A bíróság joggyakorlatának elemzéséből megállapítható, hogy az elmúlt évtizedekben a Fővárosi Bíróság illetékességi területén folyamatosan nőtt az orvosi tevékenység gyakorlásával összefüggő kártérítési ügyek száma. Ennek oka több tényre vezethető vissza. Egyfelől az orvosi beavatkozások száma jelentősen megnövekedett, hiszen napjainkban már nem csak különös egészségügyi kockázat esetén kerül sor ilyen beavatkozásra, hanem például jelentős számban vetik alá magukat az emberek különféle szépészeti műtétnek is. Az egészségügyi intézmények száma és kapacitása is nőtt – ide értve az állami ellátórendszeren felül az utóbbi években elszaporodott magánintézeteket is -, a technikai fejlődés révén egyre több beavatkozást láthatnak el az orvosok, illetve a páciensek általában...
Kategória:
Punitum necesse est? – A resztoratív igazságszolgáltatás “elveszett eszméje” nyomában
Arisztotelész az embert természeténél fogva „társas lény”-nek (zoon politikon-nak) tartja, vagyis olyan lénynek, aki a poliszban, a poliszt alkotó polgárok közösségében érzi jól magát, mert egyetlen ember sem képes egymagában kielégítő életet teremteni magának. A társas lét, a társadalomban való létezés viszont szükségszerűen konfliktusok kialakulásának forrása. Az emberi természetben rejlő, veleszületett konfliktus és a konfliktusmentes létezés utáni vágyakozásban rejlő ellentét az emberi lét legősibb és talán soha fel nem oldható ellentéte. Bánházy Péter a Miskolci Egyetem végzős joghallgatója a témát két, különféle szemléletmóddal közelíti meg; a jogászi és a nem jogászi szemlélet közötti különbségeket, egyezőségeket mutatja be dolgozatában. Letöltés
Recenzió: Julia von Blumenthal – Stephan Bröchler (szerk.): Müssen Parlamentsreformen scheitern? (Kudarcra ítéltetett parlamenti reformok?)
Két német politológus és alkotmányjogász, Stephan Bröchler és Julia von Blumenthal szerkesztésében jelent meg 2009-ben a parlamentek intézményi reformjának mibenlétével, tényleges és kívánatos megvalósulásával foglalkozó, összesen tíz szerző által jegyzett tanulmánykötet a németországi Wiesbadenben. A kötet címe közvetlenül utal a parlamentek „önreformálási” képességével kapcsolatos szkeptikus vélekedésre. A kérdőjel ugyanakkor jelzi, hogy a szerzők korántsem előlegezik meg negatív álláspontjukat. A tanulmányok különösen két szempont tisztázására vállalkoznak: először is a kudarcos parlamenti reformok okait kutatják, politikatudományi oldalról közelítve, másfelől pedig a sikeres reformokat elemzik. Az analízis horizontja szükségképpen tágított: nem csupán a hazai (német) parlament reformjára vonatkozó kísérleteket, hanem más európai országok...
