Elévülés

Mint majd minden fórumozó, édesanyám is kapott ilyen levelet. A csavar benne az, hogy 12 éve meghalt bátyám tartozását akarják az örökösön, azaz édesanyámon behajtani. Gondolom a tartozás is ezen időszakban keletkezhetett. 8 éve vásárolta meg a tartozást az EOS Faktoring, most érte el a 20.000 Ft-os értékhatárt, így már megérte egy levelet kiküldeniük, hátha fizetünk.
Az UPC előfizetői helyen a bátyám élettársa lakik, elképzelhető, hogy kapott értesítést, nem tartjuk vele a kapcsolatot. Édesanyámnak viszont ez az első értesítése.
Ilyen esetben az elévülés - az örökösre nézve - remélem egyértelmű.
Köszönettel minden javaslatot.

Az elévülés soha nem egyértelmű, egészen addig, amíg a bíróság ki nem mondja (vagy a jogosult önként el nem ismeri).

Esetetekben igencsak valószínű, de nyilván ennél több a részletek nélkül nem mondható.

Én nem fizetnék, esetleg visszaírnék, hogy véleményem szerint elévült, oszt annyi. Úgyse fognak kommunikálni, csak egyoldalúan, néha felszólítást küldeni.

Ha jön MOKK-tól FMH, annak kell ellentmondani.

Például az elévülés a hagyatéki eljárás ideje alatt nyugszik. Ha valami okból az sokáig - több évig - tartott, akkor esetleg elképzelhető, hogy talán nem évült el. De szinte bizonyosan így is igen.

Ha 2004. évben autóvásárlásra kölcsön szerződés jött létre, amit nem fizettek ki. FMH lett, végrehajtási eljárás indult 2006. évben. A végrehajtást kérő 2013. évben ugyanezen követelés alapján újból FMH-t, végrehajtási eljárást indított. A végrehajtó észrevette, hogy két vh. ügy van, így felszólította a végrehajtást kérőt, hogy melyiket szüntesse meg. 2006. évben indultat szüntette meg, míg a 2013. évben indult folyamatban van. Ez utóbbinál végrehajtási cselekményre is sor került. Kérdésem lenne, hogy a 2013. évben indult vh. eljárást elévülésre hivatkozva megszüntetné a bíróság? Ezt új ügynek kell tekintetni, vagy a 2006. évben indult kihat rá és elévülésre nem lehet hivatkozni?
Mit érdemes csinálni?

Szerintem a 2013-as ügy új ügy. A vh-kérő sem volt annyira hülye, hogy az újabbat szüntesse meg. Ellenben az adós, aki az újabb fizetési meghagyásnak sikerrel ellentmondhatott volna azzal, hogy ez már ítélt dolog, nos...
Az újabb ügyben az elévülés szabályait kell alkalmazni. Nem jellemző, hogy egy folyamatban lévő végrehajtási ügy 6 év alatt el tudjon évülni.

lemon
a 2013-as ügy akkor is perelhető a Pp.229.§-re hivatkozva, ha a 2006-os amúgy nem is évült el...

@Vh-ügyes: Nem a régi Pp. 230. §-áról van szó?

Mert a régi Pp. 229. § éppenséggel az anyagi jogerőt szabályozza, ahhoz képest a 230. § kivételként fogalmazza meg a folyamatos szolgáltatás megváltoztatása végett történő perindítást.

Igen, nem!
okoska...

Azt szeretném megkérdezni hogy mennyi az elévülési ideje egy 2009-es végrehajtási határozatnak melyet most próbálnak behajtani.
Tisztelettel Ortó József. a fiamnak most jött le ez a letiltási határozat.

Nem a "végrehajtási határozat" (egyébként nem létezik ilyen) évülhet el, hanem a követelés érvényesítéséhez való jog. Ez pedig függ a követelés fajtájától. Az elévülés általában 5 év, bizonyos követeléseknél rövidebb idő is elegendő. És az elévülés folyamatát megszakítja minden egyes végrehajtási cselekmény. Az, hogy a végrehajtási ügyszám 2009-es, önmagában nem jelent semmit.

