Végrehajtói költségek és jutalék


Kogeza # 2021.08.03. 15:30

Koko1

A munkadíj és a költségátalányok (végrehajtói és MBVK) a teljes összeg után járnak a végrehajtónak.
Viszont a behajtási jutalék, így hogy bank a végrehajtást kérő - feltéve, hogy a hitelintézet formailag megfelelően jelenti be az elengedést - csak a ténylegesen megfizetett összeg után illeti meg a végrehajtót.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.08.03. 14:33

Annyiszor írtuk már: a teljes tartozás után.

Koko1 # 2021.08.03. 14:28

Tisztelt Fórumozók!
Olyan kérdésem volna, hogy ha van egy banknak kezesként egy nagy összegű tartozásom, de a bankkal megegyeztem most 1 millió Forintban ami megfizetése után el ál a további követeléstől és ezt megküldi a végrehajtónak akkor az az eredeti összeg vagy a megállapodott 1 millió Forint után kell hogy a díjait felszámolja?

gerbera317 # 2021.02.21. 20:11

Igen.

durjas # 2021.02.21. 20:09

Sziasztok, azt szeretném megkérdezni, ha ellenem végrehajtás indult egy jogerőre emelkedett ítélet alapján, amit nem is vitatok, de én ezt úgy szeretném elrendezni, hogy a végrehajtást kérőnek kifizetem közvetlenül a tőkét és a kamatokat, akkor is kell végrehajtási költségeket fizetnem?

Grave7 # 2021.02.03. 11:27

Inkább mi köze mindennek a "Végrehajtói költségek és jutalék" témához?

gerbera317 # 2021.02.03. 08:16

A bíróság alkalmazottai? A takarítók, portások, irattárosok, leírók? Mi közük ezeknek a te nyomorodhoz?

peti-56 # 2021.02.03. 05:40

Köszönöm megtisztelő figyelmeteket - ami fals azt egész devizahistóriában ez - https://youtu.be/ciREIW3qISo
/ezt nem én mondom hanem egyjogásznak titulált csaló/ tovább folytatva "Álláspontom szerint ez elkerülhető lett volna ha az érintett Bírósági alkalmazottak betartják az alapvető rájuk vonatkozó törvényi előírást a szerződés tekintetében.

A bírósági alkalmazottak soha nem vizsgálták hivatalból Ptk. 200. § (2) szerint a szerződést, Ptk.204. § (1) a),b) , valamint a Ptk. 205/A. § (1),(2),(3) - a 2006: III. törvény 3. § (2) bekezdésébe iktattak be"// további probléma
Ugyanis a jogegyezségi határozatok hatására létrejött 2014.évi XXXVIII. törvény (DH1, kúria tv), a 2014.éviXL. törvény (DH2, elszámolási tv) és a 2014.éviLXXVII. törvény (DH3, forintosítás tv) .

A fentiek alkalmazását a Bíróságok kötelesek mellőzni,mivel azok a bankok-adósok terhére elkövetett

  • csalás (Btk.373.§ ) :
  • fogyasztók megtévesztése (Btk 417.§. (2) .
  • tiltott szerencsejáték szervezése (Btk.360.§ ).
  • uzsora-bűncselekményeit (Btk.381.§) törvényesíti.

A bíróságok minden deviza alapú kölcsön szerződésből (ami nem kölcsön Hpt szabályozása szerin) eredő követelést – a Ptk.204.§.(1) bekezdése a ), b), pontjára figyelemmel kötelesek elutasítani, mert a szerződések, államilag nem endéjezett, kimenetelre történő fogadást is tartalmaznak.

Sőt ellenkezik az fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvnek is.(tehát semmis)
// TEHÁT HA NEM KÜLCSÖN ÉS NEM HITEL // miért áll édekében egy függetlannak csufolt bírósági alkalmazottnak a bünözők oldalára állni ? / HA FÜGGETLEN ÉS NINCS TEROR ALATT ? Én bízom abban hogy azok a jogászok akik jogalapot nélkülöző kifosztásunkban aszisztáltak hamarosan teljes vagyonelkobzással felelnek a tetükért -igaz az öngyilkosságba kergetett emberek éltét nem tudják visszadni /ezért életők végéig arcukon szárad ezen emberek vére/ UTÓIRAT "akinek nem inge nem veszi magára"

Kovács_Béla_Sándor # 2021.01.30. 22:25

Én is együttéreznék - ha nem csinálnák ezt. (Nem mellesleg nekem is volt. Szerencsére csak autó, abból sem ötmilliós.)

