Elnézést pótolom a hiányosságot az árverési hirdetményről:
Tulajdoni hányad:1/4
Jellege:Lakóingatlan
Az ingatlan az ingatlan nyilvántartás tartalmától függetlenül, törvényen alapulóhaszonélvezeti joggal kerül árverésre.
Valami kelllene még?
A kikiáltási ár. Nem az összeg, hanem, hogy lakottan vagy beköltözhetően.
Valószínűleg lakottan, hiszen 1/4-edről van szó, és az is haszonélvezeti joggal terhelt. Ez nagyjából azt jelenti, hogy a nem adós tulajdonostárs nem köteles beengedni az új tulajdonost, a haszonélvező pedig pláne nem. És itt az új tulajdonos még használati díjat sem szedhet az ingatlan használójától, mert arra kizárólag a haszonélvező jogosult.
Aki ezt megvette, rögtön bukta is.
Ingatlan becsértéke BEKÖLTÖZHETŐEN.
Mint korábban említettem, van egy másik ingatlan is, abban lakik a haszonélvező-tulajdonostárs és a másik tulajdonostárs(én) is. Ez lakottan lett árverezve.
Sikerrel lehetett volna támadni az árverési hirdetményt.
Jeleztem előre, hogy kacifántos az ügy. Aapvetően szerintem a Ptk. és a Vht. nem egyet fúj. A Ptk a haszonélvezőt védi, a Vht. meg észre sem veszi, hogy van haszonélvező, ha az nem lakik az ingatlanban.
A haszonélvezőnek nem kell az ingatlanban laknia ahhoz, hogy az csak lakottan legyen árverezhető. Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti. Szó sincse arról, hogy ott is kell laknia, a birtoklás, használat és hasznosítás joga enélkül is megilleti.
A hirdetményt kellett volna támadni, hogy az ingatlant beköltözhetően kell meghirdetni. Az, hogy beköltözhető és haszonélvezeti joggal terhelt, olyan ellentmondás, ami sikerrel lett volna támadható.
De ettől még nem lett beköltözhető az ingatlan, hiszen a haszonélvezeti jog nem kerül törlésre, így az ingatlan a kiírás ellenére nem adható birtokba. Az volt hülye, aki így megvette.
"Nem álltak fenn a lakottan történő értékesítés feltételei, illetve a haszonélvező lakcíme nem egyezik meg az ingatlan címével. Ezért lett Beköltözhető állapotban árverezve"
Vht. 141.§ és a 154/A§ van még megemlítve.
A Vht.-ban azt, hogy "lakik", nem úgy kell érteni, hogy ott lakik életvietelszerűen, hanem hogy ott lakásra jogosult. A 154/A. § az adós és az adós jogán az ingatlanban lakó személyekről szól. A haszonélvező éppen nem az adós jogán lakja / haszonélvezi az ingatlant.
Köszönöm. Jelzem, ha van valami fejlemény.
Tisztelt Fórumtársak!
Érdeklődni szeretnék, hogy ha valakinek utólag tudomására jut (és ezt még bizonyítani is tudja), hogy egy felszámolási eljárás keretében árverezett termőföld árverésén csalás történt (strómanként visszaélt az elővásárlási jogával egy helyi lakos), akkor az az ügy meddig bolygatható? Magyarán mikor évül el és milyen jogszabályi rendelkezéseket sért?
Gondolok itt arra, hogy pl.: okirat hamisításnak, elővásárlási jog kijátszásának, stb. minősülhet az ügy?
Üdv.
Az árverésen a vevő szabályosan vett részt - nem írod, hogy nem így lett volna. Ez támadhatatlan. Az, hogy ő azután az így szerzett ingatlant, szintén szabályos lehet, amennyiben 1) ő azt eladhatta, 2) a vevője pedig termőföld vásárlására jogosult.
Megjegyzem, az előárverezési jog minimális előnyt biztosít az így vásárlónak. Ha valakit sért, hogy ő így vásárolt, a sérelmező miért nem licitált tovább? Neked mi az érdekeltséged a dologban?
Javítok: Az, hogy ő azután az így szerzett ingatlant továbbértékesítette, szintén szabályos lehet ...
Erős Pista
Nem tilos strómannak lenni.
De nem erkölcsös.
