Haszonélvezet esete végrehajtásnál

Természetesen.
Az Ptk. szerint szükséges.

Ha a 2/5 részt eladom, akkor ez esetben is a többi 3 tulajt elővételi jog illeti meg és ajánlatot kell tennem nekik?

Értem.

De szvsz az is necces, bár én nem értek hozzá, de ha a végrehajtásban árverésre kerülne sor, egyáltalán nem biztos, hogy bejönne a 25-27M...

(elvileg lehet árverésen kívül is értékesíteni, de annak is van jónéhány feltétele).

Most 22 millió Ft.

10millió volt a kölcsön ill. annak megfelelő CHF

(2007-ben jegyezték be 22M forintra? Az a végrehajtásban most kb. 100M is lehet akár...)

Köszönöm drbjozsef!

Igen ott van a jelzálog most is az ingatlanon, ráadásul nem is kis összeg, nem "filléres".
22m Ft-ban, a ház azért többet ér.
Az ingatlanfedezet akkor meg 2007-ben 2x volt nagyobb a felvett hitelnél, most kb 25-27m-ért siman el lehetne adni mert nagyon jó helyen van jó adottságokkal akár társasházzá alakítható.
Természetesen az új vevőjelölt tud mindent, utánajárok, hogy érdemes e fedezetelvonás miatt pert indítani.

Ha a jelzálog mellé nem volt bejegyezve elidegenítési és terhelési tilalom, akkor nem lehetetlen, hogy ez így történt, de valóban meglehetősen furcsa, tekintve, hogy azt a bankok szinte mindig bejegyeztetik a jelzálog mellé.

Esetleg akkor nem, ha valami kisebb hitelről van szó, ahol az ingatlanfedezet többszöröse a hitelnek, felújítási, vagy szabad felhasználású.

Feltételezem, a jelzálog most is ott van az ingatlanon.

Az pedig, hogy az ajándékozáskor is volt már az ingatlanon végrehajtás, az végképp fura. Akárhogy is történt, igen valószínű, hogy ha valaki megtámadja, akkor az egyenesági rokonnak való ingyenes juttatást akár fedezetelvonó ügyletnek is nyilváníthatja a bíróság. Ez esetben minden utána következő szerződés is semmis lesz.

Ha ez eddig simán lement (vagyis az ajándékozást is, az öröklést is bejegyezte a földhivatal), akkor szerintem köthetsz szerződést a kiskorú nevében, csak legyen a szerződésben, hogy nem tehermentes az ingatlan, hanem jelzáloggal terhelt, annak tudatában és azzal terhelten vásárolja meg a vevő az ingatlant.

Az a baj, hogy ha a tartozás nem lett fizetve, és ez magasabb késedelmi kamattal kötött szerződés volt (hitelkártyánál akár 40%, de szabad felhasználásnál is lehet 25-30%), akkor évek alatt a tartozás duplázódhat, triplázódhat a végrehajtási eljárás során. Amit már nem biztos, hogy fedez a jelzálog - vagyis ha nem derítik ki előre, jelentős rejtett kockázatot jelenthet a vevőnek.

Kedves Fórumozók!

Adott egy ingatlan, melyre 2007-ben jelzálogjog került bejegyzésre. Az ingatlant a tulajdonos 2016-ban a saját anyjának ajándékozta, aki végrendeletben a fia (tehát az eredeti tulaj) 5 gyerekére hagyta halálakor az ingatlant, de haszonélvezet került bejegyzésre a fia nevére, amikor az ajándékozási szerződést kötötték. (Azt nem értem hogy ebbe a bank hogy egyezett bele, hiszen az ajándékozás idején már végrehajtás volt folyamatban az ingatlanon).
Én mint kiskorú tulajdonos törv. kepviselője, ha a 3 másik tulaj nem él az elővéteki joggal, akkor eladhatom a 2/5-öd tulajdont (lenne rá vevő akinek fontos lenne a hely miatt)?

Köszönöm

A kutyának sem fog kelleni így az az ingatlan.

sityu1

HA jól sejtem akkor csak a te 1/4 részed kerül árverésre.

Így a legésszerűbb, ha az árverésen
a tesód veszi meg potom pénzért a részed...

Vagy az akié a másik 1/2 rész (gondolom a fateré).

Ekkor nem kerül idegen tulajdonos közétek.

Bár kétlem, hogy bárki is megvenne csak 1/4 részt.
Pláne olyat, ami ráadásul haszonélvezettel terhelt.

Ha a haszonévező nem adósa a követelésnek, akkor csak a haszonélvezetével terhelten árverezhetik az ingatlant.

1/4 részben őrőkőltem egy lakást amiben édesapám lakik őzvegyi és haszonélvezeti joggal sajnos élethelyzetem ugy alakult,hogy a végreajtó árverezni akarja részemet édesapám 87 éves attól fél,hogy kirakják a lakásábol amiben 60 éve lakik kérdésem kirakhatják e őt és mik a tendők egyeltalán mi a rendje ennek az egésznek a másik 1/4 rész a nővérem tulajdona ők nem adósók előre is kőszőnőm a válaszukat
v

„néhány egyszerű, jól érthető, egyértelmű válasszal”
Kezdjük talán egyszerű, jól érthető és rövid kérdésekkel...

tisztelt fórumozók,

sürgős kérdéseim lennének és abból is elég sok. talán tudna nekem valaki mégis segíteni önök közül néhány egyszerű, jól érthető, egyértelmű válasszal az alábbi témakörben való tisztábban látásom érdekében. a kérdések elég speciálisak és szerintem csak utólagosan lettem szembesítve velük, mindenféle határidő, vagy egyéb lehetőség biztosítása nélkül.

a helyzetem a következő, haszonélvezője vagyok egy teleknek, amelyet eddig egy cég birtokolt, de a cég tulajdonai, így a telkei is imént a végelszámoló által árverésre lettek bocsátva. ebből nekem, mint haszonélveztőnek azonnal néhány további problémám is adódhat még. ez ellen szeretnék amennyiben lehet haladéktalanul fellépni, de további információkra lenne ebben a témakörben szükségem, hogy el is tudjak majd járni.

a kérdéseim:

árverésre bocsátható e egy olyan telekingatlan, amely eredetileg egy végfelszámolásra kerülő cég tulajdonát képezte, de magánszemély a haszonélvezője és a felszámolás okai perköltségekre vezethetőek vissza. a cég adóssága abból keletkezett, hogy a cég egyik kötelezettje nem volt hajlandó kifizetni a szerződésben vállalt nagyobb összegű kötelezettségeit, amit a követelő cég végül beperelt, de a kúriáig bezárólag magyarországon végig elveszítette az ügyet. mindig ő, a jogos követelő volt a felperes, aki eredetileg költségfeljegyzési jogban részesült, továbbá az ellenérdekelt fél jogi költségeiből fakadtak azok a kötelezettségek, amelynek alapján a követelő - pervesztes fél a II. fokú ítélet következtében és az új jogszabályok alapján egy végrehajtást is mellőzve rögtön felszámolhatóvá vált. ezzel az igényével az alperes azonnal élt is. a per ugyanakkor bár módosulva, de még mindig nincs lezárva, mert pillanatnyilag is nemzetközi bíróságok tárgyalják az unióban, amelyet az eredeti felperes-követelő indított.

egyáltalán végrehajtható e árverezés, egy haszonélvezettel terhelt ingatlanon? érvényesíthető e a cégfelszámolást követő végrehajtás egy ilyen ingatlanon, különösen a haszonélvező előzetes tájékoztatása nélkül? (hiszen a haszonélvezettel terhelt ingatlan beleegyezése is szükséges a más úton történő megterheléséhez az ingatlannak) nem kellett volna a végrehajtó által a haszonélvezőnek előbb felajánlani az elővásárlási jogot, de legalább külön értesíteni őt az árverés kitűzéséről, vagy valamilyen határidőket felé is betartania a végrehajtónak?

megtámadható e bírósági úton a haszonélvező által az ingatlan árverésre történő kiírása (mint eljárási folyamat), vagy esetleg a már megkötésre került vételi szerződés (amely egy eredményes ingatlanárverést követően lett az új tulajdonossal megkötve), mivel a folyamat, a végrehajtó részéről végül a fenti mulasztások elkövetése mellett történt meg? az esetlegesen fennálló elővásárlási jogom bejelentésének időpontjára szerintem csak most került legkorábban sor, hiszen a követelés csak az árverés miatt merült bennem is fel. a korábbi tulajdonossal szemben nekem nem voltak kifogásaim, nekem a felszámolásra kerülő céggel szemben eddig nem voltak olyan követeléseim, amelyek részemről már korábban is esedékessé válhattak volna. nekem nem a felszámolást elszenvedő céggel van bajom. nem mellesleg a telektulajdonosa is csak most egyéb más forrásból tudta meg, hogy az ingatlana árverésre kerül. őt sem a felszámolóbiztos tájékoztatta, hanem felkereste valaki, hogy megvásárolná a haszonélvezetet is.

egy a haszonélvező előzetes tudta és tájékoztatása nélkül árverésre bocsátott ingatlan tekinthető e egyáltalán jogilag legitim aktusnak, avagy sem? aminek következtében az ilyen módon megkötött szerződések is netán automatikusan semmisnek bizonyulnak, de legalább a haszonélvező részéről bíróság előtt megtámadhatóak az ilyenek.

mennyi az, az összeg amelyet egy ilyen esetben a haszonélvező által a haszonélvezeti jogáról történő lemondásáért általa kérni lehet? van e erre valami számítási formula, maximalizálás, vagy egyéb más kötelező érvényű rendelkezés, de olyan, amely az ingatlan évek során bekövetkezett értéknövekedését is esetlegesen számításba veszi? illetve a közismert számítási formulától (érték/20x8 (korom után)= haszonélvezet értéke), eltérhet e egyoldalúan a haszonélvező a haszonélvezeti ellenértékének megállapítása esetén?

