Végrehajtói költségek és jutalék

Azért elgondolkodhatnál, hogy miért a lentiek a helyes válasz.

„Hisz ez esetben nem hajtotta be, nem került sem munkaidejébe, sem továbbutalnia nem kellett. A befizetett összeg a vh.kérő számlájára közvetlenül folyt be.”

Te komolyan azt hiszed, hogy az adós akkor is boldogan teljesített volna önként, ha nem folyik ellene végrehajtás?

Az a történet a mesedélutánra való.

Csak úgy, fórumtalankodva: Vht. 254. § (4) Jutalék a végrehajtási eljárás eredményessége vagy részbeni eredményessége esetén jár a végrehajtónak függetlenül attól, hogy a teljesítés a végrehajtóhoz vagy a végrehajtást kérőhöz pénzben vagy természetben történt.

Igen.

Üdvözlet a fórumozóknak!

Tisztelt Ügyvédvő vagy Ügyvéd Úr!
A kérdésem, hogy a végrehajtható okirattal elrendelt végrehajtási eljárásban saját önkéntes befizetések után számolhat fel a önb. végrehajtó jutalékot?
Azt nem tartalmazza a kérdésem hisz evidens, hogy a végrehajtót megilleti a munkadíja, a költségátalánya, a készkiadása és meg kell fizetni az ún. mbvk költségátalányt is.
Amit behajt azután megjár a jutalék, de a végrehajtást kérő felé önkéntesen negfizetett összegekről számíthat-e fel jutalékot?
Hisz ez esetben nem hajtotta be, nem került sem munkaidejébe, sem továbbutalnia nem kellett. A befizetett összeg a vh.kérő számlájára közvetlenül folyt be.

Csupán ezt a jogszabályt találtam, de ez adósságrendezésről szól és nem a végrehajtó okirattal elrendelt végrehajtásról: "35/2015. (XI. 10.) IM rendelet (10) * A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény szerinti adósságrendezési eljárás keretében a hitelezők részére megfizetett összegekből valamint a bíróságon kívüli adósságrendezési megállapodásban vagy a bírósági adósságrendezési egyezségben, bírósági adósságtörlesztési végzésben foglaltak alapján megvalósult tartozáselengedésből, illetve az adóst mentesítő bírósági végzés alapján megszűnt követelésekből eredő követeléscsökkenés e rendelet alkalmazása szempontjából nem minősül behajtásnak, ezen összeg tekintetében behajtási jutalék nem számítható fel."
Az idézett rendeletet nem érzem rlavánsnak, de kell lennie valahol valami szabályozásnak, hogy a nem elvégzett munka (vagyis nem elvégzett behajtás) után behajtási jutalék nem számolható fel.

Tisztelettel kérem, hogy a fórumtanakodások helyett jogvégzett szakember válaszát várom.
Köszönettel: BalAnd

Wers, valamint nem így rendelkezik a tételes jog sem :)

Amúgy vicces lenne, de ha a végrehajtást kérőhöz - a gerberás példánál - közvetlenül teljesít az adós, akkor valóban a végrehajtást kérőnek kellene teljesítenie a Vht. 34. § (5) alapján. Ismétlem a jogalkotói cél, hogyha a jogosult kérelmezi a végrehajtás elrendelését, ezzel kvázi nyomást helyez a kötelezettre, akkor ne hívogassa a kötelezettet, ne állapodjon úgy meg vele végrehajtáson kívül, hogy nem is jelzi a végrehajtónak. És gerbera jól írja:
"Az egy másik dolog, hogy a vh-kérő erre iszonyúan be tud rágni, és előfordul, hogy mindjárt felmondja az adóssal a kedvezménymegállapodást, és a végrehajtás folyik tovább az eredeti állapot szerint."

A törvény szerint, ha az adós sem fizeti meg, akkor egyetemlegesen felelnek az összeg megfizetéséért, ami nagyon aranyos helyzetnek tűnik. :)

:) köszönöm papinianus88, így már értem.

wers akkor semmi.

