A végrehajtó szerint nincs vagyona, azért keresem a megoldást mert a hitel havi törlesztő részlete az én egész havi fizetésemet felemészti.Nagyon szeretném ha a vállalt fizetési kötelezettségét teljesítené, és az eddigi tartozását felém rendezné. Csak azt nem tudom ezt hogyan érhetem el?
És csak a munkabérben látod a megoldást? Egyéb vagyona nincs?
Nem gyerektartás és nem is csak a kamatoktól nő a tartozás összege.
Röviden: egy hitel tartozás közösen vállalt visszafizetése amelyet most teljes összegben én fizetek így az adósra eső részt is és a rá eső résszel tartozik. A hitelből pedig még van 5 év.
A lejárt tartozást követelem tőle fél évente fmh-bíróság-vh általában ez a folyamat.
„tartozása pedig csak nő”
És mitől növekszik? Talán kamatozok? Hát akkor engedd el a kamatot, és akkor nem fog növekedni.
Vagy gyermektartásról van szó? Akkor pedig ne behajtatni akard, hanem a behajthatatlanság megállapítását sürgesd, mert azzal sokkal többre mész.
Köszönöm a választ!
De akkor mit tegyek mert már fél éve ez van, hogy nem fizet, a tartozása pedig csak nő? Ha nincs bejelentett munkahely és letiltható fizetés akkor hogy jussak a pénzemhez?
Kérhetsz, de azzal nem leszel beljebb. Sőt, ha jól megbírságolják, akkor még kevesebb marad arra, hogy téged kifizessenek.
Tisztelt fórumozók!
A következő kérdésem lenne:
A válaszokat előre is köszönöm!
Következő kérdésem.
Mivel én mindenképpen szeretnék beszállni a hiteltartozás (végrehajtás) anyagi terheinek viselésébe, mégpedig fifti-fifti alapon, tehát vagy úgy, hogy a férjemével azonos összeget fizetek a végrehajtónak, vagy úgy, hogy annak az összegnek a felét, amelyet a férjemtől vonnak, a férjemnek megtérítem. Hogyan tudom azt elintézni, hogy a férjem azt a pénzt, amit én a számára utalok, a végrehajtásra fordítsa, vagy bizonyítható legyen a válóper során, hogy én a már nem közös kasszából a férjem számára ennek a konkrét tehernek a felét megtérítem. (Tehát véletlenül se jöhessen létre olyan helyzet, hogy a férjem azt mondja, hogy ezt az összeget pl. a lakásrezsibe fizettem be, nem pedig a közös tartozás rendezésébe.)
Köszönöm a válaszokat.
Szervusztok!
A következőben kérem a segítségeteket: egy magánhitel tartozást vonnak a férjem fizetéséből (neki van fizetése), de az én általam - a férjem tudtával és beleegyezésével felvett magánhitel - alapján. A végrehajtónál én is adós vagyok.
Mivel válunk, és pár hete külön kasszán vagyunk, én szeretném korrekt módon rendezni a tartozásból rám eső részt, és szeretnék önkéntes teljesítéssel "beszállni" a tartozás rendezésébe. (Anyagi helyzetem ezt rövidesen lehetővé fogja tenni.) De szeretném tudni, hogy valójában mekkora a tartozás. Szeretném, ha a végrehajtó nyilatkoztatná a hitelezőt, hogy mennyi pénz lett befizetve, mennyi még a tőke illetve kamattartozás. Amennyiben hitelező nem nyilatkozik - gondolom van egy határidő, amely alatt ezt meg kell tennie - kérhetem-e a végrehajtás felfüggesztését?
Köszönöm.
Jó napot kívánok! Segítségét, és tanácsadását szeretném kérni egy nagyon sürgős üggyel kapcsolatban, kérem amennyiben lehetséges segítsen nekem, nagyon kilátástalan helyzetben vagyok! Fiatal korom ellenére évek óta munkanélküli vagyok, így a TB-met nem tudtam fizetni, ami a mai napra 200 ezer forint nagyságú. A mai nap folyamán kaptam a NAV-tól egy levelet, hogy november második hetében tartózkodjak otthon, mert köztartozásom rendezése érdekében felkeresnek. Az ingatlan amiben lakom a szüleimé, nincs a nevemen semmi, munkám sincs. Beszéltem ma telefonon az ügyintéző hölggyel, ő azt mondta, hogy a szüleimtől nem tudnak lefoglalni semmit, és mivel tőlem sem tudnak, így a helyszínen regisztrálják a dolgot. A szüleim erről mit sem tudnak, szeretném részletfizetéssel kifizetni a tartozásomat. A kérdésem a következő: Mivel az ingatlan a szüleimé, a végrehajtók bejöhetnek -e a lakásba, ha senki nincs otthon? A tartozás az enyém, papíron a szüleimé a lakás, tehát ennek tükrében bejöhetnek -e az ingatlan területére?
