Újabb kórház ellenőrzése zárult le - Hiányosságokat állapított meg az ÁSZ a belső kontrollrendszerben

2016.09.20. Jogi Fórum / ÁSZ

Az Állami Számvevőszék lezárta a Tüdőgyógyintézet Törökbálint 2011–2014 közötti időszakra kiterjedő pénzügyi és vagyongazdálkodásának ellenőrzését. Az ÁSZ megállapította, hogy az irányító szervek Tüdőgyógyintézetre vonatkozó feladatellátása összességében szabályszerű volt. Az ellenőrzés hiányosságokat tárt fel a Tüdőgyógyintézet belső kontrollrendszer kialakítása és működtetése terén, a főigazgató által kialakított irányítási rendszer csak 2013-től biztosította az elszámoltatható és ellenőrizhető közpénzfelhasználást. A Tüdőgyógyintézet pénzügyi és vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű. A központi alrendszer intézményei – köztük a kórházak – meghatározó súlyt képviselnek a közpénzek felhasználásában és az állami vagyonnal való gazdálkodásban.

Az Állami Számvevőszék folyamatosan rajta tartja a szemét az egészségügyi ágazatba tartozó közpénzfelhasználó szervezeteken, az elmúlt években számos ellenőrzést végzett a területen. Mivel a központi alrendszer intézményei – köztük a kórházak – meghatározó súlyt képviselnek a közpénzek felhasználásában és az állami vagyonnal való gazdálkodásban, ezért az ÁSZ kiemelten fókuszál ezek ellenőrzésére. 2016 első felében nyolc kórház ellenőrzését fejezték be a számvevők, melyekről itt olvashat el egy összefoglaló cikket. Továbbá júliusban nyilvánosságra hozta az ÁSZ a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház ellenőrzéséről készült jelentését, augusztusban pedig öt kórházat érintő utóellenőrzését.


A törökbálinti Tüdőgyógyintézet ellenőrzése

A Tüdőgyógyintézet Pest megyei, valamint a közép-magyarországi régióban élők számára nyújt egészségügyi szolgáltatást, pulmonológiai és légúti betegségek kezelését, gyógyítását végzi. A Tüdőgyógyintézetben évente közel 10 000 felnőtt és 1000 gyermek beteget gyógyítanak, a különböző szakrendeléseken 80 000 beteget látnak el. Az irányító szervi hatásköröket 2011. december 31-ig a Pest Megye Önkormányzata Közgyűlése, 2012. május 13-ig a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma, 2012. május 14-től az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) gyakorolta. Egyes fenntartói, irányítói jogok gyakorlását a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) vette át, amit 2015. március 1-jétől Állami Egészségügyi Ellátó Központnak (ÁEEK) hívnak. A Tüdőgyógyintézet könyvviteli mérleg szerinti vagyona 2014 végén 2 milliárd 825 millió Ft volt. A Tüdőgyógyintézet főigazgatójának és a gazdasági igazgatójának személye az ellenőrzött időszakban egy-egy alkalommal változott.

Az irányító szervek az alapítói joggyakorlással kapcsolatos tevékenységüket megfelelően látták el. Az irányító szerv 2011-ben, a GYEMSZI 2012-2014 között a közfeladatok ellátására vonatkozó, az erőforrásokkal való szabályszerű gazdálkodáshoz szükséges követelményeket meghatározta, azonban a hatékony gazdálkodáshoz szükséges követelményeket nem érvényesítették.

A belső kontrollrendszer kialakítása 2011–2012 között részben, 2013–2014 között szabályszerű volt. A főigazgató 2012–2014 között nem határozta meg a kockázatok kezelése érdekében szükséges intézkedések teljesítésének folyamatos nyomon követési módját. A pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága és dokumentumainak elkészítése tekintetében nem biztosították a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést. A főigazgató nem alakította ki a szervezeten belül az információáramlást biztosító rendszereket. A Tüdőgyógyintézet nem tett eleget elektronikus közzétételi kötelezettségének az általános közzétételi lista adatai tekintetében, mellyel nem biztosította az átláthatóságot. Az operatív tevékenységek folyamatos és eseti nyomon követési rendszerének kialakítása és működtetése nem történt meg, továbbá nem intézkedtek az integritás szemlélet érvényesítése érdekében sem.

A bevételi és kiadási előirányzatok módosításának szabályait a Tüdőgyógyintézet 2011–2014 között nem tartotta be, azokról analitikus nyilvántartást nem vezetett, és nem tájékoztatta az intézkedés meghozatalát követő öt munkanapon belül a Kincstárt és a fejezetet irányító szervet. Az ellenőrzési nyomvonalban meghatározták a költségvetés tervezésének folyamatábrákkal szemléltetett leírását, azonban a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat nem jelölték meg. A Tüdőgyógyintézet a szakmai teljesítésigazolásra, érvényesítésre jogosult személyekről és aláírás-mintájukról naprakész nyilvántartást nem vezetett, így nem volt biztosítható a gazdálkodási jogkörök gyakorlásának ellenőrizhetősége, átláthatósága. A kölcsönök nyújtása során a Tüdőgyógyintézet 2011-ben megsértette a számviteli törvényben foglalt valódiság, világosság és összemérés számviteli alapelveit, továbbá az ellenőrzött időszak minden évében megsértette ajánlatkérőként a közbeszerzési eljárások során törvényi kötelezettségét. A Tüdőgyógyintézet 2011–2014. évi költségvetési beszámolói könyvviteli mérlegei forrás oldali adatainak értékegyeztetését – a szállítók és a költségvetési passzív függő elszámolások kivételével – nem végezte el. A leltár kiértékelése nem felelt meg a belső szabályzatokban foglalt előírásoknak. A értékmegőrzési, állagmegóvási kötelezettségeit az előírások szerint teljesítette, a vagyonelemek hasznosítása az előírásoknak megfelelően történt.

Az ÁSZ az emberi erőforrások miniszterének kettő, az ÁEEK főigazgatójának egy, a Tüdőgyógyintézet főigazgatójának húsz javaslatot fogalmazott meg, amelyekre 30 napon belül intézkedési tervet kell készíteniük.

  • kapcsolódó anyagok
ÁSZ - ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK