végrehajtási kifogás

Nerrex

A kérdések rosszak. Kérlek itt a fórumon írtakat tanulmányozd át és megtalálod a választ.

A kérdésedre:

„a bíróságnak elegendő indok lenne arra, hogy az eljárást felfüggessze, mivel tisztázatlan a követelés jogalapja?

”

Az általad leírtak alapján bíróságnak még nincs köze az ügyedhez, így nem tudja felfüggeszteni. a követelés jogalapja pedig amit a követeléskezelő állít.

Kedves fórumozók!
A minap vettem át egy végrehajtási értesítőt, melyben az egyik követeléskezelő hitelkártya tartozás miatt követel tőlem nagyobb összeget. Ez ellen kifogással fogok élni, csak kérdezem, hogy amennyiben indokként felhozom, hogy 1, sohasem volt hitelkártyám 2, a követeléskezelő hivatalosan soha nem értesített 3; két éve elköltöztem, akkor a bíróságnak elegendő indok lenne arra, hogy az eljárást felfüggessze, mivel tisztázatlan a követelés jogalapja? Nem ismerem ki magam ezen eljárásokban így nem tudom, hogy a bíróság ez alapján nem utasítja-e el a kifogást. Segítségeteket előre is köszönöm.

köszönöm

A 204/B-H. §§ speciálisan, zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésére vonatkoznak. A 204/H. § (1) bekezdésben van egy közbevetés, ami miatt úgy tűnik, hogy a (2) szerinti szabály bármilyen korábbi végrehajtási cselekmény ellen megnyitja a jogorvoslati lehetőséget. De ez csak látszólag van így.
(2) Az árverési jegyzőkönyv kézhezvételét követő 15 napon belül előterjesztett végrehajtási kifogásban az árverést megelőző jogszabálysértő végrehajtói intézkedések megsemmisítése is kérhető.
Ha ez így igaz volna, akkor ezzel akár munkabér letiltást, vagy több ingatlan esetében a korábban sikerrel megtartott árverést is meg lehetne támadni, és a bíróság azt is megsemmisítheti. Nem nehéz belátni, hogy ez elvi képtelenség, tehát ez nem lehet jogalkotói szándék. Márpedig ha nem ez a jogalkotó szándéka, akkor a a 204/H. § (2) is kizárólag a zálogtárgy egyszerűsített végrehajtási értékesítésére irányuló eljárás végrehajtási cselekményeire vonatkozik, ami visszamenőleg alig több, mint 1 vagy 2 intézkedés.

Az itt felhozott konkrét esetben a haszonélvezőnek valóban az árverési hirdetményt kellett volna megtámadnia, az árverési jegyzőkönyv megtámadása már eső után köpönyeg. Magyarán: a kifogás elkésett. A végső szót azonban a bíróság mondja ki.

Egyszerűbben: elkésett-e a kifogás?

Sziasztok!

Az árverési hirdetményben az szerepelt, h a vevő tehermentes ingatlant szerez, az árverési jegyzőkönyvet azonban megtámadta a haszonélvező. (Nem felel a tartozásért, a végrehajtó benézte.)

A hirdetményt kézbesítették a hazonélvezőnek is, aki nem támadta azt meg.

A jegyzőkönyvben nyilván a hirdetmény szerint tehermentesként szerepel az ingatlan. A jkv kézhezvétele után a haszonélvező, mint egyéb érdekelt vh kifogást nyújtott be, kéri az árverés megsemmisítését.

A vht 217. § (2) szerint a sérelmezett intézkedést követő 15 napon belül terjeszthette volna elő a kifogást. A sérelmezett intézkedés szvsz a hirdetmény volt.

Azonban a vht 204/H.§ (2)-re sikerrel hivatkohat-e az egyéb érdekelt?

" Az árverési jegyzőkönyv kézhezvételét követő 15 napon belül előterjesztett végrehajtási kifogásban az árverést megelőző jogszabálysértő végrehajtói intézkedések megsemmisítése is kérhető; ilyen intézkedés megsemmisítése esetén a bíróság az árverést is megsemmisítheti"

Köszi

Grave7 Nagyon köszönöm az érdemi válaszod!

@Zsurlo: A végrehajtónak kötelessége az adós minden vagyontárgyát lefoglalni (kivéve ha csak dologi adós).
A lefoglalás nem jelenti az, hogy rögtön költöznöd kell. Alsó hangon is több hónap mire erre sor kerülhet, de egy sikeres árverés is kell hozzá - az pedig nem egyik napról a másikra történik, főleg ha most még csak a foglalás volt.

