végrehajtás kérdések

Talan negyed milla korul lehet.

A címkutatás nagyjából 3500. A peres illeték 6%, de legalább 15K. Az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya, a szokásos (átlagos) honorárium 5%. (De tárgyalásonlént 15K alatt ezt sem igen úszod meg.) A végrehajtási lap illetéke 1%, de legalább 5K; és 10-15K előleget kér a végrehajtó is.

Kedves Gerbera317.

Szeretném megkérdezni Öntöl hogy árverezöként egy megnyert licitet 15 napon belül kell kifizetni Alap esetben. Tudok e a fizetesre halasztást kérni, erre van e elfogadott jogszabaly, vagy a végrehajtó egyedi elbirálása alapján tudok haladékot kérni. Ha igen mennyi idöt, és mekkora összegtöl. Köszönöm szépen valaszát. Udvozlettel. Zsóka

A jogszabály a Vht.:
149. § (1) Az árverési vevő köteles a teljes vételárat az árverési jegyzőkönyv aláírásának napjától - ha pedig az árverést jogorvoslattal támadták meg, a jogorvoslatot elbíráló határozat rendelkezése szerint annak jogerőre emelkedésétől - számított 15 napon belül befizetni vagy átutalni a végrehajtói letéti számlára; ha ezt elmulasztja, előlegét elveszti. (2) A végrehajtó a vételár megfizetésére legfeljebb 2 hónapig terjedő halasztást adhat, ha ezt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi. (3) A vételár előleggel csökkentett összege után az esedékesség napjától a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamatot kell fizetni, amely a végrehajtás során befolyt összeget növeli.

Ezt a végrehajtó szó szerint alkalmazza. A gyakorlat annyit tesz hozzá, hogy akad végrehajtó, amelyik soha, semmilyen körülmények között sem engedélyez fizetési halasztást.

Tisztelt Fórumtársak!

A segítségüket szeretném kérni.
Tegnapi nappal aláírtuk a nyertes árverési jegyzőkönyvet.
Az adós végrehajtási kifogással élt a becsült vételár (100 %) miatt 8 hó 8-án . Aminek majdnem a duplájáért vettük meg, a 9-ei licit alapján. Kitolhatja ez a jogerősítés lezárását?

Szeretnénk mihamarabb birtokba venni, de ez az egyedüli ingatlana és benne lakik, elérhetőséget nem adott meg, feltételezzük nem akar kiköltözni majd és belecsúszhatunk a moratóriumba. Nekünk jelenleg van ingatlanunk, amiben lakjunk, de anyukám részére ( a mi nevünkre) vettük, aki távol lakik és neki is van ingatlana csak távol, de terhes vagyok a második babámmal és jól jönne a segítsége.
Milyen lehetőségeink vannak, hogy rábírjuk a távozásra?
Úgy tudom kérhetjük a kilakoltatást a jegyzőtől az mbvk-n keresztül, de ha belecsúszik a moratóriumba már nem fognak intézkedni.
Birtokba adás előtt vagy jegyző felé tett kilakoltatási kérelem 60 napos lejárta előtt/ vagy után:

• Átírathatjuk-e a közüzemi órákat és kérhetjük a villany bármi más kikapcsolását ?
• vagy lecserélhetjük-e a zárat? leszereltethetjük-e az ajtót?
• milyen bajunk lehet ezekből?
• kérhetjük-e/felszólíthatjuk-e a jegyzőn keresztül, hogy lakáshasználati díjat és közös költséget, közüzemi költségeket fizessen az adós akár a moratórium időszaka alatt havi rendszerességgel?

Milyen egyéb érvekkel (neki lesz-e többletköltsége, ha marad?)/kérleléssel/kiköltözési pénzzel lehet a hamarabbi távozásra bírni?

Köszönöm a válaszokat.

Kedves Gerbera314.

Köszönöm szépen válaszát.

