végrehajtás kérdések

Aha. Akkor vele szemben kellett volna kérni a fizetési meghagyást. Ja, hogy akkor meg egyáltalán nem lehetett volna ezen tartozás miatt lefoglalni az ingatlant? Hát, ez ilyen.

„Csináltak már hibás hirdetményt”
Ha a hibás hirdetmény miatt támadják meg az árverést, akkor a bíróság megsemmisíti az árverést, és meg kell ismételni az árverést. Ha erre nem kerül sor, akkor az árverési vevő úgy vette meg az ingatlant, ahogy az meg lett hirdetve, és nincs helye utólagos változtatgatásnak. Arról pedig végképp ne álmodj, hogy utólag (utólag!) felelőssé teheted a haszonélvezőt követelés kielégítéséért.
Ezt az árverési vételt el kell engedni.

Köszönöm a válaszokat.
Az jött le hogy úgy árvereznek ahogy a hirdetményben van (jelen esetben "bejegyzett haszonélvezeti joggal terhelten, lakottan").
Hiába állt volna meg a Vht. 137. §. (2) ha nem kérte a végrehajtó a (rezsi) hátralékot a haszonélvezőtől csak a tulajtól -> így a haszonélvezeti jog megmarad és azzal együtt a jelenlegi bentlakó (tulaj) is örülhet mert maradhat.
Lehet a haszonélvező sem lakik ott így nem is lakottan kellene árverezni ...

• A hirdetmény sem hibás emiatt vagy ha igen ki franc akar kifogást előterjeszteni . . .
• Utólag a haszonélvező nem felelős a követelés kielégítéséért

EL KELL ENGEDNI EZT AZ ÁRVERÉST
Persze ha én lettem volna a behajtó "megkérdeztem" volna a haszonélvezőt hogy a közüzemi számla hátralékot nem akarja e fizetni? ;)

Behajtó?
Hát, egy behajtó, lehet, hogy ezt tette volna, elvégre teheti is, ellentétben a végrehajtóval, aki nem behajtó.

@Tamás111
még mindig nem érted, és addig fogsz ezen pörögni, mígmeg nem érted.
Ha a haszonélvező a végrehajtást kérő kielégítéséért felelős, akkor törlődik a haszonélvezeti jog. A végrehajtó megállapította, hogy ennek feltételei nem állnak fenn, ezért lakottan, haszonélvezettel terhelve árverezi az ingatlant.
Megvan a hirdetményben, ki az egyetlen végrehajtast kérő, és milyen jogcímen kéri a végrehajtást?
nem az számít, hogy a rezsit ki nem fizeti.
nem az, hogy a haszonélvező hol lakik.

Úgy látom, amit én írtam, azt el se olvasta. És úgy nagyvonalakban sincs tisztában a végrehajtás lényegével.

„Ha a haszonélvező a végrehajtást kérő kielégítéséért felelős, akkor törlődik a haszonélvezeti jog.”
Pont ez vezeti félre. Hogy szerinte a törvény alapján a haszonélvező felelős a rezsiköltségek kiegyenlítésért. (Tekintsünk el attól, hogy ez nem igaz, hiszen a rezsit attól követelheti a szolgáltató, aki szerződésben áll vele.) Csakhogy a törvényre nem állítanak ki végrehajtási lapot (záradékot).

Ne tekintsünk el attól hogy a szolgáltató nem követelheti a haszonélvezőtől a rezsi hátralékot mert nincs szerződésben vele. Benéztem.
Ha a haszonélvező meghal mennyi idő múlva lehet a bentlakót (adós, volt tulaj) kitenni?

Úgy érted, mikor lehet az ingatlant beköltözhetően árverezni? Amikor a telekkönyvben már nincs ott a haszonélvezet.

Nem egészen, mondjuk valaki árverésen megveszi bejegyzett haszonélvezeti joggal terhelten, lakottan.
X év múlva meghal a haszonélvező, törlik a haszonélvezetet is.
Ez után mennyi idő múlva lehet a bentlakót (adós, volt tulaj) kitenni?

Pert kell indítani ellene, és ha a bíróság megállapítja a kiköltözési kötelezettséget, és arra nem teljesít, akkor lehet kérni a végrehajtást.

