dokumentáció nem áll
rendelkezésre, mert az ügy valószínű már irattárban van.

Most épp egy feljelenés alapján nyomoz az ügyészség - a végrehajtó helyett egy újat neveztek ki - ugyanis az adó-és értékbizonyítvány, illetve az eljárás során keletkezett hivatalos személyek – végrehajtó, bíróság, közjegyző,stb.…- által készített összes dokumentum. közokirat.

A 2012.évi C. törvény 342. § (1) bekezdése szerint, aki hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja, vagy aki hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál, vagy közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, az valósítja meg a közokirat-hamisítás bűntettét

Tekintettel arra, hogy kettő darab szakértő által készített értékbecslése és a Hivatal által nem szakértő által megállapított becsérték nem azonos, így minden kétséget kizáró tény, hogy a három értékbecslő által készített iratok valamelyike, amely alapján a végrehajtó, közjegyző, bíróság,stb…közokiratot állított ki alkalmas a közokirat-hamisítás bűntettének megalapozott gyanújának megállapítására.

Az adó és értékbizonyítvány kijavítását kértük, de arra hivatkozva megtagadták, hogy az adatok valósak ezért ingatlan-nyilvántartási bejegyzés vagy feljegyzés törlésének iránti pert indítottunk.Januárban....Nem kapkodnak itt sem :)

A kisvárosban, ahol ügyfelem lakik jelenleg 22 folyamatos, 2 ismételt van továbbá jó néhány sikeres árverés volt folyamatban amit a végrehajtó igyekszik elkótyavetyélni töredékáron, illetve számos lakóházat sikerült is idegen kézre juttatni, persze némi helyi "hátszéllel"...

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNYEKBŐL SZEMEZGETTEM:

" Az ingatlan tartozékai és jellemző tulajdonságai: melléképület, Földszintes lakás, alapozása beton, szigetelés teljes értékű, falazata
tégla, tetőszerkezete fa, cserép. Életkora 40 év. Helyiségei: 2 szoba, 1 konyha, 1 előszoba, 1 fürdőszoba, 1 WC. Padlóburkolatuk:
parketta, járólap, szőnyegpadló. Fűtése vegyes tüzelésű központi fűtés és gázközponti fűtés. Alapterülete: 60 m2. Állaga jó, készültségi
foka 90%. Melléképület: rendeltetése: 1 szoba, 1 konyha. építési anyaga: beton alap, tégla, cserép tető, állapota jó.
Az ingatlanról feltöltött kép tájékoztató jellegű!, -
Az ingatlan tehermentes kerül árverésre.
Az ingatlan becsértéke/kikiáltási ára beköltözhetően: 8 300 000 Ft,
árverési előleg: 830 000 Ft,
licitküszöb: 166 000 Ft.
Az ingatlanra a kikiáltási ár legalább 50%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat."

Ez azt jelenti, hogy az Ady Endre utcában egy gyakorlatilag 15.000.000 Ft értékű, tetőtérbeépítéses családi házat 4.150.000 forintért lehet lehiénázni.

Ez meg a Víg utcában egy körülbelül 20.000.000 Ft piaci értékú emeletes lakóház, amit lakóval, tokkal-vonóval 6 milláért kaparinthat meg az árverési vevő.
"Az ingatlan tartozékai és jellemző tulajdonságai: Emeletes lakóház. Alapozása beton, szigetelése teljes értékű, falazata tégla,
tetőszerkezet fa és pala. Életkora 30 év. Helyiségei: 3 szoba, 1 konyha, 1 nappali, 1 előszoba, 2 fürdőszoba, 2 wc, spejz.
Padlóburkolatok: beton, járólap. Központi vegyes tüzelésű. Alapterülete 140 m2. Fél ház alatt pince van. Állaga jó. Készültségi foka
100%. Melléképület: garázs.
Az ingatlan az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett haszonélvezeti joggal terhelten kerül árverésre.
Az ingatlan becsértéke/kikiáltási ára lakottan: 8 000 000 Ft,
árverési előleg: 800 000 Ft,
licitküszöb: 160 000 Ft.
Az ingatlanra a kikiáltási ár legalább 70%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat"

Itt van például egy 80 négyzetméteres hibátlan kégli, amelyre 6.3 millió forintért teheti rá az "Újtelepen" a kezét, akinek van egy kis lóvéja. Jellemző a végrehajtó felkészültségére, hogy a Jenő utcát már pár éve Határ útnak hívják...

