Végrehajtás elévülése

@oligaliga, köszönöm.

Ügyfélkapun keresztül benyújtott keresetre nem kell a két tanú.

Közben megtaláltam a választ, nem kötelezeő az űrlapot használni:
https://birosag.hu/…yomtatvanyok

De azt ugye jól tudom, hogy az Ányk-s űrlapon előterjesztett keresetlevélre nem a két tanú, sem fizikai aláírás?

@oligaliga, ezek szerint a sima pp-s keresetlevél-nyomtatvány lesz a nyerő, köszönöm.

Közben találtam a birosag.hu-n egy természetes személy számára használandó keresetlevél-formanyomtatványt a vh-eljárás megszüntetésére, ami ügyfélkapun beküldendő, és valami tizen-akárhány oldalas form, nem tudom, ezt kötelező-e használni, vagy megírhatom-e én magam pár sorban a keresetet?

Ha muszáj ezt kell használni, akkor annak a végén kérnek fizikai aláírást az előterjesztőtől, plusz két tanúét is - ezek elhagyhatók, ha ügyfélkapun nyújtjuk be? Köszönöm a segítséget.

ole44

pert indíthat

Egyértelműen peres eljárás.

Tisztelt szakértők,

korábban már érdeklődtem itt, hogy idős rokonom elévült követelése ügyében mi a teendő, és most ott tartunk, hogy iratbetekintést követően megkaptuk a végrehajtótól a jkv-t arról, hogy az ügyben két egymást követő dokumentum között eltelt több mint öt év (11 év konkrétan), és meg is nyilatkoztatta már a vh-kérőt, aki sajnos nem ismerte el az elévülést, és kérte az eljárás folytatását.

A végrehajtó azzal zárta a megküldött átiratát, hogy a Vht. 41. § (5) alapján az adós pert indíthat a végrehajtás megszüntetése iránt az illetékes bíróságon, stb...

A kérdésem arra irányul, hogy ez most polgári peres vagy nem peres eljárás lesz-e, mert elektronikusan szeretnénk előterjeszteni, de nem tudom, hogy sima pp-s vagy vh-s nyomtatványon kell-e ezt megtenni; mit keressek az Ányk űrlaplistájában, segítenétek? Köszönöm előre is...

Zoltan85

„Élhetek az elévülési idővel?”

Persze, hogyne! Viszont akár ki is fizetheted. Ne feledd, azért mert elévült, még nem fog megszűnni a tartozásod. Max. nem lesz végrehajtható. Legfőképp ez akkor fog bajt okozni neked, ha később ugyanonnan akarsz ismét internetet és ők közlik, hogy majd ha kifizetted kamatostul a korábbi tartozásodat, akkor talán adnak (de még akkor sem kötelező nekik, mint megbízhatatlan ügyfélnek). :-)

Zoltan85.,

Ha az a kérdés : ellentmondhatsz a fizetési meghagyásnak elévülésre hivatkozással. Nem tilos az.

Aztán hogy tényleg elévült-e, majd kiderül a bíróságon (ha eljut odáig), a jogosulton kívül ezt nem tudhatja más egyelőre.

Üdv mindenkinek!
Kaptam egy fizetési meghagyást melyet az egyik adósságbehajtó cég kezdeményezett. Viszont az összeg amit követelnek az egy 2016-os internet előfizetésből ered. Élhetek az elévülési idővel?

„éppen 3 év az elévülési idő”
Nahát, most megnéztem, és télleg. Korábban ugyanitt 2 év állt. Ezeket 2018-ban úgy változtatták meg, hogy én észre sem vettem. Bocsi az értetlenkedésért.

"A végrehajtás elrendelésének valamennyi feltételének bekövetkezte, a végrehajtáshoz való jog elévülésének kezdete, ez főszabály szerint a teljesítési határidő lejártát követő nap. Amennyiben egyetemleges adóstársak a kötelezettek, az elévülés kezdetét, mindegyik adós vonatkozásában külön-külön kell vizsgálni."

Írtam korábban, hogy nem voltam teljesen precíz a kérdésfeltevéskor, és a kérdésem a "klasszikus" esetre vonatkozott a kérdésem, mikor a jogerőre emelkedés később következik be, mint a teljesítési határidő lejárta. Szerintem viszont ilyen esetben valamennyi egyetemleges adós esetén a jogerőre emelkedés számít (pontosabban az azt követő nap) az elévülés kezdő időpontjának, mivel ugyebár a végrehajtás elrendelésének az is feltétele, hogy jogerős legyen a marasztalást tartalmazó határozat (előzetes végrehajthatóság hiányában).