Kedves fórumozók
kérdésem lenne végrehajtással kapcsolatban
végrehatási kifogással éltem, de elvesztettem a kifogást első és másodfokon is.
de amúgy igazam van
kérdésem, hogy lehet-e menni végrehatási kifogásban felülvizsgálati kérelemre?
avagy ez pk-s ügynél kizáró ok, mármint, hogy az kizáró ok-e hogy ez egy pk?

Kamala Harris

„elvesztettem a kifogást első és másodfokon is. de amúgy igazam van”

Tehát szerinted igazad van, csak nem tudod hitelt érdemlően bizonyítani. Érthető ez...

tudom és tudtam hiteltérdemlően bizonyítani

a kérdésem az, hogy van-e felülvizsgálati kérelem pk-s ügyekben, végrehajtási kifogásban?

Hát persze, csak ezek a hülye bírók...

Végrehajtási kifogást elbíráló végzéssel szemben nincs helye felülvizsgálatnak.

Res iudicata pro veritate accipitur.

„tudom és tudtam hiteltérdemlően bizonyítani

a kérdésem az, hogy van-e felülvizsgálati kérelem pk-s ügyekben, végrehajtási kifogásban?”

Felülvizsgálati kérelemnek csak a végrehajtás elrendelése során van helye, és akkor is csak szűk körben (Vht. 214. § (1) - (2) bek.). A végrehajtás foganatosítása során nincs helye, ahogyan a többiek is elmondták.

Olyan pedig, hogy igazad van, nincs. Úgy gondolod, hogy igazad van. Kár, hogy jogvégzett emberek nem látják benned a kraftot.

Köszönöm a válaszokat

Hát kár, hogy nincs helye felülvizsgálatnak

Az első és másodfokú bíróság is elutasította a végrehajtási kifogásomat

Egy jogvesztő határidőt léptem túl. Azért léptem túl, mert az idézést a végrehajtó úgy küldte ki, hogy az idézés kiküldése után 3 munkanapra idézett meg. Ezt az idéző levelet 5 munkanappal a kiküldés után vettem át, tehát egyrészt törvényes határidőben, másrészt a megidézni kívánt esemény után 2 nappal. Az átvételt megelőző időpont előtti eseményre nem voltam képes megjelenni, mert nincs időgépem, hogy visszautazzak a múltba.

Az első és másodfok megállapítása szerint én hibáztam, mert elvileg igaz, hogy a hivatalos levelek átvételére 10 munkanap áll rendelkezésre, és elvileg igaz, hogy törvényes határidőben vettem át, ámde ez az én esetemben nem igaz, mert nekem 1 munkanap alatt lett volna kötelességem átvenni, mert nekem gondolni kellett volna arra, hogy küldeményem érkezik, és emiatt rosszhiszem volt a küldeményátvételem, mert már a 24 órás levélátvétel után, már 48 óránál is rosszhiszemű lettem volna. Csak az első 24 órában voltam jóhiszemű arra, hogy átvegyem a végrehajtó idéző levelét, azután rosszhiszeműségbe estem, mert miért nem vettem át, miért nem töltöttem le az ügyfélkapun a leveleket minden 24 órában, ha egyszer sejthettem, gondolhattam volna, hogy levelem fog érkezni.

Jeleztem, hogy nem gondolhattam, illetve, hogy másik városban tartózkodtam, nem az otthonomban, és nem volt nálam számítógép, a telefonom pedig buta telefon, nyomógombos, nem csatlakozik internetre, csak telefonálásra alkalmas.

Kvázi 24 óra után, úgy vették, hogy beállt 24 óra után a kézbesítési vélelem. És így az én hibám, hogy nem értesültem a megidézni kívánt eseményről.

Volt már olyan, hogy ügyvédként az ítéletet 5 napra töltötték le? És hogy a letöltés után 15 napra adták be a fellebbezést? És így 5+15=20 napra adták be a fellebbezést? Nos, ezen okfejtés szerint ez a fellebbezés elkésett, elutasítandó fellebbezés, mert 1 nap alatt is át lehetett volna venni az ítéletet, és akkor csak 1+15=16 napra is be tudták volna adni. Ja, hogy törvényes szabadságát töltötte az ügyvéd másik városban? Az nem számít, mert 24 óra után beállt a kézbesítési vélelem, pontosabban nem állt be, csak rosszhiszeművé vált, mert 24 óra alatt is át lehetett volna venni, pláne, hogy sejthette, hogy jönni fog az ítélet írásbafoglalása.

