Hasznos volna, ha a bíróságokat kihagynák a politikai vitákból országon belül és kívül is – fogalmazott a Kúria elnöke újságíróknak egy csütörtöki háttérbeszélgetésen Budapesten. Varga Zs. András úgy folytatta: “Ha az emberek elvesztik a bizalmukat az igazságszolgáltatásban, ennek az intézménynek vége van”.
“Erős csatazaj van a bíróságok körül” – mondta a Kúria elnöke, és ezt a szervezeten belülről nézve érthetetlennek nevezte. Hozzátette: ez a csatazaj megtévesztő, mert “valójában a bíróságok környékén olyan mértékben rendben van minden, hogy az elmúlt 25 évben ritkán volt ilyen”.
“Nincs baj az igazságszolgáltatásban” – szögezte le, megjegyezve: nem mondja azt, hogy ne hoznának olyan döntéseket, amelyeket különösen a pervesztes felek ne vitatnának vagy ne lehetne még tovább rövidíteni az eljárások hosszán. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy
egy éven túli ügy nincs a Kúria előtt.
Megjegyezte, hogy az ügyek elhúzódását megakadályozni hivatott kompenzációs törvény a másodfokú ítélet kihirdetésétől számítja az egy évet, azonban az ítélet kihirdetése után még hónapokig nem kerül a Kúria elé az ügy, de még így sincs egy éven túli eljárásuk.
Az igazgatással, a kirendelésekkel, kinevezésekkel kapcsolatos kritikákat felfújt, lufi jellegű problémáknak nevezte.
Emlékeztetett: az Inforádió hétfői adásában Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter beszélt arról, hogy nem a jogállamisági feltételességi eljárás keretében, hanem nagy valószínűséggel a magyarországi újjáépítési terv vonatkozásában az Európai Bizottság jelezte, problémát lát az uniós források felhasználásánál, ha az igazságszolgáltatás függetlensége keretében általuk említett problémás pontokon nem segítenek jogalkotással. Ezek jórészt az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az Országos Bírói Tanács (OBT) közötti hatáskörmegosztást érintik, amit a miniszter nem tartott javíthatatlannak vagy problematikusnak.
Varga Zs. András felidézte: “a múlt héten volt az uniós legfelsőbb bíróságok elnökeinek féléves beszélgetése, és ott is arról volt szó, hogy más országokban is fokozódott a közvélemény érdeklődése a bíróságok iránt.”
Úgy látja, az a baj, hogy körülbelül húsz évvel ezelőttig volt Európában és a rendszerváltozás első évtizedében Magyarországon is egyfajta ki nem mondott megegyezés, hogy a politikai erők a vitáikból kihagyják a bíróságokat.
Hozzátette:
“Ez nem is működhet másképp, hisz a hatalommegosztásnak része, hogy a bíróság nem vesz részt a napi politikai küzdelmekben. Mintegy 15 évvel ezelőtt valami eltört, és a bíróságok megjelentek ezekben a politikai vitákban nagyobbrészt pofozóbábuként”
– utalt arra, hogy
a bíróságok számára tiltott a politikai vitákban való részvétel.
“Nem szeretjük, mert csúnya dolog lekötött kezű embert kihívni verekedni” – fogalmazott Varga Zs. András, megjegyezve: amikor politikai természetű kifogásokat fogalmaznak meg a bíróságokkal szemben, nem bocsátkoznak érdemi politikai vitákba.
A bíróságok körüli csatazaj értékelése szerint “belülről indult”. Hozzátette: az OBT októberi ünnepi ülésén “elhangzott egy vádirat Magyarország ellen és a magyar bíróságok ellen”. Közölte, az ülésen jelen volt az európai bírói tanácsok hálózatának elnöksége, amely úgy reagált, “hogy ha ennyire borzasztóan rossz minden Magyarországon, akkor igazságügyi reformra van szükség”.
Varga Zs. András szerint azonban nincs szükség reformra; ami Magyarországon az igazságszolgáltatás környékén zajlik, jó irányba halad.
A hatásköri vitákról azt mondta: “azt kell vizsgálni, hogy a gyakorlat a hazai törvényeknek és az európai szokásoknak megfelel-e.” Az előbbi felvetésre határozottan igennel felelt, az utóbbira pedig azt válaszolta, hogy az uniós tagállamok gyakorlata között nincs két egyforma, van, ahol nincs is bírói tanács, vagyis nincs európai gyakorlat.
Kérdésként vetette fel, ha igazságügyi reformról beszélünk, akkor milyen okból, milyen célból, milyen irányba indulva tesszük ezt. Szerinte
oka a reformnak nincs, a célja az, hogy “az igazságszolgáltatás szereplői szeretnék átrendezni a terepet”, az iránya meg 26-féle lehet.
A bírói kinevezésekkel összefüggésben hangsúlyozta: 12 éve töretlen a kinevezési gyakorlat, az OBT eddig minden évben elfogadta az OBH és a Kúria elnökének beszámolóját, idén pedig törvénytelennek találta a kinevezéseket.
Arra az újságírói kérdésére, hogy ennek mi az oka, Varga Zs. András azt válaszolta: “a reformot meg kell alapozni azzal, hogy botrány van az országban”. Megfogalmazása szerint “a bírói tanács megtámadta a bíróságokat és (…) ezt sikerült kijuttatni Brüsszelbe”.
Arra a kritikára, hogy sok kirendelés történt, azt felelte: ennek elsősorban a járvány volt az oka.
Azzal összefüggésben, hogy a Kúriára érkeztek a bírósági szervezetrendszeren kívülről is bírók, azt mondta: vannak olyan országok – például Spanyolország -, ahol ez előírás. A közigazgatási kollégiumot példaként említve azt mondta: “a normakontrollt az Alkotmánybíróságon vagy a Kúrián lehet megtanulni, nem véletlen, hogy amikor ezt a hatáskört a Kúria visszakapta, az első két érkező bíró korábban az Alkotmánybíróságon dolgozott.”
Böszörményiné Kovács Katalin elnökhelyettes azt hangsúlyozta:
nemcsak a bíróságok érzékelik azt, hogy a bizalomvesztés milyen súlyos következményekkel járhat, hanem az egyéb hivatásrendek is,
amelyek képviselői fel is szólaltak az OBT októberi ülésén.
Patyi András elnökhelyettes cáfolta, hogy az alsófokú bíróságok elvesztették volna a függetlenségüket, és a hiedelmek körébe sorolta, hogy a Kúria jogértelmezésétől ne térhetnének el, ezt azonban indokolniuk kell.
Szólt arról is, idén 35 jogegységi panasz érkezett a Kúriához, ezek közül 12 van folyamatban, az eljárások fele közigazgatási jellegű.