A beszámíthatatlan elkövetőkkel szembeni büntetőjogi jogkövetkezmények alakulása a magyar jogtörténetben
dr. Kovács Zsuzsa Gyöngyvér tanulmánya a beszámíthatatlan elkövetőkkel szembeni büntetőjogi jogkövetkezmények alakulásának történeti változásaival foglalkozik. Bár a szabályozás gyökerei meglehetősen hosszú múltra tekintenek vissza, a nem rendes elmeállapotúakkal kapcsolatos büntetőjogi törvényhozás első kísérletei a XIX. században jelennek meg. A velük szembeni fellépés eszközének, a kényszergyógykezelésnek, biztonsági őrizetnek a megjelenése a XX. század közepére tehető. Az elmebetegekkel foglalkozó büntetőjog tudomány elválaszthatatlan az ütemesen fejlődő elmekutatások eredményeitől. Sajnálatos módon azonban a legfrissebb kutatási eredményeket és a nyugat–európai jogalkotási megoldásokat figyelemmel kísérő jogtudósok állásfoglalásait a jogalkotás csak évtizedes késéssel, vagy egyáltalán nem vette figyelembe. Letöltés
Az ingatlanok tulajdonjogának átruházása – Különös tekintettel az elővásárlási, a visszavásárlási és a vételi jogra
A tulajdonjog talán a polgári jog egyik legnehezebben definiálható jogintézménye, mivel egy átfogó, általánosan elfogadott meghatározás hiányában minden nemzet jogrendszere a társadalmi viszonyokhoz és az adott jogrendszer többi jogintézményéhez igazodóan alakítja ki absztrakt fogalmát. Ugyanakkor pont a tulajdonjog az a jogintézmény, amely szinte garantáltan megjelenik minden jogképes egyén életében. Az ingatlanforgalom egyre nagyobb mértéket ölt napjainkban. Hudák Zsuzsanna dolgozata leíró, elemző és összehasonlító módszeren keresztül a tulajdonjogi jogintézmény és annak átruházására vonatkozó szabályait, különösen az ingatlanokra vonatkozó jellemzőit ismerteti a polgári jogi szabályok rendelkezései és az ingatlan-nyilvántartás rendszerén keresztül. A dolgozat két nagyobb szerkezeti egységre bontható: az első részét az...
“Tell me the truth, are we still in the game?” – avagy a számítógépes- és videojátékok tartalmával kapcsolatos jogi szabályozás legfontosabb gyakorlati kérdései
“Tell me the truth, are we still in the game?” – kérdezi David Cronenberg eXistenZ című sci-fi filmjének egyik főszereplője, mert már nem látja az általa játszott, megtévesztően élethű számítógépes játék és a valóság közötti határvonalat. A történet ugyan érthető módon nem tér ki arra, hogy a filmben látott (közel)jövő jogszabályai vajon szabályozzák-e ezt a kérdést, mindenesetre a napjainkban a témával foglalkozó szakemberek és persze a leginkább érintett felek, a játékosok is érzékelik az egyre valósághűbb számítógépes- és videojátékok által felvetett, a Jude Law által alakított neurotikus játékos által is felvetett problémát. A számos platformon (számítógépen, konzolon, mobiltelefonon és az...
Koncepcionális javaslatok a közbeszerzési törvény átdolgozására
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (Kbt.) a megalkotását követően számtalan technikai és többszöri novelláris módosításon esett át. A hatályos szabályozás korántsem tekinthető hatékonynak, igényli az alapvető módosításokat, azonban ezen módosítást oly hosszan kiérlelt munka eredményeként kell megvalósítani, amely végre évekre biztosítaná a kiszámítható jogalkalmazási gyakorlat kialakulását – hangsúlyozza a Szerző. Guba Zoltán írásában azon alapvető módosítási javaslatokat veszi sorra, amelyek reális megvalósítási eséllyel bírnak és a közbeszerzések hatékonyabbá tétele körében jelentős eredményeket hozhatnak. Javaslatai a Kbt. koncepcionális egyszerűsítésére és a gyakorlati tapasztalatok átvezetésére vonatkoznak a haszon nélküli eljárási cselekmények megszüntetésével, amelyek kötelezően előírt alkalmazása jelentősen rontja jelenleg a...
Az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének bemutatása, különös tekintettel az Európai Unió vonatkozó irányelveire és esetjogára
Lukács Nikolett dolgozatában az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének alakulását mutatja be. Az egyenlőség elve azt jelenti, hogy a hasonló helyzetben lévő személyeket azonos módon kell kezelni, az eltérő helyzeteket pedig különbözőképpen kell szabályozni (Kardos 1997, 45). A diszkrimináció megállapítása során két kérdést kell feltenni: a helyzetek összehasonlíthatóak-e, illetve indokolható-e a különbségtétel. Az egyenlőség elvét a közösségi jog három tekintetben is korlátozta. Egyfelől csak az EU-tagállamok polgáraival szembeni megkülönböztetés tilos. Másodszor a faj, kor, vallás stb. szerinti belső jogban elmaradhatatlan tilalmak évtizedekig, egészen az Amszterdami Szerződés elfogadásáig hiányoztak az EU repertoárjából. Harmadszor, a tagállamok polgárai közötti különbségtétel tilalma is csak...
