A végrehajtónak sajnos meg kell fizetned
az elengedett rész utáni költségeket is !
Pont úgy mintha nem lett volna elengedett rész.
Kivétel: az ő behajtási jutaléka
Amit csak a valóban megfizetett tartozás után számol fel neked.
A végrehajtónak sajnos meg kell fizetned
az elengedett rész utáni költségeket is !
Pont úgy mintha nem lett volna elengedett rész.
Kivétel: az ő behajtási jutaléka
Amit csak a valóban megfizetett tartozás után számol fel neked.
Törvény írja elő neki az összegeket.
Aligha tévedett a számolásnál...
- -
Az, hogy önként fizettél, nem jelent neked behajtási költség kedvezményt.
Köszönöm nonolet. Akkor fizetem...
Sziasztok!
2017.01.20-án tartott árverésen érvényes ajánlatot tettem egy garázsra.
2017.01.25.-én jegyzőkönyv aláírása megtörtént.
Miután Birosági beadvány volt érvényben igy a vételár kiegészitésére bő egy év után került sor, amelynek eleget is tettem és 2018. március. 08.-án eredeti jegyzökönyv példányát átvettem.
Földhivatali bejegyzés megtörtént 2018.03.29-én. Törlő határozatok az adós ellen, és az én tulajdonjogom bejegyzése.
2018. 04.05-én küldött tértivevényes ajánlott levélben megkértem az adóst, hogy adja át a kulcsot. Választ nem kaptam, ekkor először telefonon majd a telefonos beszélgetés okán írásban megkértem a végrehajtást végző irodát, hogy adják át számomra az ingatlant.
A kálváriám innen kezdődött, végrehajtó tájékoztatott, hogy igen megkapták a kérelmet, de nem tudják átadni az ingatlant mert bírósághoz fordult az adós és ők addig semmit sem tehetnek.
Földhivataltól semmiféle tájékoztatást nem kaptam fellebbezésre.
Jelenleg is én vagyok a tulajdon lap alapján a tulajdonosa az ingatlannak.
Hogyan tudnám birtokba venni az ingatlant anélkül, hogy jogszabályt szegjek?
A végreahjtó azt mondta hívjak egy lakatost menjek be és 30 napig örizzem meg az ingóságot. Nem lakóingatlan így ezt megtehetem, fölég , hogy én vagyok a tulaj.
Ebben azért nekem felmerül a kérdés, hogy mi van akkor, ha azt állítja a volt tulajdonos ( adós) hogy neki a garázsba volt 1 millio forintja meg 3 millio forint értékü aranya stb.... mehetek pereskedni, és hogy fogom bebizonyítani, hogy mi volt ott és mi nem?
Hivatalos szervvel menjek oda? Hivjam ki a rendörséget a zárcseréhez? Szerintem kiröhögnének...
Életszerű megoldásokat szívesen veszek, és előre is köszönöm.
soha
"A végrehajtónak tudnia kell, hogy ez a munkahely már nem aktuális? "
Tájékoztattad róla?!
Hogy ezentúl máshová küldje...
Tévedni meg mindenkinek szabad.
NagyÁdám
KÉT TANÚVAL!!! menj.
Jegyzőkönyv valamint leltár+fotók készüljön.
- -
Két tanús irat az már "Teljes bizonyító erejű" magánokirat.
Az abban foglaltakat mindenki köteles elfogadni ez ellenkezője BIZONYÍTÁSÁIG!
A fentiek után, ha a volt tulaj állít valamit azt majd ő bizonyítja... ha akarja és tudja.
soha
A végrehajtó a letiltást ahhoz a munkáltatóhoz adja ki, akinél a tb-nyilvántartás szerint az adós biztosítási jogviszonyban van. A nyilvántartás ellenkező bizonyításig hiteles. Szóval a kérdésre a válasz: igen. Az nem törvényes, ha a volt munkáltatód nem jelentett ki.