drbjozsef # 2021.01.30. 14:49

A többségük rendkívül nehéz helyzetbe került, én nem bántanám. A lenti tünetek inkább valamilyen devizamentős hiéna súlyos befolyásolása lehet, amivel csak még mélyebbre ássák magukat szegények.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.01.30. 11:41

A tünetekből ítélve devizás. Sokaknál maradandó és súlyos károsodást okozott.

peti-56 # 2021.01.30. 07:47

Magyarországon érdekes a jogértelmezés - a bíróságnak hivatalból feljelentést kell tennie ha büncselekmény gyanuja fent áll - a szerződés szerinti jelzálog jogosut - megszünt szerződés mégis átruházhato jogász hazugságokkal - ma magyarországon az a törvénytelen amit egy állampolgár tesz,vagy amit ráfognak- amit a jogászok tesznek ,vagy a végrehajtó az már nem bünpártolás - mint valamikor az Önkényuralomban -EZEK PÉLDÁUL NEM BÜNCSELEKMÉNYEK AMIÉRT NEM KELL NYOMOZNI - -csalás, Btk 373. § (1). Btk 374. § (1)

  • számviteli fegyelem súlyos megsértése, Btk. 403. § (3)
  • kimenetelre történő fogadást is tartalmazó érvénytelen szerződés Ptk.204. § (1) a),b),

    Art. 1. § (7) szerint „A szerződést …. valódi tartalmuk szerint kell minősíteni.”

  • üzérkedés 1961. évi V. törvény (Btk.) 236. §
  • uzsora bűncselekmény Btk 381. § (1)
  • rossz termék forgalomba hozatala Btk 415. § (1)
  • bűnpártolás Btk 282. § (1)
  • joggal való visszaélés Btk.”4. § (1) (2)
  • orgazdaság Btk. 379. § (1)
  • Uniós joggal is ellentétes szerződés ( 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelv )
gerbera317 # 2021.01.23. 19:54

Nem tudom, ki hogyan értette, amit írt, de azt tudom, hogyan kellett (volna) értenie: Ha az adós meghal, akkor az örökösei dologi kötelezetté válnak. Ez úgy érvényesíthető ellenük, hogy a végrehajtást foganatosító bíróság megállapítja, hogy ők az adós jogutódai. Az erről szóló végzés még arról is rendelkezni szokott, hogy mely vagyontárgyakkal és hasznaikkal, vagy ha ezek már nincsenek meg, ezek pénzbeli értékével felelnek a hagyatéki tartozásért. Tehát saját vagyonukkal, pénzeszközeikkel, jövedelmükkel nem felelnek.
Ha mégis letiltásra kerül sor, annak több oka is lehet: 1. A legelső, hogy az örökölt vagyontárgy már nincs meg. 2. Másodsorban akkor, ha az örökös nyilatkozik, hogy megtartaná az örökölt vagyontárgyat, és kéri a letiltást (ami egy kvázi részletfizetés). Ez akkor lehetséges, ha a letiltás belátható időn belül eredményre vezet. 3. Végül előfordulhat olyan is, amit KBS említ, és a mi felézős Zozó hozzátartozójával is megesett, hogy a végrehajtandó határozat - ellentmondás, ellenkereset hiányában - eleve nem állít fel korlátokat, ezért a végrehajtás teljes körben folyik az örökös ellen.
Az 1-2. verziók a Vht. 39. § szerint kezdődnek, a 3. verzó hírből sem ismeri a 39. §-t.

drbjozsef # 2021.01.23. 19:44

Ne már. Ugye, csak viccelsz.

Szóval azt gondolod, az ügyvéd úr szerint nem lehet megállapítani sehogyan sem egy haláleset után a jogutódlást...???

Hanem mégis mi lesz? A végrehajtó kér bocsánatot, és megvesszőzi a végrehajtást kérőt mert meghalt az adós, és ő nem vigyázott az egészségére, vagy micsoda?

Ööööööö...no.

Persze, lehet, hogy én tévedek. Majd kifejti KBS ha erre jár. De csodálkoznék, ha.

Kogeza # 2021.01.23. 18:14

Szerintem egyáltalán nem igazoltam azt, amit KBS mondott. KBS értelmezésem szerint arra gondolt, hogy a végrehajtás megindulása után (vh. lap vagy más végrehajtható okirat kiállítását követően) az örökös jogutódlását egyáltalán nem lehet megállapítani a végrehajtási eljárásban - sem bíróság által, sem végrehajtó által, és máshogy sem. Ezt megerősíti számomra, hogy a hivatkozásomra azt válaszolta, hogy a jogi személyekre vonatkozik a citált törvényhely.