Tisztelt Tagok!

Devizahitel ügyben merült fel egy kérdésem:

Felmondás átvételének napja: 2011. február 3.
Bank felhívó levele átvételének napja: 2016. július 19.

Itt elvileg megvan a több mint 5 év elévülés szerintünk, mert a törvényi elszámolás átvétele (2015. május 5.) nem szakította meg az elévülést.

A követeléskezelő álláspontja viszont az, hogy nem évült el, mert a DH1 tv. (2014. évi .XXXVIII. tv) 1.§ (7) bek.-e, valamint az abban foglaltak alapján irányadó DH2 tv. (2014.évi XL. tv.) 9.§ -a alapján a követelés 2014.július 26.napjától (DH1 tv. hatálybalépése) 2015. május 5-ig (elszámoló levél átvételének napja) nyugodott.

Mondjuk a DH1 és DH2 tv.-ek célja a fogyasztóknak tisztességtelenül felszámított kamatok, költségek és egyéb dolgok rendezése volt.

Jogszerűen vagy tévesen hivatkozik a követeléskezelő a DH1-es nyugvására?
(Mert akkor az ország szinte összes kölcsönszerződésének elévülése akár másfél évig nyugodott volna.)

Köszönöm a válaszokat!

@Kitartó Harcos: Bemásolom neked a követeléskezelő által hivatkozott jogszabályi rendelkezéseket.

2014. évi XXXVIII. törvény 1. § (7) bek.
(6) „A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény elévüléssel kapcsolatos szabályait a fogyasztói kölcsönszerződésből eredő követelések tekintetében úgy kell értelmezni, hogy e követelések a kölcsönszerződés fennállása alatt nem évülnek el, azok elévülése a szerződés megszűnésével kezdődik.”
(7) „A (6) bekezdés szerinti követelés elévülése e törvény hatálybalépésének napjától a 3. § (5) bekezdése és a 4. § (3) bekezdése szerinti külön törvényben meghatározott időpontig nyugszik.”

2014. évi XL. törvény 9. §
9. § „A fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelés elévülésének a 2014. évi XXXVIII. törvény 1. § (7) bekezdése szerinti nyugvása az e törvény szerinti elszámolásnak a fogyasztóval való közlése napjáig, de legkésőbb 2015. december 31-ig tart.”

Ha elolvasod, láthatod, hogy a két törvény valóban a követelések nyugvásáról rendelkezik. Helyesen hivatkozik ezekre a követeléskezelő.

Igen, ezen törvények alapján rengeteg követelés elévülése nyugodott, mert ez volt a jogalkotó (az OGY/parlament) célja.

Tisztelt Szakértők! Felmondott devizahitelhez kapcsolódik a kérdésem.

Események:

1. 2008-ban vettük fel a CHF alapú hitelt, amit 2011-ig tudtunk fizetni.
2. Két hónapos bevétel kiesés miatt nem tudtuk fizetni, a bank felmondta a hitelszerződést.
3. Kértük, hogy egyezzünk meg, mert újra tudjuk fizetni, de nem voltak hajlandók.
4. Pénzügyi Békéltető testület Elnöke felkérte őket az eljárásban a megegyezésre, de nem voltak hajlandók.
5. 2012.05.04-én engedményezték a követeléskezelőre tartozást, melyről a követeléskezelő 2012.05.10-én tájékoztatott.
6. Elindítottuk a "deviza pert", amit első fokon megnyertünk, másodfokon egy pont kivételével szintén. Abban az egy pontban a pert felfüggesztették.
7. Közben többszöri, megegyezésre irányuló kísérletünket elutasították.
8. 2013. júniusban elindították a végrehajtást, 2013. augusztusban inkasszóztak.
9. Elindítottuk a végrehajtás megszüntetése iránti pert, melyben 2013.09.05-én a bíróság felfüggesztette a végrehajtást, majd pedig decemberben ítéletével megszüntette. A fellebbezést a követeléskezelő januárban benyújtotta, de nem fizette be a díjat, ezért hivatalból elutasítást kapot.
10. A végrehajtás megszüntetés 2014.04.02-én jogerőre emelkedett. Ezután semmilyen formában nem kerestek a forintosítással kapcsolatos információkon kívül.
11. 2015.05.31-én érkezett egy tájékoztató levél a forintosításról.
12. Megegyezés lehetetlen (15 millióra 42 milliót szeretnének) aztán csend...
13. 2019.06.27-én érkezett egy felszólító levél, melyben közlik, hogy elindították a végrehajtást.
14. Panaszomra arra hivatkoznak, hogy VH megszüntetési per ítéletében szereplő indokok már túlhaladottak, valamint arra, hogy a 2015.05.31-ei levél megszakította az elévülést.

