Vízügyi igazgatóságok górcső alatt - Az Állami Számvevőszék megállapításai

2016.07. 4. Jogi Fórum / ÁSZ

Hat területi vízügyi igazgatóság pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzési tapasztalatairól számolt be az Állami Számvevőszék a 2016. június 21-én tartott sajtótájékoztatóján, Budapesten. Az ÁSZ megállapította, hogy minisztériumok irányítószervi feladatellátása és az igazgatóságok belső kontrollrendszere összességében szabályszerű volt. Ugyanakkor a vagyongazdálkodásban egy, a pénzügyi gazdálkodásban pedig több szervezetnél is tárt fel szabálytalanságokat az ÁSZ.

A most lezárult ellenőrzések során az Állami Számvevőszék hat területi vízügyi igazgatóságot értékelt: az Alsó-Tisza-vidéki (ATIVIZIG), az Észak-dunántúli (ÉDUVIZIG), az Észak-magyarországi (ÉMVIZIG), a Felső-Tisza-vidéki (FETIVIZIG), a Közép-Tisza-vidéki (KÖTIVIZIG) és a Nyugat-dunántúli (NYUDUVIZIG). Az ellenőrzött vízügyi intézmények 2014. évi költségvetési kiadása együttesen meghaladta az 50 milliárd forintot és a hat szervezet 2014. év végén megközelítőleg 180 milliárd forint értékű nemzeti vagyont kezelt – ismertette bevezetőjében Warvasovszky Tihamér alelnök. Hozzátette: a területi vízügyi igazgatóságok – mint a központi alrendszer intézményei – meghatározó súlyt képviselnek a közpénzek felhasználásában és az állami vagyonnal való gazdálkodásban. Szabályos működésük meghatározza az árvíz és belvíz elleni védekezést – mutatott rá az alelnök.

A szervezetek meghatározó szerepet töltenek be többek között a vízkészlet-gazdálkodásban, és a vízkárelhárításban, amely utóbbi magába foglalja az árvíz és belvíz elleni védekezést, az árvízmentesítést, valamint a vízminőségi kárelhárítást – ismertette az alelnök, majd hozzátette, hogy éppen ezért elengedhetetlen, hogy működésüket és tevékenységüket szabályszerűen a jogszabályoknak megfelelve végezzék, és a részükre biztosított közpénzeket a lehető leghatékonyabban használják fel. A közfeladatok ellátása során ugyanis az állampolgárok széles rétegével kerülnek kapcsolatba, és végső soron a magyar emberek és a magyarországi magán-, illetve közvagyon biztonságának megőrzését segítik elő – világított rá Warvasovszky Tihamér.


Warvasovszky Tihamér alelnök emlékeztetett arra, hogy 2010 júliusában az Állami Számvevőszék elnökének egyik első döntése volt a hazai katasztrófavédelmi rendszer soron kívüli ellenőrzésének elrendelése. Az ÁSZ az ellenőrzéssel hozzájárult a katasztrófavédelmi törvény megújításához, a természeti katasztrófák elleni védekezés hatékonyabbá tételéhez – húzta alá az alelnök.

Az ÁSZ megállapításaival és javaslataival elősegíti az igazgatóságok pénzügyi és vagyongazdálkodása szabályozásának javítását és hozzájárulhat egy megfelelő teljesítményű és biztonságos vízügyi rendszer működéséhez – hangsúlyozta Warvasovszky Tihamér. A pénzügyi és vagyongazdálkodási, valamint szabályozási hiányosságok ugyanis negatív hatással lehetnek a szakmai feladatellátásra, ami egy előre nem látható természeti veszélyhelyzetben hatványozott kockázatot jelenthet – hívta fel a figyelmet az alelnök.


A sajtótájékoztatón nyilvánosságra hozott hat jelentés részletes megállapításairól Pető Krisztina felügyeleti vezető tájékoztatta a résztvevőket. A felügyeleti vezető leszögezte, hogy a most lezárult ellenőrzések összességében megnyugtató képet mutatnak a vízügyi igazgatóságok működéséről, hiányosságokat főleg a pénzügyi gazdálkodás során tártak fel a számvevők.

Az ellenőrzések során az ÁSZ megállapította, hogy az irányító szervek – 2011. december 31-ig a Vidékfejlesztési Minisztérium, 2012. január 1-jétől a Belügyminisztérium –, és a középirányító szerv – 2012-től az Országos Vízügyi Főigazgatóság – intézményekre vonatkozó feladatellátása szabályszerű volt, az irányítási jogosultságaikat a jogszabályoknak megfelelően gyakorolták. A szabályszerű gazdálkodást rendszeresen számon kérték és ellenőrizték – ismertette a felügyeleti vezető.


Pető Krisztina elmondta, hogy a területi vízügyi igazgatóságok belső kontrollrendszerének kialakítása és működtetése megfelelt a jogszabályi előírásoknak, és az igazgatóságok - az ATIVIZIG kivételével – jellemzően intézkedtek a korrupció elleni védettséget biztosító integritás szemlélet érvényesítése érdekében is. Ugyanakkor egyes szervezeteknél hiányosságok voltak, hogy nem szabályozták a külső személyekkel való kapcsolattartást, az új munkatársak kiválasztásakor nem minden esetben írtak ki álláspályázatot, nem szabályozták a közérdekű bejelentést tevők megfelelő védelmének biztosítását, továbbá előfordult, hogy nem végeztek rendszeresen korrupciós kockázatelemzést.

A pénzügyi, illetve a vagyongazdálkodásról szólva Pető Krisztina leszögezte, hogy az ATIVIZIG pénzügyi gazdálkodása volt teljes mértékben szabályszerű, az ÉMVIZIG, FETIVIZIG és NYUVIZIG pénzügyi gazdálkodása részben szabályszerű, míg az ellenőrzés az ÉDUVIZIG és KÖTIVIZIG pénzügyi gazdálkodása szabálytalanságát állapította meg. A vagyongazdálkodást a számvevők kizárólag az ÉDUVIZIG-nél minősítették szabálytalannak.


A pénzügyi gazdálkodás szabálytalanságai közül a felügyeleti vezető kiemelte, hogy több intézménynél elmaradt a teljesítésigazolás, a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzése, és az érvényesítés. Továbbá vagy nem az arra jogosult végezte el a teljesítésigazolást, vagy nem volt beazonosítható a teljesítésigazoló és az érvényesítő aláírása. A vagyongazdálkodás során a legjellemzőbb szabályszerűségi hibák a vagyonkezelési szerződések aktualizálásának elmaradása volt, illetve hogy a bérbeadási és más vagyonhasznosítási szerződések megkötése előtt több esetben nem győződtek meg a jogszabályban előírt átláthatósági követelmények érvényesüléséről.


Az ÁSZ javaslatokat a belügyminiszternek, valamint a vízügyi igazgatóságok vezetőinek fogalmazott meg, melyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.

  • kapcsolódó anyagok
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK