végrehajtás kérdések

Vita van az adóssal?

Tisztelt Fórumozók!

Egy végrehajtáson elkelt ingatlanból mit vihet a volt tulaj?
Olyan dolgokra gondolok itt mint kandalló, bojler, konyhabútor, konyhaszekrény. Ezek vihetők vagy jogilag az ingatlan részét képezik?

Köszönöm a segítséget!

Sziasztok! Egy kérdésem lenne. Árverési vevőként kértem és kaptam 2 hónap halasztást.ezzel ugye a kiköltözési határidő is kitolódott, ez is volt a cél az adós erdekében, hogy békében intézhessuk a dolgokat.. Mivel valószínű, hogy az adós nem akar kiköltözni még így sem, határidőre, visszavonnám. Jk aláirástól 15napon belül tudok fizetni. Így a kiürítésnél biztosan nem csúsznánk bele a moratóriumba. Egyébként mi a gyakorlat? Ha okt. Végén telne le a 60nap a jegyző ertesítésétől, mit tegyek hogy nov15ig megtörtenjen a kiürítés?? Köszi

Cristina,

„Vht.149.§(2) A végrehajtó a vételár megfizetésére legfeljebb 2 hónapig terjedő halasztást adhat, ha ezt a vételár nagyobb összege vagy más fontos körülmény indokolttá teszi.”

Ezt csak a végrehajtó tudja, mert ő engedélyezte.

„155. § * (1) Az árverés sikertelen, ha
...

2. az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet nem írta alá; vagy
3. az árverési vevő nem fizette be vagy nem utalta át a teljes vételárat az árveréstől számított 15 napon belül, illetőleg a végrehajtó által a vételár megfizetésére adott határidőn belül.

...
156. § (2) Nem kell megtartani a második árverést, ha az árverési vevő az árverési jegyzőkönyvet aláírta és befizette a vételárat (vagy átutalta és az arról szóló terhelési értesítőt a végrehajtónak bemutatta), továbbá megtérítette a második árverés kitűzésével felmerült költséget, mielőtt a licitnaplóban vételi ajánlatot tesznek közzé. A vételár megfizetését a végrehajtó haladéktalanul rögzíti a licitnaplóba, és a licitnaplót lezárja. Ilyenkor az utólag megfizetett vételárba nem lehet beszámítani a 149. § alapján elvesztett előleget.”

Igen, második árverés lesz, a fenti kivétellel.
(Egyébként : Vht.155§,156§)
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?…

Tisztelt Fórumozók!

Március 16-án sikeres licitálást követően elkelt a lakásunk. Erről március 22-én készült jegyzőkönyv, melyben azt is rögzítették, hogy az árverési vevő 60 nap fizetési haladékot kért. A kérdésem, hogy honnan számoljuk ezt a 60 napot? (a végrehajtó nekünk egy április eleji dátumot mondott, az ma jár le.)
Amennyiben nem fizet, újra kitűzik az árverést? Köszönöm előre is a választ.

Az egyik legjobb szakértőtől kaptad az egyetlen jó választ, baxi! Mit akarsz még? Támadd meg a végrehajtó mulasztását végrehajtási kifogással, hivatkozva arra, hogy egy megszüntetett végrehajtásban nincs helye kényszer alkalmazásának vagy fenntartásának olyan fél ellen, akit a bíróság nem marasztalt. A bíróság a végrehajtást kérőt kötelezte helytállásra, ellene még helye van kényszer alkalmazásának az egyébként megszüntetett végrehajtás keretein belül, de az adós ellen nincs.

drdjozsef,

természetesen elolvastam a választ az első bejegyzésemre, csak a tapasztalatom az, hogy a "szerintem nem" válaszok nem kétséget kizáró állásfoglalások. Szerintem érdekes kérdést tettem fel, bíztam benne, hogy ennél szakmaibb válaszokat kaphatok. Igen tudom, egy kifogással semmit nem veszthetek, de általában ami problémával találkozok, azt szeretem megérteni. De tényleg köszönöm a választ.

penzi,

ott, ahol először tetted fel a kérdést, nem olvastad el a választ?
Már csak azért is fura, mert neked kedvező válasz rémlik...

Tisztelt Fórumtagok!

Egy végrehajtás indult ellenem, amelyet a bíróság végrehajtás megszüntetési perben megszüntetett. A bíróság az ítéletben az alperest (végrehajtást kérőt)kötelezte a perköltség, illeték és végrehajtási költség megfizetésére. Az eljárás során több ingatlanomra bejegyzésre került a végrehajtási jog. A végrehajtó tájékoztatásomra közölte, hogy eddig azért nem törölte a végrehajtási jogot, mert a végrehajtást kérő még mindig nem fizette meg a végrehajtási költséget. Hivatkozott a Vht. 55. § (2) bek.-re és a 34. §-ra. Ezeket a jogszabályhelyeket megnéztem, meg is értem az érvelését (az ő helyében én is ezt tenném), de mégiscsak a bíróság kimondta, hogy a végrehajtási eljárást megszüntette. A kérdésem az lenne, hogy jogszerűen jár-e el a végrehajtó, hogy nem törli a végrehajtási jogot a két ingatlanomról.
A válaszokat köszönöm!

