GYED,GYES, táppénz

Üdvözletem. Van egy 2 éves kisfiam, akivel gyesem voltam/vagyok a kezdetektől. 7 hónapja dolgozom. Tehát 7hónap munkaviszonyom van eddig. Úgy néz ki jön a tesó... viszont a munkám jellege miatt nem dolgozhatok tovább. A kérdésem az lenne, hogy ha táppénzre megyek, lesz e gyedem, és ha igen akkor a táppénzt is bele számolják e a gyedbe vagy csak a 7 hónapomat amit ledolgoztam? És szülésig kapom e továbbra a gyest a fiam után? Ha megszületett a tesó, akkor már az nem fog jârni? Köszönöm szépen a választ.

„Coni0121 2018.11.27. 01:11
Üdvözletem. Van egy 2 éves kisfiam, akivel gyesem voltam/vagyok a kezdetektől. 7 hónapja dolgozom. Tehát 7hónap munkaviszonyom van eddig. Úgy néz ki jön a tesó... viszont a munkám jellege miatt nem dolgozhatok tovább. A kérdésem az lenne, hogy ha táppénzre megyek, lesz e gyedem, és ha igen akkor a táppénzt is bele számolják e a gyedbe vagy csak a 7 hónapomat amit ledolgoztam? És szülésig kapom e továbbra a gyest a fiam után? Ha megszületett a tesó, akkor már az nem fog jârni? Köszönöm szépen a választ.
”

T. Kérdező!

• CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki a szülés napján –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) ÉS a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

• Ha fennáll a munkaviszonya és az alatt táppénzben részesül az az idő beleszámít a fent említett 365 napba.

• Igen, ha a GYES mellett dolgozott és közben keresőképtelenné válik úgy egyszerre kaphatja a GYES-t és a táppénzt, ha pedig megszül a GYES-t és a CSED-et, majd a GYES-t és a GYED-et, mindaddig, amig a nagyobb gyermek betölti a három évet.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

„Marcsiiii 2018.11.26. 22:49

Tisztelt Szakértő!Èrdeklődni szeretnék hogy valóban nem dolgozhatok èjjel amîg a gyerekem be nem tölti a 3évet,vagy ha én elvállalom akkor dolgozhatok 3szakban?

Köszönöm a segîtséget :)
”

T. Kérdező!

Valóban, ugyanis az Mt. védi a kisgyermekes anyákat.

Mt. 113. § (3) Az (1) bekezdés a)–b) pontban meghatározott munkavállaló számára éjszakai munka nem rendelhető el.

A hivatkozott pontokban pedig az alábbiak olvashatóak:

1. a munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig,
2. a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig.

Összeolvasva:

A munkavállaló várandóssága megállapításától a gyermek hároméves koráig,valamint a gyermekét egyedül nevelő munkavállaló esetén gyermeke hároméves koráig éjszakai munka nem rendelhető el.

Mivel a 3 műszakban az éjszakai munkavégzés is beleértendő, ezért 3 műszakban sem dolgozhat.

Tisztelt Szakértő!

Nemrég adtam be igényemet a CSED-re, a szülés várható idejének figyelembevételével, természetesen figyeltem rá, hogy max. 28 napon belül legyek.
Le is adtam az igénylőlapot a munkáltatómnál, az orvosi igazolással -amin rajt a szülés várható ideje-, a terhes kiskönyv fénymásolatát, illetve az igazolást a háziorvostól, hogy már nem táppénzen vagyok.

Megkaptam a határozatot, amiben azt közölték, hogy hiányos a kérelem, mert nem szerepelnek rajt a gyermek adatai illetve a születési anyakönyvi kivonat másolata is hiányzik. Ezt kell pótolnom 15 napon belül.

De kérdem én, hogy szerepelhetne, ha még meg sem született?? Ha direkt ezért a várható születési idő volt megadva az igénylőlapon.
Azt írták, ha nincsenek meg ezek az adatok, akkor közöljem ezt a tényt.

Talán ha bemegyek és látják, hogy terhes vagyok, az elég? Vagy mégis, hogy közöljem? Adjam le újból az igénylést, és írjak mellé egy sort, hogy még nem született meg a gyermek?
Ha megszületik, a munkáltatónak, vagy az egészségbiztosítónak kell leadni a gyermek adatait?

Elnézést az erőteljes hangvételért,
Önnek ehhez nincs köze, de kicsit feleslegesnek érzem ezt a sok adategyeztetést, amikor rendben lett kitöltve, ledava minden, nyilván a gyermek adatai hiányában, erre olyat kérnek, amit lehetetlen még megadnom.
Azt hittem, hogy a kérelem leadása után, arról kapok nyilatkozatot, hogy mennyi lesz a CSED összege és mikor utalnak.

Köszönöm ha válaszol!!

Üdv.:
Tóth Marianna

Maya₉₀ 2018.11.29. 11:56

T. Kérdező!

„Azt írták, ha nincsenek meg ezek az adatok, akkor közöljem ezt a tényt.

”

• Ha azt kérték, akkor feltétlenül közölje.

„Elnézést az erőteljes hangvételért,
Önnek ehhez nincs köze, de kicsit feleslegesnek érzem ezt a sok adategyeztetést, amikor rendben lett kitöltve, ledava minden, nyilván a gyermek adatai hiányában, erre olyat kérnek, amit lehetetlen még megadnom.
”

• Egyetértek. Javasolt az igényelbírálás során észlelt anomáliákat a kormánymegbízott és a MÁK elnöke felé írásban jelezni.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

A MÁK elnöke az alábbi címen érhető el: elnok@allamkincstar.gov.hu

A MÁK elnökének a hatásköre az alábbiakon alapul:

Korábban, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át.