"Az ingatlan tartozékai és jellemző tulajdonságai: Földszintes lakás, alapozása beton, szigetelése teljes értékű, falazata tégla,
tetőszerkezete fa, cserép. Életkora kb. 31 év, alapterülete 80 m2. Készültségi foka 100%, jó állapotú. Helyiségei: 2 szoba, 1 konyha, 1
fürdőszoba, 1 WC, 1 kamra, 1 kazánház. Központi fűtésű, kazánház alatt pince van. Melléképület tároló. Vezetékes víz, villany, gáz,
csatorna van.
Alapterület:80,
Az ingatlan tehermentesen kerül árverésre.
Az ingatlan becsértéke/kikiáltási ára beköltözhetően: 9 000 000 Ft,
árverési előleg: 900 000 Ft,
licitküszöb: 180 000 Ft.
Legalacsonyabb vételi ajánlat összege, a kikiáltási ár 70%-a."

A Pesti úton például egy 120 négyzetméteres tetőteres házat próbálnak kihúzni adós s@gge alól 9 millió jó magyar forintért, ami közérthetően "telekáron" van.
Íme:
"Az ingatlan tartozékai és jellemző tulajdonságai: -, Lakóház jellemzői: tetőtér beépítéses, alapozása beton, szigetelése teljes értékű,
falazata tégla, tetőszerkezete fa és cserép. Életkora 32 év. Helyiségei: 2 szoba, 1 konyha-étkező, 1 nappali, 2 fürdőszoba, 2 wc.
Helyiségek padlóburkolata laminált parketta, járólap. Vegyes tüzelésű központi fűtésű. Alapterülete 120 m2. Állaga jó. Készültségi
foka 100%., -
Az ingatlan tehermentesen kerül árverésre.
Az ingatlan becsértéke/kikiáltási ára beköltözhetően: 12 000 000 Ft,
árverési előleg: 1 200 000 Ft,
licitküszöb: 120 000 Ft.
Az ingatlanra a kikiáltási ár legalább 70%-ának megfelelő összeggel tehető érvényes vételi ajánlat."

Általánosan elmondható, hogy „szarvashibákat” követnek el a gyakorlati végrehajtás során, ezért azok törvényessége megkérdőjelezhető. Lejárt és hibásan kitöltött dokumentumokat használnak fel a végrehajtási eljárás során, amelyben közrejátszanak a helyi önkormányzatok is.
Ugyanis a törvény kimondja a végrehajtás előtt egy értékbecslés elvégzését, ahol az önkormányzat jegyzői hivatala egy un. adó- és értékbizonyítványt állít ki - a törvény szerint egy ingatlan-szakértő bevonásával.

A baj már azzal kezdődik, hogy jó néhány önkormányzat nem is rendelkezik ilyen ingatlan-szakértővel. Így aztán az a gyakorlat alakult ki, hogy valamelyik adminisztrátor, akinek semmilyen hivatalos képesítése nincs erre a feladatra, helyszíni szemle nélkül, jó esetben az ingatlant kívülről megszemlélve, gyakorlatilag hasra-ütéssel állít ki egy rendkívül fontos dokumentumot.

Még akkor is, ha esetleg ezt ingatlan-szakértő végzi, nem kellően megalapozottan, piaci összehasonlító adatok nélkül állítják ki a szóban forgó szakértői véleményt. Érthetetlen módon ezt az egész folyamatot szinte titkosan kezelik.

Lakóingatlanok esetén a településen az elmúlt 5 évben az átlag négyzetméter ár 127 284 forintról 131 098 forintra nőtt, ami 3 814 forintos emelkedést jelent. A lakóingatlanok között 2016 decemberében a legmagasabb négyzetméter ár 327 272 forint, a legalacsonyabb 89 000 forint, valamint az átlagár 137 723 forint.
Ha az árverési hirdetményeket megvizsgáljuk, akkor abból az tűnik ki, hogy az Önkormányzat által elvégzett értékelések meglehetősen alábecsülik - illetve néhány különös esetben túlbecsülik - a helyi ingatlanokat, amikor a végrehajtó kérésére adó és értékbizonyítványt állítanak ki.

Erre azonban van jogorvoslat. Alapesetben, amikor a jegyző által kiállított hatósági bizonyítványban foglaltakkal valamelyik fél nem ért egyet, akkor a végrehajtási eljárásban az ellentmondást a végrehajtást foganatosító bíróság által kirendelt szakértő segítségével lehet feloldani.