Üdv. Zsóka

Kedves Gerbera317!

Az előző levelemben feltett kérdésekkel sajnos nem tudok kihez fordulni, ezért szeretném a tanácsát kérni. Mi az ami jogomban áll, hogy rábírjam az adóst a kiköltözésre és mi az, amit a lentebb említettek közül nem tehetek meg, mert súlyos vonzata van.

Egyedül élünk Pesten és jól jönne anyukám segítsége, aki részére vettük az ingatlant, hogy, amikor segít a gyerekek körül legyen hol laknia.

Az utolsó forintig kiköltekeztünk, nem tudom, mennyibe fog kerülni még, ha a végrehajtó vagy jegyző intézkedik a birtokba adásról és kihívja a rendőröket. Milyen tételekkel kell számolnunk?

Köszönettel

Tisztelt Fórumozók!

Társasházban élünk, elmaradásunk volt (egy éven belüli) a közös költséggel, amit egy összegben kifizettünk postai csekken. 5 nappal később egy behajtó cég munkatársai csengettek be, de mivel meg tudtuk nekik mutatni a befizetésről a csekk bizonylatát, további intézkedés nélkül távoztak.

A behajtási szándékról sem a cégtől, sem a társasház közös képviselőjétől nem kaptunk értesítést. A behajtók azt mondták, ők azért nem küldtek előzetes felszólítást, mert a közös képviselő kifejezetten ezt kérte, tehát az egész eljárásról fogalmunk sem volt. A legelső megkeresés előtt befizettük a teljes összeget, sőt, valamivel többet is annál.

A behajtás költségei ilyen esetben kit terhelnek? Azért lenne érdekes, mert közel annyi pénzt akarnak beszedni ezen a címen, mint amennyi a tartozásunk volt.

Köszönöm!

@zseblampa: Ha valóban 'behajtó cég' volt az, akkor ők a társasházzal állnak szerződésben, ezért a társasháztól kérhetik a megbízási díjukat.

Ha esetleg félrebeszélsz és valójában végrehajtó járt kint nálad, akkor más a helyzet.
(végrehajtó =/= behajtó)

@Grave7
Nincsenek nálam a papírok, és nem tudom hirtelen, mert a férjemmel beszéltek. A végrehajtó esetében mi a helyzet?

Üdvözletem!

Árverésen szeretnék ingatlant vásárolni. Ki is néztem a számomra ideális házat már régebben, és érdeklődtem is utána, sőt meg is néztem. A kikiáltási árat viszont irreálisan magasnak találom. Amikor még "csak" 70 %-on ment az árverés, akkor is tudom, hogy sokan visszaléptek a vásárlástól, mert még azt is sokallták a vevők...Azóta viszont a 100%-os vételár brutális magas. Nem értem mi értelme akkor az árverésnek, ha simán találok ennél jobb, szebb, újabb házat ennyi áron bárhol, NEM árverésen, de én ezt szeretném, mert nekem sok szempontból ez felelne meg. A végrehajtónál jeleztem, hogy ez az ár nagyon sok, de azóta sem történt változás, még válaszra sem méltatott, pedig ő is tudja, hogy így nem lesz egyszerű, sőt lehetetlen lesz "eladni". Kicsit nekem olyan bunda szagú a dolog.

1. Lehetséges, hogy a végrehajtónak nem is érdeke az ingatlan "eladása"?
2. Mikor, kinek, és hogyan lehet újabb értékbecslést kérni?

Tisztelt Szakértők!

Szeretnék az MBVK-n ingatlanárverésen licitálni. A kiválasztott ingatlan tulajdoni lapján az online árverés kezdete előtt 4 nappal a széljegyen tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem szerepel. Ugyanezen dátummal az adós (tulajdonos) neve mellet törlő határozat szerepel, jogcím: adásvétel. Azonos dátummal egy korábbi tulajdonos tulajdonjoga újra bejegyzésre került, eredeti állapot visszaállítása jogcímen. A bank által bejegyzett jelzálogjog, ami miatt a végrehajtás megindult, továbbra is szerepel a tulajdoni lapon. A végrehajtási ügyszámban 2015 szerepel.