Tisztelt Szakértő! Jelenleg GYED-en vagyok a kisfiammal aki január 15.-én tölti a két évet. Jelenleg várandós vagyok. Az volt a tervem, hogy januárban megszüntetem a fizu nélüli szabimat és elmegyek táppénzre. Ápolóként dolgozom kórházban a főnököm szerint viszont ez így nem kivitelezhető mert akkor el kellene küldenie azt a személyt aki a helyemen van és így kevesebb dolgozója lenne hiszem én nem mennék vissza dolgozni. Nincs üres státusz illetve ami van az 8 órás mi pedig ugyebár műszakolunk. Nem szeretnék senkinek rosszat nincs oly
an lehetőség hogy én is visszamehessek akár egy napra és utána táppénz és aki a helyemen van is maradhasson? Köszönöm szépen a választ!

Tisztelt Szakértő!
Jelenleg gyeden vagyok a kisfiammal! Jövőév márciusában betölti a 2. életévét, így vissza mennék dolgozni, mert ugyebár utána már csak a gyest kapnám! Folyamatos munkaviszonyom van már 7 éve, most fizetés nélküli szabadságon vagyok! Jövőre tervezzük a kis testvért!Ha a gyed lejártával visszamennék dolgozni, viszont terhes lennék pl. a 2. hónapban, miután megkezdtem a munkát táppénzre tudnék e jönni? Munkám jellegéből adódóan nem dolgozhatnék terhesen!
Tehát Jár e a táppénz amíg meg nem születik a gyermek, és ha igen, milyen összegre számíthatok? Melyik időszakot számolják bele?
Előre is köszönöm!

Tisztelt Szakértők!
A segítségüket szeretném kérni.
Jelenleg gyesen vagyok a kislányommal, Szeptemberben tölti a 3.évét.
A cégem kifizetőhely, utalást kaptam tőlük. Felhívtam a cég könyvelőjét akitől azt a választ kaptam, hogy azért kaptam az utalást, mert elkezdte kifizetni a bent lévő szabadságaimat. Pár hónapja küldtek egy levelet amiben a közös megegyezéssel való felmondás volt. Természetesen nem írtam alá, kistestvért szeretnék, amit a cégnél tudnak is. Annyiban maradtunk a cég könyvelőjével, hogy szóljak, ha várandós vagyok, akkor Ő kiadja a szabikat, aztán elmehetek táppénzre. Most ennek ellenére, változott a dolog, mert utalást kaptam és elkezdték kifizetni a szabikat.Nem kaptam tájékoztatást, nem értesítettek, hogy vissza vettek aktív állományba (gyesen vagyok) és arról sem, hogy fizetett szabadságon vagyok.Származhat ebből bármiféle hátrányom? A cég könyvelője helyesen járt el?
Annyit tudok, hogy az összes üzletet már eladta a cég tulajdonosa,(talán 1 üzlete még van) de a cég még meg van.
Kérem segítsenek!
Nagyon szépen köszönöm előre is a segítséget.

Jó napot!

26 hetes kismama vagyok, és sajnos a babavárással előjött az epegörcs.Ügyeleten,sürgösségin is jártam vele (papírom is van róla), A nőgyógyászom ezzel nem foglalkozik, így a háziorvossal hiába kérünk tőle igazolást, hogy vegyen fel 9-es kóddal. Ráadásul a munkahelyemen nehéz dolgokat is emelgetni kell. Sajnos a háziorvos az igazolás nélkül nem tud felvenni. A kérdésem az lenne, ilyenkor mit tudok/lehet csinálni, illetve ezek miatt megkaphatnám a 9-es kódú táppénzes papírt ( magas fokozatú a kockázati besorolás a kiskönyvemben).? Segítségüket előre is köszönöm.

Tisztelt szakértő!
Nemrégiben derült ki nagyobbik gyermekemről, hogy autizmus spektrumzavara van.Mai napon kaptam meg az igazolást mellyel emelt családipótlékot és GYES-t vehetek igénybe.
Kérdésem az lenne, hogy ha igénybe veszem a GYES-t dolgozhatom e?
Már két éve vissza mentem dolgozni.

„Osi23 2018.12.06. 04:58

Jó napot!

26 hetes kismama vagyok, és sajnos a babavárással előjött az epegörcs.Ügyeleten,sürgösségin is jártam vele (papírom is van róla), A nőgyógyászom ezzel nem foglalkozik, így a háziorvossal hiába kérünk tőle igazolást, hogy vegyen fel 9-es kóddal. Ráadásul a munkahelyemen nehéz dolgokat is emelgetni kell. Sajnos a háziorvos az igazolás nélkül nem tud felvenni. A kérdésem az lenne, ilyenkor mit tudok/lehet csinálni, illetve ezek miatt megkaphatnám a 9-es kódú táppénzes papírt ( magas fokozatú a kockázati besorolás a kiskönyvemben).? Segítségüket előre is köszönöm.
”

T. Kérdező!

Panaszával forduljon a Kormányhivatalhoz (kormánymegbízotthoz).

Kérje, hogy a kormányhivatal szakértő főorvosa intézkedjen az Ön keresőképtelen állományba helyezéséről.