Vagyis a kérdésem, hogy a régi Ptk szerint a végrehajtási jog elévülését megszakítja-e a deviza hitelek forintosítása kapcsán a követeléskezelő által tértivevényesen kiküldött tájékoztató levél, amelyben csak tájékoztatnak arról, hogy forintban mennyi lett a tartozásom? Fizetési felszólítást nem küldtek mellé, és a levélben sem szerepel ilyesmi...

Előre is köszönöm a válaszukat.

Nem olvastad az előtted szólót?

@komo0419: Ugyanaz a válasz neked, ami Kitartó Harcosnak is.

Egyébként:
„12. Megegyezés lehetetlen (15 millióra 42 milliót szeretnének) aztán csend...”
A fedezet (pl. ingatlan) értéke is befolyásolja a megegyezést, ezért én úgy vélem, még mindig van lehetőség a megegyezésre - csak nem feltétlenül olyan összeggel amit Te szeretnél, és ehhez lehet el kell adni az fedezetet.

Kérdésem: A 2. pontban írt felmondás (2011 körül történhetett) óta havonta milyen összeget, összesen mennyit fizettetek vissza?

Gerbera: DE
Grawe: köszönöm, de a forintosítási törvény csak a végrehajtás alatt álló ügyekre vonatkozóan írja, hogy az elévülés nyugszik. Viszont addigra nálunk a végrehajtást a jogerős bírósági ítélet megszüntette. Vagyis a pénztartozás elévülése és újra végrehajthatósága a kérdés, nem a végrehajtásé - vagy csak én érzek különbséget a kettő között?

Elévült-e az az 1947-ben bejegyzett végrehajtási jog, melynek a végrehajtást kérője és az adós is régen meghalt?

@komo0419: [off] Nem vagyok biztosító. [/off]

A 2019.07.02. 11:18-kor írt hozzászólásomban van egyetlen szó is végrehajtásról?
Nincs, mert az idézett törvények sem csak végrehajtási eljárásokra vonatkoznak - a végrehajtásokkal kapcsolatos szabályok csak a törvény apró részét jelentik:
a 2014. évi XXXVIII. törvény 17. §, és
a 2014. évi XL. törvény 41-42/A. §.

Olvasd el a törvények elején található általános és értelmező rendelkezéseit, azokból kiderül, hogy milyen szerződések tekintetében kell alkalmazni a jogszabályi rendelkezéseket.

Az első hozzászólásod 6. pontjában írt perben született ítélet akár lényeges is lehet, de az iratok ismerete nélkül ezt nem lehet megmondani - javaslom, hogy bízz meg ügyvédet.

Egyébként, az 1994. évi LIII. törvény 57. § (1) bekezdése: "A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el."

.
@Izi12: Akár, de nem tudja jelen fórum megoldani, hogy az törlésre kerüljön. Fordulj ügyvédhez.