Erre varrjatok gombot.

Ez az érvelés egy nem létező joggyakorlatra hivatkozik, és egy nem létező jogszabályértelmezésre hivatkozik. A kézbesítési határidőn belüli küldeményátvétel elkésett, mert 24 órán túl rosszhiszemű.

Amúgy nem, amúgy sem számíthattam erre az idézésre, mert a végrehajtó telefonon 2 héttel korábban azt mondta, hogy annyira el vannak havazva, hogy a birtokbaadásra csak nyár végén fog sorkerülni, ezért június közepén nem számítottam árverési vevőként birtokbaadásra, nem számítottam arra, hogy másik városban tartózkodásom idején idézést küldenek ki.

Jogegységi határozatot lehet kérni, hogy a hivatalos levél 10 munkanapos átvételi határidejét lehet-e úgy értelmezni, hogy az 24 óra után elkésett?

@Kamala Harris
13/2021. SZFTH rendelet
14.§ (3) "A rendszerüzenetek a végrehajtó részére az elektronikus árverési rendszerben történő közzétételüket követő munkanapon kézbesítettnek tekintendők."
ilyen úton kézbesített idézésről van szó?

Amúgy a 3 munkanapos idézés oda vezetett, hogy nem csak én, az árverési vevő nem kaptam még meg az idézést, de az adós sem. Ezen a birtokbaadáson 2 félnek kellett volna megjelennie, az adósnak, és a hitelező szerepét átvevő árverési vevőnek. Egyikőnk sem kapta meg az idézést még. A végrehajtó egyedül kiment, és egyedül birtokba adta az ott nem lévő, meg nem idézett birtokából az ott nem lévő, meg nem idézett birtokába.

Még érdekes, hogy az egyedül jelenlévő végrehajtó lejegyzőkönyvezte a helyszíni eljárás során, hogy mit talált a házban: "csak lomokat és szemetet talált", tehát bent a házban. A végrehajtási kifogás során viszont 3 különböző beadványában nyilatkozott 3x arról, hogy nem lépett be a birtokbaadás során még a kertbe sem. Vagyis fizikai képtelenség, hogy bármit találhatott volna a házban, fizikai képtelenség, hogy akár lomokat akár szemetet találhatott volna a ház belsejében.

Kérdezném, hogy nem közokirathamisítás-e lejegyzőkönyvezni, hogy mit talált a házban, amikor az biztosan tudható, hogy hazugság, mert 3x kijelentette, később, a bírósági eljárásban, 3 különböző beadványban, hogy még a kertbe sem lépett be? Az a házban feltalált találati lista az kamu (nem Kamala, hanem Kamu), az nettó hazudozás. Ez nem közokirathamisítás?

Nem árverési kézbesítési rendszerben közölte, hanem ügyfélkapun. Ez a jogszabályhely jelen kézbesítésre nem vonatkozik. Amit te idézel az az MBVK árverési rendszerén belüli RENDSZER ÜZENETEKRE vonatkozik. Ez sem nem rendszerüzenet, sem nem az MBVK árverési rendszere.

@Kamala Harris
„Ezen a birtokbaadáson 2 félnek kellett volna megjelennie, az adósnak,”
Ez a Vht. 182.§ (1) bekezdés első mondata alapján bizony igen nagy tévedés.

„A végrehajtó egyedül kiment, és egyedül birtokba adta az ott nem lévő, meg nem idézett birtokából az ott nem lévő, meg nem idézett birtokába.”
Ja, hogy a végrehajtó a távollétedben is birtokba adta az ingatlant.
Akkor mi a problémád?

"2 félnek kellett volna megjelennie". Pontosítok. 2 félnek joga lett volna megjelennie, és csak akkor hiányozhattunk volna, ha mi úgy döntünk, hogy hiányozni akarunk.

