GYED,GYES, táppénz

„Babó60 # e-mail Jelentem! 2018.12.14. 22:45

Köszönöm,a választ"safranek"
Még egy kérdést szeretnék feltenni.
1.Amennyiben határozott idejű munkaszerződéssel helyezkedik el valaki,és közben lesz várandós,akkor a munkaszerződése meghosszabbítása veszélybe kerülhet.
Van-e védettsége ilyen esetben a várandós nőnek,hiszen,ha várandósság miatt már a régi munkahely nem hosszabbítja meg a szerződést,újat nehezen fog ebben az állapotban találni,így a szülés idejére esetlegesen munkanélküliként kerülhet.
Milyen védettséget várhat,aki a határozott(pl 1 áves)munkaszerződés alatt esik teherbe?
2.Esetleg ha táppénzre kényszerül a szerződés idejének lejártakor,akkor is megszűnik automatikusan a munkaviszonya?
Köszönettel várom ismételten a választ.
”

T. Kérdező!

• Nincs védettség. Ha a határozott idő lejár ipso iure, a törvény, illetve a megállapodás erejénél fogva a jogviszony automatikusan megszűnik.
• Igen, ha táppénzre kerül akkor is automatikusan megszűnik a jogviszonya, sőt a munkaviszony megszűnése után táppénzre sem lesz jogosult, mivel a passzív táppénz intézményét eltörölték.

„DorottyaJanka 2018.12.14. 14:39
Jó napot kívánok!
2017.februárjában eljöttem munkahelyemről veszélyeztett terhesként táppénzre.
2017 júliusában megszületett kislányom. Kapom utána jelenleg a Gyedet.
Most 21 hetes kismama vagyok, sajnos ismét felmerültek egészségügyi problémák, így orvosi szakvéleménnyel táppénzre szerettem volna menni.

2018.10.16-án ajánlott, tértivevényes levélben kértem a fizetés nélküli szabadságom megszüntetését és szabadságom kiadását, mindezt a munkatörvény 133§ 2 bekezdésére hivatkozva.
Illetve azt is jeleztem, hogy ismét várandós vagyok. A 31.-dik napon nem vettek vissza állományba hanem 2 nappal később.
Mivel 2018.11.17.-én orvoshoz kerültem így attól a naptól 9-es kódú táppénzre mentem, ekkor már a törvény szerint szabadságon voltam.
Leadtam már 2 táppénzes papírt a munkáltatómnak és a mai napon jelezték az oep-ből, hogy nem érkezett hozzájuk táppénz igény.
Felhívtam munkáltatómat ahol azt a tájékoztatást kaptam, hogy jelenleg is a szabadságomat töltöm ezért nem veszik figyelembe a táppénzes papírjaimat.
Kiadják az összes szabadságomat. Amikor pedig kiadták az összes szabadságomat akkor majd eldöntik, hogy mehetek-e táppénzre.

A kérdésem az lenne, hogy ez így lehetséges? Tényleg a munkáltató dönti el, hogy a szabadságok után elmehetek-e táppénzre?Elég alapos orvosi indok van a táppénzre.
Illetve a szabadság alatt felmondhat, nem véd a kismama törvény?
A munkáltatóm nem kifizető hely.
Válaszát előre is köszönöm
”

T. Kérdező!

Munkáltatója jogellenesen jár el.

A szabadság rendeltetése az, hogy a munkavállaló kipihenje magát, regenerálódjon és kiegyensúlyozottan, újult erővel tudjon a munkájára koncentrálni. Mindezt a munkáltató teherviselése mellett, annak költségére tudja megtenni, rendszeresen, minden évben.

A szabadság célja tehát a dolgozó rekreációja (pihenése, megújulása) amelyet betegség ideje alatt kiadni jogellenes.

Ezzel kapcsolatos jogeset, illetve ítélet:

(BH1997. 87.).

A hivatkozott ítélet tényállása szerint a munkáltató kiadta a munkavállaló 15 munkanapnyi szabadását, melynek tartama alatt táppénzes betegállományba került, ami egyébként a szabadsága lejártát követő időpontig tartott.

A betegállományba kerüléséről a munkavállaló a munkáltatót értesítette.

A munkavállalónak keresőképtelensége ellenére a kiadott és megkezdett szabadságát teljes tartamban elszámolták, ezért a munkavállaló keresetében az ily módon „elvesztett” szabadságának kiadására kérte kötelezni a munkáltatót.

A bíróság ítéletével a keresetnek helyt adott.

Indokolása szerint, ha a munkavállaló a szabadsága alatt táppénzes betegállományba kerül, az igénybe nem vett szabadságnapokat a munkáltatónak külön kell kiadnia.

Az indoklás kitért továbbá arra is, hogy figyelemmel a szabadság rendeltetésére, illetve az [1992-es] Munka Törvénykönyvében szabályozott, a rendeltetésnek megfelelő joggyakorlás kötelezettségére, a munkavállalót – konkrét szabályozás hiányában is – megilleti a már megkezdett szabadságnak a táppénzes betegállomány miatt történő megszakítása és az így fennmaradt szabadságnapok utólagos igénybevétele.

