telenor tartozás - bírósági végrehajtó

Tisztelt Ügyvéd úr!

A kérdésem a következő. Van egy fönnálló tartozásom a Telenorral szemben. Rövid ideig a fizetésemből letiltva törlesztettem. Január óta nem dolgozom, így ez megszűnt. A végrehajtónak küldtem ajánlottan levelet, melyben felajánlottam, hogy folytatnám a törlesztést részletekben . Sajnos a mai napig nem kaptam választ. Mit tehetek ilyen esetben? (telefonon elérhetetlen)

Előre is köszönöm a segítséget.

Fizesd a részleteket. Vissza nem utasíthatja.

De lehet, hogy már elévült a végrehajtáshoz való jog. ( 1 év) Valószínűleg azért nem jelentkezik a végrehajtó.

Hogy évült volna el, ha egyszer decemberben még tiltottak a fizetéséből? Az is végrehajtási cselekmény ám!

És a végrehajtó az elévülést nem veszi, nem veheti figyelembe. Nem csak hivatalból nem, hanem még az adós kérelmére sem.

Tisztelt Ügyvéd úr!

A segítségét szeretném kérni, a következő a problémám.Múlt hét csütörtökön megkeresett két úriember végrehajtó személyében.Foglalási jegyzőkönyvet vettek fel mert van egy telekom tartozásom ami 2007 ben került bíróság elé.évek óta nem kaptam semmi levelet és egyéb megkeresés sem volt azt hiszem 4 éve.22.én kell mennem az irodájukba kiegyenlítés érdekében vinnem kellene pénzt magammal,de sajnos erre képtelen vagyok mert egyedűl nevelem a két gyermekemet.svájci frankos hitel van a lakáson amiben lako ennek vagyok 1/2 részben tulajdonosa.gyermekeim apja nem fizet gyerektartást mert abból fedezi a hitel törlesztőrészleteit.nincs munkám csak a családi pótlékom és az önkormányzat által kapott 22800 ft-om van.mit tegyek?mit mondjak nekik?

Keresetet kellene benyújtani a végrehajtási eljárás megszüntetése ügyében (elévülésre hivatkozva) és a jogerős ítéletig kérni a felfüggesztést. (esetleg költségmentességet is)

Szép napot..
A Duna Corp Zrt hívtak (jogi osztály) pénteken.
Van egy t-homes tartozásom náluk.. Múltkor már beszéltem egy hölggyel aki mondta havi 30000Ft. Mondtam neki én ezt nem tudom fizetni, gyesen vagyok, de a tartozást el ismerem, de csak havi 10.000 ft tudom törleszteni..
Na most erre hívott a hölgy hogy holnapig 25000 Ft fizessek be, (mert a múltkori nemet mondót a 10.000ft-ra)
Szóltam hogy ez nekem nem fog menni, azt mondta ha kedd du nem lesz a számlán a 25000 ft akkor három napon belül jön a közjegyzői végrehajtási papír és utána a végrehajtó.. A kérdésem az lenne ha é befizetek neki a számlára 10.000 ft mert csak annyit tudok, akkor jöhet a közjegyzői papír és a végrehajtó? Azt mondta a 25000 az alsó határ, hiába mondtam nekem nincs ennyim.. Mit tegyek, vagy mit tudok tenni, illetve elég-e a 10.000 ft befizetés.. Mondjuk a tartozást sem értem, mert kb 3-4 éve volt t-homnál, de 1 havi elmaradásom volt csak.. De ez nem lényeg tartozásom volt, amit szeretnék rendezni, de havi 25000 nem megy... Válaszát előre is köszönöm.

Tisztelt Fórumozók!

Barátnőm fizetési meghagyást kapott a MOKK-tól, miszerint a követelés 24720 Ft, a költség pedig 23000 Ft. Soha semmilyen fizetési felszólítást nem kapott a Telenortól, mert ha igen, akkor az be lett volna fizetve annak ellenére, hogy közben szolgáltatót váltott. Szerintetek van e megoldás arra, hogy csak a követelés összegét, 24720 Ft-ot kelljen befizetni? Ha van, akkor sürgősen várom a válaszotokat! Mivel egymaga neveli két kiskorú gyermekét, igen nagy nehézséget okozna a horribilis plusz költség kifizetése.
Előre is köszönöm a válaszokat!

Más lehetőség nincs, ezt már csak ellentmondással, perben lehet vitatni (ha még nem telt el az átvétel óta 15 nap), de nem ajánlott, hacsak nem elévült követelésről van szó.

Egyébként ebben a szakaszban még semmi köze az ügynek a végrehajtáshoz és a végrehajtóhoz.

Lakat1

A legfontosabbat közöld: mikor történt az átvétel

Sziasztok,
megpróbálkozom az alábbi problémával kapcsolatban ebben a topicban is, ha esetleg hasnonlóval találkozott már valaki (sajnos úgy láttam, igen, de nem írta meg senki, megoldódott-e végül)
ami történt: kb. 10 évvel ezelőtt lopott mobil után keletkezett szolgáltatónál tartozás kötbérből, stb. végrehajtóhoz került.
9 évvel ezelőtt a végrehajtó megküldte a munkáltatónak a határozatot, hogy érvényesítsék a munkabérből történő levonást.
Munkáltató átvette a ajánlott küldeményt a letiltással kapcsolatban, levonás megtörtént több részletben, munkavállaló bérpapírt viszont nem kapott, sem előtte, sem utána, így ezt nem tudja bemutatni. Azóta a cégben könyvelő csere is volt, persze a régi intézte.
végrehajtó 9 év után most újra megküldte a határozatot, hogy érvényesítsék a munkabérből levonánst uerre a követelésre, de már új munkáltatóhoz.
régi munkáltató állítja, az már régen volt, nekik nincs róla papír, könyvelő külöben is más (kérdés 1 - meddig kell ezt megőrizni és köteles-e kiadni - illetve ebben az időben még tudtommal érvényben volt, hogy munkáltatói igazolást voltak kötelesek kiadni, amin szerepelt, ha még érvényben lévő letilás van a munkavállalóval szemben)
végrehajtó kezét széttárva semmiről nem tud, mi volt 9 éve, ő csak most újra próbálkozik behatjatni ( kérdés 2 - 9 év után csak úgy újra elővehet pár 10 ezer forintos összegről egy ilyen igényt? értesítést nem küldött azóta egyet sem, nem volt semmi nemű VH cselekény, csak most az új munkáltatónak, egyébként ez a VH több hasnolóan kétes 8-9 éves követelést is szétküldött december hónapban másoknak is) kérdés 3 - hol a nyoma akkor a 9 évvel ezelőtti eljárásnak? az akkori munkáltató még ha nem is vonta volna le, készfizető kezesként felel, így mindenképpen megkapta volna a VH a pénzét, hol van ennek nyoma a VH-nál, köteles ezeket az adatokat tárloni és bemutatni?
Amennyiben a VH-hoz nem érkezett volna semmi, 2005-ben is élt, hogy a munkáltatótól behatjhatja ezt az összeget.

előre is köszönöm a választ/segítséget!

A végrehajtónál mindenképp kellene, hogy legyen nyoma, hiszen a letéti számlájára kellett, hogy érkezzen. Hacsak át nem vágott s munkáltatód. De ez 1 éves elévléses követelés, elég jó eséllyel évült el, ezért lehetne értelme egy megszüntetési pernek.

A letiltás úgy működik (a Telenor esetében egész' biztosan), hogy a végrehajtást kérőt megillető összeget közvetlenül a végrehajtás kérőnek utalja a munkáltató. Tehát a végrehajtó csak közvetett úton, a Vht. 40. § szerint szerez tudomást a teljesítés(ek)ről. A végrehajtást kérő mulasztása esetén a bejelentés a 41. § szerint kikényszeríthető, annak viszont alapfeltétele, hogy az adós okirattal tudja valószínűsíteni, hogy a levonások rendben megtörténtek. Az adósnak a bérpapírjai nincsenek meg, talán soha nem is voltak, a pótlásban a munkáltató nem partner. Az adós így járt. Az is meglehet, hogy a levonás(ok) soha nem is történ(te)k meg.