Két lehetőségetek van:

• kifizetni a tartozást, ekkor törli a végrehajtási jogot a végehajtó;
• az örökölt 1/4 ingatlan többi tulajdonosával együtt írásban kérni a végrehajtót, hogy minél előbb árverezze ezt az ingatlant (és persze nem elhúzni az eljárást alaptalan kifogásokkal).

Figyelmeztetlek, ha a tartozás ezen ingatlan vételárából nem térül meg, a másik ingatlanodat is árverezni fogja majd a végrehajtó.

Az az ingatlan amin van a jelzálog többet ér mint ami a hitel tartozás! Miért akarnak két családot is utcára rakni ha a hitel csak az egyik ingatlanra szól!?

Ettől a férjeddel közös ingatlanod nem feltétlenül került közvetlen veszélybe, hacsak a bankotok nem kezd el pánikszerűen hisztizni.

A hiteltartozások fedezetére legtöbb esetben nem elég az ingatlan, plusz még ott van a végrehajtási költség is.

Üdvözletem! Kérdésem a következő lenne! Öröklés útján enyém anyukám ingatlanának az 1/4 része amit sajnos most lefoglalt már a végrehajtó!Sajnos a felvett hitelben én is szerepelek mint adós hiszen tulajdonos vagyok. Időközben lett saját otthonom és most a végrehajtó a férjemmel közős otthonunk felére is ami az én nevemen van rátette a lefoglalást.Miért nem elég nekik csak az az ingatlan amire alapból a jelzálog hitel felvett véve!Jogosan akarja elvenni a másik ingatlant is aminek semmi köze a felvett hitelhez?Kérem adjon nekem érdemi tanácsot mielőtt utcára kerülök! Köszönöm előre is.

A törvény nem zárja ki, de a logika igen. Ahogy mondtad: miféle viszontkeresetet lehetne előterjeszteni?

Végrehajtás megszüntetése iránti perben miféle viszontigényed van? Ha azt akarod, hogy ne szüntessék meg vagy korlátozzák a végrehajtást, ahhoz nem kell viszontkereset. Ha pedig még annál is többet akarsz, mint amit elrendeltek... Igazából nem is értem, miért nem zárja ki a törvény a viszontkereset lehetőségét, mint a többiben.

Üdv:most induló végrehajtási perben viszontkeresetet inditok,de nem tudom mennyi az illeték valaki meg tudná nekem mondani.

@Kovács_Béla_Sándor: Bocsáss meg, igazad van, átsiklottam ezen - talán a "Törvényhatóság" megnevezés blokkolta a szemem :)

„a nagybetűs végzés”
Ítélet lesz az.

@Bilge: Több, egymásnak ellenmondó dolgot írsz és keversz.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 162. § (is) szól a közös tulajdoni árverés útján történő megszüntetéséről, ennek (3) bek. a) pontja:
„(3) A végrehajtást elrendelő bíróság állapítja meg

1. az ingatlan becsértékét, és azt a 140. § (8) bekezdésének alkalmazásával az első árverési hirdetmény elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásában történő közzétételéig bármelyik tulajdonostárs kérelmére módosíthatja,”

Tehát a bíróság határozza meg, hogy mekkora a becsérték (a minimális értékesítési ár). Ha ez eltér a szakértői értéktől, az nem a végrehajtó hibája.
A végrehajtó azt a minimális vételárat fogja feltüntetni az árverési hirdetményben, ami a jogerős bírósági végzésben szerepel (és a licitálók rögtön ezt az ajánlatot is megtehetik, mint kiindulási alap). Az számít, hogy a bíróság végzésének rendelkező részében (a nagybetűs végzés és indokolás szövegek között) mi szerepel.

„Azonnali beköltözésre nem utasította az alperest a Törvényhatóság sem, 60 napot adva a sikeres árveréstől.”
„Meghatározott egy legkisebb összeget, de ez nem lehet értelmesen az egyetlen összeg, hanem a licitek alsó határa. A probléma nem ez, hanem, hogy a munkatárs azonnali beköltözhetőségnek vette, alap nélkül, hiszen nem így rendelkezett a II. fok.”
Ha nem ez a probléma, akkor első hozzászólásodban mért írsz erről egy bekezdésnyi szöveget?