• Nem, nem mondhat fel.

Mt. 65. § (3) A munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt
a várandósság tartama alatt.

Tisztelt Hozzáértők!
Érdeklődnék hogy milyen módon számolják ki a csecsemő gondozási díj összegét haha 12 hetes kortól 9es kóddal vagyok táppénzen? A táppénz összege beleszámol, vagy az előtte lévő időszak,vagy táppénz előtti 3 hónapot megelőző 180 nap. 10 éves folyamatos jogviszony első gyermek óta 2 éve folyamatosan dolgozom pár nap gyerek táppénz volt ebben az 2 évben.
Választ előre is köszönöm.

„K.Anikó 2018.12.17. 11:49
Tisztelt Hozzáértők!

Érdeklődnék hogy milyen módon számolják ki a csecsemő gondozási díj összegét ha 12 hetes kortól 9es kóddal vagyok táppénzen? A táppénz összege beleszámol, vagy az előtte lévő időszak,vagy táppénz előtti 3 hónapot megelőző 180 nap. 10 éves folyamatos jogviszony első gyermek óta 2 éve folyamatosan dolgozom pár nap gyerek táppénz volt ebben az 2 évben.
Választ előre is köszönöm.
”
T. Kérdező!

Röviden:

A táppénz összege nem alapja a csed ellátásnak. Addig -de legfeljebb az előző év 01.01-ig- lehet visszamenni és 180 napi bérjövedelmet keresni.

Az ellátást ekként kell kiszámolni:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.
Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2019.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 2018.11.30-2018.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2019.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Köszönöm a választ!
Még egy kérdésem lenne:
Ha álláskeresési járadék igénylésére kerül sor 2019-ben,akkor úgy tudom hogy eddig úgy volt,hogy az igénybenyújtás napjától vissszamenőleg 3 éven belül meg kell lennie a 360 nap szolgálati időnek.
Kérdésem,hogy ha ebben a szolgálati időben volt egy 3 hónapos de 4 órás munkaviszony is,az rendesen beleszámít-e ebbe a 360 napba(mint igényléshez szükséges munkaviszony)vagy töredékkként lehet csak figyelembe venni.
Köszönettel várom a választ.

T.Cím!

Saját jogú nyugdíjas vagyok.A nyugdíj mellett dolgoztam egy nagy cégnél mint kamionvezető.Németországban üzemi baleset ért amit a cég el is ismert.Kérdésem az lenne mennyi táppénzre vagyok jogosult?Mert a munkáltatom arra hivatkozik csak a minimum nyugdíj 150%-ára vagyok jogosult és csak a 42.750 ft kapom.
Én úgy tudtam a keresetem 100%-a jár az üzemi balesetre.Ha többre vagyok jogosult,hogy kérhetem mire hivatkozhatok.

„Julien99 2018.12.19. 19:42

T.Cím!

Saját jogú nyugdíjas vagyok.A nyugdíj mellett dolgoztam egy nagy cégnél mint kamionvezető.Németországban üzemi baleset ért amit a cég el is ismert.Kérdésem az lenne mennyi táppénzre vagyok jogosult?Mert a munkáltatom arra hivatkozik csak a minimum nyugdíj 150%-ára vagyok jogosult és csak a 42.750 ft kapom.
Én úgy tudtam a keresetem 100%-a jár az üzemi balesetre.Ha többre vagyok jogosult,hogy kérhetem mire hivatkozhatok.
”

T. Kérdező!

Az, aki nem nyugdíjas munkavállaló, valóban a munkabére 100%-át kapja baleseti tápénzként, ha üzemi baleset (munkabaleset) következtében keresőképtelenné válik.

Más szabály vonatkozik azonban a nyugdíj mellett munkát végzőkre.

Ők dolgozhatnak úgy, hogy mellette kapják a nyugdíjat, vagy úgy, hogy azt erre az időre szüneteltekik.

Aki szünetelteti a nyugdíját a munkavégzés alatt az köteles a munkabéréből 3%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni (a munkáltató vonja le úgy, mint az adóelőleget...), ők jogosultak ÜB esetén 100%-os baleseti táppénzre.

Aki viszont nem szünetelteti a nyugdíját a munkavégzés alatt az nem köteles 3%-os mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot fizetni, de ennek az a követkerzménye, hogy sem táppénzre, sem 100%-os baleseti táppénzre nem lesznek jogosultak.

Rájuk az alábbi szabály vonatkozik:

Ebtv. 56. § (2) Pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett biztosított, illetőleg baleseti ellátásra jogosult baleseti táppénze az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege százötven százalékának naptári napi összegével azonos.

nnnnnnnnnnnnnn

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

„Babó60 2018.12.18. 11:28 ”

Igen, álláskeresési járadékra való jogosultság szempontjából a 4 órás jogviszonyban eltöltött 1 nap 1 nap biztosításban eltött időnek számít, az Flt. arányosításra vonatkozó rendelkezést nem tartalmaz.

