Végrehajtás elévülése

Pepe

„Tehát a bíróság csak tájékoztatást adott, pedig a becsatolt iratok alapján kértem, hogy a kérelmemet érdemben bírálja el, és döntsön arról, hogy:

a követelés munkajogi követelés, és 3 éves elévülés vonatkozik rá,
hivatalból figyelembe veszi-e a követelés és a végrehajtási jog elévülését.”

A "Vht. 41. §-a szerinti eljárás lefolytatása" a gyakorlatban különböző módon teljesíthető. A kérelem alapján - mint mondjuk nálad, megszüntetést kérelmez az adós, amire nincs hatásköre a végrehajtónak, ezért beterjeszti a bíróságnak - a bíróság észleli, hogy a Vht. 41. §-a szerinti eljárás lefolytatása indokolt, mondhatni előkérdése mindennek, annak hiányában nem tud érdemben dönteni. Két lehetősége van a bíróságnak:

1. A bíróság, mivel hivatalból észlelte, a tartalma alapján, lefolytatja a Vht. 41.§-et, megnyilatkoztatja a végrehajtást kérőt.
2. Visszaküldi a végrehajtónak, hogy folytassa le ő. (ez van nálad is)
3. Nyilván a leggyakoribb a harmadik eset, hogy a végrehajtó folytatja le, mert a tartalma alapján észleli, hogy elévülésre hivatkozik az adós (persze ha megszüntetést is kérelmez, akkor be kell terjeszteni a bíróságnak, de közben megindíthatja a Vht. 41. §-et, amelynek az eredményéről tájékoztatja a bíróságot)

Az indokolás alapján helyesen járt el a bíróság.

„A bíróság, mivel hivatalból észlelte, a tartalma alapján, lefolytatja a Vht. 41.§-et, megnyilatkoztatja a végrehajtást kérőt.”

Feltételezem, a kérdező a "hivatalból észleli" helyett a '"hivatalból figyelembe veendő" fordulatra gondol, és az alatt pedig arra, hogy ha objektív tény van az elévülésre, akkor azt a bíróság egyből is értékelheti.
Mert mire vezethet a 41.§ szerinti eljárás? A jogosult elismerheti az elévülést, és akkor a bíró megállapíthatja azt. De ha NEM ismeri el, akkor az adós mutathatja a végrehajtási dossziét, amelyben benne van, hogy pl. 4 éve nem volt semmilyen végrehajtási cselekmény. Ez objektív tény, látható az aktában. Ahogy az is tény, hogy itt 3 év az elévülési idő. Ha hivatalból figyelembe vehető, akkor miért nem nézi meg a bíróság? Miért a 41.§ eljárásra utasítja a végrehajtót, ha az objektíve felesleges, mert elismerés nélkül is tényszerűen elévült a követelés? Miért nem kéri csak be az akta vh cselekmény listáját, és dönt, hivatalból?

Ez olyasmi, mintha a határozott idejű bérleti szerződés lejárata után a bíróság a nem peres eljárásban nem értékelné objektív ténynek, hogy eltelt a határidő, hanem felhívná a bérlőt, hogy nyilatkozzon valamiről, a bérbeadónak meg aszondaná, hogy indítson rendes lakáskiürítési pert.

Doktor, neked kifejezetten jó a jogérzéked, és az átlagnál a tájékozottságod is jóval nagyobb. De, lássuk be, az eljárásjog nem a te tereped. (Vigasztaljon, hogy sok gyakorló ügyvéd sem igazán érti; egyesek kifejezetten utálják is.)

Ez az analógia bűnrossz - mert nincs a két dolog között analógia - de abban a nemperes eljárásban is azt mondaná a bíró, ha letelt a jogvesztő határidő, hogy indítson pert. Hiába látja, hogy a határozott idővel a szerződés megszűnt.

„De, lássuk be, az eljárásjog nem a te tereped.”
Az se, de legalább nagyon nem.

Ennek ellenére valami érv, vagy logika még jöhetne... :)

Indítson pert? Ha a 60 napos jogvesztő határidőn belül van, nem pont az a lényeg, hogy nemperes eljárásban rendelik el a lakáskiürítést? Ez megváltozott?

„Feltételezem, a kérdező a "hivatalból észleli" helyett a '"hivatalból figyelembe veendő" fordulatra gondol, és az alatt pedig arra, hogy ha objektív tény van az elévülésre, akkor azt a bíróság egyből is értékelheti.”

Ha szigorú vagyok, a grammatikai értelmezés szerint a Vht. 57. § (2) bek. A végrehajtási jog elévülését általában kérelemre kell figyelembe venni; hivatalból akkor vehető figyelembe" :) Nem kötelezettség.

a (3) bekezdés pedig hallgat a megszűnésről, vagy a bíróság általi megszüntetésről, ehelyett a "nem folytatható" fordulatot használja.

Ezekből következik, ha megszűnést akar az adós, akkor Vht 41 §, ha az eredménytelen: megszüntetési per.

Határeset, határeset... :)
Nem állítom, hogy nincs igazatok, mert ehhez tényleg semennyire sem értek, csak valahogy nem fér annyi a fejembe, hogy ha én hivatkozok az elévülésre, akkor ugyanazt az eljárást kell végigjárni, mintha a bíróság hivatalból venné (vehetné, veheti ha akarja ???) figyelembe azt. Nem értem a különbséget, minek van ez a passzus akkor egyáltalán, ha nincs is különbség?

Grammatikailag teljesen igazad van. De ennek erről kellene szólnia? :)

Kérelemre: csak akkor, ha a jogosult kéri. Kérelem nélkül a hatóság meg se mozdul - nem is teheti.
Hivatalból: kérés nélkül is; akár a jogosult akarata ellenére is.
Az eredményre nézve nem nagyon van érdemi kihatása, hogy az eljárás hivatalból indult vagy kérelemre.