(A kormányhivatal szakértő főorvosa jogosult mind a nőgyógyászánál, mind a háziorvosánál eljárni, magatartásuk jogszerűségét vizsgálni, illetve ha az orvosszakmai szempontból indokolt az orvost utasítani az Ön keresőképtelen állományba helyezésére.)

„Moszianyu 2018.12.01. 14:32
Tisztelt Szakértő!
Jelenleg gyeden vagyok a kisfiammal! Jövőév márciusában betölti a 2. életévét, így vissza mennék dolgozni, mert ugyebár utána már csak a gyest kapnám! Folyamatos munkaviszonyom van már 7 éve, most fizetés nélküli szabadságon vagyok! Jövőre tervezzük a kis testvért!Ha a gyed lejártával visszamennék dolgozni, viszont terhes lennék pl. a 2. hónapban, miután megkezdtem a munkát táppénzre tudnék e jönni? Munkám jellegéből adódóan nem dolgozhatnék terhesen!
Tehát Jár e a táppénz amíg meg nem születik a gyermek, és ha igen, milyen összegre számíthatok? Melyik időszakot számolják bele?
Előre is köszönöm!
”

T. kérdező!

Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en, vagy GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is (vagy GYES-re és táppénzre is) jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Aki tehát a GYES/GYED mellett nem dolgozik, de a következő terhessége miatt keresőképtelenné válik és így táppénzre és GYED-re, vagy táppénzre és GYES-re is jogosult az választhat, hogy melyiket kéri.
Más a helyzet akkor, ha a GYED-en (vagy GYES-en) lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.

Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYED-et fizetés helyett a táppénzt, GYES esetén GYES-t és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYES-t és fizetés helyett a táppénzt.

A fizetésnélküli szabadság megszűnése iránti kérelmet viszont 30 nappal korábban jeleznie kell a munkáltatónak. (Mt.133. § (2) bek.)

Fontos még, hogy a keresőképtelenség elbírálása (megállapítása) orvos szakmai kérdés, azaz az orvos dönti el, hogy valaki keresőképtelennek minősül-e, illetve hogy indokolt-e keresőképtelen állományba venni. Ebtv. 45. § (2) bek.(Leegyszerűsítve az vehető keresőképtelen állományba, aki dolgozik, de munkáját betegség miatt ellátni nem tudja, azaz keresőképtelenné válik. Ekkor a TB. a befizetett járulékokért cserébe, mintegy az elmaradt kereset pótlásaként ad táppénz ellátást.)

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.
Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2019.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 2018.11.30-2018.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2019.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

„kati1014 2018.12.06. 14:07

Tisztelt szakértő!
Nemrégiben derült ki nagyobbik gyermekemről, hogy autizmus spektrumzavara van.Mai napon kaptam meg az igazolást mellyel emelt családipótlékot és GYES-t vehetek igénybe.
Kérdésem az lenne, hogy ha igénybe veszem a GYES-t dolgozhatom e?
Már két éve vissza mentem dolgozni.
”

T. Kérdező!

Igen, a szülő a gyermek féléves kora után végezhet munkát, azaz kaphat munkabért és gyes-t is egyszerre.

Tisztelt Szakértők!

A segítségüket szeretném kérni.
Jelenleg gyesen vagyok a kislányommal, Szeptemberben tölti a 3.évét.
A cégem kifizetőhely, utalást kaptam tőlük. Felhívtam a cég könyvelőjét akitől azt a választ kaptam, hogy azért kaptam az utalást, mert elkezdte kifizetni a bent lévő szabadságaimat. Pár hónapja küldtek egy levelet amiben a közös megegyezéssel való felmondás volt. Természetesen nem írtam alá, kistestvért szeretnék, amit a cégnél tudnak is. Annyiban maradtunk a cég könyvelőjével, hogy szóljak, ha várandós vagyok, akkor Ő kiadja a szabikat, aztán elmehetek táppénzre. Most ennek ellenére, változott a dolog, mert utalást kaptam és elkezdték kifizetni a szabikat.Nem kaptam tájékoztatást, nem értesítettek, hogy vissza vettek aktív állományba (gyesen vagyok) és arról sem, hogy fizetett szabadságon vagyok.Származhat ebből bármiféle hátrányom? A cég könyvelője helyesen járt el?
Annyit tudok, hogy az összes üzletet már eladta a cég tulajdonosa,(talán 1 üzlete még van) de a cég még meg van.
Kérem segítsenek!
Nagyon szépen köszönöm előre is a segítséget.

„Kirácska 2018.12.12. 18:08
Tisztelt Szakértők!
A segítségüket szeretném kérni.
Jelenleg gyesen vagyok a kislányommal, Szeptemberben tölti a 3.évét.
A cégem kifizetőhely, utalást kaptam tőlük. Felhívtam a cég könyvelőjét akitől azt a választ kaptam, hogy azért kaptam az utalást, mert elkezdte kifizetni a bent lévő szabadságaimat. Pár hónapja küldtek egy levelet amiben a közös megegyezéssel való felmondás volt. Természetesen nem írtam alá, kistestvért szeretnék, amit a cégnél tudnak is. Annyiban maradtunk a cég könyvelőjével, hogy szóljak, ha várandós vagyok, akkor Ő kiadja a szabikat, aztán elmehetek táppénzre. Most ennek ellenére, változott a dolog, mert utalást kaptam és elkezdték kifizetni a szabikat.Nem kaptam tájékoztatást, nem értesítettek, hogy vissza vettek aktív állományba (gyesen vagyok) és arról sem, hogy fizetett szabadságon vagyok. Származhat ebből bármiféle hátrányom? A cég könyvelője helyesen járt el?
Annyit tudok, hogy az összes üzletet már eladta a cég tulajdonosa,(talán 1 üzlete még van) de a cég még meg van.
Kérem segítsenek!
Nagyon szépen köszönöm előre is a segítséget.
”

Tisztelt Kérdező!