Azonban jó esély van arra, hogy a követelés az időmúlás miatt elévült. Személyes iratbetekintést kell kérni a végrehajtónál, és ha van az iratban 1 év eseménytelenség, máris mehet az erre irányuló Vht. 41. § szerinti eljárás, majd szükség esetén a megszüntetés iránti per.

@KevinLomax: Lehet a legegyszerűbb az, ha a Telenorral egyeztetsz, hogy a kérdéses időszakban kaptak-e utalást a letiltásból (mivel a vh.kérővel egyidejűleg a végrehajtó részére is utalnia kellett a munkáltatónak, így ha megvan az a dátum, hogy mikor kapott pénzt a végrehajtó, azon a napon valószínűleg a vh.kérő is kapott).

Egyébként gerbera317 leírt minden fontosat.
(Megjegyzés: "1 év eseménytelenség" = két, egymást követő sorszámú végrehajtói intézkedés kelte között 1 év eltelt)

Tisztelt Ügyvéd Úr!
A következő problémával küzdök:
A Telenor felé keletkezett egy tartozásom 2011.07.19.-én. Akkor felszólítást kaptam, de a számlát nem fizettem be. A tartozásomról utoljára 2011. december 07-én kaptam tájékoztatást. Ezt követően közel 2 évig semmi nem történt, majd 2013. augusztusban megkeresett az Instum Justicia nevű követeléskezelő cég, akivel közöltem, hogy a tartozás szerintem elévült, és kértem, hogy töröljenek az adatbázisukból. Ezt követően pár hónapig nem kerestek, majd havonta- kéthavonta újra. Minden telefonbeszélgetésben elmondtam, hogy volt ilyen tartozásom, de már elévült, mielőtt megkerestek volna, és szerintem ezért nem kaphatták volna meg ezt a követelést. 2014. november 30-án közjegyzővel kiállíttattak egy végrehajtási lapot, amire nem reagáltam, mert azt hittem, hogy ez is csak egy olyan módszer, mint a korábbi rendőrségi eljárással, meg a veréssel való fenyegetés, és nem mértem fel helyesen az intézkedés súlyát. Tegnap átvettem, 2015.01.13-ával kelt Bírósági végrehajtói felhívást tartozás haladéktalan megfizetésére, valamint foglalási jegyzőkönyvet a személygépkocsimra. Ma felkerestem a végrehajtót, aki a rendelkezésre álló dokumentumok alapján elmondta, hogy jobb lett volna,ha ellentmondással élek a fizetési meghagyással kapcsolatban, és akkor mostanra nem lenne vele ügyem, de még van lehetőségem, és febr. 05-éig indítsak pert, hogy le tudja állítani a végrehajtást. Jelenleg ügyvédet keresek.
Szándékom szerint szeretnék arra hivatkozni, hogy a távközlési szolgáltatásról szóló 2003. évi C. törvény 143.§ (2) bekezdése alapján a jogosult követelése 1 év után elévült, ezzel együtt, hivatkozva a végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 57. § (1) bekezdésére, mely szerint a végrehajthatóság a követeléssel együtt évül el, és ezért nem kerülhetett volna a követelés eleve az Instrum Justiciához, és nem lehetett volna végrehajtási indítani ellenem.
Kaptam olyan tanácsot is, hogy a végrehajtási lap kézbesítési vélelmének beálltát támadjam meg, de szerintem ez a vékonyabb jég.
A végrehajtás leállításán túl szeretnék még tovább is menni az ügyben jogtalan adatkezelés miatti sérelemdíj megfizetése ügyben, bár ezt is még át kell gondolnom.
Jól gondolom a fentieket?

