nemjogerős részletfizetés hatása

Egyszer én is megnyomtam, és minden maradt a régiben. Ennyi.

Sőt, ... eredményről tájékoztatnak ?

„Csendben történik, vagy marad.”
Ez mit jelent, vagy mire utal ???
Mi?

Ki vizsgálja ki ?
Ki kezdeményezte a vizsgálatot ?
Nyilvánosságra jut az eredmény ?
Segítséget nyújthatok hozzá ?
Pontosan mit vizsgálnak ?????

No para, csak egy lehetőség akár neked, vagy bárki másnak. Kivizsgálják, de arról a fórum nem is szerez tudomást. Csendben törlik, vagy marad.

"Jelentem!"
Ezzel mi a baj ?

Előbb nem tudtam befejezni, bocsánat.
Folyt.:
Elképzelhető esetleg, hogy hatásában a végrehajtó által engedett részletfiz.eng. és az elsőfokú bíróság által engedett részlet.fiz.eng lényegileg azonos, de - esetleg - éppen az érvényesíthetőség vonatkozásában tér el annyiban, hogy a nemjogerős bírósági végzés végrehajthatóságára - előzetes végrehajthatóság kimondása hiányában - a fellebbezésnek van halasztó hatálya ? Nem kekeckedésből kérdezem.
További kérdés:
2. Végrehajtó tévedhet-e ilyen dologban, mennyire van irányadó bírósági gyakorlat ? (BH, stb., elérhető írott forrás)
3. Mi van, ha az időközben elrendelt inkasszó részben sikeres, 'megfog' bizonyos összeget ? Várni kell a részletfizu.eng elleni fellebb elbírálásáig, vagy az a szemlélet, hogy amíg a részletfizu.eng. nem jogerős, addig kifizethető az inkasszált összeg ?
Az adott konkrét esetben 1) részletfizu eng krv. érkeztetése a másodfokú bírósághoz, 2) ítéleti teljesítési határidő eredménytelen eltelése, 3) részletfizu.eng. a bíróságtól, 4) végrehajtás elrendelése, 5) fellebb. a részletfizu ellen, 6) inkasszó kivetése az időbeli sorrendiség.
Meglátásaid, stb. köszönöm.

gerbera317:
A válaszaidat nagyon köszönöm, mert adott esetben valóban sokat segít.
Mindemellett - kérlek - engedd meg az alábbiakat. Írpd, hogy:
„Ha a bíróság megállapította a részletfizetést, annak a joghatása - bár a törvény így nem mondja ki, de - azonos a végrehajtó által megállapított részletfizetéssel. Tehát ha abban az áll, hogy az adós hónap 10. napján kezdje meg a részletfizetést, az adós pedig nem teszi, mert - továbbra is fenntartom, hogy rosszhiszeműen - a jogerőre vár, akkor máris felrúgta a részletfizetést, és máris nem illeti meg az azzal járó védelem, ami - ugyebár - az 52. § f) szerinti szünetelés. És a végrehajtó jogszerűen jár el, ha folytatja az adós ellen a végrehajtást.
Van egy kollégám, aki azt a jogszabályi rendelkezést, hogy "a szar barna", nem tudja elfogadni a jogszabályból, csakis a kommentár alapján, ami szerint "a szar valóban barna". Én azért vagyok haragban a kérdéseiddel, mert te is ugyanilyen vagy. Látod, ismered, olvasod a jogszabályt, de kommentár nélkül a legelemibb rendelkezést sem tudod elfogadni úgy, ahogy az le van írva.”
Kérdésem:

1. Ha az elsőfokú bíróság engedélyezi a részletfizetést (új teljesítési határidő(k)), ... de ha utóbb - fellebb folytán - másodfok hatályon kívül helyez, és új eljárásra utasít, akkor ... mi a helyzet ?