Az a baj, hogy nélkülem birtokbaadta, hogy 1. jogom lett volna jelen lenni, 2. akartam volna jelen lenni, 3. rengeteg jegyzőkönyvezni való lett volna, mint pl. 5 melléképület hiányzott a birtokbaadáskor már, 5 olyan melléképület, amelyeket még az árverési jegyzőkönyv aláírásakor lefényképeztem, tehát azokra az épületekre is licitáltam, azok a melléképületek is az én tulajdonaim voltak, de ... hogy is fogalmazzak finoman, nehogy rágalmazás és hamis vád legyen belőle, hogy tehát fogalmazzak talán úgy, hogy .... ismeretlen tettes épületet lebontott és ellopott tőlem, ezen felül .... izé.... ismeretlen tettes kirugdosott 5 tartóoszlopot a főépület tetőjét tartó oszlopaiból, és a tető megrogyott, és a tartóoszlopok építőanyagát is elhordta az ... izé ... az ismeretlen tettes.

Ezen felül nincs villanyóraállás, nincs vízóraállás a birtokbaadási jegyzőkönyvben, és nem írják át a szolgáltatók, mert nem tudják mekkora óraállásig az egyik és mekkora óraállástól a következő tulajé,

Ezen felül ... izé ... ismeretlen tettes vételezte az áramot és a vizet, és megint csak nem ismertek az óraállások

Ezen felül ... izé ... ismeretlen tettes darabokra törte a vízórát, és nem tiszta, hogy kinek kell megfizetnie, mert nem tudható, hogy a birtokbaadáskor össze volt-e törve.

Ezen felül ... izé ... valaki birtokbavette a birtokbaadás után 1 órával, mert a tárva nyitva ajtót bekulcsolta, és azt a bizonyos birtokos a szabálytalan birtokbavétel után és miatt megilleti a birtokvédelem akár jogos önhatalommal is. Magyarul hülyére verhet, ha mehpróbálom feltörni azt a zárat, ami még nyitva volt a birtokbaadás pillanatában, de 1 órával később valahogyan bekulcsolódott.

Nyilván önnek is, mint aki ezt olvassa, van gyanúja arról, hogy ki kulcsolhatta be azt az ajtót, kinek lehetett ahhoz az ajtóhoz kulcsa, de mivel nem tudok semmit bizonyítani, ezért maradjunk az ismeretlen tettes elnevezésnél...

de a legnagyobb baj a jogellenesség, és a nyilvánvaló jogtiprás

sehol sincs Magyarországon olyan joggyakorlat, amire mindkét fok hivatkozik, hogy a 10 munkanapos kézbesítési határidőt lehetne úgy értelmezni, hogy az valójában 24 órás kézbesítési határidő, és rosszhiszemvé válok és így bukom a jogaimat, ha 24 órával később veszem át a levelet.

Ez a pofátlan abszurd érvelés azért is vérlázító, mert számtalan esetben a bíróságok SEM töltik le az elektronikusan érkező küldeményeket 24 órán belül, és ezen felül, ami még fontosabb, hogy a konkrét végrehajtó iroda, a konkrét jelen ügyben volt olyan e-papír küldeményem, amit 4 nap múlva töltöttek le, pedig előtte telefonon megbeszéltük, hogy fél óra múlva beküldöm e-papíron.

Ezen felül a bíróságnak a beadványokban is el lett magyarázva, hogy nyár végére ígérték telefonon a birtokbaadást, ez az első fok első beadványában már szerepelt, és ezt egyetlen egyszer sem utasította vissza a végrehajtó, egyetlen egyszer sem állította hogy nem igaz, hogy ne nyár végére ígérték volna a birtokbaadást. Innen bukik az egész érvelés, hogy nekem azért kellett volna 24 órán belül letöltenem, és azért nem lett volna szabad sehová elutaznom 12 óránál hosszabb időtartamra, mert vártam az idézést. Nem, nem vártam az idézést június 13 és június 18 között semmilyen idézést, mert a telefonbeszélgetés alapján augusztus végére vártam az idézést.

Ez a bagoly mondja verébnek tankönyvi esete.

érdezném, hogy nem közokirathamisítás-e lejegyzőkönyvezni, hogy mit talált a házban, amikor az biztosan tudható, hogy hazugság, mert 3x kijelentette, később, a bírósági eljárásban, 3 különböző beadványban, hogy még a kertbe sem lépett be? Az a házban feltalált találati lista az kamu (nem Kamala, hanem Kamu), az nettó hazudozás. Ez nem közokirathamisítás?

Jogegységi határozatot lehet kérni, hogy a hivatalos levél 10 munkanapos átvételi határidejét lehet-e úgy értelmezni, hogy az 24 óra után elkésett?