Mellesleg mi ez a kavarás az azonnal beköltözhetőségről, aminek semmi köze a végrehajtási eljárás szabályaihoz? Meg 60 napot ad a beköltözésre árverés után? Nem inkább kiköltözés? Miként vett bármit is azonnal beköltözhetőségnek a "munkatárs", ha még intézkedést sem tett a végrehajtó?

.
Egyébként kifogást még meg nem tett intézkedés ellen nem lehet tenni - ha intézkedés elmulasztása miatt nyújtasz be kifogást, az persze más (de jövőben bekövetkező dolgot abban sem lehet kifogásolni).
Ráadás: A kifogásra nem a végrehajtó, hanem a bíróság fog "válaszolni" (elbírálja a kifogást).

.
Ha ennyire összeszedetten kommunikáltál a végrehajtóval is, simán lehetséges, hogy mindent jól csinált és mondott, te meg amit lehet, félreértettél. A kifogás 15.000 Forintos illetékét ugye megfizetted?

Konstruktív javaslat: a jövőben írásos választ kérj a végrehajtótól kérdéseidre és azt egy az egyben add oda annak akitől értelmezést kérsz.

Igen, de, mint írtam nem az egészet változtatta meg, hanem bizonyos részeket, a többit hatályban hagyta. Meghatározott egy legkisebb összeget, de ez nem lehet értelmesen az egyetlen összeg, hanem a licitek alsó határa. A probléma nem ez, hanem, hogy a munkatárs azonnali beköltözhetőségnek vette, alap nélkül, hiszen nem így rendelkezett a II. fok. De ezt már hivatalos helyen megérdeklődtük, bírósági napon.
A kérdés arra irányul, hogy mennyi idő reális a válaszhoz a végrehajtó részéről?

Tisztelettel.

„ hanem a II. fok által meghatározott legkisebb értéken akarta kiírni.”
Az a jogerős, nem?

Tisztelt Ügyvéd Urak és Hölgyek!

Az lenne a kérdésem, hogy a benyújtott végrehajtási kifogás után mennyi időt várjunk a válaszra?

A végrehajtási kifogás tárgya a végrehajtó (illetve pontosabban: az ő "segédje") azon - tervezett - intézkedése, hogy az általunk kért árverést (egy ingatlanra, vagyonközösség bírósági megszüntetése során) nem az I. fokú Bíróság által meghatározott forgalmi értéken, hanem a II. fok által meghatározott legkisebb értéken akarta kiírni. Az ingatlan forgalmi értékét hivatalos ingatlan szakértő határozta meg az eljárás során, amit egyik fél sem kifogásolt végig.
Az intézkedés még nem történt meg, ezért magát a végrehajtót kerestük meg írásban ezzel. Február 4-én átvették az iratot. Azonnali beköltözésre nem utasította az alperest a Törvényhatóság sem, 60 napot adva a sikeres árveréstől. Továbbá az I. fok ítéletének meg nem változtatott részeit hatályban hagyta, így a forgalmi értékét is az ingatlannak.

Tisztelettel várom válaszukat.

A lényeg elhangzott!

„mért nem kaptam semmilyen értesítést ezzel kapcsolatban?” - Nekünk ezt miért kellene tudnunk?

„Mért pont most?” - Detto. Itt esetleg érdemes lehet megvizsgálni, nem évült-e el a követelés.

„nem aprópénzről van szó” - Talán éppen ezért. Nem akarnak róla lemondani.

Elnézést,valóban nem jó kérdéskörbe írtam, de...
Eltelt 6 év, eddig mért nem kaptam semmilyen értesítést ezzel kapcsolatban? Mért pont most? Ráadásul nem aprópénzről van szó....

A problémád nem a végrehajtási kifogás kérdéskörébe tartozik, de egyelőre még csak nem is végrehajtási kérdés.

Érdemben pedig:
És hogy miért tartozol? Hát azért, mert a fedezeti ingatlant elárverezték ugyan, de ettől még nem, illetve csak részben térült meg a követelés. A kérdésed eleve nem jó, mert naivan azt feltételezed, hogy a sikeres árveréssel a követelés is megszűnt. Ennyi erővel akár egy vázát is elárverezhetnének 300 forintért, és utána az adós és társai már nem is tartoznak? Ejnyemá...)