Ha jól értem amit írsz, vagy annak alapján elsőfokú (nem jogerős) részletfiz.eng alapján is bejön a képbe a szünetelés (mert olyan hatályú - mint írod - az elsőfokú (nem jogerős) részletfizu.eng. is, mint a végrehajtó által engedett). Jön az értetlen kérdés: mi alapján? Mi alapján végrehajtható a nem jogerős elsőfokú végzés (részletfiz. körében) ? Vagy - mi alapján érvényesül annak ~joghatása ?
Azért kérdeztem, mert ez a konkrét eset. Eredeti taljesítési határidő jan közepe, most meg áprl. közepe.

Az az alap, hogy a tartozást ki kell fizetni. Ha ebből indulsz ki, akkor a szemléleted teljesen meg fog változni. Előfordulhat, hogy emiatt felszámolással zárul a cég sorsa, de a jelenlegi állapot sem tartható tovább.

A csődeljárás kihúzhatja a társaságot a bajból abban az esetben, ha egyezségre törekszik. Csődegyezségben még kedvezményeket is el lehet érni. A végrehajtás a csődeljárás alatt szünetel. A fizetési moratórium 120 nap.

Immaculata:
Ergo, ha nincs csődeljárás-kezdeményezés (ha nincs csőd~bejelentés?), akkor ... nem teljesen hiteles a hivatkozás ?
Nade, ... ha erre felé (csak) tolódik-tolódik a cég ... ezt a tendenciát nem szokás, nem lehet, vagy nem érdemes egyéb úton körvonalazni, igazolni ? Ha (csak?) ennek még az előszelénél jár ? Pl. vh.felfügg kérelemnél ?
(Ez az az eset, amikor a könyvvizsgáló nerm ad véleményt a beszámolóhoz ?)
OK, egyik mód a csődeljárás.
Van más, egy cég számára kedvezőbb (vagy terhes következményeket inkább elkerülő) metódus is erre ?
Bíróság mindezt hogy szemléli, értékeli ? (Bocsánat, tudja ezt (be van ez a gondolkodásmód járatva) a nem cégbíróság (bíróságnál)?
Mennyire rutin ez a szemlélet, amit írsz, ... hogy (akár) akkor csődeljárás a komolyan veendő ? (bíróság vh.felfüggesztési gyakorlatában)

gerbera317:
Kösz, válaszolok később.

„Ha egy végrehajtás alatt álló cég kéri pl. a vh. felfüggesztését, és hivatkozik arra, hogy - különben - ő (szegény) tönkremeny, mert nem lesz mobil pénzeszköze, és - állítja hogy az - a (csúnya) vh. kérő meg rosszhiszemű, mert merő bosszúból tönkre akarja tenni (szegény) adósi céget,
ilyen típusú esetben a ~likviditási nehézségeket mennyire és tipikusan hogyan kell igazolnia az adós cégnek?”

Pont erre találták ki a csődeljárás.

52/A. § (1) A végrehajtó a természetes személy adós kérelmére - az adótartozás és az adók módjára behajtandó köztartozás kivételével - megállapíthatja a pénztartozás részletekben történő teljesítésének feltételeit, ha az adós vagyontárgyainak felkutatása és lefoglalása iránt intézkedett, és az adós a végrehajtandó követelés egy részét már megfizette. A végrehajtó a végrehajtás alá vonható vagyontárggyal nem rendelkező adóst is tájékoztatja a részletfizetés lehetőségéről és feltételeiről.
(3) A végrehajtást kérő a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 15 napon belül írásban értesítheti a végrehajtót arról, hogy nem ért egyet a részletfizetés tartalmával, és a részletfizetés tartalmára, a részlet összegére is javaslatot tehet, valamint további biztosítékot kérhet az adóstól a teljesítésre.
(5) A végrehajtó a végrehajtást kérő (3) bekezdés szerinti nyilatkozata alapján a következők szerint módosítja a részletfizetési feltételeket:
a) a részletfizetés megállapítását visszavonja, ha a végrehajtást kérő nem ért egyet a tartásdíjra, munkabérre vagy vele egy tekintet alá eső követelésre engedélyezett részletfizetéssel, vagy ha a magánszemély végrehajtást kérő úgy nyilatkozik, hogy létfenntartását veszélyezteti a részletfizetés, a gazdálkodó szervezet végrehajtást kérő ellen pedig csőd-, felszámolási vagy végrehajtási eljárás van folyamatban,
b) az a) pont alá nem tartozó esetekben jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet végrehajtást kérő esetében a részletfizetést legfeljebb 1 évre, természetes személy esetében pedig legfeljebb 6 hónapra állapítja meg.
(8) Ha a bíróság a részletfizetés megállapításával kapcsolatban előterjesztett végrehajtási kifogásnak helyt ad, a végrehajtó intézkedését módosíthatja és megállapíthatja a részletfizetés feltételeit vagy azt, hogy a részletfizetés nem áll fenn.

