@JOLY-JOKER: Most leírtad ugyanazt hosszabban. Ennek nincs értelme, mert csak nagyobb a katyvasz. Amit ez előtt választ kaptál, elolvastad egyáltalán? Mert egyik pontra sem reagáltál, holott mi azt tettük.
11.Vh. és 4.Vh. - pont a 'Vh' utáni számok lennének a lényegesek, azok alapján lehet különbséget tenni.
„Az "EOS" 11. Vh. ügyben 2002-es és 2009-es telefonszolgáltatási szerződésből eredő követelések vannak a végrehajtási lapok (3 db.) kiállítására 2016-ban került sor, a 4. Vh. ügyben a fiam kezeseként vagyok felelős de a végrehajtást kérő a tényleges követelése helyett 1 Mft. csak 312 ezer forintra kérte a végrehajtást. Az "O" a 11. Vh. ügyben is kérte ugyanazzal a végrehajtási lappal a követelése kielégítését.”
Ez így nem lehet igaz. Végrehajtási laponként egy-egy végrehajtási ügy indult és kapott ügyszámot a végrehajtónál, aki azokat egyesíthette (ha a vh.kérő és az adós személye megegyezik).
Tehát lehet, hogy 3 db Eos-os ügy volt, melyek egyesítésre kerültek.
Ugyanazzal a végrehajtási lappal nem lehet más követelést kielégíteni.
„A Becsatlakozási kérelem ellen fellebbeztem, mert a Bank követelését nem ismerem el,”
Vht. 114/A. § (4) bek. "[...] E §-ban foglalt eljárás során a jogalapot és összegszerűséget nem lehet vitatottnak tekinteni, ha azt közokiratba foglalták."
Még ha időben is előterjesztetted volna a fellebbezést, akkor is elutasították volna azt, mert közokiratba van foglal a kölcsönszerződés.
„[...] a Bank javára minden jogalap nélkül a végrehajtó sürgősségi kérelme alapján bejegyeztek újabb követelést egy 49.-milliós végrehajtási jogot, úgy hogy a korábbi CHF alapú követést nem töröltették.”
„Így most két eljárásban ugyanarra a jogalapra (kölcsönszerződés és zálogjogszerződés) alapított két külön követelés van ellenem érvényesítve.”
Erre már korábban válaszoltam, a félreértelmezésedből adódó lehetetlenséget nem kellene ismételgetni, attól nem válik valósággá.
„Nincs a Banknak végrehajtási lapja csak a zálogjogosulti bekapcsolódási kérelme volt.”
Nem is kell, a bekapcsolódást engedélyező bírósági végzés elegendő.
„[...] a Bank a 30 millió feletti követelését is vitatom, és szerintem azt nem bírálhatja el sem a végrehajtó sem a kerületi bíróság, mert ilyen összeg felett a Fővárosi Törvényszék az illetékes, és csak peres utat követően lehet ilyen összeget végrehajtásban követelni, mert fizetési meghagyást nem lehet zálogjogra kérni.”
Ez szimplán -már megbocsáss- hülyeség és semmi eredménye nem lesz. Fizetési meghagyást "lehet zálogjogra kérni" (a kettő független egymástól), de itt nem is FMH volt, hanem bekapcsolási kérelem. Van különbség.
Az 1994. évi LIII. törvény (Vht.) 114/A. §-t olvasd el, korábban idéztem is belőle sokat. Leegyszerűsítve: ha le van foglalva az ingatlan más végrehajtásban, akkor a zálogjogosult külön FMH vagy per nélkül érvényesítheti követelését.
"végrehajtási jog sürgős, soron kívül bejegyzése": Vht. 138. § - ezt mindig így kell tennie a végrehajtónak, hiába írod úgy, mintha ez valami felháborító dolog lenne.
.
Komolyan, ha 245millió az ingatlan piaci értéke, akkor add le annyiért, vagy legalább 200 millióért, vételárból fizesd ki az összes tartozást, aztán utána pereskedj, hogy túlfizetésed van, akkor már lesz pénzed is ügyvédre.
Ha nem kapsz észbe rövid időn belül, a végrehajtó JOGSZERŰEN elárverezi 77 milliós kikiáltási áron (minimálár akár 50% is lehet), aztán mindenkit utálni fogsz, „hogy tehették ezt”, pedig csak te nem voltál képes értelmezni amit gerbera317 és én írtunk.
De tényleg, olvasd már érzelmek nélkül amit írunk és a saját szövegeidből pedig az érzelmi részeket, értékítéletet és rizsát vedd ki.
.
Egyébként gerbera317-el egyetértek.