Amennyiben úgy érzi, hogy a munkáltató jogszerűtlenül járt el, úgy igényét bíróság előtt érvényesítheti.

Mt. 285. § (1) A munkavállaló ... a munkaviszonyból vagy az e törvényből származó, … vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.

Tisztelt intentio!
Először is köszönöm a válaszát.

Sajnos nem tudom, hogy helyesen járt-e el a cégem könyvelője, csak sejtéseim vannak, erről szeretnék megbizonyosodni, mielőtt "tovább vinném az ügyet".
Azért írtam, erre a fórumra, hogy választ kapjak, hogy jól érzem, hogy nem járt el helyesen, vagy épp megcáfolják, hogy de, igen jól járt el.
Kérem segítsen.

Köszönöm szépen, előre is.
Üdvözlettel: Kirácska

Tisztelt Kérdező!

Amennyiben úgy érzi, hogy a munkáltató jogszerűtlenül járt el, úgy igényét bíróság előtt érvényesítheti.

Mt. 285. § (1) A munkavállaló ... a munkaviszonyból vagy az e törvényből származó, … vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.

„Kirácska 2018.12.13. 11:44
”

T. Kérdező!

Azért nem kapott világos választ, mert a történeti tényállás kaotikus.

Mit ért azalatt, hogy kifizetőhely? (TB kifizetőhely?)

Ha kifizetőhely miért a könyvelőjével és miért nem a kifizetőhelyi ügyintézővel/bérszámfejtővel beszélt?

„mert elkezdte kifizetni a bent lévő szabadságaimat”

Az Mt. 123. § (3) értelmében a szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kiadni, (pl. mert gyed, gyes ellátásokban részesült) az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni.

Amíg GYES-en van és a fizetés nélküli szabadságának a megszakítását nem kérte a szabadságait kiadni jogszerűen nem lehet!

A szabadságot pénzben megváltani szintén nem lehet, csak akkor, ha a dolgozó jogviszonya megszűnik.

Mt. 125. § A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani.

„Nem kaptam tájékoztatást, nem értesítettek, hogy vissza vettek aktív állományba (gyesen vagyok)
”

Ha Ön ezt nem kérte, mégis, önkényesen és egyoldalúan megszakították a fizetés nélküli szabadságot úgy az jogellenes.

„Annyit tudok, hogy az összes üzletet már eladta a cég tulajdonosa,(talán 1 üzlete még van) de a cég még meg van.
”

Amíg a céget nem szűntetik meg a jogviszonya fennáll, illetve a GYES ideje alatt, a gyermek 3 éves koráig (rendes) felmondással a jogviszonyát megszűntetni nem lehet.

Ha viszont a cég jogutód nélkül megszűnik (a cégbíróság törli), úgy az automatikusan megszűnik, viszont Önnel ekkor is el kell számolni, az okmányait ki kell adni, illetve ezen tényt Önnel írásban közölni kell.

63. § (1) A munkaviszony megszűnik

2. a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével.

(Ezt hívják a munkáltató halálának. Ekkor úgyanúgy automatikusan, ipso iure, a törvény erejénél fogvamegszűnik a jogviszony mint pl. a munkavállaló halálával.)

Mt. 65. § (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §, 130. §),
tartama alatt.

Tisztelt intentio!
Ismét köszönöm a válaszát, valamint szeretnék válaszolni egy-két dologra.
Igen a cég tb kifizetőhely ( Príma) Baldauf kft.
Náluk a cégnél a könyvelő, egyben Tb szakelőadó, tb ügyintéző, és Ő intézi a kifizetéseket mindent.
Fizetés nélküli papírt nem írtunk gyed alatt, mert a könyvelő azt mondta szükségtelen, hisz tudja, hogy gyed után gyesen leszek, valamint azt is tudta, hogy testvért szeretnénk, így nem fogok vissza menni dolgozni.
Megbeszéltük, ha jön a tesó szóljak neki, akkor kiadja a bent lévő 35napomat majd vissza tesz aktív állományba és mehetek tp-re a kicsivel. Ezt beszéljük hónapok óta, erre még is 2hete jött egy utalás, ha nem hívom fel a cég könyvelőjét, nem tudom meg, hogy vissza tett aktív állományba, valamint azt sem, hogy elkezdte kifizetni a szabadságaim, azt sem közölte, mennyi szabadságot adott ki, mióta vagyok szabadságon semmit.. :(

Sziasztok,

kérdésem a következő. Ha nem nálam lett elhelyezve a gyermekem, és kizárólagos szülői felügyeleti jogot kért és kapott az anyja, akkor nekem nincs lehetőségem a kislányom után táppénzt igénybe venni igaz?

Csak hogy egyszer és mindenkorra lezárjam ezt a vitát az anyja és köztem.

Illetve, milyen esetben járhatna nekem a táppénz jogosultság? Az elhelyezésen, vagy a szülői felügyeleten múlik? OLvastam ezt is, azt is.

Northface 2018.12.13. 14:35

„Sziasztok,

kérdésem a következő. Ha nem nálam lett elhelyezve a gyermekem, és kizárólagos szülői felügyeleti jogot kért és kapott az anyja, akkor nekem nincs lehetőségem a kislányom után táppénzt igénybe venni igaz?