Konkrétan a Sigmára?
Rémlik, hogy az Országgyűlés elfogadta egy honatya módosító javaslatát, melyben képviselő úr indítványozta, hogy a Sigma különleges közhatalmi státuszt kapjon, ezáltal külön törvények hatálya alá tartozzon.
Valaki itt biztosan emlékszik erre...
:)
Üdvözletem!
Érdeklődnék,hogy mihez van joga a behajtócégnek,s mihez nem? Konkrétan a Sigmára gondolok,elég sok embertől olvasom,hogy olyan dolgokkal fenyegetőznek,amivel nem tehetnék. Köszi
Szerintem meg te... Na mindegy, hagyjuk.
nemil: szerintem csak nyűgöt veszel a nyakadba. Ha a másik fél tulajdonosa nem szívbajos, évek múltán sem biztos, hogy tiéd lesz a másik fél. Belefagyasztod a pénzed egy olyan ingatlanba amivel csak az idegbaj van. Keress addig amíg 1/1 beköltözhetőt találsz, de olyat, amiből a valóságban is kiköltöztek már, mert beletörődtek a végrehajtásba. Minden más csak nyűg, pluszköltség, idő, idegbaj. Különben sem szerencsés egy családot kitenni az egyetlen lakásából, szerintem akik ilyen ingatlant vesznek és kidobatják a bentlakókat, még szorulni fognak.
Miért kellene birtokba kerülnie ahhoz, hogy kérhesse a közös tulajdon megszüntetését?
(Tulajdoni hányadot fogalmilag nem lehet lakottan venni. Az ingatlan a lakott, amelyben 1/2 tulajdoni hányadot szerez a vevő. De ez nem feltétlenül jelenti, hogy valaki kizárólagosan használja az ingatlant.)
Hmmm. 1/2 tulajdoni hányadot lakottan vásárol. Utána kéri a közös tulajdon megszüntetését, és megveszi a másik 1/2-et is. De hogyan hogyan került birtokon belülre, ha nincs alapja a birtokba adásnak, mivel az első 1/2-et lakottan vette?
Tehetsz vételi ajánlatot a másik felére a tulajdonostársnak, természetesen csak a végrehajtási eljáráson kívül. Esetleg megveheted az árverezett hányadot, és aztán kéred a közös tulajdon megszüntetését magadhoz váltással.
(Arra figyelni kell, hogy haszonélvezet ne legyen egyik hányadon se.)
Felvilágosítást kérnék!
Nagyon járatlan és tudatlan vagyok a végrehajtási dolgokban ezt előre leszögezem :)
Arról lenne szó, hogy végrehajtás alatt álló ingatlant szeretnénk vásárolni, de amiket találtunk és megfelelő lenne az mind úgy van kiírva, hogy 1/2 rész tehát ami azt jelenti, hogy csak a fele eladó.De, mi van a másik felével?Mi a járható út, hogy az enyém legyen az ingatlan egészében?Vagy egyáltalán, hogy működik ez az egész?
gerbera317
Természetesen az ártatlanság vélelme mindenkit megillet a jogerős bírósági döntésig, az is lehet, hogy úgy van, ahogy írtad: nem tetszett valakinek a végrehajtó intézkedése. A végrehajtót is megilleti a munkája iránti tisztelet, ha azt tisztességesen látja el. Személy szerint én nem dédelgetek magamban indulatokat velük szemben. Ha csak arcoskodni akart az adós, akkor nyílván bukja is majd a kifogás illetékét. Mindazonáltal nem kiáltanám bűnbaknak ki a sajtót, hiszen tudjuk, nagyon sok dolog, amit az illetéskesek szerettek volna/szeretnének eltussolni, csak azért nem maradhat jótékony félhomályban, mert egy oknyomozó riport rámutatott a visszásságokra. A nyílvánosságnak azért komoly visszatartó ereje van. Tehát az is lehet, hogy valaki súgott a sajtónak, kapja fel a hírt, meg az is, hogy ténylegesen van alapja. Csak az nem tévedhet, aki nem dolgozik. Majd kiderül mi az igazság, addig is természetesen a végrehjatót megilleti a jó hírnévhez fűződő joga.