A jogos védelem problémái, különös tekintettel a birtok jogos védelmére
A birtokvédelem jogintézménye a magyar jogi életben mindig is egy problematikus területnek számított a jelenleg rendelkezésre álló szabályozási eszközök szinte „alkalmazhatatlan” volta miatt. Az ezzel kapcsolatos jogalkalmazási problémákat, valószínűleg a következetlen jogalkotási mechanizmus okozza, amely a jogi szabályozás eszközrendszerében egy „kaotikus állapotot” hozott létre. Ez alapvetően azzal a ténnyel van összefüggésben, hogy a birtokvédelem jogszabályi keretei a polgári jog talaján belül biztosítanak védelmet az állampolgárok számára, mégis számtalan olyan esettel lehet találkozni, amikor a büntetőjogi felelősség megállapításának a kérdése is felmerül. Ebben a körben megkerülhetetlen kérdés az, hogy a birtokháborítást elszenvedő személy cselekménye a birtokállapot megóvása érdekében a birtoksértővel szemben...
A magyarországi boszorkányperek története – A magyar néphit boszorkányai
Polonkai Éva dolgozatának célja bemutatni a magyar boszorkányperek történetét a magyar néphit tükrében és felvázolni a boszorkányperek három nagy történeti korszakát, melyek időrend szerint jól elkülönülnek egymástól. A Szerző írásában kiemelt szerepet kapnak az első korszakba tartozó boszorkányperek, melyeken legerőteljesebben érződik a néphit hatása. Ennek részletesebb bemutatása érdekében célja a dolgozatnak felvázolni a magyar néphit azon elemeit is, melyeket a középkor a boszorkányokhoz kötött. Az elméleti összefoglalást illusztrálásképp a boszorkányperekből vett idézetek színesítik. A Szerző az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának 2. évfolyamos hallgatója. Letöltés
Néhány megjegyzés “A nyugati jog alkonyá”-val kapcsolatban
Az Állam- és Jogtudomány 2007. évi 1. számában nagyívű eszmefuttatás jelent meg Szmodis Jenő tollából az emberiség egyetemes jogfejlődésének jövőbeli kilátásairól. A Szerző tanulmányában arra a sokakat érintő, fontos kérdésre keres választ, hogy a napjainkban végbemenő globalizációs folyamatok keretében mi lehet a jövőbeli sorsa a Nyugat római jogi alapú jogrendszereinek az egyre dinamikusabban fejlődő Távol-Kelettel szemben, s ennek során mennyiben indokolt – a spengleri értelemben – e vonatkozásban is a Nyugat alkonyáról beszélni. Fejtegetéseinek különös aktualitást kölcsönöz az a körülmény, hogy napjainkban az Európai Unió keretében végbemenő jogharmonizációs folyamatok kapcsán is újra meg újra felvetődik a további fejlődés perspektíváinak kérdése....
Kötelezőek-e a szabályozó hatóságok normatív aktusai?
A szabályozó hatóságok piacszabályozás során hozott konkrét, egyedi hatósági határozatok (aktusok) fogalmi ismérve az, hogy e határozatok egymásra tekintettel születnek meg, rendszerint egy időpontban, mert a piac egészének egységes és koherens szabályozása (befolyásolása) csak így valósítható meg. Nehéz tehát elkülöníteni a szabályozó hatóságok egyedi hatósági aktusait a normatív szabályozási jogkör alapján hozott aktusoktól. Ezért elvi szinten e két jogkört szét kell választani. Ez némi nehézséget jelent, mert a szabályozási jognak nincs meg a kijelölt helye a magyar jogforrási hierarchiában. A Szerző a Fővárosi Bíróság Közigazgatási Kollégium vezető-helyettes, távközlési-verseny ügyeket tárgyaló bírája. Letöltés