Végrehalytás lezárása

Tisztelet Szakértők!

Végrehajtás lezárása témakörben szeretném a segítségüket kérni.

2014.-ben elárverezték az ingatlanomat, és ezzel együtt más végre hajtási ügyeim között a befolyó összegből megtörtént a felosztás.

A többi ügyemet rendere elintéztem, de a lakáshitel miatti végrehajtás csak most kerülne lezárásra.

Anno amikor bent voltam a végrehajtói irodában azt mondták, semmilyen végrehajtási díj nem maradt az ügyön az árverés miatt, úgyhogy majd csak egyszerűen le kell zárni az ügyet. Most mikor felhívtam őket hogy kell e mégiscsak valamit fizetnem, mert egy kollégájuk szerint már nem, az volt a válaszuk hogy ki mondott ekkora marhaságot.

A végrehajtási ügyérték 23.000.000 forint volt, és a lakást 6.300.000 forintért árverezték el. Én úgy tudom, de lehetséges hogy tévedek, sikeres árverés esetén minden esetben a végrehajtó felé lévő költségek kerülnek kiegyenlítésre, a maradék befolyt összeg pedig a végrehajtás kérőé.

Ezek után már csak a tranzakciónkénti százalékukat kérik, abban az esetben ha nem történt azóta semmilyen befizetés, akkor a végrehajtást kérő felszólítására csak egyszerűen lezárják az ügyet. Maradhatott még bármilyen összeg a végrehalytó felé?

Segítségüket, válaszukat előre is köszönöm.

Tisztelettel:
Gyula

Szeretném kiegészíteni az előző hozzászólásomat.

Az elszámolásnál kaptam egy papírt arról, hogy eddig mekkora összeget fizettem be, és mekkora összeg van még hátra. 4.229.737 forint befizetésnél a behajtási jutalékra be lett fizetve 191.504 forint.
Viszont a fennmaradó mezőben azt írják, hogy 16.329.567 ft a hátralévő tartozás, és 1.232.461 Ft a behajtási jutalék.

Ha azt a fennmaradó 16.329.567 forintot nem fizettem be, és így kerül lezárásra a végrehajtás, akkor az 1.232.461 Ft behajtási jutalékot sem kell megfizetnem, vagy ugyanúgy követelni fogják tőlem?

Válaszukat előre is köszönöm.

Tisztelettel.

Ha még maradt több, mint 16 millió a tartozásból, akkor hogyan lehetne befejezni?

Egyesség tuján a követelő a fennmaradó részt elengedi, kifizetését nem kéri.

A követelés tulajdonosának egy kérése van neki fizetnie ne keljen a lezárásért, és ez esetben most nagyon megijedtem, hiszen eddig abban a hitben voltam, hogy minden költséget letudtunk.

Szerintem kérje a végrehajtás megszüntetését.

Igen, jelenleg itt tartunk. Csak azt nem tudom, ha a végrehajtó nem hajtja be a fennmaradó összeget akkor annak a behajtási jutalékát be kell e fizetnem. Illetve végrehajtásnál teljesen más összegek vonatkoznak díjazásban egy 5 millió forint alatti ügyre, és egy 20 millió forint feletti ügyre. Ilyenkor az ügyérték is megváltozik?

„Ilyenkor az ügyérték is megváltozik?”
Nem.

Tehát ha jól értem akkor ilyen esetben is meg kell fizetnem a 1.200.000 Forint végrehajtási jutalékot?

A jutalék a behajtott, megfizetett összeg után jár.

De gondolom költségeket még érvényesíthet a végrehajtó, ha a jogosult kéri a végrehajtás megszüntetését?

Igen ez szinte biztos. De amikor elárverezték a lakást az árverési összegből levette a végrehajtó a részét. Csak azt nem tudom ezt ilyenkor milyen arányban intézi. 6.300.000 forintért vitték el a lakást, de a végrehajtás kérő nem a teljes összeget kapta meg. lehetséges hogy a végrehajtó nem veszi le ilyen estben a teljes jutalékát, és költségeit?

Minden lehetséges.

