Kedves Fórumtársak, érdekes dologba botlottam. Árverésre került egy ház 7/10-ed része lakottan. Megnéztem a tulajdoni lapját és kiderült hogy a maradék 3/10-ednek is az az ember a tulajdonosa akié a 7/10-ed. Anno ezt a nagyobb részt ajándékba kapta, ezen a részen már akkor végrehajtás volt, az is lehet azt hitték hogy egy ajándékozással elkerülhető a végrehajtás. Az a kérdésem hogy nem kell ilyenkor 1/1-gyé alakítani az ingatlant? Így senki nem fogja megvenni a 7/10-ed részt, mert amúgy is lakott és nyilván a 3/10-edet nem fogja eladni az új többségi tulajdonosnak, tehát ilyen értelemben ezzel a konstrukcióval el lehet kerülni hogy valaki elveszítse a házát árverésen. Mégis azt gondolom hogy ez így nem feltétlenül helyes, mert a hitelező sosem fog a pénzéhez jutni, másrészről akkor miért nem ezt csinálják azok akik el akarják kerülni a végrehajtást, hogy részletekre bontják a tulajdoni hányadukat? Vagy azért nem lett összeolvasztva a 3/10-ed és 7/10-ed mert a 7/10-eden már eleve volt végrehajtás? Köszi a válaszokat előre is.
végrehajtás kérdések
@AndiA: Szerintem jelezd ezt a végrehajtónak, ő majd megvizsgálja, hogy van-e jogszabályi lehetőség a maradék 3/10-ed végrehajtás alá vonására.
A leírtak alapján úgy tűnik, hogy a 7/10-ed korábbi tulajdonosával szemben indult eredetileg a végrehajtás, még az ajándékozás előtt - ha a jelenlegi tulajdonos saját jogon nem adós, akkor az ő tehermentesen szerzett 3/10-edére nem lehet végrehajtást vezetni.
@Grave7: elértem telefonon a végrehajtót, igen pontosan az történt amit írtál. Csak a 7/10-edre van joguk végrehajtani, összevonásra nincs lehetőség. Illetve valószínűleg kifizetik a tartozásaikat és le fog állni az egész.
Ha az adós teljes vagyonával felel, akkor az örökölt/ajándékként elnyert része is végrehajtás alá vonható. "Összevonásra" akkor nincs lehetőség, ha az adós csak zálogkötelezett valaki másnak a tartozása miatt.
Vagy ha - mint itt is - végrehajtási joggal terhelten szerezte meg az ingatlan bizonyos hányadát, de nem adós.
Jah, most újból elolvastam, és tényleg: fedezetelvonó szándékkal ajándékozták neki a lefoglalt tulajdoni hányadot. Éppenséggel erre is rá lehet faragni.
Tisztelt Fórumozók!
Tudom, hogy a fórum szóhasználata szerint fingreszelésnek fogják sokan minősíteni a kérdésem, de nagy tisztelettel megköszönném az érdemi hozzászólásokat a kérdésemhez.Elolvastam a fórumon a témával kapcsolatos hozzászólásokat is, de a konkrét kérdésemre nem találtam a választ.
A Vht. rendelkezése alapján a végrehajtási eljárásban a jogi képviselő részvételével kapcsolatban a Pp. az irányadó. A problémám lényege, hogy a Pp. a meghatalmazáson alapuló képviseletet szabályozza a 67. §-ban az egyéb képviselőkről, meghatalmazottakról külön nevesítetten nem szól.
Egy bank jogtanácsosa a végrehajtási eljárásban a Pp. rendelkezéseit szigorúan véve meghatalmazás nélkül eljárhat-e a meghatalmazás nélküli nyilatkozata érvényes-e a meghatalmazása nélkül?
Jogi képzetlenségem folytán az sem igazán tiszta számomra, hogy egy bank nevében jogi képviselő hiányában kinek a nyilatkozatát ( osztályvezetó, csoportvezető stb ) lehet elfogadni?