A közigazgatási eljárás során viszont a 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól (Ket.) 83. § (7) bekezdése alapján az adós mint, ügyfél nincs elzárva attól, hogy a törvény által meghatározott egyéb esetben kérje a hatóságtól hatósági bizonyítványt kijavítását vagy módosítását.

A Ket. hatósági ügyként határoz meg minden olyan ügyet, amelyben a hatóság az ügyfelet érintő jogot, kötelezettséget állapít meg, adatot, tényt igazol, illetve jogszabállyal létrehozott nyilvántartást vezet, vagy hatáskörébe tartozó ügyben ellenőrzést végez. A törvény pontosan meghatározza hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóságot, amelyre a törvény hatálya kiterjed, a 13. § (2) bekezdése pedig pontosan meghatározza, hogy mely közigazgatási eljárásokra terjed ki a Ket. hatálya.

A törvény pontosan meghatározza hatósági ügy intézésére hatáskörrel rendelkező közigazgatási hatóságot, amelyre a törvény hatálya kiterjed, a 13. § (2) bekezdése pedig pontosan meghatározza, hogy mely közigazgatási eljárásokra terjed ki a Ket. hatálya.

A Ket. 96. § szerint a hatóság határozata ellen önálló jogorvoslatnak van helye. A hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak akkor van helye, ha azt törvény lehetővé teszi, egyéb esetben a végzés elleni jogorvoslati jog a határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés ellen igénybe vehető jogorvoslat keretében gyakorolható.
Ket. 97. § (1) A jogorvoslati eljárás kérelemre, a döntés felülvizsgálata hivatalból indul meg tehát bárki, aki nm ért egyet azzal, hogy a lakóingtlanát bagóért akarják lenyúlni az azt szakértelem hiányában félárra taksáló hivatalnokok jóvoltából, akkor egészen bátran neki lehet szaladni a jegyzőségnek és a saját jól felfogott érdekében ezt mindenkinek meg is kellene tennie.

Bár a jogszabály előírná, de nem értesítik az eljárásról az ingatlan tulajdonosát, a dokumentumot szintén törvénytelenül az ügyfél részére nem adják ki, sőt még betekintést sem engednek az okiratba. A végrehajtó tovább tetézi a hibákat. Az értékbecslést nem küldik ki az ügyfél részére, legfeljebb értesítik annak végeredményéről, amelyet kifogásolhat 120.000 Ft szakértői díj + 15.000 Ft illeték ellenében.

Ha a szakértői díjra nincs pénze akkor a bíróság elutasítja a végrehajtási kifogást. De hát hogy is lenne, amikor már 33 vagy 50% mértékben a munkbérét tiltják, azt sem tudja eldönteni fűtsön, vagy enni adjon a gyerekeknek azaz önhibáján kívül nincs lehetősége az Alaptörvényben foglalt jogorvoslathoz.
Itt azonban el kell oszlatni egy félreértést!

dr. Domonkos Gyöngyi a Gödöllői Járásbíróság végrehajtási ügyszakos bírája egy szakmai tanulmányában pontosan kifejtette, hogy a végrehajtás korlátozása iránt indított perben, amennyiben a bíróság az eljárás során költségmentességet engedélyezett a kifogást előterjesztő fél részére, a költségmentesség kiterjed az ingatlanforgalmi szakértő igénybevételével járó költségekre is.

A költségmentesség szabályainak a bírósági eljárásban történő alkalmazásáról a 6/1986. IM. rendelet (továbbiakban: R.) rendelkezik. A R. 4. § (1) bekezdése c) pontja szerint nem alkalmazhatók a Pp.-nek, valamint a rendeletnek a költségmentességre vonatkozó rendelkezései arra a végrehajtási költségre, amely az adós által kért szakértő becsüs közreműködésével vagy az árverésnek az adós által kért közhírré tételével merült fel.

A R. 4. § (1) bekezdésének téves értelmezése, hogy a költségmentesség a végrehajtás alá vont ingatlan becsértékének bíróság által történő megállapításához igénybe vett szakértő költségeire nem terjed ki.
Az idézett R. 4. § (1) bekezdés c) pontjának helyes értelme szerint a költségmentesség csak arra az esetre nem terjed ki, ha az adós a végrehajtótól kéri az ingatlan becsértékének szakértő becsüs közreműködésével történő megállapítását.