A végrehajtó a végrehajtási eljárást folytatja le, azonban nem lehet - nem is szabad - folyamatban lennie az ügynek. Amennyiben nincs térülés, nincs lefoglalható vagy értékesíthető vagyontárgy, abban az esetben a Vht. 52. § d) pontja alapján az eljárás szünetel.

Ebben az esetben a végrehajtó a Díjrendelet alapján 2019.08.12. napjától a fennálló munkadíját valamint készkiadást a végrehajtást kérő megfizeti a végrehajtónak (főszabály, vannak kivételek, hogy nem a végrehajtást kérő fizet stb). Ez kvázi egy előlegezés, hiszen a Vht. rendelkezik arról, hogy a végrehajtást kérő előlegezi, de az adós viseli. Azaz a követelése ezzel növekszik, amennyiben a jövőben kérelmezi az eljárás folytatását, azaz valószínűsíti, hogy a kötelezettnek van lefoglalható vagyontárgya.

De a jutalékot a szüneteltetéssel nem kérheti be a végrehajtó, hiszen nem eredményes a végrehajtás.

Én inkább azt kérdeztem, hogy mi van, ha 100 év alatt az adós 1 Ft-ot sem fizetett senkinek a végrehajtás során. A vh.kérő előlegezett valamennyit a kezdetekkor. Mi lesz a jutalékkal később ha nincs megtérülés? Vagy részben van megtérülés, de a vh.kérő nem eneged semmit el.

Igen, sejtettem, hogy arra az összegre gondolsz, amit az adós nem a végrehajtónak fizet meg hanem közvetlenül a vh. kérőnek.

Én ezért is azt kértem, hogy ne nekem fizessék ki a megállapodott összeget az adós, hanem a végrehajtónak adják aki egyben majd kéri a saját egyéb igényeit.

A megállapodásban amit a vh. fogalmazott meg külön kiemeltük, hogy x összeg megfizetésével én megfizetettnek tekintem a teljes követelést azzal, hogy minden egyén a vh-nak fizetendő az adóst terheli.

Aha, gondoltam, hogy ez így túl szűkszavú lesz. Nos.
Ha az adós kedvezménnyel megfizeti a tartozását a vh-kérőnek (mások szerint: felé), akkor amit megfizetett, azt a vh-kérő szedte be az adóstól. Amit meg elengedett, azt elengedte.
A végrehajtó viszont a teljes (megfizetett + elengedés) összeg után kéri a jutalékát. Az adós persze csak a tényleges(nek állított) teljesítése után hajlandó fizetni jutalékot, ezért a végrehajtó a Vht. 34. § (5) alapján a végrehajtást kérőtől követeli, amit az adós nem hajlandó megfizetni. Az egy másik dolog, hogy a vh-kérő erre iszonyúan be tud rágni, és előfordul, hogy mindjárt felmondja az adóssal a kedvezménymegállapodást, és a végrehajtás folyik tovább az eredeti állapot szerint.
Az új topiktárs papinianus nem ír rosszakat, valószínűleg szakmabeli.

„Ha az adós nem fizet, a végrehajtó a végrehajtást kérőtől követeli abból, amit az az adóstól szedett be.”

Na ezt próbálom összerakni :)
Ha az adós nem fizet, akkor mit szerzett be a vh.kérő az adóstól?

Ugyanaz mondjátok minden. Meg én is. Meg ez az új topiktárs is itt a szomszédos topikban.
@wers
Ha az adós nem fizet, a végrehajtó a végrehajtást kérőtől követeli abból, amit az az adóstól szedett be.

Ebből csak azt szerettem volna megvilágítani, hogy tévedés az, hogy minden elengedett összeg után jár a jutalék. A tételes jog sem úgy rendelkezik, hogy az elengedés minden esetben eredményesnek, behajtásnak tekintetendő, hanem azt, hogy vannak esetek amikor igen.

