végrehajtás kérdések

Tisztelt Grave7!

„..."Ha jól értem, egyetemleges tartozásról van szó, 2 db végrehajtás indult: 1 veled és 1 az adóstársaddal szemben, ez utóbbinak a végrehajtási záradékát törölték....”"

Igen azzal kiegészítve, hogy az adóstársa végrehajtási ügyében megállapították a jogutódlásomat. Volt ellenem két eljárás ugyanazon végrehajtás kérő által ugyanarra a tartozásra. Az adóstársamtól örökölt ügyben a végrehajtási záradékot törölték így maradt az ellenem elrendelt ügy. Ezért érdekelne, hogy mit lehet külön kezelni.

Még egy kérdésem lenne. A végrehajtási eljárásban pontosan mit jelent a perköltség? Ahogyan írtad meg van jelölve a tőke, kamat, perköltség. A perköltség majdnem eléri a tőke összegét.

Köszönöm válaszod.

Oligaliga: Köszönöm! Végelszámolás volt. Végül is nem vettem át a levelet, de vissza sem tudtam küldetni, mert a postán ki akartak velem töltetni valami papírt, hogy megszűnt a cég. De mivel megszűnt cégnek nincs képviselője, így nem tudtam aláírni képviselőként, így megakadt a folyamat, aztán tanakodni kezdtek, hogy ilyenkor mi van, de nem tudtak dűlőre jutni.
Azzal otthagytam őket, hogy csináljanak az értesítőjükkel amit akarnak. :)

@Vadsuhanc: Ha jól értem, egyetemleges tartozásról van szó, 2 db végrehajtás indult: 1 veled és 1 az adóstársaddal szemben, ez utóbbinak a végrehajtási záradékát törölték.

Részben el kell különíteni a két végrehajtási ügyet, ugyanis nem minden tartozás-rész egyetemleges:

• a tőke, kamat, perköltség, perköltség kamata (a végrehajtói iratokon így szereplő összegek) egyetemlegesek, valamint a behajtásuk esetén a végrehajtónak járó jutalék is egyetemleges;
• a végrehajtás kezdeményezésével, elrendelésével és foganatosításával felmerült, a végrehajtást kérő által előlegezett költségek (illeték, végrehajtás kérési költség, ügyvédi díj, ingatlanügyi hatósági díj, költségrész) nem egyetemlegesek, ahogy a végrehajtói munkadíj, költségátalány, készkiadás sem egyetemleges (az MBVK általános költségátalány jogszabály szerint van amikor egyetemleges, van amikor nem).

A másik, törölt végrehajtási záradékos ügyben az utóbbi jogcímeken felmerült, nem egyetemleges költségeket a veled szemben indult egyetemleges végrehajtási ügyben nem követelheti a végrehajtást kérő, a végrehajtó pedig nem hajthatja be azokat ebben az ügyben.

Szerintem ezzel a „[...] mit nem kell megfizetnem, mert az iratokból nem lehet megállapítani mi volt az a követelés amely a végrehajtási záradék törlése miatt nem engem terhel.” kérdésre választ adtam: mindazt a nem egyetemleges végrehajtási költséget nem kell megfizetned, ami az egyetemleges adóstársad, törölt végrehajtási záradékos ügyében merült fel.

Szóval az a gondom, hogy okirattal nem tudom bizonyítani, hogy mi térült meg eddig pontosabban mit nem kell megfizetnem, mert az iratokból nem lehet megállapítani mi volt az a követelés amely a végrehajtási záradék törlése miatt nem engem terhel.

Tisztelt gerbera317!

Köszönöm és én is így gondolom ezért próbáltam a Vht.40§ segítségül hívni ami ezek szerint nem megy. Az a baj, hogy az ellenem folyó végrehajtásban nem tudom egyszerűen lehetetlen megállapítani és külön választani, hogy mi az az összeg amely nem engem, hanem a végrehajtást kérőt terhelnék a végrehajtási záradék és az időközben megtérült összeg vonatkozásában.

Nem azt vitatom, hogy tartozom nem azt állítom, hogy a tartozás megszűnt, hanem azt szeretném megtudni, hogy mekkora az az összeg amelyet a végrehajtást kérőnek a Vht.§40 alapján be kellett volna jelentenie a végrehajtási záradék törlése és az időközbeni teljesítés kapcsán.

