Végrehajtás elévülése

Nem lehet érdemben úgy hozzászólni, hogy a kérdező csak annyit közöl, hogy "érvénytelenítették" a végrehajtást. Miközben azt kellene közölnie, 1) milyen végrehajtandó határozat alapján, 2) milyen végrehajtható okirattal rendelték el a végrehajtást, majd pedig 3) mely hatóság, 4) milyen intézkedéssel "érvénytelenítette" azt (Vht. 211. § vagy 55. § vagy 56. § vagy 41. § > Pp. 528-537. § ), ugyanis k. nem mindegy. Ja, és azt is, hogy 5) ezeket mikor. Egyebekben pedig lásd KBS válaszát.

velemenyLM,

Hát ezzel nem sokat segítettél, sőt.
Ha ennyire keveset tudsz, nehéz rá érdemben válaszolni.
Ha már per folyik a végrehajtással kapcsolatban, akkor a Vht.41.§ egyelőre valszeg felejtős. A folyó perben kellene az elévülésre (is) hivatkozni, ha a per egyébként is a végrehajtás korlátozása/megszüntetése iránt folyik.

djbjozsef

Jelen, második végrehajtás elindult, az "adós" vele szemben pert indított, amit simán nyert elsőfokon. Most az ellenfél fellebezése miatt a másodfok esetleges felülmérlegelése miatt merülnek fel a kérdések.

A kérdésedre, az első végrehajtásról, amivel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy a hozzá kapcsolódó végrehajtási cselekmények megszakították-e az elévülést, a következőket tudom:

• ott is már végrehajtás indult, az adóstól pénzt vontak
• később azonban a bíróság jogerősen a végrehajtást megszűntette és valószínűleg az eredeti állapot visszaállítsáról rendelkezhetett, mert az adós részére a tőle elvont összegek visszafizetésést is elrendelte (ez egy több évig lehúzódó zavaros per volt, az ellenfél pedig, nemcsak szerintem, valójában valami budapesti ingatlanmaffiaként is ismert valamiféle szerveződés). Sajnos többet jelenleg nem tudok.

Nem úgy van, hogy ami utólag semmisnek van nyílvánítva, akkor annak a joghatásai sem állnak fenn? Logikus lenne, de nem tudom. Szerintetek?

Megjegyzés: egyébként a másodfok nem különsebben foglalkozik ezzel. Pusztán valami anyagi pervezetési szabályok betarását korrigálja. És arra hívja fel az ellenfelet, hogy bizonyítsa, hogy a korábbi, megállított végrehajtással kapcsolatos tulajdonlapi bejegyzések végrehajtási események voltak-e, ugyanis erre az ellenfél elsőfokon is hivatkozott. Ezek a bejegyzések természetesen másik ügyszámon vannak, és más a követelő fél is.

Érdemben: hogy a csudába ne szakítaná meg a végrehajtási cselekmény az elévülést?

Ez nem egészen így van. Többen vallják, hogy a perindítás - feltéve, hogy közlik az alperessel a keresetet - a régi Ptk. hatálya alatt megszakítja az elévülést érdemi befejezés nélkül is. Ugyanis a közölt keresetlevél a tágabb értelemben vett írásbeli felszólításnak megfelel. (A bíróságok az írásbeli felszólítást tágan értelmezik, pl. annak tekintik az egyenlegközlőket, negatív egyenlegű számlakivonatokat is.)

velemenyLM,

Egy szóval : nem.
Pontosan milyen határozattal "szüntette meg" a bíróság a pert? Olyan, hogy "érvénytelenítette", olyan nincs. Érdemi határozat volt, ítélet, vagy valami más okból (pl. az illeték befizetésének hiányában) a per simán megszüntetésre került?

A hatályos ptk így fogalmaz :

„Ptk.6:25.§ (1) Az elévülést megszakítja
...

3. a követelés kötelezettel szembeni bírósági eljárásban történő érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határzatot hozott;”

Ha az ügyed 2014 előtt indult, és ezért a régi Ptk. vonatkozik rá, akkor ez ugyan a régi Ptk.-ban nincs így kimondva (Ptk. 327.§ (1) A követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás, a követelés bírósági úton való érvényesítése, továbbá megegyezéssel való módosítása - ideértve az egyezséget is -, végül a tartozásnak a kötelezett részérõl való elismerése megszakítja az elévülést.), de a joggyakorlat szerint ugyanúgy kell értelmezni és figyelembevenni : az érdemi határozat nélkül végződő eljárás nem számít, nem szakítja meg az elévülést.

