Díjak közös tulajdon megszüntetése esetén

Fórum → Végrehajtási jog
régebbi elöl     új hozzászólás

Kovács_Béla_Sándor # 2015.04.29. 06:15

„akkor az valószínűleg kiterjed a végrehajtási eljárásra is.”
Biztosan.

Grave7 # 2015.04.28. 20:55

@Bilge: Ingyen senki sem dolgozik. A jogszabály azt mondja ki, hogy a végrehajtást kérőnek előlegeznie kell a végrehajtási költségeket.
A perben is kellett illetéket fizetni (sőt, ügyvédnek is).
Ha költségmentességet/feljegyzési jogot (nem= illetékmentesség/stb.) kapott a perben feleséged, akkor az valószínűleg kiterjed a végrehajtási eljárásra is.
Meghatározott feltételek fennállása esetén költségmentességet most is kérhet a bíróságtól - erről pontos tájékoztatást ügyvéd, vagy a bíróság tud adni.

Megpróbálkozhatsz akár azzal, hogy a kijelölt végrehajtóval személyesen egyeztetsz és megkéred, előleg nélkül járjon el, hiszen lesz vevő az ingatlanra - ennek a kimenetele 50% (vagy igen, vagy nem) (ha esetleg a vevőt is magaddal viszed, meg olyan dokumentumot, amivel igazoljátok, hogy már korábban meg akarta vásárolni ez a vevő az ingatlant, akkor talán több esélye lehet ennek).

Bilge # 2015.04.28. 08:35

Szomorú, hogy ilyen megjegyzések történnek más bajával kapcsolatban. De hozzászoktunk mostanra, hogy nem érdekel senkit az igazság, mint olyan. Nos, a bíró jelezte: értsd: mondta. Nehéz lehet rájönni.
Végrehajtó kockázata? Egy 10 milliós ingatlanról beszélünk, amire eddig is lett volna jelentkező, ha az alperes nem akadályozza az eladást.
Ez - újra leírom -azt jelenti, hogy az alperes akár simán meg is úszhatja az egészet, jogi asszisztenciával. Hiszen mi nem tudjuk megelőlegezni a kedves végrehajtónak a nehéz és fáradságos munkáját, így viszont nem indul el az árverezés, ami viszont azt a kiinduló helyzetet stabilizálja, hogy a feleségem vagyona marad idegen birtokban. Viszont lesz róla papírja, hogy van joga. Igaz eddig is megúszta, csak az elsőfokú bíró segedelmével.
Azért köszönöm a segítséget. Értem a lényeget, ha igazságot akarsz legyen pénzed, lehetőleg sok.

gerbera317 # 2015.04.26. 14:13

Most akkor ez itt vitafórum, vagy jogi fórum?

Ha utóbbi, akkor ne a hozzá nem értők fejével gondolkozzunk, és főleg ne vitatkozzunk, hanem idézzük inkább a Vht.-t:
34. § (1) A végrehajtás során felmerülő költséget - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - a végrehajtást kérő előlegezi, és az adós viseli.
Nem valószínű, hogy a te esetedben a törvény másként rendelkezne, ezért marad a költség átmeneti viselése a végrehajtást kérő által mindaddig, amíg az az adóson behajthatóvá nem válik.

„jelezte a bíró”

Aztán hogyan jelezte? Sípolt talán, vagy sárga lapot mutatott fel?

Kovács_Béla_Sándor # 2015.04.26. 06:58

Tehát hárítsuk a végrehajtóra annak a kockázatát, hogy az adós esetleg fizetésképtelen? Érdekes gondolat.

Bilge # 2015.04.26. 05:49

De, a kérdés arra vonatkozott, hogy a végrehajtó kap-e előleget, bíróság által elrendelt végrehajtás esetén?
Ezek szerint kell neki fizetni, noha dolgozni még nem dolgozott. Csak az a probléma, hogy így lényegében megakadályozzák a teljesülést. Ha csak az ember eleve nem milliomos. Bank sem vagyunk. Ez így eléggé visszásnak hangzik, mert komoly lehetőséget ad az alperesnek, hogy következmények nélkül használhassa más tulajdonát, pedig pervesztes.
Nincs valamiféle költségmentesség a jogosult számáéra? Hangsúlyozom, az indulásnál, mert a költségeket az alperesnek kell állnia, ezt már jelezte a bíró.

gerbera317 # 2015.04.25. 18:29

Igen, de nem ez volt a kérdés.

Kovács_Béla_Sándor # 2015.04.24. 20:09

De ha elrendelték, akkor a végrehajtást kérőnek előlegeznie kell.

gerbera317 # 2015.04.24. 18:18

az elrendelt végrehajtást megelőzőleg kell-e..."

???
Addig nincs is végrehajtás, amíg el nem rendelik. Logikus, hogy előlegezni sem kell semmit.