Tehát: Ha az adós letesz valamit az asztalra, és kéri, a végrehajtó (nem a bíróság, hanem a végrehajtó!) részletfizetést engedélyez neki. Tévedés, hogy csak 1 évre illetve 6 hónapra adhatja meg - akármilyen futamidőt engedélyezhet. Ha a végrehajtást kérő ez ellen felszólal, az még mindig nem vh-kifogás, még mindig nincs helye a bíróság elé vitelének, hanem a továbbra is a végrehajtó igazít a részletfizetésen: a részletfizetést visszavonja, vagy ha a vh-kérő konkrét javaslatot tesz, akkor aszerint módosítja, ha csak reklamál, de nem kéri kimondottan a visszavonást, akkor 1 évre illetve 6 hónapra korlátozza a futamidőt.
Ha ez ellen is felszólal akár a vh-kérő, akár az adós, az már kifogásnak tekintendő, és a továbbiakban a bíróság foglalkozik a részletfizetési kérelemmel, vagy úgy, hogy módosítja azt, vagy úgy, hogy megsemmisíti a végrehajtó intézkedését - attól függően, hogy ki szólalt fel ellene, és hogy mennyire méltányolható a kérelem.
Akármelyik is történjen, az 52. § f) szerinti szünetelés akkor kezdődik, amikor a végrehajtó azt megállapította, és addig tart, amíg az intézkedést vissza nem vonja, vagy a bíróság meg nem semmisíti, vagy amíg a szünetelés feltételei egyébként fennállnak. Ha tehát az adós nem kezdi meg a részletfizetést úgy, ahogy a végrehajtó azt az első, illetve a módosított intézkedésében megállapította, akkor az első fizetési határidő teljesítés nélküli elteltével a szünetelés feltételei már nem állnak fenn, tehát a végrehajtás folytatható. Akkor is, ha az adós azért nem fizet, mert a jogorvoslatra vár. Hát nem. Ahhoz, hogy a végrehajtás szüneteljen, ahhoz a jogorvoslatra várva is teljesítenie kell, mégpedig úgy, ahogy azt a végrehajtó - a megtámadott intézkedésében - megállapította. Ha nem történik teljesítés, akkor a végrehajtás folytatható, még ha közben a bíróság elé került a kérdés, akkor is. Ha az adós ezt el akarja kerülni, kérnie kell a bíróságtól a felfüggesztést. Ha a bíróság ebben nem partner, akkor az adós így járt.
Ha a bíróság megállapította a részletfizetést, annak a joghatása - bár a törvény így nem mondja ki, de - azonos a végrehajtó által megállapított részletfizetéssel. Tehát ha abban az áll, hogy az adós hónap 10. napján kezdje meg a részletfizetést, az adós pedig nem teszi, mert - továbbra is fenntartom, hogy rosszhiszeműen - a jogerőre vár, akkor máris felrúgta a részletfizetést, és máris nem illeti meg az azzal járó védelem, ami - ugyebár - az 52. § f) szerinti szünetelés. És a végrehajtó jogszerűen jár el, ha folytatja az adós ellen a végrehajtást.
Van egy kollégám, aki azt a jogszabályi rendelkezést, hogy "a szar barna", nem tudja elfogadni a jogszabályból, csakis a kommentár alapján, ami szerint "a szar valóban barna". Én azért vagyok haragban a kérdéseiddel, mert te is ugyanilyen vagy. Látod, ismered, olvasod a jogszabályt, de kommentár nélkül a legelemibb rendelkezést sem tudod elfogadni úgy, ahogy az le van írva.
Gazdasági válság pedig nincs. Olyan portékát kell árulni, ami kell az embereknek, ha pedig ez megvan, akkor arra kell törekedni, hogy ugyanolyan minőség mellett ne legyen drágább, vagy ugyanolyan ár mellett ne legyen silányabb, mint amit a konkurencia kínál. A körbetartozás pedig nem szinonimája a gazdasági válságnak.