@Grave7 bocsánat az elírásért

Az egész tortúrát egy ilyen perekre specializálódott ügyvédi irodával kezdtem. Akkor, 2012-ben kifizettem nekik alkalmanként 25 ezer forintot a devizaperre és a konzultációkra úgy, hogy 500 Ft-os gondjaink voltak egy olyan helyzetben, amihez hasonlóban mások felkötötték magukat. De én fel akartam állni ebből, amiről 6-8 hónap múlva, ha lejárnak a részleteim a többinél, elmondhatom, hogy sikerült...

Amikor elindult a végrehajtás, az ügyvéd küldte be a fizetési meghagyásra az ellentmondást, amit (mint kiderült) nem lehet jogi képviselőn keresztül, ezért elutasították. Ezt neki tudnia kellett volna. Ezután, mivel egyéni vállalkozó voltam, konkrétan 0 forintom maradt, miután elvittek 600 ezer forintot. Ott álltam két hónapra két gyerekkel egy fillér nélkül.

Az ügyvéd a megbízási szerződést úgy írta meg, hogy mivel magát a VH megszüntetési pert ügyvédi költség előzetes elkérése nélkül indították el, a megítélt perköltség az övék. Ez rendben is lett volna. Csakhogy a bíróság a fájdalomdíjat perköltségként nevesítette, így az ügyvéd kapott 1,4 millió forintot, én meg egy vasat sem. Amikor kifogásoltam, hogy azt ígérték, visszakapom, amit elvittek már, a válasz az volt, hogy ők megpróbálták. A végrehajtó pedig azt válaszolta, hogy a perben nem történt említés erről, így a Bíróság nem határozott az összegről...

Az ügyvéd tanácsolta, hogy amíg a per le nem zajlik, ne fizessek. Addigra már annyira felhalmozódtak a költségek, hogy akármennyit fizetgettem volna, az a tőkét egy forinttal sem csökkenti. A lakástakarékom is így ment bele. Ráadásul csak szimplán a forintosítás miatti árfolyam különbözettel majdnem 10 millióval nőtt a tőketartozás, ennyit azonnal nyert a követeléskezelő. 1,4 milliót az ügyvéd nyert, én meg itt állok, és keresem a megoldást.

Könnyű az adóst hibáztatni, de abban az időben nem volt olyan pénzintézet, követeléskezelő és közmű cég, akinek nem tartoztam. Az egész azzal kezdődött, hogy amikor láttam, hogy nincs megfelelő bevételem (vállalkozás visszaesése, devizahitelek, válság), akkor jeleztem a Cetelem felé, hogy baj lesz, ütemezzük át a törlesztéseket. Azt mondták, semmi baj, majd következő hónapban befizettem. Hiába vergődtem, hogy nem fog menni, csináljunk valamit, nem tárgyaltak, viszont nyugtatgattak. Aztán 3 hónap után felraktak KHR-re. Kártyavárként egyszerre borult be minden hitelünk, mert erre a többi bank a még rendben fizetetteket is felmondta. Amikor az egyik tartozás bíróság elé került és a bírónő elkezdte összesíteni a a részletfizetéseinket, a felénél rám nézett és megkérdezte "ezt hogy bírja?", majd megítélte az újabb tízezer forintos megállapodást.

Mindenkivel megállapodtam (kivétel az OTP Faktoring, aki egyszerűen nem hajlandó), még pár hónap, és minden mást kifizetek. Nem bújtam el, nem vártam a csodára. A sokszorosát fizettem ki az eredeti tartozásaimnak, de túléltem és életben tartottam magunkat.

Nem tudtam volna megcsinálni a sikeres devizaper nélkül, de az ügyvéd kihasználta a helyzetünket, és nem segített, csak hírnevet szerzett (a mai napig elérhető a perünk az interneten). Hibázott, ami miatt inkasszóztak. Ott álltam egy forint nélkül két gyerekkel, ő pedig azért, mert megírta a keresetlevelet, és EGYSZER megjelent a segédje a tárgyaláson, simán zsebretett 1,4 millió forintot. Én ebből csak a 600 ezret kértem tőle, akkor is maradt volna 800 ezer nála...