Bilge # 2015.04.24. 16:44

Tiszteletem!

Arra lennék kíváncsi, hogy ha bíróság rendeli el a végrehajtást kell-e megelőlegezni a végrehajtónak valamiféle összeget?
A ügy: Feleségem előző házasságából a vagyonközösség most kerül megszüntetésre, 7 év után. Ha minden igaz a másodfokon eljáró Törvényszék a volt férjével közös ingatlanukat végrehajtás útján fogja eladatni, mivel a volt férje a mai napig minden módon ellenállt az eladásnak - annak ellenére, hogy képtelen megváltani a feleségem tulajdonrészét (bejegyzett tulajdonrész). Az ingatlant ő használja mindenféle ellenszolgáltatás nélkül kezdettől. Az ingatlan ára és a tartozik-követel viszonyok meg vannak határozva. Ingóságok kérdése szintúgy lezárva.
a kérdésem erre vonatkozna: az elrendelt végrehajtást megelőzőleg kell-e valamelyik félnek - pl. a feleségemnek előleget fizetnie a végrehajtónak -, hogy elkezdje a munkát?

Válaszukat előre is megköszönöm!

Szép napot!

Dr.Attika # 2015.04.17. 04:12

A közös tulajdont kereseti kérelemre mindenképpen megszünteti a bíróság. A kérdés az, hogy a valamelyik fél magához váltással , fizikai megosztással vagy árverezési értékesítés útján. Azt nem alkalmazhatja, amelyik ellen mindkét fél tiltakozik. A per akár évekig is elhúzódhat ha az alperes akadékoskodik.

Ügyvéd
http://jogitanacs.info
http://amerikairendszam.com

lajcsó # 2015.04.16. 20:50

"kb. mennyi idő, illetve egy ilyen esetben biztosan megítéli a bíróság a megszüntetést vagy akár el is utasíthatja?"
A bíróság dönthet így is, meg úgy is. Nem is ez itt a fő kérdés, hanem az, hogy a másik fél teljesítőképes-e? Ha igen, akkor per helyett meg kellene kísérelni az egyezséget vele!

misso # 2015.04.16. 17:16

Üdv Mindenkinek!

Feleségem a testvérével együtt megörökölt egy ingatlant. Feleségem szeretné eladni az ő részét, mert hitelünk van és azt szeretnénk inkább törleszteni belőle, no meg nem túl jó a kapcsolata a testvérével, így csak további marakodások lennének a közös kiadásból, amit a testvére szeretne. Most csak előzetes tájékozódásképp kérdezem, hogy ha odajut a dolog, hogy bíróságtól kell kérni a közös tulajdon megszüntetését az kb. mennyi idő, illetve egy ilyen esetben biztosan megítéli a bíróság a megszüntetést vagy akár el is utasíthatja? Az ingatlan üres, nem lakik benne senki. Köszönöm!

gerbera317 # 2013.09.02. 15:41

Ha közös tulajdont árverés útján kell megszüntetni, arra azért kerül sor, mert valamelyik tulajdonostárs elhatárolta magát az ingatlan közös megegyezéssel történő értékesítésétől. Ilyenkor marad a kényszereljárás, és logikus, hogy a költségeket annak kell viselnie, akinek a magatartása miatt szükségessé vált a kényszereljárás elrendelése.

pzol # 2013.09.01. 07:50

Egy konkrét eset kapcsán szeretném feleleveníteni a beszélgetést...
Közös tulajdonjog megszüntetését lezáró ítélet alapján végrehajtást indított az alperes. A végrehajtási lapon 7. pontban alperest a végrehajtó arról értesíti, hogy a végrehajtást kérő részére behajtandó ügyvédi költség is felmerül (53000,- forint). Emellett a végrehajtót a kötelezett teljesítése esetén ezen felül behajtási jutalék illeti meg.
A korábbi bejegyzésekből az derül ki, hogy utóbbi nem jogos, de valóban így van-e, és ha igen, mit lehet ellene tenni?
Másik kérdés: felperes, azaz a végrehajtást kezdeményező részéről az ügyvédi költségigény behajtható-e alperes terhére, miközben az ítéletben arányos költségmegosztásról volt szó. Sajnos erről csak a perköltségekre, de a végrehajtással kapcsolatban nem rendelkezik az ítélet.
Alperes telefonon olyan fenyegető jellegű telefonokat és leveleket is kapott felperes ügyvédjétől, amiben azt közlik, hogy a végrehajtás gyakorolatából következően minden végrehajtással kapcsolatos költséget alperesre terheltetnek, és - szerintük - szinte biztosan eredményesen fogják azt megtenni, hiszen ők kezdeményezik az eljárást.
Értelmezésem szerint, sajnos arról van szó ebben az esetben, hogy felperes és képviselője arra számít, ha ők kezdeményezték először a végrehajtást, megúszhatják annak minden költségét! Mit lehet tenni ellene? Egyelőre még 15 napon belüli az értesítés.