A kérdésem a következőek lennének: Lehetséges, hogy egy végrehajtás alatt álló ingatlanon tulajdonosváltozás történjen? Mi történik ilyenkor az árverésen sikeresen licitálóval?

Köszönettel: Kerény

@liluslilus: Ne legyél "értelmetlen", a végrehajtási törvény alapján változott egyes esetekben 70%-ról 100%-ra a minimálár. A végrehajtási törvény ezen módosítását pedig az országgyűlés szavazta meg.
Az új értékbecslést az eljárásban részes felek kérhetik, ha 2012.09.01. utáni a jelenlegi értékbecslés és annak dátuma óta 3 év eltelt.

.
@Kerény: Lehetséges. Semmi, a dologi adóstól szerzi meg az ingatlan tulajdonjogát. Ez az alapeset, iratok ismerete nélkül jobbat nem lehet mondani.

.
@zseblampa: Akkor pl. biztos volt fizetési meghagyás/per a végrehajtás előtt, legfeljebb nem vettétek át a levelet. Annak a költségével nőtt a tartozás - és mivel azt a csekken biztosan nem fizettétek meg, jogosan indított végrehajtást a társasház, így a végrehajtó díjazását is rendeznetek kell.

Tisztelt Grave7!

Az én lakásommal kapcsolatos értékbecslés 2011. novemberi. Az árverés első körben törölve lett a végrehajtásban benyújtott kérelmeim miatt.

Amennyiben új árverés lesz mire számíthatok az ingatlannal kapcsolatos érték megállapításával kapcsolatban ?

Köszönöm esetleges megtisztelő válaszod.

Tisztelt Grave7!

Hogy érti azt, hogy ne legyek "értelmetlen"? Tisztában vagyok azzal, hogy nem a végrehajtó, hanem az országgyűlés szavazta meg a 100%-os minimálárat. Én csak azt nem értem miért, hisz így egyes ingatlanokhoz sokszor jóval a piaci ár felett lehet hozzájutni. Ez így kinek jó? Az adósnak, tényleg? Továbbá még fenn áll az a kérdésem, hogy a végrehajtónak minden esetben érdekeltsége az, hogy az ingatlant megvegyék?

@Vadsuhanc: Ha az új árverés ugyanabban a (vagy a becsértékközlésen szereplő másik) végrehajtási ügyben lesz kitűzve és nem egy későbbi (~ elrendelt) ügyben, akkor kikiáltási árként a 2011-es becsértéket kell feltüntetni.

.
@liluslilus: Azt írod tudod, hogy nem a végrehajtó, hanem az országgyűlés döntött a 100%-os minimálárról. Korábbi hozzászólásodban mégis bunda szagúnak tűnt neked ez, mert a végrehajtó nem válaszolt a "magas áras jelzésedre"; aztán megint jössz a "nem érdeke" dologgal. Kicsit sem érzed az önellentmondást?!
A végrehajtó az adóstól befolyó pénzből kapja a díjazását, ezért a tartozás megtérülése az érdeke. "Mellékesen" meg ez jogszabályi kötelezettsége is.
Egyéb ("De miért?") kérdéseket az országgyűlési képviselődnek tegyél fel, aki megszavazta a módosítást és nem gondolt rád előtte.

Grave,

„adóstól befolyó pénzből kapja a díjazását”

Nem a végrehajtást kérő előlegezi meg, eljárás közben is?

Tisztelt Grave7!

Köszönöm válaszát.
Még egy kérdésem lenne. A tulajdonos neve (cégnév)helytelenül szerepel mind a tulajdoni lapon, mind az árverési hírdetményben. Ez okozhat esetlegesen problémát vagy nincs jelentősége? Valószínűleg elgépelésről van szó (két betű fel van cserélve).

