Hogyan hivatkozható az elévülés?


drbjozsef # 2019.10.28. 14:52

papus,

Hogy egy követelés elévült, nemigen tudhatod meg (hacsak a jogosult ezt neked írásba nem adja magától. Nem szokták).

Ha szreinted elévült, akkor a fizetési meghagyásnak időben ellent kell mondani, vagy a bírórság előtt arra hivatkozni kell, és ezen esetekben az elévülés megszakadását a jogosultnak kell bizonyítania. Amíg ilyenek nincsnek, addig nem tehetsz semmit, nem is számít, hogy elévült-e a követelés vagy sem.

Az, hogy az 5 év eltelt, közel sem jelenti azt, hogy elévült a követelés. Az meg is szakadhatott úgy, hogy nem tudsz róla (ez elég gyakori, pl. ha a banknak valaki nem jelenti be az új lakcímét), de akár nyugodhatott is, és akkor meghosszabbodik.

Kovács_Béla_Sándor # 2019.10.28. 06:46

Embereld meg magad, és írj egy korrekt tényállást.

papus # 2019.10.27. 23:24

Ha a hitelező Bankom, két engedményesre engedményezte (az egyik cég a másik magánszemély) a hitelemet.
A cégesnél már beállt az elévülés, de közben eladta egy magánszemélynek is, a hitel felmondásának elévülési ideje előtt (4 év 10 hónap)
A cégesnél már letelt az 5 év, ott csend van.

Akkor most elévült, vagy sem.

Köszi a válaszokat.

drbjozsef # 2019.09.05. 14:55

Mamóci,

A vonal alatti részre gondolsz? Azzal ne foglalkozzál. Az saját magamra vonatkozik, ún. "aláírás".

A vonal felettit érted?

Kovács_Béla_Sándor # 2019.09.05. 14:11

Akkor az ellentmondást is másra kellene bízni. Ha elrontod, nincs javítás.

Mamóci # 2019.09.05. 13:48

Köszönöm a választ!

Viszont nem értelmezhető számomra ez a József hozzászólás!!!

drbjozsef # 2019.09.05. 13:04

Mamóci,

Egyáltalán nem kell paragrafusokkal tűzdelni.
Ha ez fizetési meghagyás ellentmondás, akkor elég egy egyszerű, egyértelmű magyar mondat.

"A fizetési meghagyásnak ellentmondok, a követelés elévült."

Egyébként, ha ragaszkodsz hozzá vagy jobban tetszik :

2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről
...
143.§(2) Az előfizetői szerződésekből eredő polgári jogi igények egy év alatt évülnek el, amelyet az (1) bekezdés szerinti esetekben a késedelem, illetve a hibás teljesítés bekövetkezésétől kell számítani.

Mamóci # 2019.09.05. 12:57

Tudnátok abban segíteni, hogy a telefonszámla fizetésének elévülésre való hivatkozásánál milyen törvénycikkre tudunk utalni?
Elóre is köszönöm!

Vh-ügyes # 2016.03.15. 18:42

nem okozol csalódást... értékelhetőt még egyszer sem sikerült hozzászólnod

Immaculata # 2016.03.15. 18:33

Nee, mert képes mégegyszer feltenni.

Vh-ügyes # 2016.03.15. 10:32

én meg ezt üzenem Amálkának:

1.) A követelés, azt kiváltó cselekmények nélkül, objektív körülmény (késedelembe esés) hatására kezdődik meg és szintén objektív körülmény (időmúlás) hatására teljesül be.
2.) A követelés csak egyszer tud elévülni, amennyiben ez már egyszer bekövetkezett, úgy befejezett dologként kell tekinteni rá, újból elévülni tehát már nem tud.

A Ptk. kifejezetten taglalja, hogy az elévült követelésre önként történt teljesítés, nem követelhető vissza!

olyasmi ez mint a fogócskában... ha kilátom: "nem ér a nevem!" akkor nem ér... (de addig igen...)

gerbera317 # 2016.03.14. 22:38

Amálkának azt üzeni a Ptk., hogy az elismerő nyilatkozattal megszakadt az elévülés.

gerbera317 # 2016.03.14. 22:35

Ügyes, ezt nem vitatom. De ettől a matek és logika még nem lettek egymás szinonimái. A logika a gondolkodás formáit és módszereit rendszerező filozófiai tudomány, míg a matek (magyarul számtan) a mennyiségek összefüggéseit a logika módszereivel feltáró tudomány. Nem vitás, hogy melyik áll a másik felett, mint ahogy az sem, lehetnek-e egymás szinonimái. Hát nem lehetnek.
És ez mind off volt.

Vh-ügyes # 2016.03.14. 21:45

gerbera

A matek a logikus okfejtés manifesztációja...