De vannak kivétel szabályok. És főként olyan cégek engedik el a követelés egy részét, akik pont szubszumálhatóak kivételszabályba... nem véletlen. Ez a jogalkotói szándék.

Wers:

ez igaz, csak 2020.07.16. napjától hatályos a Vht.ben a 254. § (4a) bekezdés:

"A végrehajtási eljárás (4) bekezdés szerinti eredményességének, vagy részbeni eredményességének minősül, ha a végrehajtást kérő a követelését elengedi."

Amennyiben 1 millió forintból 200ezer megfizetésre került 800 ezer elengedésre, akkor is az 1 millió teljesítés utáni 8% jutalék jogcímén megilleti a végrehajtót.

Kivételt is tartalmaz a tételes jog (254. § (4b):

"Nem minősül a (4a) bekezdés szerinti elengedésnek, ha a Magyar Nemzeti Bank által felügyelt pénzügyi intézmény végrehajtást kérő aláírásra jogosult képviselője büntetőjogi felelőssége tudatában teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik az elengedett követelés összegéről"

Ez alapján az elengedés alapján nem számítható a jutalék 2 konjunktív feltétel esetén:

1, MNB által felügyelt pénzügyi intézmény a vh kérő, aki elengedett (ezt megtekintheted az MNB oldalán keresőben, ilyen például nyilván az Intrum, EOS, OTP Faktoring.)
2. Aláírásra jogosult képviselője teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik az elengedett összegről.

Bármely feltétel hiányzik, akkor a Vht. 254. § (4a) bekezdés az irányadó

:) ha majd lezárul a végrehajtásom, talán még ebben az évezredben, akkor majd gondolom kapok valamiféle levelet arról, hogy milyen összegek kinek mikor mért stb. kerültek megfizetésre.

De az is igaz, hogy ha a végrehajtást kérő állítja le a végrehajtást, akkor a végrehajtó a teljes összegre számolja ki a jutalékot. De csak akkor.

„15. § (1) Pénzkövetelés esetén a behajtási jutalék összege a végrehajtható okiratban feltüntetett, a járulékok időközbeni változásától függő követelésből behajtott vagy megtérült összeg alapulvételével”

Nem vagyok túl nagy verselemző (nagyon utáltam is anno), de az én olvasatomban a a végrehajtás teljes összege alapján adódik, hogy hány % jár a megtérült/bejatott összegre.

Csak kérdés, ha tényleg a teljes, meg nem térült összeg után is jár jutalék, akkor azt a végrehajtó kitől és mikor fogja követelni? Főleg hogyan, ha már magát a tartozást sem sikerült neki.

Én nem értek hozzá, csak a szavakból próbálom összerakni a jelentést.

„gerbera317#e-mailJelentem!2020.11.17. 22:07
„mennyire jogos ez a levél?”
Teljesen.
„Mennyi a jogos jutalék összege?”
Azt mi nem tudhatjuk, de annyi bizonyos, hogy a teljes ügyértékhez igazodik. Az elengedett összeg után is jár a jutalék.”

(kicsit összekevertem a szavakat :D de ti zsenik vagytok, és értitek)

Minden egyéb költséget első munkájaként kiszámolta az első levélben és közölte, főként, hogy nekem mennyit kell megelőlegeznem. Amaddig be nem fizettem ugyebár tovább egy tollvonást sem tett :)

Az én végrehajtási ügyemnél is azt mondta a végrehajtó, hogy azért nem tudja előre kiszámolni a jutalékot, mert azt csak a tényleges megtérülés után tudja.

Ez így nem igaz. Gerbera sem ezt mondta.

Tényleg?

gerbera már párszor levezette, hogy a teljes ügyértékhez igazodik a jutalék is.

Itt, alattunk az utolsó 10-20 hozzászólás is végig erről szól.

Pont a kiadások/készkiadások nem, de azok egyébként sem.

Köszönöm.Itt jutalékról és költségeiről van már csak szó