A teendőd: semmi. A munkáltatód visszajelenti a végrehajtónak, hogy már nem dolgozol ott, és talán a NAV felé is bejelenti, hogy nem vagy jogviszonyban.
soha
A végrehajtás nem az életszerűségről szól. Ha a végrehajtónak ez az adat jött le, akkor a rendszerben lehet a hiba. Az eljárás kezdetén nyilván lekérte az adatot az egészségbiztosítási szervtől (enélkül nem tudta volna, ki a munkáltató), az már más kérdés, hogy erre mikor került sor, és mennyire aktuális az adat.
De ettől még nem lesz jogsértő, sem életszerűtlen.
Most mit vitatkoztok vele? Hagyjátok rá, hogy a nem létező munkáltatóhoz kiadott letiltás olyan mértékű megsértése a végrehajtási eljárás szabályainak, ami a végrehajtás azonnali hatállyal történő megszűnését vonja maga után. Aztán hadd legyen boldog, hogy milyen k. okosat sikerült kérdeznie.
Akkor megkaptad a választ, ami összefoglalva: nem törvénysértő, mitöbb, az így közreműködésre kötelezett munkáltató nem mentesül a közreműködési kötelezettsége alól.
„megnézték”
Vagy benézték.
Csak a tisztánlátás kedvéért: A végrehajtás nem letiltással indul. Vigyázz, hogyan válaszolsz erre, mert itt többen is értenek a végrehajtáshoz.
Á, szóval vitatkozol? Akkor magyarázd el szépen, hogyan lehet azt benézni, hogy "T. Végrehajtó, az adós X Kft-nél van biztosítási jogviszonyban bejelentve."?
Aha. És magadtól nem jössz rá?
Nem veszed észre, mennyire életszerűtlen az állításod, hogy a végrehajtó kap egy közhiteles közlést a munkáltató személyéről, mire ő azt "benézni", és véletlenül a 3 évvel ezelőtti munkáltatóhoz adja ki a letiltást? Tényleg nem látod be magadtól, hogy ilyen nincs? Hány hozzászóló egybehangzó véleményére van neked ehhez szükséged? Úgy látom, négy nem elegendő.
@soha:
Kérdésedre a választ 2018.08.07. 16:39-kor oligaliga megadta, idézem:
„A végrehajtó a letiltást ahhoz a munkáltatóhoz adja ki, akinél a tb-nyilvántartás szerint az adós biztosítási jogviszonyban van. A nyilvántartás ellenkező bizonyításig hiteles. Szóval a kérdésre a válasz: igen. Az nem törvényes, ha a volt munkáltatód nem jelentett ki.
A teendőd: semmi. A munkáltatód visszajelenti a végrehajtónak, hogy már nem dolgozol ott,[...]”
Ezt követően minden újabb hozzászólásod felesleges szócséplés volt.
Noha korábban sem hitted el (nekem sem fogod), de leírom: rendszeresen van olyan, hogy az illetékes egészségbiztosítási pénztár pl. 2000 előtti munkaviszonyt közöl, lehet a cég már meg is szűnt, vagy a letiltásra válaszként a munkáltató jelenlegi bérszámfejtője közli, hogy az ő nyilvántartásukban egyáltalán nem is szerepel ilyen adós.
Lehet a munkáltató rontotta el a kijelentést, lehet az eg.pénztár rendszerében van a hiba.
Sziasztok. Lenne egy kerdesem feletek. Az arveresen kivuli, de arveresi vetel hatalyaval torteno tulajdonszerzessal lehet elni akkor is, ha az arverest meg nem irtak ki?
Élni??? Hmhm. Jó, tételezzük fel, hogy érthető a kérdés: Lehet, de ennek további feltételei is vannak. Például, az összes félnek egyhangúlag kell kérnie a dolgot, és az ingatlanban esetleges további jogosultak hozzájárulása is szükséges. Az ingatlant megszerezni kívánó kérelme éppen nem számít semmit sem, mitöbb, szükség sincs rá.
Tisztelt Fórumozók!