Csak hogy egyszer és mindenkorra lezárjam ezt a vitát az anyja és köztem.

Illetve, milyen esetben járhatna nekem a táppénz jogosultság? Az elhelyezésen, vagy a szülői felügyeleten múlik? OLvastam ezt is, azt is.

”

T. Kérdező!

Ebtv. 39. § (7) A közös háztartásban élő gyermek jogán – választásuk szerint – a szülők valamelyike gyermekápolási táppénzre szerezhet jogosultságot.

A fenti jogszabályi rendelkezés értelmében az a szülő, aki nem él a gyermekkel közös háztartásban nem jogosult gyermekápolási táppénzre.

Ebtv. 5/B. § i) közös háztartás: az egy lakóingatlanban életvitelszerűen együtt lakó természetes személyek közössége.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:

http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Köszönöm!

Tisztelt hozzáértők!Lányom ügyében kérem segítségüket.
1.Az lenne a kérdésem,hogy ha a nő próbaidő alatt terhes lesz,felmondhat-e a munkáltató.
2 .Ha terhesség kiderülésekor épp nincs munkaviszony,de előtte a nő folyamatosan 1 év munkaviszonyban volt,előtte meg felsőoktatási intézményben szerzett BSC és MSC diplomát,számíthat-e gyed-re a szülés után,és mennyire?
Köszönöm szépen a választ.

„Babó60 2018.12.13. 19:16
Tisztelt hozzáértők!Lányom ügyében kérem segítségüket.
1.Az lenne a kérdésem,hogy ha a nő próbaidő alatt terhes lesz,felmondhat-e a munkáltató.
2 .Ha terhesség kiderülésekor épp nincs munkaviszony,de előtte a nő folyamatosan 1 év munkaviszonyban volt,előtte meg felsőoktatási intézményben szerzett BSC és MSC diplomát,számíthat-e gyed-re a szülés után,és mennyire?
Köszönöm szépen a választ.
”

T. Kérdező!

I.
A próbaidő alatt mind a munkáltató, mind a munkavállaló indokolás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt, viszont ez esetben is meg kell tartani az egyenlő bánásmódra és a diszkrimináció tilalmára vonatkozó rendelkezéseket.

Ez azt jelenti, hogy ha a munkavállaló bizonyítani tudja, hogy a terhessége miatt küldték el –pl. a munkáltató többek előtt kijelenti, hogy nem hajlandó fizetni a ezzel járó közterheket (betegszabadság, táppénz egyharmad), akkor a jogviszony megszüntetésének jogellenessége megállapítható.

II.

Akinek a szülés időpontjában nincs Tbj. 5. § szerinti biztosítási jogviszonya csed-re, gyed-re nem jogosult.

Ha valaki szülés időpontjában álláskeresési járadékban részesül az biztosítottnak minősül.
Akinek nincs munkaviszonya, de a szülés előtt nappali tagozatos képzésben részesült az alábbi feltételekkel jogosult gyed ellátásra:

Ebtv. 42/E. § (1) A 42/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túl gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

1. a 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult,
2. a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe,
3. a gyermeke a b) pont szerinti hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
4. a gyermeket saját háztartásában neveli,
5. magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és
6. a gyermek születésének napján rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.

(2) Az (1) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj a gyermek születésének napjától a gyermek 2 éves koráig jár.

(5) Az (1), illetve a (3) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj havi összege

1. a felsőfokú alapképzésben, felsőfokú szakképzésben vagy felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes kötelező legkisebb munkabér,
2. a mesterképzésben, egységes, osztatlan képzésben vagy doktori képzésben részt vevő hallgató esetén a jogosultság kezdő napján érvényes garantált bérminimum 70 százaléka.

III. Az I. ponthoz tartozó jogesetek:

I. jogeset

Ügyiratszám: EBH/141/2015

Védett tulajdonság: anyaság (terhesség)
Diszkrimináció területe: foglalkoztatás
Diszkrimináció típusa: közvetlen hátrányos megkülönböztetés
Jogsértést megállapító határozat

Kérelmező az egyenlőbánásmód-referens útján benyújtott panaszában arra hivatkozott, hogy az eljárás alá vont cég munkaerő kölcsönzés céljából, 90 nap próbaidő kikötésével foglalkoztatta eladó munkakörben, és a határozatlan idejű munkaviszonyát azonnali hatállyal, próbaidő alatt megszüntette.
Kérelmező beadványában kifejtette, hogy álláspontja szerint a munkaviszonya megszüntetésére egyértelműen a terhessége - és az azzal összefüggésben álló táppénzes állományba vétele - miatt került sor.
Kérelmező a panaszával összefüggésben munkaügyi pert is indított a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt, amelyre tekintettel a hatóság az eljárást felfüggesztette.
A bíróság által megküldött bírósági meghagyás alapján a bíróság kérelmező munkaviszonyát helyreállította.
A hatóság ezt követően az eljárás folytatásáról döntött, és megállapította, hogy kérelmező az általa csatolt - a várandósságát alátámasztó - ambuláns lap alapján a munkaviszonyának megszüntetése időpontjában rendelkezett az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. § l) pontjában meghatározott védett tulajdonsággal, valamint hátrányként értékelte a határozatlan idejű munkaviszonyának a próbaidő alatti megszüntetését.