Pl.: A magánindítványos bűncselekményeket tulajdonképpen csak kérelemre üldözi a hatóság. A többit hivatalból. De a büntetés nem függ attól, hogy az eljárás magánindítványra indult vagy hivatalból.
Perben a bíróság a kereset és ellenkérelem keretei között - tehát "kérelemre" - hoz ítéletet. De például szülői felügyelet gyakorlásának rendezése iránti perben a kapcsolattartásról, tartásdíjról hivatalból is dönthet. A döntést nemigen befolyásolja, hogy volt-e kereset.

A konkrét esetben azt kellene megértened, hogy a törvény nem engedi meg a bíróságnak, hogy elévülés miatt peren kívül megszüntesse a végrehajtást. Se kérelemre, se hivatalból.

Ugye a hivatkozott Vht. 82/A. § (6) bek. - amit csak szűken szabad értelmezni - esetén végzéssel megszüntetheti nemperesben is a bíróság. Gyakorlatilag más esetkörben nem (Vht. 55-56 §-okat vegyük ki innen, az elévülés jogintézményére gondolok)

„Nem értem a különbséget, minek van ez a passzus akkor egyáltalán, ha nincs is különbség?”

Szerintem azért van :) Vht. 41. §-a szerinti eljárás lefolytatásának nincs halasztó hatálya, nem akasztja meg az eljárást, végrehajtási eljárási cselekmények foganatosíthatók. A hatályos Ptk. 6:23. § (2) bekezdése szerint az elévült követelés alapján teljesített szolgáltatást a követelés elévülésére tekintettel visszakövetelni nem lehet. Így az egyetlen esélye az adósnak, hogy kérelmezi a vh felfüggesztését. Ezt általában csak a megszüntetési perrel egyidejűleg kérelmezik, hiszen előtte nagyon ritka, hogy a bíróság az adós kérelmére a Vht. 41. §-a szerinti eljárás lefolytatása miatt felfüggessze az eljárást... A Vht. 57. § (3). bek alapján a már elrendelt vh nem folytatható. Ebből véleményem szerint az következik, hogy eljárási cselekmény nem foganatosítható, akár megszünteti a bíróság perben, akár nem (mert mondjuk nem kérelmezi az adós)

A differencia ezáltal, ha kérelemre, akkor még érhet "hátrány", ha hivatalból, akkor a "nem folytatható" fordulat alapján nem. És kényelmesen megindíthatod a pert a Vht. 41. §-át követően (hiszen mi értelme lenne ágálni a végrehajtást kérőnek, ha egyébként sem folytatható az eljárás :) ) Én mondjuk ezt a felhívásba belefoglalnám a végrehajtást kérőnek

Ettől függetlenül, nem gondolom, hogy a jogalkotói cél ez lett volna. :) Nyilván a Vht. eljárásjogi jelegéből adódik, hogy az elévüléssel kapcsolatos szabályozása olyan, amilyen.

Kár, hogy nincs helye fellebbezésnek, csak tájékoztatás. Kíváncsi lennék Pepe fellebbezése esetén a Törvényszék is így gondolná-e. De az adós helyében nem húznám ezt, mindengyik ügyben Vht. 41. §, és kész. Persze macerásabb 200 ügyben, mintha a bíróság hivatalból megszüntetné, de ez van.

„ törvény nem engedi meg a bíróságnak, hogy elévülés miatt peren kívül megszüntesse a végrehajtást.”

Ez valszeg megint butaság lesz de : itt most ha jól értem, nincs peren kívül. Adott egy munkaügyi per, ahol a bíró dönthetne az elévülésről. Igaz, nem végrehajtás megszünetetés a per neve. De egy per, ahol van bíró. Ha az egyik perben dönthet a megszüntetésről, akkor egy másik perben miért nem?

Nincs per. A vegrehajtast foganatosito birosag birosagi titkara tajekoztatta... mivel nemperes eljarasban nem szuntetheti meg. Pont errol van szo, ha sikertelen a Vht 41. akkor kell pert inditania.

(Amíg per van, addig nemigen végrehajtás. Mit hajtanának végre?)

Józsi.

A munkaügyi per az a végrehajtás alapjául szolgáló határozat.

A végrehajtás foganatosítása során már nincs per (a végrehajtás általános feltételei már fennálltak, elrendelték a végrehajtást), így a kérdező által előterjesztett kérelem a végrehajtást foganatosító bírósághoz került (ha a végrehajtónál terjeszti elő, abban az esetben is, mivel megszüntetésre nincs hatásköre a végrehajtónak). A bírósági titkárnak, nemperes eljárásban nincs lehetősége megszüntetni a végrehajtást elévülésre hivatkozással. (a kivételt már írtam)

Így bezárult a kör. Vht. 41. - ha az eredménytelen - akkor vh megszüntetési per.

Szerintem itt az a kulcs, hogy a végrehajtás elrendelése már egy lezárt peres döntésre épül, tehát a végrehajtást foganatosító bíróság mozgástere nagyon szűk. Elévülésre való hivatkozásnál valóban nem elég a nemperes eljárás, mert ott a titkárnak nincs mérlegelési jogköre. Ezért kell a Vht. 41. § szerinti eljárást végigvinni, és ha az nem vezet eredményre, akkor jöhet a megszüntetési per. Gyakorlatban tényleg körülményesebb, de más út nincs. Az, hogy a törvény enged egy szűk kivételt (82/A. §), nem jelenti, hogy általánosan lehetne alkalmazni.