Van erre valamilyen jogi lehetőség?

És nincs helye a végrehajtás megszüntetésének a kérésének, mert egy megszűnt végrehajtás megszüntetésének a kérése fogalmilag kizárt. Nincs helye vht 41-nek, mert az egy végrehajtási cselekmény. És nincs helye végrehajtási cselekménynek egy megszűnt végrehajtásban. Itt végrehajtási kifogással lehet támadni a végrehajtó minden, végrehajtás folytatása iránt hozott intézkedését.

Baxi, ha a végrehajtási záradékot törlik, azzal alapjában szűnik meg a végrehajtás. Nincs helye sem a végrehajtás folytatásának (a költségek behajtása iránt sem!), sem viszontvégrehajtásnak. Mindenki bukja amit eddig megfizetett: az adós, amit behajtottak tőle; A végrehajtást kérő, amit addig előlegezett; A végrehajtó, amit addig nem hajtott be.

A végrehajtási záradékot törölni szokták....:-)

Köszönöm Grave7!

Kinyöghettem volna előbb is, hogy mi a kérdésem valós alapja. Az egyetemleges adóstársam ellen indult végrehajtási eljárásban én lettem a jogutód. Az adóstárs elleni végrehajtásban a végrehajtást kérő költségei nem tűnnek ki külön azt tőlem kívánják behajtani.

AZ adóstársam elleni végrehajtásban a közjegyző a végrehajtási záradékot visszavonta. A végrehajtás költségei azonban nincsenek természetesen megjelölve én azt szeretném megtudni, hogy mennyivel csökkent a tartozás.

A végrehajtást kérő nem jelentette be a végrehajtási záradék visszavonása miatt történt követelés megszűnését pontosabban nem a követelés megszűnését csak azt, hogy a mekkora az a költség amelyet nem nekem, hanem neki kell viselnie...

Remélem le tudtam írni érthetően. Az a bajom, hogy az adóstárs ellen elrendelt végrehajtásban felmerült költségeket is rajtam követelik.

Vadsuhanc, egyszerűen nem tudom elhinni, hogy olvasod a 41-et, és nem tudod összekombinálni, hogy mi mindent lehet kikényszeríteni az alkalmazásával.

@Vadsuhanc: A Vht. 41. § működik részleges térülés esetén is, ha az adós okirattal valószínűsíti, hogy „ez ideáig mennyi befizetés illetve megtérülés történt a végrehajtási eljárásban.”

Ha térülések letiltással történtek, akkor a munkáltatótól/folyósítótól tud az adós igazolást kérni a levont, átutalt összegekről és azzal kérheti a Vht. 41. §-et a végrehajtótól.

Köszönöm Grave7!

Mégis milyen lehetősége van az adósnak arra, hogy a már eddig megtérült tartozással kapcsolatban a végrehajtást kérő nyilatkozzon?

A Vth 41.§ nem működig ugye mert az arról szól, hogy a végrehajtandó követelés alaptalan, azt már teljesítették, vagy egyébként megszűnt.

Nem állítom, hogy a követelés megszűnt vagy alaptalan nekem az a gondom, hogy a végrehajtást kérő nem nyilatkozik, hogy ez ideáig mennyi befizetés illetve megtérülés történt a végrehajtási eljárásban.

@Vadsuhanc: Az adós sok mindent kérhet, de a végrehajtó nem köteles érdeklődni a végrehajtást kérőnél, hogy az közölje a megkapott összegeket. (Ugyanis ez érdeklődés nélkül is a végrehajtást kérő kötelezettsége; persze előfordul, hogy ennek nem tesznek eleget.)

Köszönöm gerbera317!

Az adós ezek szerint a 40.§. alapozva nem kérheti, hogy a végrehajtást kérő a végrehajtás elrendelése után a neki megtérült összeget megjelölje? Pontosabban a kötelezettségének tegyen eleget?

A 40 a végrehajtást kérő kötelezettségéről rendelkezik. Szó sincs benne arról, hogy a végrehajtónak bármilyen kötelezettsége volna ezzel kapcsolatban.
A 41 szól arról, hogyan lehet kikényszeríteni a végrehajtást kérő bejelentését, ha azt önként nem teljesíti. Ennek viszont előfeltétele, hogy az adós köteles bizonyítani a teljesítéseit.

