Dr. Ugrin Tamás ügyvéd nevében küldött levelek

Pedig így kellene szabályosan eljárnia.

Egyjogász,

Ha nem, mert olyan tömegben csinálja, akkor azért csak van valaki, akinél kérdezni lehet, alkalmazottja, titkárnője, ügyvédbojtárja, stábja, akármije?
Vagy ha valaki több mint X darab ilyet küld ki, akkor annak már nem is kell foglalkoznia többet a részletekkel, azért mert csak?

A tömeges adósságbehajtással foglalkozó ügyvédek esetében (és itt most nem a címbeli ügyvédről beszélek, hanem általánosságban) ez nem úgy működik, mint amikor egy ügyvéd megbízást kap, hogy járjon el Kovács János ellen egy ügyben.

Ismerős ügyvéd csinál ilyet, több ezer soros excel táblákban kapják az adatokat a megbízótól, hogy kiket kell felszólítani, az ügyvédnek dunsztja nincs, hogy jogos-e egy adott követelés, amelynek megfizetésére felszólít vagy nem.
Ez a "szűrő" még mindig nagyon hatásos, nagyon sokan beszarnak az ügyvédi felszólítástól és fizetnek.

Meghatalmazást ilyenkor még nem tesznek a felszólító levelek mellé, mert baromi sok plusz munka és költség lenne több tízezres tételben ezeket "legyártani" (és ezer esetből 995-ben ez nem is érdekli a felszólítottat), csak az fmh-ra menő ügyek esetében készül meghatalmazás.

Ha reklamálnak nála, az ügyvéd alkalmazottjának annyi a dolga, hogy a megbízó követeléskezelési szervéhez irányítsa az érintetett. (A követeléskezelési reklamációkkal nem foglalkozik az iroda, az a megbízó dolga.)

Aki nem fizet, azokra nyomják be az fmh-kat (ez a második szűrő, amelyre szintén sokan fizetnek).

Ha per lesz, azokra van néhány bojtár, akik bizonyos értékhatár felett eljárnak tárgyalni, az új Pp-re figyelemmel pont most gondolkodnak azon, mi legyen a jövőben, valószínűleg egy bizonyos értékhatár alatt ellentmondás esetén leszarják az ügyet, az lesz a káló.

Egy érdemi kérdés van csak ezzel kapcsolatban:
Ha még a régi Ptk.-t kell alkalmazni az esetre, akkor a képviseleti jogosultságát nem igazoló ügyvéd által küldött felszólítás megszakítja-e az elévülést? (Különösen, ha alá sem írta. Hiszen a gumibélyegző nem aláírás.)

Szerintem igen. Nincs alakszerűségi követelmény a meghatalmazásnál - amellett, hogy egyébként van meghatalmazás, csak magával a meghatalmazással nem igazolta az eljárási jogosultságát. Megkockáztatom, hogy egyébként az eljárási jogosultság már azzal igazolva van, hogy a szerződés és az ügyfél adatai benne vannak a levélben, mivel ahhoz a megbízási szerződéssel jutott az ügyvéd - a megbízás pedig magában foglalja a meghatalmazást is, ha jognyilatkozat megtétele szükséges. Ha nem így lenne, akkor jóhiszemű álképviselő, a jognyilatkozatát pedig jóváhagyja a nyilatkozatot - a bírói gyakorlat pedig ilyenkor az eredeti időpontra visszamenőlegesen vált ki joghatást a jóváhagyás, nem a jóváhagyás pillanatától kezdve.
A megszakadáshoz pedig az kell, hogy az igényérvényesítés érdekében tegyen valami olyat a jogosult amiről a kötelezett (vagy a bíróság) tudomást szerez, amennyiben maga a követelés beazonosítható - itt ebben nincs hiba.
Ha a képviseleti jogot vitatja, nem pedig azt, hogy eljutott hozzá (az amúgy nyilvánvalóan sima levélként küldött) felszólítás, akkor szerintem megszakadt - pont azért mert a felszólításra nincs alakszerűség megszabva.

Vagy tévedek - az is bőven benne van.

*különös alakszerűségi követelmény

Sherlock!
Az ügyvédi meghatalmazás kapcsán van alakszerűségi követelmény. Ilyen bélyegzős, futószalagos ügyvédi levélnek semmilyen joghatása nincs.

„ megszakadáshoz pedig az kell, hogy az igényérvényesítés érdekében tegyen valami olyat a jogosult amiről a kötelezett (vagy a bíróság) tudomást szerez, amennyiben maga a követelés beazonosítható”
Ennél szigorúbb azért a régi Ptk. is. Írásbeli felszólítás szakítja meg az elévülést. Ezért kérdezem még mindig: írásbeli-e az a felszólítás, amely nincs aláírva.