Jogerős fizetési meghagyásnak akkor tudsz csak ellentmondani, ha az vélelmezett kézbesítéssel emelkedett jogerőre, és a végrehajtás során (a végrehajtási költségek megfizetése mellett) megdöntöd ezt a vélelmet. Minden egyéb esetben a fizetési meghagyás, mint végrehajtandó határozat, jogerős és végrehajtható. Ezek után a végrehajtást kérőnek akkor is tartozni fogsz, ha korábban esetleg nem is tartoztál volna, mennyivel inkább úgy, hogy a követelés valós, "csak" éppen elévült.
Azt a sérelemdíjas agymenést felejtsd el! Másik topikban már milliószor kifejtettük, miért, keresd elő, olvasd el, értsd meg.
Az ügyvédi közreműködés rád fér, de tudd, valószínűleg ő sem lesz sikeresebb nálad - hacsak azért nem, mert keresett rajtad egy kis konyhapénzt.

köszönöm a válaszokat!
időközben kiderült, hogy valóban le volt tiltva a jövedelemből (bejelentett munkaviszony) de egy másik munkavállalónak is volt érvényben letiltása és annak a gyűjtőszámlájára lett utalva a letiltás összege (erre meg is szüntették a másik személy végrehajtását...) így most egy már levont tartozást 100%-os kamattal újra levonták a jövedelemből. Ha jól gondolom, a megszüntetés iránti per bárhogy is végződik, addigra már a végrehajtásmeg is szűnik, mert levonják az összes követelést, ebben az esetben kitől lehet a tévesen letiltott összeget (a kamattal növeltet) visszaszerezni?
üdv

Attól, aki tévesen utalt.

Kedves Gerbera317!
Köszönöm szépen a válaszát.
Az esetemben, mivel a fizetési meghagyást írásban nem támadtam meg, azt gondolom, hogy perújítási kérelemmel lehetne még élni, amiben egyúttal kérem a végrehajtás megszüntetését is. Olyan tényre és bizonyítékra hivatkoznék, amelyet a közjegyző nem bírált el, pedig az rám kedvezőbb határozatot eredményezhetett volna. (egyébként úgy tudom, hogy ő hivatalból nem is vizsgálhatja a követelés jogosságát.)A fizetési meghagyás 2014.09.05.-én emelkedett jogerőre. Az elévülés bizonyítása eddig amúgy sem lett volna egyszerű részemről, ugyanis a Telenor hivatalosan a mai napig nem küldte meg azt az adatszolgáltatást, amivel bizonyíthatnám. Enélkül ugyan mire mentem volna?! Többek között arról kértem adatszolgáltatást, hogy az elmaradással kapcsolatban mikor,milyen formában vették fel velem a kapcsolatot, ezt követően pedig mikor adták át és milyen
adattartalommal követeléskezelőnek behajtásra, majd engedményezésre az ügyet. Korábban arra hivatkoztak, hogy azért nem tudnak erről tájékoztatást adni, mert már nem tartják nyilván rólam ezeket az adatokat, a továbbiakban a követeléskezelő tartja velem a kapcsolatot. A követeléskezelő Intrum meg természetesen csak a követelés átvétele utáni időszakról tud tájékoztatást adni. Telefonon. :) Az ő kapcsolattartásuk viszont már folyamatos volt. Most már tudom, hogy nagyon sok dolgot nem lett volna szabad elhinnem, és másképpen kellett volna kezelnem. 2015.01.26-án azonban hiba csúszott a rendszerükbe, ugyanis a helyi ügyfélponton kézzel írott, dátumozott, aláírt, lebélyegzőzött feljegyzésben mégis megkaptam a kért információkat. Hozzáteszem, általam kért hivatalos formanyomtatványon a Telenor központtól a mai napig nem kaptam meg ezeket. Ezek miatt reménykedem még, hogy sikerül megállítani a végrehajtást.
A sérelemdíjra tett észrevételét viszont megerősítette az ügyvéd, miszerint teljesen fölösleges belevágni.

Ha van ügyvéd, akkor miért itt érdeklődsz?
Ami a perújítást illeti: Ha a fizetési meghagyást nem támadtad meg, azzal a követelést hivatalosan is elismerted. A törvény kizárja, hogy egy elismert követelést olyasmivel vitassanak utólag, amire az elismerés helyett, ellentmondással is lehetett volna hivatkozni. Hová is lenne a jogbiztonság, ha az adós bármikor meggondolhatná magát, és a törvény ennek szabad utat engedne? Nem, ez az út nem járható, más út pedig nem létezik. A végrehajtás a fizetési meghagyás jogerejénél fogva indult meg ellened; ami azt megelőzően történt vagy nem történt, már ingyen sem emlegethető fel.