Nem az árverés szabályossága a kérdés, hanem hogy van-e olyan jogcím (és mennyi annak az elévülése), amely alapján az eredeti tulajdoni állapot helyreállítható.
Hisz a visszaélés okán (ez szerencsére bizonyítható) a felszámolót kár érte, hisz alapáron ment el a vagyonelem. Nem én (aki szintén károsultja lettem ennek az ügynek) vagyok az érdekes, hanem a felszámoló nézőpontjából (aki most szerez a visszaélésről tudomást és ezzel kapcsolatosan feljelentési kötelezettsége is van) szemlélve a dolgot, milyen jogvesztő határidők vannak?
És legfőképpen: milyen fogáspontok?
Megbocsáss, de abból, hogy elővásárlásra jogosult licitál, hogyan következik, hogy "alapáron megy el" az ingatlan?
Tisztelt Fórumozók!
Volt egy kölcsönszerződésem, amely mellé készült egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat. A bank a szerződést nemfizetés miatt felmondta.
A közjegyzőtől most kaptam egy végzést, melyben megállapítja, hogy a bank jogutódja a végrehajtást (gondolom záradékolást) kérő követeléskezelő. A közjegyző a végzésben felsorolta a követeléskezelő által csatolt iratokat. A végzés ellen 15 napon belül lehet fellebbezni, amelyet meg is szeretnék tenni (ha másért nem csak, hogy egy pici időt nyerhessek).
Ma délután megyek a közjegyzőhöz iratbetekintésre, annak érdekében, hogy megpróbáljak olyan okokat találni, amellyel a végzésre eredményesen tudnék fellebbezni.
Mire figyeljek pl. a meghatalmazásokkal, engedményezési szerződéssel kapcsolatosan?
Milyen iratoknak kell meglennie a közjegyzőnél, azok eredetiben kell legyenek, vagy másolatban?
Előre is köszönöm a válaszokat!
@Erős Pista
„a visszaélés okán (ez szerencsére bizonyítható)”
Nem bizonyítható. Ő megvette, majd továbbértékesítette. Ez nem visszaélés. Élt a törvény adta lehetőséggel.
„a felszámolót kár érte, hisz alapáron ment el a vagyonelem.”
Miféle kár? Ha a vevő nem tartja a licitet, akkor is ugyanennyiért megy el az ingatlan. Semmivel sem kevesebb folyt be így, mint "becsületes" árverési vétellel. Itt legfeljebb csak elvekről lehet beszélni, meg arról, hogy nem tied lett (miért is?) az ingatlan, kárról nem.
„Mire figyeljek”
Arra figyelj, hogy ne menj el a közjegyzőhöz. Költséget szerzel vele magadnak, ellenségeket, miközben reményt még csak halványat sem. És még időt sem.
A fin§ot lehet elegáns lepkeként is elereszteni, meg csúnyán összeturmixolva is, hogy a környezeteted meg te is csak rosszul leszel tőle. Te döntöd el, melyik legyen.
Erős Pista
Ne butáskodj már.... milyen kár?!
Az árverésen BÁRKI kínálhatott volna többet.
TE IS!!!!!
Miért nem vetted meg te?
Vagy a te strómanod...
premike
Fölösleges kavarni... nem tudod meggátolni a jogutódlást.
Nincs hozzá közöd.
Téged csak értesíteni kellett róla.
Időt sem tudsz nyerni.
Látom, sok "válaszoló" még nem járt ilyen árverésen... A legerősebb elővásárlási jogosult viszi, neki nem kell licitálnia, csak a kialakult árat elfogadnia.
Annak aki érti:
Az árverés előtt így-úgy (pénz, fenyegetés) "meggyőzte" a többi résztvevőt arról, hogy NE legyen licit. Ráadásul, a földet másnak is vette, más használta, így az elővásárlási jogalapja (szintén bizonyítható) nem állt meg. Ezekre viszont utólag derült fény.
Ha a felszámoló tudomást szerez erről, úgy tudom köteles jelenteni az (bűn)cselekményt, erre a köti a munkakörét leíró jogszabály.
Viszont, a nagy kérdés a konkrét jogi indok és annak elévülési ideje. Nagyon megoszlanak az ötletek, van aki 1 év, van 3, van 5 és van időtartam nélküli tipp is. (Láthatóan, teljes a homály...) Ezért kérdezek itt is, hátha.