ObudaFan # 2012.01.12. 22:17

Nem, de ez pusztán annak köszönhető, hogy ebben az esetben speciális szabály szerint viseli mindenki egyenlő arányban. De a vh. lapot sem tudod máshogy kitölteni, mint hogy az ellenérdekű felet az adós rovarba írod.

Kovács_Béla_Sándor # 2012.01.12. 07:31

Ha jól értem, ott lesz a különbség, hogy a bíróság ítélettel rendeli el az árverezést, vagy a felek egyezségére adnak vh-záradékot?

ObudaFan értem amit mondasz, de van vele egy komoly gond: a végrehajtást kérő nem lehet egyúttal adós is. Márpedig az - a gondolatmeneted alapján - azt jelentené, hogy amelyik tulajdonostárs hamarabb kéri a végrehajtást, az megússza a díjakat. Ez pedig nyilvánvalóan nem így van.

gerbera317 # 2012.01.11. 22:14

Jó, akkor legyen jutalék is. Az csak jó a végrehajtónak.

ObudaFan # 2012.01.11. 22:06

Vht. 5. § (1) A bírósági végrehajtás során állami kényszerrel is el kell érni, hogy a pénzfizetésre, illetőleg az egyéb magatartásra kötelezett (a továbbiakban: adós) teljesítse a kötelezettségét.

Miért ne lenne adós az, akit arra kötelez a bíróság, hogy tűrje a kényszerárverést?

gerbera317 # 2012.01.11. 21:50

Közben jobban átgondoltam:

A Dsz. 20/A. § akkor alkalmazandó, ha az adós tört ingatlan tulajdonát árverésen értékesíti a végrehajtó, a nem adós tulajdonostárs pedig kéri, hogy a Vht. 161. § (2)-(3) szerint az ő tulajdoni hányadát is árverezzék el. Ilyenkor az adós ügyében a szokásos díjszabás szerint dolgozik a végrehajtó, a nem adós tulajdonostárs esetében pedig a 20/A. § szerinti egyéb díjat számítja fel - de csakis azt! -, amit a 161. § (3) d) szerint levon a befolyt vételárból. Az adós ügyében, a behajtott ügyérték szerint jutalékot számít fel, a nem adós tulajdonostárs esetében viszont nem.

Ha a Vht. 162. § szerinti közös tulajdon árverés útján történő megszüntetéséről van szó (ez az eredeti kérdés, ugye?), akkor a végrehajtó a szokásos díjszabás szerint (munkadíj + költségátalány + készkiadás) dolgozik azzal, hogy az ügyértéket a Dsz. 7. § (2) szerint kell figyelembe venni.
A Dsz. 1. § (1) szerint az adós teljesítése esetén a munkadíjon felül behajtási jutalék illeti meg, a (2) szerint ezeket az adós viseli. Mivel közös tulajdon árverezése esetén nincs adós, ezért ilyenkor jutalék sem számítható fel. A Dsz. 18. § is hiába írja azt, hogy "ha a végrehajtási eljárás teljesen vagy részben eredményes, a végrehajtót behajtási jutalék illeti meg", a fejezet címe: "Behajtási jutalék", márpedig a Vht. 162. § esetén szó sincs behajtásról.

Ha tehát az eredeti kérdésed a Vht. 162. § szerinti közös tulajdon árveréssel történő megszüntetésére irányul, akkor a válasz: Se ez, se az, hanem az ügyértéket a Dsz. 7. § (2) szerint kell kiszámítani, és ehhez igazodik a munkadíj + költségátalány + általános költségátalány, a készkiadás az eljárás során keletkezik, jutalék pedig nem jár.

Kovács_Béla_Sándor # 2012.01.08. 21:10

Nem biztos, hogy értem. Azt mondod, hogy a munkadíj, a költségátalány és plusz a 2%?

gerbera317 # 2012.01.08. 19:47

Csak álláspont:

A közös tulajdon árverés útján történő megszüntetése nem pénzkövetelés behajtására irányul, így a Dsz. 19. § szerinti jutalék nem számítható fel. Marad a 20/A. § szerinti 2% költség, ami - tekintettel arra, hogy az eljárásban a senki nem adós -, a befolyt teljes vételár után jár.
A munkadíj és költségátalány a 7. §, és különösen a (2) alapján a 8. § és 16. § szerint alakul, a készkiadás pedig az eljárás során keletkezik.

Kovács_Béla_Sándor # 2012.01.08. 06:43

Ha a közös tulajdont árveréssel szüntetik meg, jár-e a végrehajtónak behajtási jutalék is, vagy csak a 20/A. § szerinti 2% illeti meg összesen?