Azt én sem vitatom, hogy ha a teljesítési határidő a jogerőre emelkedést követően jár le, és az nem határozottan (dátumszerűen vagy valamilyen objektív feltétellel) van meghatározva (pl. ítélet kézhezvételét követő 60 napon belüli teljesítés), akkor eltérő lehet a kötelezettek szempontjából az elévülés kezdőnapja.

"A 3 évet azért hozta fel KBS, mivel ezt írtad 2018.05.14 napján jogerőre emelkedett”

Gerbera hozta fel, de akkor tetszőlegesen behelyettesíthető mondjuk a 2014. év 2018 helyett, ha ennyire zavaró :)

Kogeza, szerintem ez a komoly pontatlanság (ami még releváns is, persze gerbera szuperül megfogalmazta, hogy mi is a baj a végrehajtási jog elévüléssel, mint jogi kifejezéssel):

„Továbbá, ha több személyt marasztalnának egy ítéletben, akkor KBS válasza alapján különböző időpontokban kezdődhetne a végrehajtási jog elévülése”

A végrehajtás elrendelésének valamennyi feltételének bekövetkezte, a végrehajtáshoz való jog elévülésének kezdete, ez főszabály szerint a teljesítési határidő lejártát követő nap.
Amennyiben egyetemleges adóstársak a kötelezettek, az elévülés kezdetét, mindegyik adós vonatkozásában külön-külön kell vizsgálni.

A 3 évet azért hozta fel KBS, mivel ezt írtad „2018.05.14 napján jogerőre emelkedett”
Amúgy abban igazad van, hogy van 3 év, ilyen az Mt 286. § (1) bekezdése alapján főszabály szerint a munkajogi igény három év alatt évül el.

"Ezt a 3 évet én sem igazán értem. Vannak 6 hónapos, 90 napos, 1 éves, 2 éves, 5 éves elévülések; 3 éves éppen nincs."

Mint említettem, csak teoretikus volt a kérdés, a dátumokat is csak hasraütés-szerűen írtam.

(Egyébként a földgáz szolgáltatására irányuló szerződésből eredő díjtartozások esetén [Get. 28/A. § (6) bek.] és a villamos energia szolgáltatására irányuló szerződésből eredő díjtartozások esetén [Vet. 63. § (3) bek.] éppen 3 év az elévülési idő.)

A kérdésem valóban nem volt teljesen precíz, az a "klasszikus" esetre vonatkozott, amikor az ítéletben az annak kézhezvételét követő 15 nap a teljesítési határidő, vagyis a jogerőre emelkedés ezt követően következik be - a fizetési meghagyásnál ez ugyebár mindig így van.

"tehát ne vesszünk össze az ügyvéd úrral csak azért, mert ő inkább az utóbbi kifejezés használatát preferálja."

Nem volt célom összeveszni senkivel, csak azt így kategorikusan kijelenteni, hogy nincs olyan, hogy végrehajtási jog elévülése, komoly pontatlanság.

Ja igen, a végrehajtási jog elévülése: Valóban ír ilyenről a Vht. (41. és 57. §), de ez olyannyira nem értelmes, hogy ha végrehajtók beszélnek róla, még ők ís átfogalmazzák úgy, hogy "végrehajtáshoz való jog". De akárhogyan is nevezzük, a Vht. azt írja róla, hogy ez "a végrehajtandó követeléssel együtt évül el"; tehát ne vesszünk össze az ügyvéd úrral csak azért, mert ő inkább az utóbbi kifejezés használatát preferálja.

„Én gerbera válaszát érzem alapvetően helyesnek”
Jó, én a válaszomat arra hegyeztem ki, hogy mi nem szakítja meg az elévülést, tehát a jogerősítő végzés éppen nem. KBS válasza pedig az elévülés kezdetére koncentrál. E kettőből össze lehet ollózni a valóban helyes választ. Most igazából csak magamnak szedem össze:
A Ptk. 6:22. § (2) szerint az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik. Esedékessé pedig akkor és attól függően válik, hogy milyen teljesítési határidő áll az ítéletben. Ha az, hogy a kézhez vételtől számíott xx. napig, akkor az azt követő naptól ketyeg az elévülés. Ha az, hogy a jogerőre emelkedéstől számított yy. napig, akkor a jogerősítő végzés szerinti jogerőre emelkedés napjától számított yy. nap elteltével kezdődik az elévülés.
A 6:25. § (3) szerint, ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg. Tehát a jogerősítő végzés nem szakítja meg az elévülést.
Ezt a 3 évet én sem igazán értem. Vannak 6 hónapos, 90 napos, 1 éves, 2 éves, 5 éves elévülések; 3 éves éppen nincs.