gerbera317:
Kösz a válaszaidat.
Átfogóan nehezen tudom leírni röviden az egész ügyet amiben kérdezek, mert ~ágas-bogas eléggé, és vannak néha némileg kárörvendőnek tűnő válaszok is, úgy hogy ezért inkább részletekben próbálok informálódni.

Ha a nem a felfüggesztést kérő fél kifejezetten kéri, hogy hallgassák meg, vagy adjanak neki határidőt észrevételtételre - azt szokták teljesíteni ? (Van akadálya?, vagy mi az, ami ellenében hat ?)

Ha egy végrehajtás alatt álló cég kéri pl. a vh. felfüggesztését, és hivatkozik arra, hogy - különben - ő (szegény) tönkremeny, mert nem lesz mobil pénzeszköze, és - állítja hogy az - a (csúnya) vh. kérő meg rosszhiszemű, mert merő bosszúból tönkre akarja tenni (szegény) adósi céget,
ilyen típusú esetben a ~likviditási nehézségeket mennyire és tipikusan hogyan kell igazolnia az adós cégnek?
Ha a "gazdasági válságra" hivatkozik, mennyiben kell igazolnia, hogy az valóban sújtotta ?
Vht. ~52.§ f) pontja vonatkozik-e (vagy megalapozza-e a vh.felfüggesztését elégségesen egymagában) a nem jogerős (megfellebbezett, ámde még el nem bírált) részletfizetési engedély ?

Ha valakit be kell idézni, vagy hiánypótlási felhívás van, és a kézbesítési vélelemhez minimum 10 munkanap kell, akkor persze, hogy tolódik. De én még nem láttam személyes meghallgatásra példát. A hiánypótlás viszont mindennapos, mert meghogymá első előterjesztésre elbírálásra alkalmas legyen egy felfüggesztés iránti kérelem.

Ő. Jóbarát.

A 15 napos határidő fix, ... vagy ... ha vizsgálódik a bíróság (pl. hiánypótlás, vagy másik fél meghallgatása) akkor kitolódik ?

Sherlock... Az ki?

Sherlock ? szerinted ?

„ mennyire hasonlóak a nyagyszüleink”

:)) Igen, jellemzően öregek, egy férfiből és egy nőből állnak.

A fölvetett kérdésre is ha válaszolnátok (légy szíves).

Kérdés:
Vizsgálódni, bizonyítani (bizonyítást felvenni) mennyire szokott a bíróság - egy végrehajtás felfüggesztési kérelem kapcsán ?

:)) mennyire hasonlóak a nyagyszüleink

no, legalább 1 van amiben egyetértünk... (bár ez elég általános...)

„ha fenn áll a veszélye, hogy elesek, előbb leülök...”
Istenem. Nagyanyám mondta ezt mindig... (És persze, nagyon is igaza volt.)

Vizsgálódni, bizonyítani (bizonyítást felvenni) mennyire szokott a bíróság ?

mi lehet nem elég egyértelmű a Vht 50.§-on?

a felfüggesztésben az a szép, hogy mindig azonnal hatályos... (míg a felfüggesztés megszűnteteése - amennyiben az nem határozott idejű - mindig fellebbezhető...)

15 napon belül ?
Mitől számítva ?
(Nekem kicsit rövid időnek tűnik a 15 nap. Másik fél meghallgatása ? Vizsgálódás... . Tényleg 15 nap?)

Mi van, ha az adós csak riogatást csinál, lényegében negatív projekciókkal blöfföl ? Ezt hogyan ellenőrzik ? Hogyan szűri ki a rendszer ?