Ezek után tudsz nekem egy jó ügyvédet?

Ezért érdekesek a dátumok. Valahol az elévülés határán vagyok, de nagyon nem mindegy, hogy előtte vagy utána egy hónappal.

Udvozletem!
Segitseget szeretnek kerni.Polgari pert inditottam az Intrum ellen telefonszolgaltatas tartozas elevulese miatt ami mar a vegrehajtonal volt.Hivatkoztam hogy 2016.09.12 es 2017.09.12 kozott elevult nem tortent vegrehajtasi cselekmeny.
2016.09.12 en kikuldott dijjegyzekben szerepel hogy szunetel az eljaras behajthatatlansag miatt 2016.09.12.tol es mellette hogy a vegrehajtast kero fizessen be 15 napon belul 667ft.ot.Ezt nem tette meg.
Hanem
2017.02.04 en a vegrehajto felszolitast irt a vegrehajtast keronek hogy meg mindig nem fizette be a 667 ft.ot,amit az Intrum
2017.03.10 en befizetett.
Es a biro szerint ez a befizetes megszakitotta az elevulest,mert szerinte ez a vegrehajtas folytatatsara lett befizetbe.De nem, hanem az elmaradt munkadijat nem fizette be a dijjegyzekben szereplo 15 napon belul.
A torveny szerint szunetelo vegrehajtas alatt nem lehet semmilyen vegrehajtasi cselekmenyt folytatni.
2017.06.06.Elinditottam a vegrehajtasi kifogasomat ami 2017.07.06.an terjesztette be a birosagnak a vegrehajto.
2017.09.13.ig semmi mas nem tortent.
Ez jogos volt hogy elutasitottak vagy vihetem masodfokra?
Koszonom a segitsegeket

A törvény pontosan felsorolja, mikor beszélhetünk az elévülés megszakításáról, akár a régi (1959-es) Ptk.-t nézzük, akár az újat, az elévülést nem szakítja meg a leírt befizetés.

Üdvözlet.
Érdeklődni szeretnék, hogy bírósági eljárás során a vesztes félre háruló perköltség elévül-e?
Köszönöm!

Tisztelt padri84!

Elég egyszerűen eldönthető, hogy mire lett befizetve az a 667 Ft.
Ha az valóban a (költségátalány 50%-árak megfelelő összegű) munkadíj volt, amit azért fizetett be a végrehajtást kérő (Intrum), hogy újraindítsa a végrehajtó az eljárást, akkor újra folyamatban volt (van) az eljárás. Ilyenkor már nem beszélhetünk szünetelő ügyről, és nagy valószínűség szerint végrehajtói kényszercselekmény is történt, tehát ez esetben nem éri meg tovább próbálkozni.
Viszont ha az valóban az elmaradt munkadíj volt, akkor célszerű lenne nem erőltetni tovább a pert, hanem egyszerűen várni kéne egy évet, amikor már biztos, hogy elévült a követelés, mert akkor úgyis szünetel az eljárás, tehát vélhetően nem fog történni végrehajtói cselekmény.
Szerintem ne menjen tovább másodfokra, mert könnyen meglehet, hogy az majd egyetért az elsőfokú bírósággal.
Célszerű lenne ebben az esetben “pihentetni” az ügyet addig, amíg biztos, hogy eltelt az egy év bármilyen cselekmény óta, és utána megfutni ezt a kört.

A gyakorlat meglehetősen tágan értelmezi ebben a körben a "végrehajtási cselekmény" fogalmát. Gyakorlatilag minden az, amiről iktatott irat van.

Tisztelt Executor.blog,hu, elolvastam a hozzászólását, s nem értek egyet Önnel, azt sugallja, ha esett végrehajtói kényszercselekmény, akkor az elévülés megszakadt. A régi és az új Ptk. sem említi a végrehajtói kényszercselekményt az elévülést megszakítók között.

Csak a "végrehajtási cselekményt". Ami egy nagyobb halmaz.