A törvény járulékos kérdései III.

2012.01.17. Jogi Fórum/ dr. Nagy Csilla

A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény, továbbá az ezekkel összefüggő egyes törvények módosításáról tárgyalt az Országgyűlés.

A törvény a jogalkalmazási tapasztalatokon alapulva kívánja elérni a csőd- és felszámolási eljárások gyorsítását, valamint a gyors cégalapítás biztosítása melletti fokozott hitelezővédelmet. Ezen célokat szolgálja a törvény és a módosított jogszabályok közötti koherencia megteremtése, amelynek konkrétumait jelen cikkben ismertetjük.

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

A cégbejegyzésre irányuló illetékek a szerződésmintát alkalmazó, zártkörűen működő részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság esetén 50 000 Ft, szintén szerződésmintát alkalmazó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság esetén 25 000 forint, egyéni cég esetén 15 000 forint lesz az eddigi egységes 15 000 forinttal szemben. A jogutód nélkül megszűnt gazdálkodó szervezet vagyontárgyára vonatkozóan jognak vagy ténynek a csődtörvény szerinti törlésére irányuló bírósági nemperes eljárás illetéke 10 000 forint lesz, amíg az egyéb, a vonatkozó törvényhelyen nem említett egyéb cégbírósági eljárás illetéke 15 000 Ft.

2. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

Pontosabbak lesznek a törlési és kiigazítási perek szabályai. Keresettel kérheti a bíróságtól a bejegyzés törlését és az eredeti állapot visszaállítását érvénytelenség jogcímén már a felszámoló és a hitelező is.

Új szabály, hogy a felszámoló szervezet a csődtörvény szerinti vagyonfelügyelői, ideiglenes vagyonfelügyelői és felszámolói feladatának teljesítése céljából a hivatali helyiségében rnűködtetett, saját számítástechnikai eszközével köteles a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe venni. Az ingatlanügyi hatóság a felszámoló szervezet vezetője részére kérelem alapján biztosítja a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait. Amennyiben a felszámoló szervezetet törlik a felszámolói névjegyzékből, az arról szóló jogerős döntést az ingatlanügyi hatóságnak is meg kell küldeni. Az ingatlanügyi hatóság a felszámoló szervezet hozzáférési jogosultságát a döntésben foglaltaknak megfelelő időponttal visszavonja.

3. A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény módosítása

Új szabály alapján a lakásszövetkezet megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek teljesítése után fennmaradó vagyon a volt tagok és nem tag tulajdonosok közös tulajdonába kerül, érdekeltségük arányában.


4. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosítása

Ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának szükségessége merül fel, a zár alá vételt, illetve a biztosítási intézkedést a jogi személlyel szemben előreláthatóan alkalmazásra kerülő pénzbírság és a jogi személyt előreláthatóan terhelő bűnügyi költség végrehajtásához szükséges vagyonra kell elrendelni.

A pénzbírság és a bűnügyi költség végrehajtásához szükséges vagyonra a zár alá vételt el kell rendelni, ha a bíróság vagy az ügyész engedélyezi, hogy a jogi személlyel szemben a felszámolási eljárást elrendeljék, illetve folytassák. A határozatban számszerűleg meg kell jelölni, hogy a zár alá vétel milyen összeg biztosítására szolgál. A zár alá vételt a bíróság az engedélyezésről szóló határozatban is elrendelheti.

Az ügyész a határozat meghozatala előtt indítványozza a zár alá vételnek az elrendelését, ha a felszámolási eljárás elrendeléséhez, illetve folytatásához az engedélyt megadja. Ha a felszámoló kérelmére a bíróság a zár alá vett vagyon, vagyonrész vagy vagyontárgy értékesítéséhez hozzájárul, az erről szóló határozatban a zár alá vételt arra az összegre korlátozza, ami a pénzbírság és a bűnügyi költség végrehajtását fedezni fogja.

Fenti rendelkezések – a törvényjavaslat parlament általi elfogadása esetén - a kihirdetést követő harmadik hónap első napján léphetnek hatályba.

(A cikk utolsó módosítása: 2012. január 19.)

A cikksorozat korábbi részei:

Gyorsabb felszámolási eljárások reményében II. ⇒

Gyorsabb felszámolási eljárások reményében ⇒

  • kapcsolódó anyagok
BÍRÓSÁG
ILLETÉK
INGATLANJOG