Értem a meghatalmazásról szóló érveidet, de ellentmondanék: a meghatalmazásra ugyanazok az alaki követelmények vonatkoznak, mint a elvégzendő cselekményre. Ha tehát a meghatalmazottnak írásbeli felszólítást kell intéznie az adóshoz, akkor szerintem a meghatalmazását is írásba kell foglalni.

„Ha tehát a meghatalmazottnak írásbeli felszólítást kell intéznie az adóshoz, akkor szerintem a meghatalmazását is írásba kell foglalni.”

De nem ez a kérdés, hanem az, hogy ha a meghatalmazás megvan, csak csatolva nincs, az elég-e a megszakadáshoz.

Igen, ez is.

Joghatályosnak ismerte el a bíróság az ügyvéd sajtó-helyreigazítási kérelmét, pedig nem csatolt meghatalmazást hozzá. Szerintem működik az analógia.

Fővárosi Törvényszék P.23397/2016/6. sz. ítélet

Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte, melynek alapjául egyrészt arra hivatkozott, hogy a helyreigazítás iránti kérelem formailag hibás volt, mivel az alpereshez eljuttatott sajtó-helyreigazítási igényéhez a felperes nem csatolta a meghatalmazását. Tekintettel arra, hogy a Ptk. 6:11. § (2) bekezdése, valamint a 6:15. § (1) és (2) bekezdései, valamint az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 26. § (1) bekezdése egyértelműen meghatározza a képviselet szabályait, azon belül alakiságainak szükségességét, így az alperes a sajtó-helyreigazítási igényt formai hiányosságok miatt nem teljesítette. Ennek alapján pedig az alpereshez a cikk megjelenését követő 30 napon belül nem érkezett olyan helyreigazítási igény, amelynek figyelembe vételére az alperes köteles lett volna, így a Pp. 342. § (1) bekezdésében foglaltaknak a felperes nem tett eleget, melynek folytán a jelen per megindítására sem volt jogosultsága a Pp. 343. §-ának (1) bekezdése alapján

Mindenekelőtt a bíróság az alperes elsődleges védekezését vizsgálta, mely kifogás nem foghatott helyt alaptalansága okán. Kétségtelen, hogy az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 26. § (1) bekezdése többlet-követelményt írt elő az ügyvéd részére adott meghatalmazással szemben, azonban az alperes nem is e formai követelmények megsértését tette kifogása tárgyává. A csatolt meghatalmazás, amúgy megfelelt a felhívott jogszabályi rendelkezéseknek, és az alpereshez eljuttatott kérelem előtt került megadásra. Az alperes ugyanakkor a meghatalmazás hiányát sérelmezte, a felperes jogi képviselője viszont nem volt köteles annak a helyreigazítás iránti kérelemmel egyidejű megküldésére, hiszen az egy olyan egyoldalú nyilatkozat volt, mellyel a felperes a jogi képviselőjét jogosította fel eljárására, így minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával járt, miként a helyreigazítási kérelemnek a szerkesztőséghez való eljuttatása is ily cselekmény volt. Legfeljebb a képviseleti jog esetleges korlátozása szempontjából lett volna jelentősége a meghatalmazás mellékelésének, amúgy pedig az alperes nem is kérte a képviseleti jog igazolását a felperesi jogi képviselőtől, tehát az jelentőséggel a számára sem bírhatott. A megküldés elmaradására alapított kivárással pedig önmagában nem menekülhet az alperesi sajtószerv a helyreigazítás teljesítése elől.

Ha pedig nincs is a konkrét ügyre speckó meghatalmazás, a perre (fmh-hoz ugye még nem kell csatolni) úgyis előkerül, korábbra datálva mint a felszólítás kiküldése.

A jognyilatkozat ugyanis akkor hatályosul, ha azt szabályosan közölték a címzettel. Hajlok rá, hogy meghatalmazottól származó nyilatkozat esetén ez akkor következik be, amikor a meghatalmazást is bemutatták.

Vegyünk egy analóg példát. Kölcsöntartozás visszafizetésére a szerződésben nem jelöltek határidőt, a hitelező írásbeli felszólítással, nyolc napos határidővel teheti lejárttá. Késedelembe esik-e az adós, ha a hitelező meghatalmazottjaként fellépő, de képviseleti jogosultságát nem igazoló személy írásbeli felszólítására nem fizet nyolc napon belül?

Érdekes döntvény. Számomra - a lentebb kifejtett okokból - nem meggyőző. Az ítéletbeli indoklás mentén perben sem kérhetné a bíróság a jogi képviselő meghatalmazását - hiszen hiszen „az egy olyan egyoldalú nyilatkozat volt, mellyel a felperes a jogi képviselőjét jogosítja fel eljárására, így minden olyan cselekményre, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár”, a keresetlevél benyújtása pedig "ily cselekmény". "Legfeljebb a képviseleti jog esetleges korlátozása szempontjából lett volna jelentősége lett volna jelentősége a meghatalmazás mellékelésének."