Amennyiben a végrehajtás elrendelése iránti kérelemhez a végrehajtást kérő jogi képviselője meghatalmazást nem csatolt csak a jogtanácsosi igazolványának másolatát és előtte az üggyel kapcsolatosan nem volt meghatalmazása a rendelkezésre álló iratok alapján eljárhat-e az ügyben?
Maga a jogtanácsosi igazolvány csatolása pótolja-e a meghatalmazást?
Kérdésemre nem találtam pontos választ vagy a figyelmemet elkerülte. A kioktató esetleges lehülyéző válaszokat is szívesen zokszó nélkül fogadom.
Előre is köszönöm.
gerbera317. Koszi, akkor erthetobben fogalmaznek. Az ingatlanon tobb tartozas is van, de az ados es koztem olyan vetelarban tortent megegyezes, hogy az osszes tartozas, koltseg stb. teljes mertekben kielegitesre kerulne. Besetalnank a vegrehajtohoz es ezt jeleznenk fele, kernenk, hogy irja meg az arveresi jegyzokonyvet, kifizetem a vetelarat, a vegrehajto elkesziti a felosztasi tervet, mindenki boldog.... ami kerdes merult fel, hogy a meg nem kiirt arveres eseten jarhato-e azvaz ut, hogy arveres hatalyaval... azaz kihagyhato-e az ugyved, tehat megsporolhato-e az ugyvedi dij, azaz a vegrehajto toltene be a szerepet kvazi.
Tatabányai, erre gondolsz: 157. § (4) Az ingatlan az árverés megkezdéséig adható el árverésen kívül.?Szerintem eléggé magyarul van. Ha mégsem, akkor magyarázom: az ilyen értékesítésnek éppen az lehet akadálya, ha már ki van tűzve az árverés.
Arveresen kivul, de arveres hatalyaval?
Igen. Ez egy újabb kérdés?
Árverésen kívül, tehát nem történik tényleges árverés (= a nyilvánosság kizárásával történik), de árverés hatályával, tehát mintha árverés útján történne a tulajdonszerzés.
Koszi gerbera, mintha nem egy nyelvet beszelnenk, de tulajdonkeppen fogtam a valaszodat,koszonom.
@tatabanyai: Megjegyzem, hogy ha "csak úgy" besétáltok a végrehajtóhoz, hogy írja meg az árverési jegyzőkönyvet, valószínűleg el fog hajtani, mert az ügyfélfogadás közepén nem tud ezzel fél-1 órát foglalkozni. Persze ha nincs ügyfél, akár elképzelhető.
Javaslom, hogy először az adós kérjen kimutatást mindegyik ügyében, hogy mennyi a tartozás (mert a tulajdoni lapon csak a tőke szerepel, kamat nélkül). Ha ez megvan és a vételár valóban elegendő minden tartozásra és más jogosult sincs bejegyezve akitől hozzájárulás kell, akkor kérjen időpontot az árverési jegyzőkönyv kiállítására.
+Javaslom a Vht. 157. § részletes átolvasását.
.
@Vadsuhanc: (njt.hu-n elérhető)
1983. évi 3. törvényerejű rendelet a jogtanácsosi tevékenységről
7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról
Vhr. 6. § (1) A névjegyzékbe bejegyzett jogtanácsos jogi képviseletet csak jogtanácsosi igazolvány (a továbbiakban: igazolvány) alapján láthat el. Az igazolványban mindazokat a szervezeteket fel kell tüntetni, amelyeknél a jogtanácsos jogi tevékenységet [Tvr. 1. § (2) bekezdés] folytat.
(2) Ha a képviseleti jogosultságot meghatalmazással is igazolni kell, az igazolvány a meghatalmazást nem pótolja.
Ez alapján el tudsz indulni, vh.elrendelés szabályozását, Pp-t, esetleg közjegyzőkről meg feladataikról szóló jogszabályokat ajánlom. + Google
Köszönöm kedves Grave7! Nagyon sokat segítettél ismét.

kiadja a Jogászoknak Kft.
cégjegyzékszám: 02-09-067243
adószám: 12559044-2-02