Nagyon megköszönném az érdemi válaszokat.
Láttam egy árverezési hirdetményt egy lakással kapcsolatban..A Magyar Állam mint adóssal szemben indították el az In. Just. kérésére.Svájci frank tartozás miatt. Szeretném megérteni :miről van itt szó ? Ha valaki elmagyarázná nekem,megköszönöm.
Melyik részét nem értetted?
Ha azt nem érted, hogy a Magyar Állam miért vesz fel svejci frankos kölcsön, és miért nem fizeti vissza, akkor a legvalószínűbb megfejtés az, hogy örökölte. Felvett valaki az ingatlanára hitelt, nem fizette, meghalt, és vagy nem volt törvényes örököse, vagy valószínűbben volt, de mivel a tartozások meghaladták az örökölt vagyont, ezért az összes örökös visszautasította az örökséget, ilyenkor végső esetben a Magyar Állam örököl. A végrehajtás meg megy ilyenkor is tovább, ennyi.
Köszönöm a megértéshez nyújtott segítséget !Így már értem .Még a tulajdoni lapot megnézem majd.
Inkább a hirdetményt tanulmányozd! De nem a webes "részletes adatok"-at, hanem töltsd le a pdf-et, és azt! Ami abban nincs benne, az jogilag nem is létezik.
Megvettem 1000 forintért a nem hiteles tulajdoni lapot és úgy néz ki,hogy az adós 2 gyereke örökölte ezt az ingatlant és a Magyar államhoz került.Most árverezik. Köszönök minden tanácsot és minden Tőletek kapott segítséget !
Ha párom bankszámlájára érkezik a fizetésem, akkor inkasszó esetén, amit párom ügyében rendeltek el, az én fizetésemet is leveszik, vagy csak páromét, akinek a nevén van a bankszámla? Tehát csak 1 néven van a bankszámla,nekem nincs hozzá társkártyám?Köszi a választ.
@vi555555: Az már csak számlaegyenleg, az egészre vonatkozik a hatósági átutalási megbízás, akár van társkártyád, akár nincs.
Fú, köszi. Akkor gyorsan nyitok a nevemre egy számlát, és odakérem a fizetésemet.Azt hittem, hogy ilyenkor azt is nézik, hogy más névre is érkezett a párom bankszámlájára pénz. Nagyon köszi a választ!
Ha egy a tulajdonukban is lévő közös udvarra írnak ki árverést, minket mint tulajdonos társakat nem kellene erről értesíteni a végrehajtónak?
A közös udvar 3 ember tulajdona,de csak egy ellen lett végrehajtás.
Nekünk nincs e előárverezési jogunk?(Az árverésen 270 nm lett árverezve a hozzá tartozó közös udvarral)
Akkor nem a közös udvart árverezik.
Az valóban csak hozzá tartozik,így nincs mit tennem?
@Toto002: Ha az árverésre kerülő ingatlannak (helyrajzi szám -hrsz- alapján beazonosítva) nem vagy részben sem tulajdonosa, valamint semmilyen jogod nincs az "ingatlanra" bejegyezve, akkor a végrehajtó jogszerűen nem értesít az árverésről.
Köszönöm a válaszokat.
Ha a földhivatali lapon 800000 Ft terhelés van,hogy lehet 90000 ft-os kikiáltási áron 45000 ft-os minimál áron eladni egy ingatlant.Ezeket az önkormányzati terheléseket gondolom valamelyik önkormányzati alkalmazott küldi el a végrehajtónak.Tud erre nekem valaki választ adni?
Az a nyolcvanezer már jóval több a kamatokkal és végrehajtási költségekkel együtt. A 90000 az a becsérték.
Tulajdonképpen mit szeretnétek? Gondolom megvenni. De miért nem ez6t kérdezed, hogyan lehet hozzájutni....