Erre nincs mit fölvarrni. Ez csak egy hír, ami vagy alapos, vagy alaptalan. Majd az ügyészségi vizsgálat kideríti.
Induljunk ki abból, hogy alaptalan. Ekkor felmerül a kérdés, hogyan lett ebből hír.
Nos, az adósok egy kis része mindent elkövet, hogy az ellene jogszerűen eljáró végrehajtót - és vele együtt a végrehajtást szervezetét - lejárassa. Ezt legkönnyebben úgy érheti el, hogy a sérelmezett intézkedés ellen nem végrehajtási kifogással, hanem ügyészségi feljelentéssel él. Az ügyészség pedig minden ilyet köteles kivizsgálni. Ez egy mindennapos jelenség. Ezt a mostani ügyet a sajtó "valahogyan" megszimatolta, és hírt kreált belőle, elvégre mégiscsak az alelnökről van szó.
Valószínűleg a vizsgálat eredménye ugyanaz lesz, mint az összes többié: alaptalan a feljelentés. Addigra az adós végrehajtási kifogását is elbukja. De mivel ebből sajtóhír lett, ezért helyreigazításnak lesz majd helye, és valószínűleg röpködni fognak a tízmilliós kárigények - azok viszont alappal.
Éppenséggel lehet a feljelentés alapos is, de ennyire hülye nem lehet egy végrehajtó, az alelnök pedig pláne nem.
Ez volt az én gombom. És a tietek?
Na erre varrjatok gombot:
"Hivatali visszaéléssel gyanúsítja az ügyészség a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara alelnökét. Az M1 Híradójában elhangzott, hogy a gyanú szerint a férfi 2012 júliusában hivatali hatalmával visszaélve, jogtalanul akart leemelni 400 ezer forintot egy kft. számlájáról. A végrehajtónak elszámolási vitája volt a céggel, és miután a bíróság elutasította kérelmét, hatósági átutalási megbízást állított ki, amit a banknak teljesítenie kellett.
Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a hírműsorban elmondta: az alelnök tagadta bűnösségét és panasszal élt a gyanúsítás ellen. A gyanúsított szabadlábon védekezik."
Hirforras: Index.hu
Jagna
Jól írod: "szerinted". A törvény meg nagy ívben tesz a véleményedre. A munkáltató helyesen jár el. Ha nem hiszed, megfelelő összegű illeték ellenében "reklamálhatsz", és majd a bíróság nem frappánsan, de felettébb szakszerűen elmagyarázza neked, miért kell ennek így lennie. Én is elmagyarázhatnám, mert tulajdonképpen értek hozzá, de annyiszor írtad le, hogy "szerinted", hogy azzal már a meggyőzhetetlenek kasztjába tartozol. Ez itt pedig nem vitafórum, hanem jogifórum. Sok szerencsét.
Tisztelt ügyvéd Úr/Nő!
Következő problémám lenne!
Tartozásom van egy telefonos cégnél,már 2-3 éve.De nem tartózkodom Magyarországon,már 2 éve!folyamatosan kapom a felszólításokat,édesanyám címére!De nem ajánlva jön a posta!A leírtak szerint már behajtóhoz került a tartozásom,személyesen is kerestek meg,de nem tartózkodom otthon!kérdésem a következő
(A tartozás körülbelül 120 ezer ft!
Válaszát előre is köszönöm!
gerbera317-nek: köszönöm a "frappáns" választ. Nem győztél meg. Letiltani végrehajtható határozat alapján lehet, ami esetemben fennáll. A határozat 33 %-ot kért letiltani. Az ezen felüli részre szerintem nem terjed ki a végrehajtás. A munkáltatóm által hivatkozott 63. § a nyugdíjminimum ötszöröse fölötti rész végrehajtás alá vonhatóságáról szól, ami szerintem nem ugyanaz, mint a korlátlan letiltás. Ugyanakkor a 61. §-ban az áll, hogy legfeljebb 33 %, kivételes esetben legfeljebb 50 %. Kérdésem továbbra is ugyanaz: jogos volt-e a munkáltatóm eljárása, amikor a végrehajtható határozatban előírt 33 %-on felül is letiltott?
Ha a 63. § azt rendeli, amit rendel, akkor mit akarsz megreklamálni? Ha a sárga sárga, akkor az sárga. A bíróságtól ne várd el, hogy azt a kedvedért lilának ítélje meg.