minek alapján lehet egy árverésre bocsátott telekingatlan értékváltozását, illetve ennek következtében előállt haszonélvezeti érték megváltozását (növekedését) egyáltalán megállapítani? az árverési érték, nem egyenlő a forgalmi értékkel és következésképpen így a haszonélvezet értéke sem annyi, amennyi az árverés alapján abból kiszámítható lenne. ez esetben ugye nincsen az ingatlan értékére vonatkozóan egy olyan vételi ár, amelyből ez a haszonélvezeti ellenérték is kiszámítható lenne

amennyiben az árverezett ingatlant egy másik tulajdonos szerzi meg és a tulajdonos, illetve haszonélvező között például súlyos, következményekkel terhes birtokviták - egyéb ellentétek alakulnak ki, amelyek során a feleknek káruk származik, akkor ezekért a károkért ki felel a felekkel szemben? hiszen az új tulajdonossal a haszonélvező érdekei lehetnek merőben ellenkezőek, amelyekből természetes, hogy konfliktusok és további károk alakulhatnak ki. megakadályozhat e egy haszonélvező egy árverést bármilyen jogi eszközzel, amennyiben az ingatlan megszerzője nem akarja tőle a haszonélvezetet megváltani és ennek elkerülése érdekében ő fel szeretne lépni, el szeretne ellene járni?

amennyiben az eredeti tulajdonos, a NAV -val szemben még az ingatlan megszerzésének idején magára vállalta, hogy lakóingatlant épít a telektulajdonra, de ez a szándéka végül meghiúsult, vagy egyéb okoknál fogva a részéről mégis elmaradt, kötelezhető e helyette ilyenre a haszonélvező is, avagy sem? mármint, hogy házat építsen a telekre. származhat e ebből a haszonélvezőnek bármilyen kára?

gyors válaszaikat megköszönöm! noway

Az özvegyi jog.

Köszönöm a választ! Azt lehet esetleg tudni, hogy mely esetek tartoznak bele az említett törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlannyilvántartásba bejegyezve kategóriába?

Annyit mindenképpen meg lehet tudni a tulajdoni lapról, hogy az elmúlt években megszerezte-e bárki örökléssel az ingatlant. Ha igen, akkor felmerülhet az özvegyi jog esetleg, ha nem, akkor nem. Egyébként azért a házastárs általában előkerül a hagyatéki eljárásban, tehát emberi számítás szerint azért valószínű, hogy ha fennáll az özvegyi jog, az látszik a tulajdoni lapon.

Tisztelt Hozzáértők!

Bírósági árverés előtt ki lehet deríteni, hogy a VHT 137. § (1)/(d) (a törvényen alapuló haszonélvezeti jog akkor is, ha nincs az ingatlannyilvántartásba bejegyezve) terheli-e az ingatlant? Ha igen, akkor hogyan? Ez csak az özvegyi jog lehet, vagy más ilyen is létezik?

A választ előre is köszönöm!

Köszönöm a tanácsokat!

Kedves BéJé!

Ez egy ajánlat. Ajánlatot tenni mindenkinek joga van. Az ajánlati kötöttség időtartamát meghatározni is.
Azt már Önöknek kell mérlegelniük - ahogyan gerbera írta - hogy élni akarnak-e az ajánlattal vagy nem. Ha igen, akkor nyilván tájékoztatniuk kell az ajánlattévőt arról, hogy a haszonélvező pillanatnyilag akadályoztatva van, és kérni, hogy hosszabb időt hagyjon az elfogadásra.

„A ... szám alatti ingatlant terhelő adósságot a végrehajtótól az árverési kiírás szerint megvásároljuk és kifizetésre kerül.”

Ez mekkora marhaság. Az árverési vevő nem az adósságot vásárolja meg, és nem a tartozás összegét fizeti ki, hanem a vagyontárgyat vásárolja meg, és az árverési vételárat fizeti ki.

Megjegyzem, ha az ingatlan beköltözhetően kerül árverésre, akkor az azt jelenti, hogy úgy rendelték el a végrehajtást, hogy a haszonélvező eleve a haszonélvezeti jogával felel az adós tartozásáért. Ebben az esetben a felajánlott lelépési díj talált pénz, amit érdemes elfogadni. Lakottan történő árverés esetén mérlegelni kell, figyelembe véve azt is, hogy a haszonélvező akár hamarosan meg is halhat.

Az összeget, és a határidőt.

Melyik feltételt kérdezed?

Arra az esetre, hogy szabhat-e egy ingatlan iroda ilyen feltételeket. Köteles-e a haszonélvező reagálni? Mik a haszonélvező jogai, ebben az esetben?

Milyen esetre?