Szerintem nem. A meghatalmazás címzettje a meghatalmazott képviselő, az írásbeli felszólításé pedig az adós. Ha az ügyvéd az adós felszólítására nem tudja igazolni a képviseleti jogosultságát, akkor a felszólítás nem tekinthető a hitelezőtől származónak. Ha azonban az adós a felszólításra nem reagál, azt tudomásul veszi, akkor egyben feltételezi a képviselő eljárási jogosultságát is, ergo - KBS példájánal maradva - fizetési késedelembe esik.

KBS

Egy kicsit azért különbözik a kettő, mert a bíróság előtti eljárásban a jogszabály kötelez a meghatalmazás csatolására, szóval azt nem hagyhatod el.

oligaliga,

tehát azt állítod, hogy az adósnak kötelessége minden esetben viszontválaszt írni, és neki kell követelnie az igazolást a meghatalmazott ügyvédtől? Nekem kellene kérnem azt, hogy igazolja, hogy jogosult eljárni?

drbjozsef

Nem, nem ezt állítom. Hanem azt, hogy nem kötelező a meghatalmazás csatolása, de ha az adós vitatja az eljáró képviselő képviseleti jogosultságát, akkor a képviselőnek kötelessége magát igazolni. Ha nem kérem az igazolást, akkor elfogadom, hogy jogosult eljárni.

BH 2000.3.115 II. Meghatalmazás nemcsak a másik félhez, de a képviselőhöz intézett nyilatkozattal is joghatályosan létesíthető. A meghatalmazás attól függetlenül érvényes, hogy azt az ellenérdekű féllel közölték-e [Ptk. 219. § (1) bek., 221. § (1) bek., 222. §, Pp. 196. § (1) bek. d) pont].

Fizetési felszólítás küldése esetén sem a Ptk., sem más jogszabály nem tartalmaz olyan előírást, hogy a képviselőnek az eljárási jogosultságát igazolnia kell. Az már más kérdés, hogy vannak olyan eljárások - pl. peres eljárás, ingatlan-nyilvántartási eljárás, hatósági eljárás - ahol a vonatkozó jogszabály előírja a képviseleti jogosultság igazolását, ami a meghatalmazás csatolásával teljesíthető.

Látom, nem ment át az érvelésem a jognyilatkozat szabályos közléséről.
Akkor még egy analógia: ha jogszabály írásbeli formát ír elő a nyilatkozatra, és aláíratlan iratban küldik meg, akkor az szabályos, hatályos közlés?

KBS

Átjött az érvelés, csak éppen rossz példát hoztál fel. A bírósági eljárásban a Pp. kötelez a képviseleti jog igazolásár. Ilyen kötelezettséget a Ptk. - egyes kivételektől eltekintve - nem tartalmaz.

Az aláíratlan levél más kérdés, az szerintem nem minősül hatályos közlésnek.

Miért kell aláírni a levelet? (Saját kezűleg, gondolom, ebben egyetértünk.)

Szerintem ha a levél írója nem írja alá saját kezűleg a levelet, akkor az nem tekinthető az ő közlésének, az aláírás feletti szövegrész nem tőle származik.

Helyben vagyunk.

A nem igazolt képviseleti jogosultságú meghatalmazott által aláírt levelet a meghatalmazó nem írja alá. Tehát nem derül ki belőle a címzett számára, hogy az aláírás feletti szöveg valóban a nyilatkozatra jogosulttól származik. Vagyis ugyanúgy nem tekinthető a képviselt nyilatkozatának, mintha senki nem írta volna alá. (Pontosabban mintha a nyilatkozó neve csak oda lenne nyomtatva.)

Amit mondasz, az igaz. Az én véleményem pedig az, amit az idézett BH is alátámaszt: a felszólításhoz nem kell csatolni a meghatalmazást, mert annak címzettje a meghatalmazott. Ha az adós vitatja a meghatalmazott képviseleti jogosultságát, akkor a meghatalmazott köteles azt igazolni. Ha a meghatalmazott által írt levélen nincs rajta a meghatalmazott aláírása, az olyan, mintha nem a meghatalmazott írta volna. De ez nem ugyanaz az eset, mint amikor a meghatalmazott nem csatolja a meghatalmazását.

Olvasd el az egész BH-t, teljesen másról szól. (Előfordul, hogy félreérthetően emelik ki a ratio detidendit.)

Én sem azt mondom, hogy a be nem mutatott meghatalmazás vagy a meghatalmazás nélkül közölt nyilatkozat érvénytelen. Hanem azt, hogy utóbbi nem hatályosult.