KBS nagyon hasznosakat szokott írni, de most mint azt írtam - kivételesen - nincs igaza, mert az örökös jogutódlását a végrehajtási eljárás alatt meg lehet állapítani. (Egyébként ha KBS valóban arra gondolt volna, hogy a bíróság előtti jogutódlás megállapítása iránti eljárás nem a végrehajtás része, akkor sem helyes, amit állított - lásd BH2011. 106.).

Eleinte arra is gondolhattam, hogy KBS a Vht. 39. § (4) bekezdésére gondol (mely távolról összecseng az általa írtakkal), de egyrészt a 2021.01.23. 17:43-kor írt hozzászólás alapján ez szerintem kizárható, másrészt a csaknem egyöntetű végrehajtói gyakorlat az, hogy amint az adós haláláról értesülnek, úgy a végrehajtás foganatosítása alatt is a Vht. 52. § b) pontja alapján leszüneteltetik a végrehajtást addig, amíg a végrehajtást kérő nem kérelmezi a jogutódlás megállapítását.

De lehet nem kéne itt leakadni :)

drbjozsef # 2021.01.23. 17:52

Kogeza,

Szerintem most szó szerint igazoltad azt, amit KBS mondott : hogy ugyanis a jogutódlást nem állapítják meg a végrehajtásban, arról a bíróságnak kell döntenie.

Esetleg a "végrehajtásban" szó jelentése volt félreértés? Ezt KBS is feltételezem úgy értette, hogy "nem a végrehajtó". Az, hogy az eljáráshoz tartozik, hogy a végrehajtó terjeszti be a bíróságra a jogutódlás megállapítását, akkor úgy, de csak úgy, igazad van.

Kogeza # 2021.01.23. 16:56

"Ez a jogi személyek jogutódlására vonatkozik. Az öröklésre nem."

Rendben, akkor idézem a Vht. 39. § (2) és (3) bekezdését is...

(2) Ha a végrehajtó tudomást szerzett a felek személyében történt változásról, a végrehajtási ügyet beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.
(3) Ha a végrehajtó a végrehajtás foganatosítása előtt az adós haláláról szerzett tudomást, erről tájékoztatja a végrehajtást kérőt, és az ügyet a jogutódlás kérdésében való döntés végett az ő kívánságára terjeszti be a végrehajtást foganatosító bírósághoz.

Ismétlem: az örökös az adósi oldalon jogutódként belép(het) a végrehajtási eljárásba.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.01.23. 16:43

Ez a jogi személyek jogutódlására vonatkozik. Az öröklésre nem.

Kogeza # 2021.01.23. 16:24

"Az adós jogutódlását nem lehet a végrehajtásban megállapítani."

Már hogyne lehetne???!!!

Vht. 39. § (1) Ha a végrehajtást kérő vagy az adós személyében változás állt be, a végrehajtható okirat kiállítása előtt a kiállításra jogosult bíróság (hatóság), ha pedig a változás a végrehajtható okirat kiállítása után derült ki, a végrehajtást foganatosító bíróság a jogutódlás kérdésében - szükség esetén a felek és a jogutódok meghallgatása és bizonyítás után - végzéssel (határozattal) dönt.

  • személyes tapasztalat is...

Persze általában már a jogutódlást megállapító végzésben is szerepel, hogy az adós felelőssége a hagyaték erejéig korlátozott.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.01.23. 15:25

A lefoglalt dolgokon, természetesen, marad a végrehajtási jog, az új tulajdonos dologi kötelezett lesz - de az örökös bérét csak úgy nem lehet letiltani.
Amögött egy elhanyagolt, rosszul kezelt fizetési meghagyás van inkább.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.01.23. 15:22

Az adós jogtódlását nem lehet a végrehajtásban megállapítani.

Zozóbácsi # 2021.01.23. 15:14

Kogeza, igen ez a tényállás, a mama halála előtt már vh alá került a tartozás, amit feleségem megörökölt, természetesen vagyontárgyakkal együtt.

Kogeza # 2021.01.23. 13:30

„feleségem örökölt egy tartozást, szintén fizetés letiltásnál jár”

Ezzel mi a probléma? Lehet, hogy a nagymama ellen még életében végrehajtási eljárás indult, majd a halálát követően az adósi oldalon a feleség lépett be jogutódként mint örökös.

Vélhetőleg nem csak tartozást örökölt a feleség (hanem voltak vagyontárgyak is a hagyatékban), ha ez okozza az értetlenkedést, de nem is mondott olyat a kérdező, hogy csak passzívumot örökölt.

Zozóbácsi # 2021.01.23. 10:48

Persze, a nagymamával szemben.

Kovács_Béla_Sándor # 2021.01.23. 10:38

Persze. Csak nem a feleségeddel szemben.