Austria lotto. :)

A 6,3 M árverési vételárból a végrehajtó kielégítette először az összes ügyben fennálló munkadíját + általános költségátalányát + készkiadását + általános költségátalányát, majd pedig kielégítette valamennyi végrehajtást kérő 164. § szerint minősülő végrehajtási költségét, majd a fennmaradt összeget 8 : 100 arányban felosztotta a maga és a végrehajtást kérők között. Ha most mégis követel 1,2 M jutalékot, akkor az 1) vagy törvényt sért, 2) vagy pedig volt további kb. 17 M megtérülése a végrehajtást kérő(k)nek, 3) vagy pedig elk*rta annak idején a felosztási tervet, de azzal akkor kellett volna vitába szállni, nem most.

Lya igen: Ezt a "végrehalytás"-t a hejesírás-ellenőrző alyánlotta, vagy pedig salyát kútfőből jött?

És még valami: Nem "felé". Megismétlem, mert szerintem nem érted: NEEEEM "FELÉÉÉ"!!!

Nem követelt eddig még semmit, csak 2 éve áll az ügy a megállapodás miatt, és attól tartottam, hogy ezt az 1.200.000 még kérni fogja a végrehajtó amint a követelő lezárja az ügyet. De ezek szerint minden jel arra mutat, hogy azt ami neki járt levette akkor, amnit elárverezésre került az ingatlan, és további költségek már csak akkor lehetnének, ha bármilyen pénzmozgás történt volna.

Ha nincs tényállás, akkor mit kérdezgetsz itt feleslegesen?

OFF
"salyát kútfőből j ött"
Ez a j-ly nagyon érdekes jelensége a magyar nyelvnek, de inkább a nyelv használóinak. Van aki képtelen megtanulni, míg nekem például annyira megy, hogy még elrontani sem tudom hibátlanul. Érdekes.
ON

Tisztelt Fórumozók!

A kérdésem lehet hogy nem a legmegfelelőbb helyen van, de remélem, hogy valaki tud segíteni.

Árverésen vásároltunk egy ingatlant március 1-én. Az árverést február 28-án zárták le, az összeget március 1-én kifizettük. Amikor a jegyzőkönyvet ki akarták küldeni a tulajdonos számára, akkor az "elhunyt" jelzéssel érkezett vissza a végrehajtóhoz. A tulajdonos február elején hunyt el külföldön, magyar nyelvű halotti anyakönyvi kivonat pedig csak június elején lett kész. A hagyatéki eljárást hivatalból elindították, lezárták, és a halotti anyakönyvi kivonatot megküldték a bíróság számára, aki majd ezek után fogja a jogutódlást megállapítani.

A kérdésem az lenne, hogy történhet-e olyan, hogy a bíróság úgy dönt, hogy az ingatlan nem a miénk?

Válaszaikat előre is köszönöm!

„történhet-e olyan, hogy a bíróság úgy dönt, hogy az ingatlan nem a miénk?”

Ha nincs aki ezt kérje, akkor semmiképpen.

Az ingatlan tulajdonjoga a tulajdonos halálakor átszállt az örökösökre, így az árverés hatálytalan. Vissza kell kérni a vételárat a végrehajtótól.

Visszakérni lehet, de nem fogja adni. Az árverés akkor hatálytalan, ha a bíróság megsemmmisíti az árverést. Addig nem. A 39. § (4)-(6) ilyenkor az irányadó. Az árverést az (5) alapján semmisíthetik meg.

Az örökös meg örüljön, hogy elkelt az ingatlan. Úgyse tudna jobbat, mint hogy felajánlja a hagyatéki hitelezőknek, hogy elégítsék ki magukat belőle.

Mellesleg ez a téma jócskán ki lett vesézve egy másik topicban, ahol a kérdező elmondta, hogy az árverés kitűzéséről szóló végrehajtói "intézkedést" az adós még átvette.

A végrehajtó a leírtak alapján csak az árverés után értesült az adós haláláról.

Erről, meg szerintem kelló tájékoztatást kapott a kérdező gerberától.

Az a kérdés, hogy egy bíró hogyan dönthet szerintem a fórum kereteit meghaladja. ( Szerintem nem a kérdező ellen fog dönteni )

http://www.kuria-birosag.hu/…vi-hatarozat

Ha az adós cselekvőképtelensége az árverés hatálytalanságához vezet, akkor nyilván halála (jogképességének) is ahhoz vezet.

jogképességének hiánya.