A hatóság a döntésében rámutatott arra, hogy nem tartozik a hatóság hatáskörébe annak vizsgálata, hogy a kérelmező munkaviszonyának megszüntetésére a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 65. § (5) bekezdésére figyelemmel jogszerűen került-e sor, ugyanakkor az Ebktv. 8. § l) pontja alapján a hatóság előtti eljárásban vizsgálható, hogy a jogviszony próbaidő alatti megszüntetésével a munkáltató közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított-e meg, és erre tekintettel az, hogy kérelmező munkaviszonyának megszüntetésére terhessége miatt került-e sor.

A hatóság a határozatában hivatkozott az Alkotmánybíróság a 17/2014. (V.30.) határozatára is, amelyben az Alkotmánybíróság rámutatott arra, hogy az Alaptörvény már a Nemzeti hitvallásban kifejezte elkötelezettségét az együttélés legfontosabb kereteit képező család és a nemzet mellett, valamint az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdése ennek megfelelően rögzíti a család, mint nemzet fennmaradása alapjának védelmét, a (2) bekezdés pedig a gyermekvállalás támogatásának a kötelezettségét. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a fenti rendelkezések – Alaptörvény L) cikk (1) és (2) bekezdésére figyelemmel – megalapozzák az állam gyermeket vállaló nők védelmére vonatkozó intézményvédelmi kötelezettséget, és az Alaptörvény által előírt állami intézményvédelmi kötelezettséget további jogszabályok konkretizálják.
A hatóság a döntésében kiemelte, hogy ugyan az Mt. 79. § (1) bekezdés a) pontja alapján a munkáltató azonnali hatályú felmondással - indokolás nélkül - megszüntetheti a munkaviszonyt a próbaidő alatt, azonban tekintettel arra, hogy az Ebktv. védelemben részesíti a gyermeket vállaló nőket, amennyiben az eljárás alá vont munkáltató kérelmező várandósága miatt szüntette meg a foglalkoztatási jogviszonyt, intézkedésével az Ebktv. 8. § l) pontja alapján közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg.

A hatóság a döntése meghozatala során, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont az eljárás során nem nyilatkozott, és bizonyítási indítványt sem terjesztett elő, a tényállást a kérelmező nyilatkozatában foglaltakra alapította.

Az eljárás alá vontat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) alapján az eljárás során az ügyfél jogai illették meg, és a Ket. 51. § (1) bekezdése alapján az ügyfélnek joga van ahhoz, hogy az eljárás során nyilatkozatot tegyen, vagy a nyilatkozattételt megtagadja. Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont az eljárás során a nyilatkozattétel lehetőségével nem élt, és a kérelmező által előadottakat nem vitatta, valamint nem adta okát a munkaviszony próbaidő alatt történő megszüntetésének, az Ebktv. 19. § (2) bekezdése, valamint a 22. § (1) bekezdés a) pontja alapján nem mentette ki magát.
A hatóság a rendelkezésre álló iratok alapján összességében arra a meggyőződésre jutott, hogy kérelmező munkaviszonyának a megszüntetésére terhessége miatt került sor.

A hatóság az eljárás alá vontnak megtiltotta a jogsértő magatartás jövőbeni tanúsítását, és elrendelte a jogerős és végrehajtható - az eljárás alá vont adatainak kivételével - anonimizált határozatának a hatóság www.egyenlobanasmod.hu internetes oldalán történő nyilvános közzétételét 30 napra, továbbá 300.000,- Ft bírság megfizetésében marasztalta.

A hatóság a szankció alkalmazásánál figyelembe vette, hogy kérelmező emberi méltóságát, egzisztenciális helyzetét egyaránt sértette, hogy az eljárás alá vont azt követően, hogy tudomást szerzett kérelmező várandósságáról, rövid időn belül, azonnali hatállyal a próbaidő alatt megszüntette a munkaviszonyát.
A hatóság a döntés meghozatalakor figyelemmel volt arra is, hogy egy munkáltatónál a próbaidő alatt történő, azonnali hatályú, indokolás nélküli felmondást olyan szempontra alapítani, amely indokolatlanul kirekeszti a várandós nőket a munka világából, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetése elősegítésének elve szempontjából aggályos, és nem csak a hazai, hanem a nemzetközi normákkal is ellentétes. A hatóság a különböző szankciók egymás mellett történő alkalmazásával a jogsértés súlyosságára kívánta felhívni a figyelmet, amelynél figyelembe vette, hogy az elbocsájtás veszélyeztetheti a várandós munkavállaló pszichikai és fizikai helyzetét, és éppen a családok védelméről szóló 2011. évi CCXI törvény (Csvt.) preambulumában megfogalmazott azon elvvel szemben hat, hogy a gyermekvállalás nem eredményezheti a család szegénységbe süllyedését.
A hatóság a pénzbírság összegének megállapítása során figyelembe vette az eljárás alá vont anyagi helyzetét, és azt, hogy vele szemben elmarasztaló döntés meghozatalára korábban nem került sor.
A hatóság figyelemmel volt továbbá a kérelmezőt ért hátrány súlyára, miszerint terhességének veszélyeztetett voltára tekintettel a szülést megelőzően már nem tudott volna munkát vállalni.
(2015. júliusi döntés
http://egyenlobanasmod.hu/…ebh-141-2015