:) Sokszor olyan jó olvasmány ez fórum

Legyen.

Van ilyen, hogy "végrehajtási jog elévülése" :)

Az már megint más kérdés, hogy a követelés elévüléséhez kapcsolja a törvény:

Vht. 57. § (1) A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el.

„akkor KBS válasza alapján különböző időpontokban kezdődhetne”
És ez így is van.

Kezdjük ott, hogy nincs olyan, hogy "végrehajtási jog elévülése". A követelések évülnek el. A követelések elévülése pedig az esedékességgel kezdődik. (És ha a követelés elévül, akkor végrehajtani sem lehet.)

(Az Art. kölönböztet a megállapíthatóság és a végrehajthatóság elévülése között, de feltételezem itt nem arról beszélünk.)

Köszönöm a válaszokat!

KBS, egyelőre csak teoretikus a kérdés.

Ellentétes válaszokat adtatok.

Én gerbera válaszát érzem alapvetően helyesnek, ugyanis a végrehajtási jog - nevéből következően is - feltételezi a határozat végrehajthatóságát. Ez pedig (előzetes végrehajthatóság kivételével) tipikusan a jogerőre emelkedéssel következik be. Továbbá, ha több személyt marasztalnának egy ítéletben, akkor KBS válasza alapján különböző időpontokban kezdődhetne a végrehajtási jog elévülése a határozat kézbesítésének ideje függvényében, és szerintem ez is ellentmond annak, hogy a kézhezvételt követő nap lenne a kezdő időpontja a végrehajtási jog elévülésének.

(Az elévülés az esedékességgel kezdődik. Ez általában nem a határozat jogerőre emelkedésének a napja, hanem valamely számított határidő. Pl. "15 napon belül..." A számítás kezdőnapja pedig a határozat kézhezvételét követő nap.)

Három év az elévülési idő? Mert másképp nincs sok jelentősége.

A jogerőre emelkedés napját kell nézni. A jogerősítő végzés meghozatala nem végrehajtási cselekmény, nincs elévülést megszakító hatása.

Sziasztok!

A marasztalást tartalmazó ítélet/fizetési meghagyás 2018.05.14 napján jogerőre emelkedett. A jogerőre emelkedést megállapító végzés/jogerősítő záradék 2018.05.20. napján kelt. A jogosult a jogerőre emelkedést megállapító végzést/jogerősítő záradékot 2018.06.01. napján vette át.

Melyik napon kezdődött el a végrehajtási jog elévülése?

Köszönöm előre is!

anne.s.,

„ilyenkor mit lehet tenni?”

Mit szeretnél?
Megnézed a munkáltatódnál azt a letiltást, felírod a végrehajtó nevét és az ügyszámot, és nála érdeklődsz. Ha pl. szerinted elévült, akkor az aktába kell megnézni, volt-e az elévülési időnek (számlatartozás 1év, egyéb, pl. készülékvásárlás 5 év) megfelelő összefüggő időszak végrehajtási cselekmény nélkül.
Sürgősen csináld, mert a már levont összegeket nem fogad visszakapni, ha elévült, akkor sem!

„hogy működik ez, hogy a munkahelyem kapja meg a tartozásomról szóló dokumentumot, amiről én nem is tudtam?”
Csak a munkahelyed változott az elmúlt években, vagy a lakcímed is? Egyébként meg nem tudhatjuk, miért nem kaptad meg, de a végrehajtónál ez is ki fog derülni.

„hogy lehet, hogy egy új munkahely azonnal értesül róla, én meg nem?”
Végrehajtó nem talált meg valamiért, feltehetőleg a telekomnál nem jó címed volt meg például, de a munkahelyedet megtalálta.

Ha megtalálja a bankszámládat azt is leinkasszózza szó nélkül, mint a pinty.

Az, hogy folyik valaki ellen végrehajtás, csak igen-igen ritkán van az, hogy az önhibáján kívüli okból nem tudja az illető.