Egyébként azt mondanám, hogy kérd a végrehajtótól a Vht.41.§ szerinti eljárás lefolytatását elévülésre hivatkozással, annak eredményéről tájékoztasson téged, valamint emeld ki, hogy a kérelmed nem végrehajtási kifogás, bíróságra ne terjessze be, csak nyilatkoztassa a végrehajtást kérőt.
Ha elismeri az elévülést, megszüntethető a végrehajtás, ha nem ismeri el, akkor megnyílik a jogod, hogy bíróságon kérd annak megszüntetését.

p.s.: egy mondatban, az a kérdés, hogy egy szabálytalan végrehajtás, amely elindul ugyan, de amit aztán bíróság érvénytelenít, cselekményeivel akadáyozza-e a követelés elévülésést?

(1) Bank átadott egy követelést (hitel magánszemélynek) egy pénzintézetnek. Közben végrehajtást is indított a magánszeméllyel szemben.

Különféle szabálytalanságok okán, ezt a végrehajtást a bíróság érvénytelenítette, megszűntette.

(2) Később a pénzintézet a követelést egy magánszemélynek engedméyezi. Ez a magánszemély az adós magánszeméllyel szemben újra végrehajtást kezdeményez.

Kérdés: az első, megszűntetett végrehajtás során történt cselekmények, melyek önmagukban véve formálisan végrehajtási cselekmények, akadályozták-e a követelés elévüésést?

A jogesetben ugyanis az áll fenn időrendileg, hogy ha az első végrehajtás nem akadályozta az elévülést, akkor a végrhajtási jogok már megszűntek, a második végrehajtás is megszűntethető.

Lilla:

Attól, hogy a folyamatos ingatlanárverési hirdetmény közzétételéről intézkedett, jogirodalmi szempontból az ingatlanárverés "szünetel", nem pedig a végrehajtási eljárás. Ha nem kaptatok a Vht. 52. § d) pontja alapján jegyzőkönyvet, amelyben konkretizálta, hogy nincs értékesíthető vagyontárgy, akkor vígan intézkedhetett például munkahely megkeresésről évente, ami megszakítja az elévülést, mivel végrehajtási cselekmény.
Azonban, ha iratbetekintés alapján észleltétek, akkor persze. Sőt!, azt ott helyben jegyzőkönyvbe kellett volna mondani a végrehajtónál....

"A 160. § (3) szerint, Ha az utolsó eredménytelen árverést követően 5 év eltelt a végrehajtó intézkedik az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából történő törlése iránt.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a követelés - és vele együtt a végrehajtáshoz való jog - elévült."
Kedves Gerbera, ezt tudom. Ezért írtam, hogy nem csak az árverés volt sikertelen, de semmilyen más végrehajtási cselekmény sem történt., erről a végrehajtónál iratbetekintéssel meg is győződtünk. Ebben az esetben elévül e a követelés? Lehet e kérni a Vht. 41. § -t?

A 160. § (3) szerint, Ha az utolsó eredménytelen árverést követően 5 év eltelt a végrehajtó intézkedik az ingatlan folyamatos árverezése iránti hirdetménynek az elektronikus árverési hirdetmények nyilvántartásából történő törlése iránt.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a követelés - és vele együtt a végrehajtáshoz való jog - elévült.

Üdv, a kérdésésem, hogy egy folyamatos árverési hirdetmény végrehajtási cselekménynek minősül e? Az ingatlan 2016. május óta van fent folyamatoson, és semmi más egyéb (inkasszó, ingófoglalás, bankszámlalekérdezés stb. ) nem történt. beállhatott e az elévülés?
Köszönöm

MrValaki

Egy egész topik erről szól:

https://www.jogiforum.hu/forum/23/23601

Tisztelt Hölgyem/Uram !

Ebben az évben mint természetes személy terhére személyi jövedelem adónemben, egészségügyi hozzájárulás adónemben, szociális hozzájárulási adó adónemben adókülönbözetet valamint adóhiányt állapítottak meg egy volt Kft.-m ügyében, ahol ügyvezető igazgató voltam és tulajdonos (alkalmazottam nem volt).
A készhez kapott határozat szerint végrehajtás indult ellenem ebben az évben.
Az aktuális alkalmazotti jogviszonyomból fizetésem 33%-át vonják a következő hónaptól, illetve ingó és ingatlan tulajdonomat foglalnák le. Azonban nagyobb értékű ingó tárgyam és ingatlanom nincs.
Szeretnék hiteles jogi tanácsot kérni azzal kapcsolatban, hogy a végrehajtási procedúra elévülhet-e illetve amennyiben elévülhet ennek mi a feltétele, mert a határozatban megállapított adóhiány összegét nem tudom kifizetni.
Abban az esetben ha ügyemben nem tudnak tanácsot adni milyen hozzáértő személyhez tudnék fordulni segítségül.