II. jogeset

4/2015 Egyezség

Védett tulajdonság: anyaság (terhesség) vagy apaság
A kérelmező 2013. február 4. óta dolgozott a bepanaszolt cégnél határozott idejű munkaszerződés keretében. A kérelmező munkaszerződését 2014. április 30-ig a munkáltató 4 alkalommal meghosszabbította. A kérelmező utolsó határozott idejű munkaszerződése 2014. február 1-től 2014. április 30-ig szólt. A kérelmező 2014. március végén megtudta, hogy várandós, amit az arról való tudomásszerzést követően jelzett a közvetlen felettesének, illetve e felettes közvetlen felettesének. A kérelmező 2014. április 8-tól táppénzen volt. 2014. április 22-i keltezéssel a kérelmező levelet kapott a munkáltatójától, miszerint 2013. február 4-től fennálló határozott időtartamú munkaviszonyát a munkáltatónak nem áll módjában meghosszabbítani, ezért az 2014. április 30-án megszűnik. A kérelmező álláspontja szerint a bepanaszolt munkáltató azzal, hogy miután a cég tudomására jutott, hogy várandós, nem hosszabbította meg a több mint egy éve folyamatosan fennálló munkaviszonyát, terhessége miatt vele szemben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét.
A hatóság a kérelemben foglaltak alapján eljárást indított a bepanaszolt céggel szemben, az eljárás során tett nyilatkozataikban a felek kifejezték nyitottságukat a hatóság előtt egyezség megkötésére, aminek eredményeként a felek között az alábbi tartalmú egyezség született.

Az egyezség keretében a felek rögzítették, hogy a kérelmező kérelmére a hatóság eljárást indított az eljárás alá vont céggel szemben. A hatóság előtt ezen eljárás során az eljárás alá vont cég a hatóságot arról tájékoztatta, hogy a kérelmezővel egyezséget kíván kötni és ennek keretében munkaviszonyának 2014. május 1-től való fenntartását ajánlotta fel a kérelmező számára. A hatóság 2014. október 10-én fax útján vette kézhez a felek által 2014. október 6-án aláírt megállapodást, melynek értelmében a felek a kérelmező 2014. április 30-án megszűnt határozott idejű munkaszerződését visszamenőleges hatállyal 2014. május 1-től határozatlan idejű munkaszerződésre változtatják. Hivatkozott megállapodás a hatóság előtt megkötött egyezség elválaszthatatlan részét képezi.

A hatóság a fenti egyezséget 2015. február 18-án határozattal jóváhagyta.
http://egyenlobanasmod.hu/…/ebh-84-2015

III. jogeset
http://www.egyenlobanasmod.hu/…ek/jogesetek#…

Kérelmező azzal fordult a hatósághoz, hogy munkáltatója, amikor tudomást szerzett arról, hogy gyermeket vár, azonnali hatállyal a próbaidő alatt megszüntette a munkaviszonyát.

A hatóság az ügyben tárgyalást tartott, ezt követően a felek írásban kérték, hogy tűzzön ki a hatóság új tárgyalási napot, mert szeretnének előtte egyezséget kötni.

A kérelmező és volt munkaáltatója a hatóság előtt megegyeztek, az egyezségben a munkáltató vállalta, hogy kérelmezőt az őt ért sérelmekért kompenzálja. Kérelmező az eljárás alá vont felajánlását elfogadta. 2013. július

Kérelmező kérelmében előadta, hogy 2009. január 7-től kezdett dolgozni eladóként az M. Bt.-nél eladó munkakörben, 2009. február 12-én szerzett tudomást arról, hogy 7 hetes terhes.
Orvosa tanácsára a munkahelyi felettesének állapotáról nem tett említést, azonban amikor
terhességének 10. hetébe lépett, váratlanul hívatta a felettese, és megkérdezte, valóban igaz-e
a hír, hogy gyermeket vár.

Kérelmező ekkor beszámolt a felettesének állapotáról, aki ígéretet
tett neki arra, hogy megvárják a terhesség 12. hetét, és a munkáltatói jogkör gyakorlóját csak
ezt követően tájékoztatják. Kérelmező tovább dolgozott, azonban 2009. április 1-jén a
munkáltatói jogkör gyakorlója az irodába hívatta, ahol közölte vele, hogy munkaviszonyát
megszüntetik, azonnali hatállyal a próbaidő alatt. Kérelmező ezt követően máshol nem talált
munkát, így jogosultságot a gyes-re nem tudott szerezni. Sérelmezte, hogy munkáltatója a
terhességével összefüggésben szüntette meg a munkaviszonyát, holott még állapota
megengedte volna, hogy tovább dolgozzon.

Az eljárás alá vont azzal védekezett, hogy Kérelmező teljesítményével nem voltak
elégedettek, emiatt figyelmeztetésben is részesítették, majd mivel teljesítménye, a munkához
való hozzáállása továbbra sem javult, munkaviszonyát a próbaidő alatt megszüntették.

A hatóság széleskörű bizonyítási eljárást folytatott le, ennek során meghallgatta a munkáltatói
jogkör gyakorlóján kívül az üzlet több dolgozóját, és Kérelmező közvetlen felettesét.
A Kérelmező megfelelő dokumentumokkal igazolta védett tulajdonságát, és az őt ért hátrányt.

Az eljárás alá vont elismerte, hogy nemcsak Kérelmező munkavégzésével voltak problémák,
rajta kívül az osztály többi dolgozója is figyelmeztetést kapott.