„Megjegyzem, nem tartom igazságosnak, hogy ha önként utal az adós a saját számlájáról és soron kívül nagy nehezen rendezi az elmaradását, akkor azt úgy veszik, mintha köze lenne hozzá a végrehajtónak és arra is jár a jutalék.”

Meg lett volna a lehetősége arra is, hogy ne kelljen fizetnie a végrehajtónak is : addig fizet, mielőtt végrehajtásra kerül az ügy.

Ha "annyira szerencsétlen", megteheted, hogy segítesz neki megírni a Vht. 41. § szerinti kérelemet, és persze elkészíted neki azt a kimutatást, amire a kérelmét alapozza.
Aztán később segíthetsz megírni a díjjegyzék elleni kifogást.
Segíthettél volna neki azzal, hogy megmondod neki, nehogy a jogosultnak fizesse meg a gyerektartást, hanem a végrehajtónak.
Azt viszont jól látod, hogy magadnak ártasz azzal, ha önkényesen abbahagyod a levonást.

Tudod az a baj, hogy némelyik ember annyira szerencsétlen, hogy semmit sem tud elintézni magának.
És tudom, hogy vonni kellene még tőle, de azt is tudom, hogy azt a többlet pénzt a jogosulttól a büdös életben nem kapná vissza, amit most pluszban átutalnék és egyik napról a másikra élnek, tényleg minden fillér számít nekik, így nem vonok tőle.
Biztos bolond vagyok, hogy megszántam, hiszen tudom, hogy cégként készfizető kezesként felelek, de most kockáztatok, várok egy hónapot, hogy mit intéz. Remélhetőleg rendben lezárul addigra.

„nem tartom igazságosnak, hogy ha önként utal az adós”
Végrehajtási kényszer hatására tette. Akárki akármit mond. Neked sem kéne beleszólnod. Bocs.
A jutalék túlzó összege miatt majd az adós benyújt egy végrehajtási kifogást, ez nem a munkáltató dolga. A munkáltatónak az a dolga, hogy a letiltó intézkedés szerint teljesítse a levonási kötelezettségét.

Köszönöm a választ.
Igen, biztos, hogy ennyi az összes tartásdíj. De ha úgy vesszük, nem néztem be a jutalékot, hanem éppen az eredeti letiltó végzés szerint jártam el.
Eszembe se jutott, hogy változhatott a jutalék, csak most az elmúlt pár napban láttam nem egy végzést és azokban már a 8% volt, emiatt néztem meg a törvényt (egyébként mint írtam 2014.évi, egészen pontosan 2014. októberi volt a letiltó végzés).
A lényeg, hogy volt a dolgozónak büntetőügye is ebből, ami múlt hét kedden megszüntetésre is került, mondván rendezve lett az összes tartozás még 2018. novemberben (erről van is végzés).
Volt a végrehajtónál is aznap, ott mondták neki, hogy a jogosultnak kell igazolni, hogy nincs már tartozása. Viszont a jogosult ezt nem tette meg, nem hajlandó bejelenteni a végrehajtónak, hogy megkapta a pénzt, holott a bíróságon elismerte. Így most a végrehajtó felszólította, hogy nyilatkozzon.
Csak ugye a végrehajtó közölte, hogy jár majd még neki 130-140eFt jutalék, amit nem értett senki sem, hogy miért jár és miért ennyi. Az ügy elején kapott munkadíjként 25eFt-ot, plusz ment neki jutalékként a 36.543,- Ft. És a 8%-kal számolva tényleg a 81.200,- Ft-ra jön ki jutalék, ergo 44.657,- Ft jár még neki.
Megjegyzem, nem tartom igazságosnak, hogy ha önként utal az adós a saját számlájáról és soron kívül nagy nehezen rendezi az elmaradását, akkor azt úgy veszik, mintha köze lenne hozzá a végrehajtónak és arra is jár a jutalék.

Jaj, dehogyis. Szóval:
jutalék = levont összeg / 108 x 8
Bocsánat.

A fórummotor lenyelte a csillagocskát, úgyhogy megismétlem: a 8% számítási képlete: 8 x 108 / 100.

