KIM: a titoktartás ügyvédi kötelezettség úgy is, hogy nem szerepel az esküszövegben

2012.03. 1. MTI

Mivel az ügyvédekről szóló törvény részletesen rendelkezik a titoktartási kötelezettségről, az esküszöveg pedig rögzíti a jogszabályok megtartásának kötelességét, ezért a titoktartás úgy is az ügyvédi kötelezettségek része, hogy az esküszöveg egy az egyben nem utal rá - írta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a Magyar Ügyvédi Kamara elnökének küldött válaszlevelében, amelyről szerdán tájékoztatták az MTI-t is.

Bánáti János ügyvéd, a kamara elnöke az MTI érdeklődésére szerdán azt mondta, mélységes aggodalommal fogadta a Magyar Ügyvédi Kamara az ügyvédi eskü szövegének megváltoztatását, és emiatt másfél hónapja levélben fordult Navracsics Tibor igazságügyi miniszterhez, ám választ mindeddig nem kapott.

A KIM az MTI-nek adott tájékoztatása szerint a tárca szerdán küldte meg válaszát Bánáti Jánosnak, felhívva a figyelmet arra, hogy az ágazati törvények kivétel nélkül kötelezettséget írnak elő a tevékenység gyakorlása során megismert titok megtartására. Az ügyvédekkel kapcsolatban a róluk szóló törvény részletesen rendelkezik a titoktartási kötelezettségéről, mivel pedig az esküszöveg mind a jogszabályok megtartására, mind a szakmai kötelességeknek az ügyfél érdekében való teljesítésére utal, a titoktartás az arra való egyértelmű utalás nélkül is az ügyvédi kötelezettségek része - írta a KIM.

A válaszlevél részletes ismertetése felidézi, hogy a szaktárca az új alaptörvény hatálybalépéséhez kapcsolódóan "új, a korábbiaknál letisztultabb, egységes" eskütörzsszöveget dolgozott ki, amely az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselők mellett a közszolgálati tisztviselőkre, a hivatásos és szerződéses szolgálati viszonyban állókra, valamint az igazságügyi hivatást gyakorlókra is kiterjed.

A jogszabályok megtartatásának kötelezettsége tekintetében le kell szögezni, hogy ez a kitétel nem az alaptörvény vonatkozó cikke szerinti "kényszer alkalmazásával" való érvényre juttatásra utal (arra csak az állam jogosult), hanem az ügyvéd azon kötelezettségére, hogy megbízóját a jogszabályi rendelkezések tekintetében tájékoztassa, azok megtartására hívja fel, tehát - extrém példával élve - ne bíztasson hamis vádra - fejti ki a KIM.

A titoktartásra utaló kitétel törzsszövegből való elhagyásának indoka a tárca közlése szerint éppen az volt, hogy az egyes ágazati törvények kivétel nélkül kötelezettséget teremtenek a tevékenység gyakorlása során megismert titok megtartására. Az ügyvédek tekintetében a róluk szóló törvény részletesen rendelkezik a titoktartási kötelezettségükről, függetlenül annak minőségétől (minősített adat, hivatásbeli titok, stb.). "Mivel az esküszöveg mind a jogszabályok megtartására, mind a szakmai kötelességek ügyfél érdekében való teljesítésére utal, az a titoktartásra való explicit utalás nélkül is a szöveg, illetve az ügyvédi kötelezettségek része" - érvelt az ügyvédi kamara elnökének a minisztérium.

Az ügyvédi eskü szövegéből - amelyet az ügyvédekről szóló törvény rögzít és amely az alaptörvénnyel összefüggő jogszabály-módosítások egyikeként, a fideszes Mátrai Márta módosító indítványa nyomán változott januári hatályba lépéssel - kikerült a titoktartásra vonatkozó rész, viszont bele került többek között a "nemzet javára" fordulat. Míg a korábbi eskü szövege szerint az újdonsült ügyvéd arra tett fogadalmat, hogy hivatását ügyfele érdekében, a Magyar Köztársaság Alkotmánya és jogszabályai szerint lelkiismeretesen gyakorolja, és az ennek során tudomására jutott titkot megőrzi, addig az új szöveg szerint Magyarországhoz és annak Alaptörvényéhez hű lesz, jogszabályait megtartja és másokkal is megtartatja, tisztségét a magyar nemzet javára gyakorolja, és szakmai kötelességeit lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint, ügyfele érdekében eljárva teljesíti.

Bánáti János azt is jelezte, szerinte számos zavar forrása lehet a "nemzet javára" fordulat is, hiszen ez nehezen értelmezhető minden olyan helyzetben, amikor egy jogász valakit a magyar állammal, vagy állami szervvel szembeni eljárásban képvisel, márpedig ilyenek az adóperek, de általában a közigazgatási perek, sőt a büntetőeljárások túlnyomó többsége is. Megjegyezte azt is, hogy a köztisztviselői eskü szövegének részben mechanikus átvétele miatt megjelenik az ügyvédi esküben a "tisztség" szó is, holott az ügyvéd nyilvánvalóan nem tisztséget tölt be.

Ezek kapcsán Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár az MTI-nek azt mondta: a "nemzet javára" kitételből nem következik az, hogy egy állami szervvel szemben ne képviselhetné egy ügyvéd lelkiismereti konfliktus nélkül az ügyfelét, ugyanis a nemzet javára történik minden, ami a jogszabályok betartatása, az ügyfelek jogainak érvényre juttatása, azaz végeredményben a jogállam érdekében történik. Az ügyvédi kamara elnökének további - a tisztség szót érintő - észrevételére reagálva az államtitkár hangsúlyozta: az esküszöveg egyértelmű célja annak megerősítése, hogy az ügyvédi hivatás is egy közbizalmon alapuló tevékenység.
 

  • kapcsolódó anyagok
ÜGYVÉDI IRODÁK
ÜGYVÉDSÉG
KORMÁNYZAT