Ez következik a Vht. 140. §-ának (1) bekezdéséből miszerint a végrehajtó bármelyik fél erre irányuló kérelmére állapítja meg az ingatlan becsértékét szakértő becsüs véleménye alapján, ilyen kérelem hiányában a becsérték megállapítása hat hónapnál nem régebbi adó- és értékbizonyítvány adatainak figyelembevételével történik.
Ha azonban az adós kifogásának helyt adva a bíróság állapítja meg szakértői vélemény alapján az ingatlan becsértékét [Vht. 140. § (7) bekezdés] a költségmentességben részesült fél a szakértői költségek előlegezésére nem köteles.

„Ez a jogértelmezési tévedés olyan súlyú, amely megalapozhatja az eljáró hatóság kártérítési felelősségét.” (Kúria Pfv. III.22.106/2012/7. Szám)

Az EURÓPAI UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA VI. CÍM 47. Cikkjében foglaltak szerint mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, az e cikkben megállapított feltételek mellett joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz.

Azoknak, akik nem rendelkeznek elégséges pénzeszközökkel, költségmentességet kell biztosítani, amennyiben az igazságszolgáltatás hatékony igénybevételéhez erre szükség van.

Érdemes tehát "asztalt borogatni" és kinyitni az ember száját és bátran lehet jogszabályokra hivatkozni.
Kiváltképp azért, mert a HIVATALOKBAN - BELEÉRTVE A BÍRÓSÁGOT IS - DOLGOZÓK EGYÁLTALÁN NEM KONYÍTANAK A POLGÁRI, VÉGREHAJTÁSI VAGY KÖZIGAZGATÁSI JOGHOZ - AZ EURÓPAI JOGHOZ PEDIG KIVÁLTKÉPPEN NEM,
SAJNOS SOKAN A SAJÁT MUNKÁJUKHOZ SEM, AMIVEL RENGETEG ÉRDEKSÉRELMET OKOZNAK...

BONUS TRACK:

Az elhúzódó ügyintézés miatt az értékbecslések hatálya gyakran lejár. A végrehajtó hat hónapnál régebbi adó- és értékbizonyítványt már nem használhatna fel az árverés során. De az esetek jó részében ennél jóval régebbi szakértői véleményt használnak, amely szintén megkérdőjelezi az árverés jogosságát. Nem véletlen a fél éves határidő, hiszen fél év alatt az ingatlanpiaci helyzetben esetenként jelentősebb változások is beállhatnak. Ezek a hibák alkalmasak egy végrehajtási kifogás vagy akár még egy már elárverezett ingatlan esetében is egy esetleges jogorvoslatra.

Az időmúlás során az ingatlan forgalmi értékének megváltozására tekintettel 2012. szeptember 1-jétől módosult a Vht. 140. §-a, és a (8) bekezdés értelmében ha a becsérték megállapítása (kifogás esetén bíróság általi jogerős megállapítása) óta három év eltelt, és az ingatlan még nem került értékesítésre, a végrehajtó bármelyik fél kérelmére az árverés kitűzése előtt a becsértéket ismételten megállapítja. Így ha az ingatlan becsérték megállapítása óta három év eltelt és az ingatlan árverések nem vezettek eredményre, a feleknek lehetősége van újra a végrehajtási eljárás során arra, hogy a végrehajtótól kérjék, hogy a becsértéket újabb adó- és értékbizonyítvány alapján vagy igazságügyi szakértő szakvéleménye alapján állapítsa meg.

Természetesen a felek ekkor sincsenek elzárva attól, hogy a végrehajtó által ismételten megállapított becsértéket a végrehajtást foganatosító bíróság előtt kifogással megtámadják.

Azaz megalapozottan vélelmezhető, hogyha a végrehajtó a már több éve nem létező Ladler Jenő utcában árverez ingatlant, akkor az az értékbecslés nem készülhetett 2013. okt. 2.előtt. Vagy.... elővettek egy 15 éves hagyatéki ügyben készült doksit és újradátumozva megküldik a végrehajtónak. Vagy....Vagy a Jóisten tudja

NO KOMMENT:

Zoltán Hunor Csaba önálló bírósági végrehajtó 2011-ben a parlament egyik albizottsági ülésén jelezte: árverési hiénák uralják a hatósági árveréseket. Ezt követően felfüggesztették hivatalából, és bírósági végrehajtók jelentek meg az irodájában.

Ennek részeként mondta el, hogy az árverési hiénák egymás közt összebeszélnek, közvetlenül az árverés előtt megállapodnak, hogy az árverésre kerülő ingatlant melyikük vásárolja meg a lehető legalacsonyabb áron. S ez súlyos károkat okoz az államnak, a szakmának, az embereknek, végső soron az egész társadalomnak.

http://www.visszaelesek.hu/hirek.php…