Tisztelt nonolet és gerbera317!
A fellebbezéssel időt mindenképpen nyerek, még akkor is ha a törvényszék másodfokon elutasítja azt, mert hónapokba telik, míg határozatot hoznak, és addig nem tud a közjegyző záradékolni.
Itt a jogi fórumon találtam az alábbi publikációt, ebből nyertem ötletet:
A bírósági végrehajtási eljárásokban előterjesztett, a végrehajtást kérő oldalán bekövetkezett jogutódlás megállapítása iránti kérelmek egyes esetei
Szerző: Domjánné dr. Hajzsel Krisztina
Vác, 2016. augusztus 24.
http://www.jogiforum.hu/publikaciok/800
"A követeléskezelő cégek a követeléseket „csomagokban” adják-veszik. Ezekben az esetekben az adott követelésre, az adott végrehajtási ügyre vonatkozóan nem készül egyedi nyilatkozat vagy megállapodás a felek között. Az engedményezés útján bekövetkezett jogutódlások esetén gyakran hivatkoznak arra a kérelmezők, hogy a régi Ptk. nem írt elő alaki kellékeket az engedményezés létrejöttéhez, ezért nem csatolják az engedményezés tényét igazoló eredeti okiratot, vagy annak hitelesített másolatát.
Hivatkoznak arra is, hogy a követelések listáját egy CD melléklet tartalmazza és ez akár a szerződésben is így kerül rögzítésre.
Ugyancsak aggodalomra adnak okot az olyan becsatolt, fénymásolt megállapodások vagy nyilatkozatok, melyeken az engedményestől származó aláírás körül foltok találhatóak, az aláírás és környéke eltér az okirat egész kinézetétől, vagy kifejezetten látszik, hogy az aláírás egy másik okiratról került rámásolásra, vagy szkennelésre."
@ErősPista
Nagyon jól tudjuk, mit jelent az előárverezési jog. Sőt, azt is tudjuk, miért ez a neve, és miért váltotta fel a korábbi elővásárlási jogot. És igenis láttunk ilyen árverést.
„Az árverés előtt így-úgy (pénz, fenyegetés) meggyőzte a többi résztvevőt arról, hogy NE legyen licit”
Tehát ment a maffiázás? A végrehajtóknál éppen azért váltotta fel az elektronikus árverési rendszer a hagyományosat, hogy ne lehessen maffiázni. És ez nem felülről jött, hanem a végrehajtó kezdeményezték, és a végrehajtói kamara fejlesztette ki a rendszert. Nincs is azóta maffiázás.
Na, akkor a felszámoló tegye meg a feljelentését. Egy biztos: az árverés ellen jogorvoslatot csak az árverési jegyzőkönyvben is feltüntetett oktatás szerint lehet előterjeszteni, az pedig - valószínűleg - 15 nap. Erről már mindenki lekésett. Márpedig egy nyomozásnál a legfőbb (és tulajdonképpen egyetelen) bizonyíték éppen az árverési jegyzőkönyv elleni kifogásnak jogerősen helyt adó végzés lenne. Olyan meg ugyebár nincs, és elárulom: nem is lesz.
Lezárod a témát, vagy még vitatkozni akarsz?
@premike
Pista tartozik Ferinek. A szerződés szerint 100.000 Ft és x. dátum óta számítandó törvényes kamataival. Feri erre ráun, és a követelését eladja Jóskának. Az engedményezési szerződés szerint Feri követelése az engedményezés napján 100.000 Ft és x. dátum óta számítandó törvényes kamatai, és ezt a továbbiakban Jóska követelheti Pistától, azzal, hogy az eredeti kölcsönszerződés azóta egy kicsit mesárgult, szamárfüles lett, az egyik aláírást pedig lexarta egy légy. Szerinted ezen mit lehet megtámadni?
Tisztelt gerbera317!
Olyasmire gondoltam, mint a BDT2008. 1752.-ban, hogy melyek a jogutódlás megállapításánál vizsgálandó kérdések,vagy a BDT2000. 259. a jogutódlás kötelező bírósági vizsgálatáról.
Le kell, hogy legyen írva valamilyen jogszabályban, állásfoglalásban, hogy miket kell vizsgálnia a közjegyzőnk/bíróságnak a jogutódlás megállapításánál, mert különben mi alapján járnak el?