Köszönettel:

Kerény

@drbjozsef: Nem akartam részletszabályokba (meg a Vht. 34. § (1) értelmezésébe) belemenni, mert a kérdező szempontjából ez nem lényeges - a jutalékot a végrehajtó a behajtott összeg után kapja.

.
@Kerény: Szerintem nincs, ha egyébként az adós cégjegyzék/adó/stat-száma megegyezik a valódival. De erről és az előbbiről megkérdezheted a végrehajtót is ügyfélfogadási időben.

Bocsánat, nem zaklatni akarlak, de akkor a teljes mondatot idézem.

„A végrehajtó az adóstól befolyó pénzből kapja a díjazását, ezért a tartozás megtérülése az érdeke. ”

Én sem akarok jogértelmezésbe bele menni, bár lényegesen jobban értesz hozzá, de pont az egyszerű megfogalmazás a lényeg, hogy értse a kérdező : a fenti idézet így nem igaz. Pont a Vht34 miatt : a költséget előlegezi a jogosult, a végrehajtó meg HA TUDJA beszedi azt is az adóstól, de ha nem, akkor sincs gondja. Tehát a munkája a behajtás, de hogy neki ez közvetlenül pénzben érdeke lenne, az pont emiatt a passzus miatt nem igy van. Legalábbis konyhanyelven fogalmazva.

@drbjozsef: Kérlek ne vezesd félre a kérdezőt és támaszd alá a téves véleményét hibás, hiányos információkon alapuló állításaiddal. Korábbi és más témában lévő megnyilvánulásaid alapján nem ezt várnám.

Pár jogszabályhely: 1994. évi LIII. törvény 254. §, 35/2015. (XI. 10.) IM rendelet 14-16. §.
Nagyobb ügyeknél (mint a kérdező által felvetett ingatlanárverés) a végrehajtót megillető költségek között a jutalék aránya a legnagyobb és az csak eredményes végrehajtás esetén jár. A jutalékot nem előlegezi a végrehajtást kérő (a kivételbe, amikor közvetlen teljesít az adós, hadd ne menjek bele). A jutalék bőven meghaladja a végrehajtást kérő által előlegezendő költségeket, jutalék nélkül nem lehetne normális irodát fenntartani.
Tehát a végrehajtónak érdeke az eredményes végrehajtás, mert díjazása legnagyobb részét akkor kapja.

Én kérek elnézést, így már világos.
Nem tűnt fel, hogy ez csak a költségről szól.
Bocsánat.

Grave és drbjozsef!

Köszönöm az információt. Lényegében arra lettem volna kíváncsi, hogy a végrehajtó tud-e közben járni új értékbecslés kitűzésében, de ezek szerint nem. Ezt én azért nem tartok ésszerűnek, mert hogyan kapja meg a végrehajtó a jutalékát (ahogy írtad Grave7), a végrehajtást kérő az adósságát, ha eladhatatlan áron fut az ingatlan?

liluslilus,

abban biztos lehetsz, hogy nem a végrehajtók kezdeményezték a törvény ilyen irányú megváltoztatását. Az a szép az egészeben, hogy a _gyakorlatban_, az esetek 99%-ában MINDENKI szív vele : az adós is, a végrehajtó is, a végrehajtást kérő is, a licitáló is.
Így szép kerek ez a roppant megfontolt, alaposan előkészített, hatástanulmányokkal megtámogatott, az érintettekkel egyeztető típusú törvénykezés. Oh, wait...

Drbjozsef!

Igaz! A végrehajtó szív, a végrehajtást kérő szív, a licitáló szív.
De! Az adós miért is szívna? Hiszen neki csak jó, hogy nem tudják eladni a feje fölül az ingatlant... Vagy tévedek?