Szíves tanácsukat előre is köszönöm !

garcia66,

Ha 2016 nyarától szünetelt, és nem történt azóta végrehajtási cselekmény, akkor bizony az tényleg elévült. Ha az adós hivatkozik rá, akkor vagy elismer a barátod, vagy ha nem, akkor az adós bírósághoz fordul, és az mondja ki. Mindkét esetben búcsút inthet a pénzének a barátod.

Ezt simán eltolta. Van ez így. Kellett volna kérnie a folytatást, most már ez valószínűleg elkésett. De érdemes megtenni persze, hátha az adós még a barátodnál és lámább, és nem kérdezi fel az elévülésre a végrehajót.

A végrehajtást nem felfüggesztették, hanem behajthatatlanság miatt szünetelt. Ha mindig azt a választ kapta, hogy "nem történt semmi az ügyben", az teljesen rendben van, hiszen szünetelő ügyben nem történhet semmi (az adós teljesítésén kívül). Az elévülést a végrehajtó nem veheti figyelembe hivatalból, hanem, ha a végrehajtást kérő kéri a végrehajtás folytatását (ahogyan eddig ezt nem tette), akkor neki azt folytatnia kell. Majd ha az adós felszólal, hogy ez a követelés elévült, akkor lehet erről vitatkozni, előbb semmiképpen.
„majd megnézik pontosabban és visszahívják”
Ilyen hasbaakasztós szöveget nem szabad komolyan venni. Nem fognak azok megnézni semmit, és főleg nem fogják a barátodat visszahívni. A barátod legyen az, aki írásban (!) kéri a végrehajtás folytatását.

Jó napot kívánok!
A barátom 2016 év elején pert nyert a volt felesége ellen, melynek anyagi vonzata lett. Mivel a hölgy nem fizetett, ezért végrehajtóhoz került az ügy, aki 2016 nyarán felfüggesztette az eljárást olyan indokkal, hogy a nőtől semmilyen módon nem tud pénzt behajtani (se vagyona, se hivatalos jövedelme nem volt). A barátom néha-néha telefonon érdeklődött az ügyről a végrehajtónál, utoljára tavaly ősszel. Mindig azt a választ kapta, hogy nem történt semmi az ügyben. Ő soha,semmilyen hivatalos értesítést nem kapott a végrehajtótól 2016 óta. Néhány napja megint felhívta őket, és ekkor közölték vele, hogy sajnos elévült az ügy, de majd megnézik pontosabban és visszahívják. ami persze nem történt meg. Mit lehet ilyenkor tenni, hiszen több millió forintról van szó.
A választ előre is köszönöm.

Végrehajtási cselekmény biztos nem történt 2010-töl.21 éve ugyanott dolgozom,nem tiltottak,a házat nem árverezték,a lakcìmemet tudták,személyesen és levélben sem kerestek ez miatt

Nem problémázok a közjegyzővel,csak leírtam,hogy őt kérdeztem meg ,mivel ő adta ki a mostani végrehajtási lapot és hogy azt mi alapján adta ki.Ügyvéddel felvettem a kapcsolatot és felszolítja hétfőn a Vh- hogy folytassa le az eljárást az elévülésre való tekintettel.Nem a követelés elévülése miatt indítanak pert mert arra a legkönnyebb azt nyilatkozni,hogy nem évült el a vh kérő szerint.hanem maga a végrehajtási jog elévülése miatt

+1, csak nem volt türelmem részletesen kifejteni.
„csak végrehajtási cselekmény szakíthatta meg az elévülést” - Igaz, a régi Ptk. szerint.
De hiába évült el, ha a kérdező itt a közjegyzővel problémázik, a Vht. 41. § pedig mintha nem is hangzott volna el eddig háromszor, most pedig negyedszer.

Itt eléggé biztos. A végrehajtható "határozat" 2010-es. Onnan kezdve csak végrehajtási cselekmény szakíthatta meg az elévülést. A végrehajtás viszont 2021-ben indult. (Az egyetlen - ismerjük be, nagyon halvány - lehetőség, hogy a végrehajtás új ügyszámot kapott. S még akkor is további feltétel, hogy előtte sem telt el öt év végrehajtási cselekmény nélkül.)

Ez az, ami nem biztos. Ez csak a 41. § szerinti eljárásban, végső soron pedig perben tisztázható. Másképp sehogyan.

Gerbera, ez a követelés a végrehajtás elrendelése előtt évült el.

Közjegyzőnél voltam,érdeklődtem,mi alapján rendelte el a vh-t,azt mondta,hogy a 2010-es felmondó okirat és a 2020-as faktor cég engedményes papírja által

Hmm. A végrehajtó első érdemi intézkedése nem a letiltás. Ha te ezzel a letiltással szereztél tudomást az ellened folyó végrehajtásról, akkor egy csomó más dolog is történhetett a tudomásod nélkül, amik miatt ez a követelés nem tudott elévülni.
Mi nem világos abban, amit a Vht. 41. §-ról ír neked itt más?