Jó régi lehetett az a letiltás, ha te 10 százalékkal (1/11) számoltál. Jó ideje már 8% a jutalék (8108/100).
A jutalék a végrehajtót a teljes behajtott ügyérték után megilleti, tehát 1.015.000 Ft után 81.200 Ft. Pontosabban: 2014.11.09-ig 10% (1/11), 2014.11.10-től 8% (8108/100).
Biztos hogy ennyi (1.015.000 Ft) az ügyérték? Ha a jutalékot így benézted, előfordulhat, hogy az ügyértéket is. Mégiscsak gyermektartásról van szó, ami minden hónap elsejével a meghatározott mértékben növekszik. Javaslom, nézd meg az eredeti letiltó intézkedést.
Egyébként pedig, munkáltatóként nem veheted figyelembe az adós állítását. Te kizárólag a végrehajtó utasítására (módosító intézkedésére) hagyhatod abba a letiltás foganatosítását. Azt az adósnak kell elérnie, hogy a végrehajtótól ilyet kapj (pl. Vht. 41. § szerinti eljárás). Addig is köteles vagy folytatni a letiltást (persze 8 százalékkal), majd pedig, ha a végrehajtó arra utasít, hogy végrehajtási költségként vonj még le ennyit-annyit, akkor köteles leszel nem csodálkozni.

Kedves Fórumozók!
Gyermektartásdíj letiltás során az egyik dolgozó munkabéréből letiltással kifizetésre került a jogosultnak 365.448,- Ft tartásdíj és utalásra került 10% végrehajtói jutalék 36.543,- Ft.
A munkavállaló tartozása összesen 1.015.000,- Ft volt, a 649.552,- Ft különbözetet a dolgozó a saját számlájáról múlt hónapban átutalta.
A kérdésünk az, hogy a saját számláról utalt összeg után jár a végrehajtónak jutalék? És ha jár, akkor 8% vagy 10%? Mert most a törvényben én 8%-ot látok 5millió forintig, de közben meg a végrehajtási okiraton 10% jutalék van írva.
Maga a végrehajtás 2014-ben indult, így előfordulhat, hogy akkor még 10% volt a jutalék, de időközben ez megváltozott?
A válaszokat előre is köszönöm.

„Mindamellett a lényeg ettől függetlenül az, amit írtam: le akarják húzni.”

Persze, szerintem mindenki egyet értett. Ennyi erővel kukába dobhatná a pénzét (ha lehet, az én kukámba :)

Ja. A 'nem érted' oligaligának szólt, csak amíg írtam, beesett a te hozzászólásod is.
Egyébként igen. A lefoglalt ingatlan továbbra is forgalomképes. Tehát eladható, csak éppen bolond, aki megveszi.
Ezzel szemben az ingóságon a foglalás pillanatától elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, amit például gépjárműnél a nyilvántartó is bejegyez. De a tilalom nem ettől áll fenn, hanem a foglalástól. És ettől időben eltolva megtörtén(het)ik a kivonás is. Ennek a hatálya viszont tényleg a nyilvántartásba való bejegyzéstől áll fenn. De ez egy másik, közlekedési-hatósági kérdés.

Ja, hogy ingóság. Bocsánat. Mindamellett a lényeg ettől függetlenül az, amit írtam: le akarják húzni.

akkor én fogalmaztam rosszul, ingatlannál az ingatlant használhatja a tulaj bejegyzés ide, vagy oda

gépjárműnél, ha ki is vonják a forgalomból akkor csak az udvarában tekereghet vele - attól függ mit jegyeztetnek be (vagyis közlekedhet az első rendőrig)

Nem érted. A Vht-val semmi gond. A 'végrehajtási jog' kifejezés használata ingóság estében, az a pongyolaság.
Mert a vagyontárgy lefoglalása általában a foglalási jegyzőkönyv elkészítésével valósul meg, a hatálya onnantól áll fenn (pl. csürörtök 13:48 óra). Nem akkortól, amikor az adós azt méltóztatott átvenni, hanem az elkészítés pillanatától. Az, hogy például gépjármű meg üzletrész esetében a megfelelő központi nyilvántartó is bejegyez valamit, csak egy dolog.
Ezzel szemben az ingatlan lefoglalása a végrehajtási jognak a földhivatalnál történő bejegyzésével valósul meg. Tehát attól az időponttól, ami a tulajdoni lapon a bejegyző határozatnál áll.

ez mintha már forgalomból kivonás is lenne

Ha pongyola vagy téves, akkor a Vht. az:

104. § (3) A lefoglalt ingóságon elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn. Az adós a lefoglalt ingóságot köteles gondosan megőrizni. A lefoglalt ingóság elhasználása, elzálogosítása, elidegenítése, megsemmisítése vagy a végrehajtás alól más módon való elvonása a Büntető Törvénykönyv szerint bűncselekmény.