Kérelmező közvetlen felettese úgy nyilatkozott, hogy az osztály dolgozóinak munkáját
rendszeresen értékelte, ezzel szemben az eljárás alá vont a hatósághoz becsatolt 2009. március
5-i feljegyzésen kívül nem tudott olyan bizonyítékot szolgáltatni, amely Kérelmező nem
megfelelő munkavégzését támasztotta volna alá, arra nézve sem voltak konkrét bizonyítékai,
hogy kizárólag Kérelmező munkájában nem volt tapasztalható javulás.

Az üzletvezető, valamint a drogéria osztály vezetőjének nyilatkozatait erre nézve a hatóság azért nem fogadta el, mert ennek ellentmondott az eljárás alá vont által becsatolt „feljegyzés a beszélgetésről” elnevezésű 7 db okirat tartalma, amely ezzel ellentétben éppen azt támasztotta alá, hogy kérelmező munkaviszonyának megszüntetését követően is voltak problémák a dolgozókkal munkavégzés minőségét illetően.

A munkáltató a próbaidő alatt- összhangban a Munka Törvénykönyvének 97.§ (2) bekezdés a)
pontjával-, azonnali hatállyal a próbaidő alatt megszüntetheti a dolgozó munkaviszonyát,
melyet indokolnia nem kell, azonban intézkedése nem sértheti a rendeltetésszerű joggyakorlás általános elvét, és az egyenlő bánásmód követelményét ekkor is be kell tartania.

Az eljárás során megállapítást nyert, hogy Kérelmező terhességére az üzletvezető 2009.
március 20-a körüli időpontban az irodájában rákérdezett, azt tehát Kérelmező nem maga
jelentette be.

E körben a Hatóság felhívja az eljárás alá vont figyelmét, hogy munkaviszony
keretében nem tehető fel ilyen tartalmú kérdés a munkavállalónak – és az EBH Tanácsadó
Testülete által hozott 1/2007. TT számú állásfoglalás értelmezéséből az is következik, hogy
amely kérdések állásinterjún nem tehetők fel a munkavállalónak, azokra a munkaviszony
létesítését követően sem köteles a dolgozó válaszolni.

A hatóság álláspontja szerint az eljárás alá vont nem bizonyította, hogy Kérelmezővel
szemben megtartotta az egyenlő bánásmód követelményét, és munkaviszonyát a próbaidő alatt az Ebktv. 22.§ (1) bekezdésében foglaltakkal összhangban szüntette meg.

Az eljárás alá vontnak sikertelen volt a kimentése arra nézve, hogy Kérelmező munkaviszonyának megszüntetésére nem a terhességgel összefüggő ok miatt került sor.

A Hatóság megállapította, hogy az M. Bt. Kérelmező terhessége miatt megsértette az
egyenlő bánásmód követelményét azzal, hogy a munkaviszonyát próbaidő alatt azonnali
hatállyal megszüntette.

A hatóság az eljárás alá vontnak megtiltotta a jogsértő
magatartás jövőbeni tanúsítását, és Ötszázezer forint bírság megfizetésére kötelezte.

2010. január

Jó napot kívánok!

2017.februárjában eljöttem munkahelyemről veszélyeztett terhesként táppénzre. 2017 júliusában megszületett kislányom. Kapom utána jelenleg a Gyedet. Most 21 hetes kismama vagyok, sajnos ismét felmerültek egészségügyi problémák, így orvosi szakvéleménnyel táppénzre szerettem volna menni.
2018.10.16-án ajánlott, tértivevényes levélben kértem a fizetés nélküli szabadságom megszüntetését és szabadságom kiadását, mindezt a munkatörvény 133§ 2 bekezdésére hivatkozva. Illetve azt is jeleztem, hogy ismét várandós vagyok. A 31.-dik napon nem vettek vissza állományba hanem 2 nappal később. Mivel 2018.11.17.-én orvoshoz kerültem így attól a naptól 9-es kódú táppénzre mentem, ekkor már a törvény szerint szabadságon voltam. Leadtam már 2 táppénzes papírt a munkáltatómnak és a mai napon jelezték az oep-ből, hogy nem érkezett hozzájuk táppénz igény. Felhívtam munkáltatómat ahol azt a tájékoztatást kaptam, hogy jelenleg is a szabadságomat töltöm ezért nem veszik figyelembe a táppénzes papírjaimat. Kiadják az összes szabadságomat. Amikor pedig kiadták az összes szabadságomat akkor majd eldöntik, hogy mehetek-e táppénzre.
A kérdésem az lenne, hogy ez így lehetséges? Tényleg a munkáltató dönti el, hogy a szabadságok után elmehetek-e táppénzre?Elég alapos orvosi indok van a táppénzre.
Illetve a szabadság alatt felmondhat, nem véd a kismama törvény?
A munkáltatóm nem kifizető hely.
Válaszát előre is köszönöm

Köszönöm,a választ"safranek"
Még egy kérdést szeretnék feltenni.
1.Amennyiben határozott idejű munkaszerződéssel helyezkedik el valaki,és közben lesz várandós,akkor a munkaszerződése meghosszabbítása veszélybe kerülhet.
Van-e védettsége ilyen esetben a várandós nőnek,hiszen,ha várandósság miatt már a régi munkahely nem hosszabbítja meg a szerződést,újat nehezen fog ebben az állapotban találni,így a szülés idejére esetlegesen munkanélküliként kerülhet.
Milyen védettséget várhat,aki a határozott(pl 1 áves)munkaszerződés alatt esik teherbe?
2.Esetleg ha táppénzre kényszerül a szerződés idejének lejártakor,akkor is megszűnik automatikusan a munkaviszonya?
Köszönettel várom ismételten a választ.