Lezárult a bíróságok gazdálkodásának ellenőrzése. Az Állami Számvevőszék a bírósági rendszer átalakítását megelőző, 2008 és 2011 közötti időszakra vonatkozóan értékelte a Legfelsőbb Bíróság, az öt Ítélőtábla, a Fővárosi és Megyei Bíróságok pénzügyi- és vagyongazdálkodását, belső kontrollrendszerét, továbbá az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) felügyeleti és irányító tevékenységét. Az ÁSZ az ellenőrzéssel a jogutód szervezeteknek, az Országos Bírósági Hivatalnak (OBH), a Kúriának, az Ítélőtábláknak és a Törvényszékeknek lehetőséget biztosít, hogy a megállapítások alapján erősítsék a szervezet kontrolljait.
A bíróságok által használt 157 épület közel fele műemlék jellegű, vagy valamilyen védettséget élvez. Az ÁSZ megállapította, hogy az idősebb épületek és a teljes felújítás nélkül átvett fiatalabb épületek indokolt rekonstrukciója elmaradt. Az OIT 2008-ban elfogadott beruházási és felújítási terve még a kitűzött mérsékelt célokhoz sem biztosította a pénzügyi fedezetet. A jelentés rámutat arra, hogy sem fejezeti, sem intézményi szinten nem álltak rendelkezésre olyan mutatók, amelyek az ingatlanállomány értékelését és fejlesztését megalapozták volna.
A bíróságok 2008 és 2011 között összesen 300,4 milliárd forintot fordítottak a működésükre és fejlesztésükre, amelynek 91,5%-át az állami támogatás fedezte. Az ÁSZ megállapítása szerint az ellenőrzött bíróságok éves előirányzatainak tervezési gyakorlata nem támogatta a kiszámítható gazdálkodást. Jellemző volt, hogy a személyi kiadások megtakarításait és a pótelőirányzatokat a dologi kiadások hiányának rendezésére fordították. Az ítélkezési kiadásokat, a szakértői, tolmácsolási, ügyvédi, tanú és ülnöki díjakat az igények esetlegessége miatt nem lehetett kellő megbízhatósággal tervezni. A bírósági intézményeknél 2008 és 2011 között egyensúlyjavító intézkedésként 7,3 milliárd forint előirányzatot zároltak. A zárolások és feloldások gyakorlata hátráltatta a folyamatosan felmerülő beszerzési igények kielégítését, felborította a végrehajtó terület egyenletes munkaterhelését.
A Fővárosi és a Pest Megyei Bíróság a vizsgált időszakban kiemelkedő ügyhátralékkal rendelkezett. Az OIT 2008-ban létszámbővítésekre tett intézkedést, ez azonban kis mértékben és csak átmenetileg javította az ügyfeldolgozás mértékét.
A bíróságok az előírt kontroll és monitoring rendszereket kialakították és működtették, a gazdálkodási jogköröket azonban nem igazították hozzá a bírói szervezet sajátosságaihoz. Az OIT, mint irányító szerv a gazdálkodás területén a szabályozások és az eljárási gyakorlat egységesítését a mintaszabályzatok ellenére nem tudta megoldani. Az ÁSZ az ellenőrzött időszakban a bíróságok egyharmadánál állapított meg hiányosságokat és szabálytalanságokat a szolgáltatások, áruszállítások számláinak teljesítésigazolásánál és ellenjegyzésénél.
Az Állami Számvevőszék jelentésében az OIT jogutódja, az Országos Bírósági Hivatal elnöke részére fogalmazott meg javaslatokat, amelyekre a Hivatalnak intézkedési tervet kell készítenie.
A bíróságok gazdálkodása az OIT irányítása alatt
Az ÁSZ által közzétett ellenőrzési jelentés a 2008. és 2011. év közötti gazdálkodást vizsgálta, amikor a bíróságok gazdálkodását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács irányította – közölte a jelentésre reagálva az Országos Bírósági Hivatal.
A Jelentés visszaigazolta az igazgatási modellváltás szükségességét – hangsúlyozza közleményében az OBH. Olyan szabályozási, ellenőrzési hiányosságokat tárt fel ugyanis, amely az emberi- és pénzügyi erőforrásokkal való hatékony gazdálkodás akadályai voltak. “A 2012. januárjával létrehozott Országos Bírósági Hivatal (OBH) – az OBH elnökének stratégiai céljai mentén – mindent megtesz annak érdekében, hogy az intézményi gazdálkodást, annak tervezését, szabályozását, és ellenőrzését olyan alapokra helyezze, amely végső soron az ítélkezési tevékenység hatékonyságát szolgálja. Ezen célok megvalósításához a Jelentés nagymértékben hozzájárulhat, hiszen egy teljes körű helyzetértékelést adott a szabályozandó területekre vonatkozóan.”
A Jelentést az OBH megnyugtatónak tartja abból a szempontból, hogy semmilyen hatósági eljárás megindítását nem teszi szükségessé, és hogy “az előforduló szabályozási hiányosságok ellenére a költségvetési forrásokkal való felelősségteljes gazdálkodást igazolta vissza.”
A Jelentés sokadszorra mutatott rá arra, hogy a bírósági szervezet éveken át alulfinanszírozott volt. Ez különösen megmutatkozott az informatikai eszközök elhasználódásának mértékében és pótlásának hiányában. A szükségesnél jóval kevesebb forrás állt rendelkezésre az épület felújításokra, valamint az ítélkezési tevékenységhez kapcsolódó költségek fedezetére.
A bíróságok az elmúlt években gyakorlatilag „hiánygazdálkodást” folytattak. “A bíróságok költségvetésében a feladatalapú tervezésre kell a hangsúlyt helyezni, ennek módszereit kell kialakítani.” – hangsúlyozza az OBH. Ez azonban feltételezi az informatikai alkalmazások fejlesztését, vezetői kompetenciák és az ellenőrzés erősítését, de mindenekelőtt az elégséges költségvetési forrás biztosítását és az Európai Uniós fejlesztési programokban való eredményes részvételt.
A Jelentés alapján intézkedési terv készül. “Ehhez kapcsolódóan kiemelten kívánunk foglalkozni az önálló bírósági végrehajtók, a felszámolók költségelőlegezésének és költségviselési gyakorlatával, a bűnjelkezelés költségvetési vetületével. Tovább folytatjuk az informatikai eszközállomány és az épületállomány nyilvántartása és fejlesztése érdekében megtett intézkedéseket.” – közölte a Bírósági Hivatal.