Tisztelt Fórumozók!

Kérdésem az, hogy az adós a Vht.40.§-ra hivatkozva a végrehajtónál kérheti-e, hogy a végrehajtást kérő az eddig - a végrehajtásban megtérült - összeg nagyságát jelentse be? Ha ez lehetséges az adósnak kell-e bizonyítania mekkora összeget teljesített az adósságból vagy elég maga a kérelem és nem kell semmire hivatkoznia az adósnak?

Ez azért fontos kérdés, mert ha a társaság az igényérvényesítés időpontjában már nem létezik, akkor nem lehet ellene igényt érvényesíteni, olyan, mint a halottat perelni.

Kft. esetén a társaság kötelezettségeiért a tag nem köteles helytállni. Egyszemélyes kft. esetén ez annyiban módosul, hogy ha a társaság jogutód nélkül megszűnik, a ki nem elégített követelésekért a hitelező keresete alapján a minősített többséggel rendelkezett tag köteles helytállni, feltéve, hogy a jogutód nélküli megszűnésre a minősített többséggel rendelkezett tag hátrányos üzletpolitikája miatt került sor. Ez a rendelkezés végelszámolással történő megszűnés esetén nem alkalmazható.

Magyarul a te esetedben azt kell először megnézni, hogyan szűnt meg a társaság. Ha végelszámolással, akkor a történetnek vége. Ha felszámolással, kényszertörléssel, kényszer-végelszámolással, akkor a kérdés az, hogy a megszűnés közzétételére mikor került sor. A perindításra kényszertörlés esetén a cég törlését elrendelő jogerős határozat, felszámolás esetén a felszámolási eljárás során, vagy annak jogerős lezárásáról hozott határozat Cégközlönyben való közzétételét követő kilencven napos jogvesztő határidőn belül van lehetőség. Ha a keresetet határidőn belül nyújtották be, akkor a felperes hitelezőnek kell bizonyítania, hogy a tag hátrányos üzletpolitikát folytatott ÉS ez okozta a cég megszűnését.

Fentiekből következik, hogy fizetési meghagyást nem lehet csak úgy végrehajtani megszűnt cég ellen, és a volt tag sem felel minden ki nem fizetett tartozásért.

oligaliga: egyszemélyes kft.

Gorcsev Iván

Milyen cég volt: kft., bt. kkt.?

Ööö... izé...

Jó napot kívánok.
Ma kapott a ferjem egy regi tartozásarol végrehajtó levelet. Aposom volt a hitelnel a ketes ő is megkapta a levelet a végrehajtótól. Kérdesem az lenne ilyen esetbe mindkettőnek kell fizetni vagy csak férjemnek mert most nem ertjük? A 2 együtt sok az egyik meg keves holnap megprobaljuk a vegrehajtot felhivni ma már delután nem volt ügyfélfogadása. Valaki ehez ért ha mi válaljuk a fizetést akkor ilyenkor mi van csak mi fizetünk aposom nem? Alberletbe lakunk semmi vagyontargyunk nincs amit le rudnának foglalni a számla az én nevemen van erre nem jön férjemnek jövedelem akkor is hozzányilhatnak? Köszönöm aki segít.

Elvileg igen.

Jogutód nélkül szűnt meg a céged ugye ?

esetleg ilyesmire gyanakodom, mert egy időben mindenféle kamu cég hívkodott telefonon, hogy betettek minket kérés nélkül valamilyen internetes céginfó adatbázisokba, és hogy fizessünk érte, persze ilyen megrendelés nem történt.

Arra azért kíváncsi lennék, hogy létezhet-e olyan csalási forma, hogy egy megszűnt cég ellen mondjuk valamilyen mondvacsinált indokkal végrehajtást indítanak, vagy fizetési meghagyást, amire nyilván nem reagál senki, de talán pont ez a cél. Aztán így elismertnek vehetik a "tartozást", és ha a fizetési meghagyás megvan, második körben már a volt tulajt keresik, de ő már nem mondhat ellent, mert a tartozást nem vitatták, de jogutóddal megszűnt cég esetén mögöttes felelősség miatt mondjuk tőle fogják követelni?