A részletfizetést az adós úgy köteles teljesíteni, ahogy azt a végrehajtó megállapította. Ha nem állapította meg, hanem csak magát a szünetelést, akkor az az irányadó, ahogy azt a végrehajtást kérő előírta, + a Vht. 34. § (5) rendelkezése, tehát - ahogy KBS is írja - köteles a vh-kérő ilyenkor "tejelni" a végrehajtónak.
A Vht. 40. § szerinti bejelentés teljesítése értelmezési kérdés. Ha a végrehajtást kérő a bejelentési kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy nem minden egyes teljesítést követően, haladéktalanul, hanem utólag, egyben, de részteljesítések dátumának és összegének megjelölésével, és természetesen, mielőtt az adósnak többletköltsége vagy kára keletkezett volna, akkor ez a kötelezettség haladéktalanul teljesítettnek tekintendő. Ha ez így bonyolult, akkor kifejtem újra.
A lényeg, hogy ha a beszedett összegből a vh-kérő a végrehajtási költségeket is kielégíti, a végrehajtónak befizetett összeget vh-költség előlegezésének kell tekinteni, amire a 34. § azt mondja, hogy végső soron az adósnak kell viselnie. Tehát: ha a vh-kérő vh-költséget fizet, akár a törvény erejénél fogva, akár a bíróság kötelezi rá, akár önként teszi, ő azt nem viseli, hanem csak előlegezi, vagyis azt az adóson még be kell hajtani.