(nem azért kell, hogy tudjam, jól adott-e vissza a közértpénztáros)

Dr.Attika # 2016.03.14. 21:25

Jó az ellenség hivatkozás. 1944-ben a német hadsereg kiépített egy teljes védelmi rendszert Franciaország atlanti óceáni partszakaszán. Ezzel ráutaló magatartással tudtára adta a Szövetséges haderőnek, hogy nem kívánják, hogy partra szálljanak. Ennek ellenére a Szövetségesek 1944. június 06-án mégis partra szálltak és a német hadsereget Berlinig üldözték majd fegyver letételre kényszerítették. Felmerülhet a kérdés, hogy ezt jogszerűen tették-e.

Nos a magyar polgári jog úgy van ezzel az elévüléssel, hogy ha az bizonyíthatóan bekövetkezett,a kötelezett erre hivatkozik, akkor a követelés bírói úton nem érvényesíthető. Ami megtörtént az megtörtént. Ha a követelést később mégis elismeri a kötelezett, akkor vélhetően a perben sem fog elévülési kifogást előterjeszteni. Ha még is, akkor sem fogja kötelezni a bíróság.

Kovács_Béla_Sándor # 2016.03.14. 20:46

"Ellenség..." Jaj...

gerbera317 # 2016.03.14. 19:57

Hogy jön ide a matek? A logika nem matematikai tudomány. Tudom, hogy némely helyeken a matek tanszék szervezésében oktatják, de jobb helyeken a filozófia tanszék szervezi.

Vh-ügyes # 2016.03.14. 15:22

"gáz lenne, ha a bíróság tőled tudná meg"
oh, dehogy... nem gáz tőlem tanulni... :)

A gond az, hogy a jog ugyan megkívánná a logikus okfejtésre való képességet, azonban matekot nem tanítottak nektek az egyetemen...

"Miután persze alperesként már többször is mondtál így ellent fmh-nak"
Persze! (és nevetek közben...)

gerbera317 # 2016.03.14. 07:53

Szóra sem érdemes. Igazából csak oda akartam kilyukadni, hogy gáz lenne, ha a bíróság tőled tudná meg, hogy elévülésre tulajdonképpen nem is lehet hivatkozni a fizetési meghagyásnak való ellentmondással. (Miután persze alperesként már többször is mondtál így ellent fmh-nak).)

Vh-ügyes # 2016.03.13. 15:02

Értettem, most már tudom hol a helyem... :)
Bocs, hogy ennyi butasággal fárasztottalak!

gerbera317 # 2016.03.13. 13:08

De az, hogy bírósági úton érvényesíthető, ott van kimondatlanul, ez pedig bármilyen jogcímen megtámadható. A kérdéseid kezdenek BataG kérdéseire hasonlítani. Én nem javasolnám azt az irányvonalat. Aki zugírászatból akar megélni, lehetőleg zugolyában folytassa a tevékenységét, és inkább csak alkalmazza a jogot, de ne akarja újraírni.

Vh-ügyes # 2016.03.13. 06:34

ebben Dr.Attikával értek egyet, ugyanis a főszabály az, hogy "nem vehető" tehát kötelezően figyelmen kívül hagyandó...
így még kimondatlanul/véletlenül sem lehet tartalmi elem

Dr.Attika # 2016.03.12. 22:21

Ez nem így van. Az elévült követelést akkor nem lehet bírósági úton érvényesíteni, ha arra a kötelezett hivatkozik és kéri, hogy emiatt a bíróság a keresetet utasítsa el.
Ha ezt nem kéri, akkor a bíróság marasztalni fogja.

gerbera317 # 2016.03.12. 22:09

Miért ne lenne jelen az fmh-ban? A Ptk. szerint elévült követelést már nem lehet bírósági úton érvényesíteni. Nem nehéz ez alapján kikövetkeztetni, mi lehet a főszabály: egy követelést általában bírósági úton lehet érvényesíteni (kivéve, ha pl. már elévült). A fizetési meghagyásban közölt követelés kimondatlanul is tartalmazza, a jogosult kimondatlanul is állítja, hogy a követelés fennáll, és bírósági úton érvényesíthető (tehát nem évült el). Na, hát ezt az állítást támadhatja meg ellentmondással az, aki úgy érzi, hogy hogy a követelés már elévült.

Visszatérve arra, hogy az értelmező szótár használatának mennyire nincs helye a jogban: Nézd meg, mint mond a szótár az "elsőbbség" szóról. Aztán nézd meg a KRESZt, hogyan definiálja az "elsőbbség" fogalmát. Köszönőviszonyban sincsenek egymással.

Vh-ügyes # 2016.03.11. 15:06

köszönöm

arra nem tértél ki, hogy jól gondolom-e: az elévülés olyan tényalapból táplálkozik, amely nincs jelen az fmh-ban...