Kedves Kovács_Béla_Sándor
köszönöm ismét a választ

Azért itt érdeklődtem, mert olyan a személyiségem, hogy szeretek egy témában több álláspontot is megismerni. Ez nem jelenti azt, hogy megkérdőjelezem pl. az ügyvédem szaktudását. Egyszerűen csak azt gondolom, hogy ha csak egyféle értelmezés és egyféle helyes út létezne, akkor nem lenne szükség ügyvédekre, bíróságra. Egy hírt is csak akkor hiszek el félig igaznak, ha legalább 4, egymástól független, sőt, ellentétes szellemiségű hírforrás erősíti meg.
Hova is lenne a jogbiztonság, ha jogerős bírói ítéletet fellebezhet az elítélt, teszem azt perújítási engedély iránti kérelmet nyújthat be, de egy elévült követelésre vonatkozó jogerős fizetési meghagyás ellen nem élhetne a polgár perújrafelvételi kérelemmel.
Azt is gondolom, hogy elévült követelés akkor is elévült marad, ha fizetési meghagyást állítottak ki rá, csak éppen meg kell támadni. Perújrafelvételi kérelem benyújtására a fizetési meghagyás jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon belül van lehetőség.

„ elévült követelés akkor is elévült marad, ha fizetési meghagyást állítottak ki rá”
Viszont a tartozás attól még nem szűnik meg, hogy eltelt egy bizonyos időnél több, mert senki sem fizette ki helyetted.
Kb azért lett egy év az elévülés mert visszaéltek a hosszú elévülési idővel és az adós bizonyítása - ha igaza volt - a hosszú eltelt idő miatt nagy nehézségbe ütközhetett.
Egyébként mi akadályoz meg abban, hogy egy tartozást - amit te hoztál össze - kifizess?
Ha már így jártál

"Jogerős fizetési meghagyásnak akkor tudsz csak ellentmondani, ha az vélelmezett kézbesítéssel emelkedett jogerőre, és a végrehajtás során (a végrehajtási költségek megfizetése mellett) megdöntöd ezt a vélelmet. Minden egyéb esetben a fizetési meghagyás, mint végrehajtandó határozat, jogerős és végrehajtható."

Ez nem egészen így van.

32. § (1) Ha a fizetési meghagyást a kötelezett nem vette át, és ezért azt a Pp. 99. §-ának (2) bekezdése alapján kézbesítettnek kell tekinteni, a végrehajtható okirat kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt a kötelezett ellentmondással élhet.

(2)34 Az ellentmondás előterjesztésével egyidejűleg a kötelezett köteles a végrehajtás során felmerült, a jogosult által előlegezett költségeket a végrehajtónál megfizetni. Ha ezt a kötelezett az ügyben eljáró közjegyzőnél okirattal nem igazolja, a közjegyző az ellentmondást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, ellenkező esetben a végrehajtási eljárást felfüggeszti. A végrehajtás során az ellentmondás előterjesztéséig felmerült költségeket a kötelezett viseli, kivéve, ha a kézbesítési vélelmet megdönti.

33. §35 Ha a jogerős fizetési meghagyást tartalmazó iratot a Vht. 31/D. §-a alapján végrehajtói kézbesítés útján kézbesítették, a 32. § (1) bekezdés szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ellentmondás előterjesztésre nyitva álló határidőt attól az időponttól kell számítani, amikor a jogerős fizetési meghagyást tartalmazó irat végrehajtói kézbesítése a külön jogszabály szerint eredményesen megtörtént.

Azaz az ellentmondás megáll, de ha a kézbesítési vélelmet nem dönti meg, akkor bukta a vh költséget. De magára az ellentmondásra a kézbesítési vélelem megdöntése nincs hatással, csak a vh költségek sorsára. Mondjuk neki mindegy volt ha átvette a mokktól a levelet.