További kérdéseivel forduljon a kormányablakhoz, vagy a járási hivatal ügyfélszolgálatához.

Köszönöm szépen a választ.Sajnos én nem szüneteltettem a nyugdíjam hanem az mellett dolgoztam.

Tisztelt Cím!

Jelenleg veszélyeztetett terhességgel táppénzen vagyok szeptember eleje óta. Azt tudom, hogy ez az időszak nem fog beleszámolni a csed, gyed alapba, tehát a jelenlegi állás szerint a 180500 Huf bruttó bérem lenne a számítási alap. Abban kérném a segítségét, hogy ha jelenlegi munkahelyemen a munkaviszonyom megszűnik december 31-el, de január 1-el munkahelyet létesítek (természetesen táppénzről visszaíratom magam), abban az esetben az új munkaszerződés szerinti bér lesz a számítási alap, vagy visszamennek az előző munkaviszonyból származó bérhez is és az átlagot nézik? Eddig azt az információt kaptam, hogy csak az új munkaviszony bére számít. Ha ez valóban így van, akkor van valami kitétel hogy x napot munkában kell tölteni, illetve az esetleges próbaidő befolyásol valamit? A szülés várható ideje május 1. Valóban igaz az, hogy a szülés dátumát megelőző 3 hónapot nem veszik figyelembe az OEP-nél? Tehát ha később váltanék munkaviszonyt, mondjuk február 1-el, akkor valószínűleg már késő lenne?

Köszönöm a válaszukat.

„Marcsyyy 2018.12.20. 12:17

Tisztelt Cím!

Jelenleg veszélyeztetett terhességgel táppénzen vagyok szeptember eleje óta. Azt tudom, hogy ez az időszak nem fog beleszámolni a csed, gyed alapba, tehát a jelenlegi állás szerint a 180500 Huf bruttó bérem lenne a számítási alap. Abban kérném a segítségét, hogy ha jelenlegi munkahelyemen a munkaviszonyom megszűnik december 31-el, de január 1-el munkahelyet létesítek (természetesen táppénzről visszaíratom magam), abban az esetben az új munkaszerződés szerinti bér lesz a számítási alap, vagy visszamennek az előző munkaviszonyból származó bérhez is és az átlagot nézik? Eddig azt az információt kaptam, hogy csak az új munkaviszony bére számít. Ha ez valóban így van, akkor van valami kitétel hogy x napot munkában kell tölteni, illetve az esetleges próbaidő befolyásol valamit? A szülés várható ideje május 1. Valóban igaz az, hogy a szülés dátumát megelőző 3 hónapot nem veszik figyelembe az OEP-nél? Tehát ha később váltanék munkaviszonyt, mondjuk február 1-el, akkor valószínűleg már késő lenne?

Köszönöm a válaszukat.
”

T. Kérdező!

• Abban az esetben az új munkaszerződés szerinti bér lesz a számítási alap, nem mennek vissza az előző munkaviszonyból származó bérhez.
• Eddig azt az információt kaptam, hogy csak az új munkaviszony bére számít. Az információja helyes.
• Van valami kitétel hogy x napot munkában kell tölteni? Nem, nincs.
• Valóban igaz az, hogy a szülés dátumát megelőző 3 hónapot nem veszik figyelembe az OEP-nél? Igen, főszabály szerint valóban nem lehet figyelembe venni, azonban lásd az alábbi összefoglalót:

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

„Marcsyyy 2018.12.20. 12:17

Tisztelt Cím!

Jelenleg veszélyeztetett terhességgel táppénzen vagyok szeptember eleje óta. Azt tudom, hogy ez az időszak nem fog beleszámolni a csed, gyed alapba, tehát a jelenlegi állás szerint a 180500 Huf bruttó bérem lenne a számítási alap. Abban kérném a segítségét, hogy ha jelenlegi munkahelyemen a munkaviszonyom megszűnik december 31-el, de január 1-el munkahelyet létesítek (természetesen táppénzről visszaíratom magam), abban az esetben az új munkaszerződés szerinti bér lesz a számítási alap, vagy visszamennek az előző munkaviszonyból származó bérhez is és az átlagot nézik? Eddig azt az információt kaptam, hogy csak az új munkaviszony bére számít. Ha ez valóban így van, akkor van valami kitétel hogy x napot munkában kell tölteni, illetve az esetleges próbaidő befolyásol valamit? A szülés várható ideje május 1. Valóban igaz az, hogy a szülés dátumát megelőző 3 hónapot nem veszik figyelembe az OEP-nél? Tehát ha később váltanék munkaviszonyt, mondjuk február 1-el, akkor valószínűleg már késő lenne?

Köszönöm a válaszukat.
”

T. Kérdező!

Abban az esetben az új munkaszerződés szerinti bér lesz a számítási alap, nem mennek vissza az előző munkaviszonyból származó bérhez.

Eddig azt az információt kaptam, hogy csak az új munkaviszony bére számít. Az információja helyes.
Van valami kitétel hogy x napot munkában kell tölteni? Nem, nincs.

Valóban igaz az, hogy a szülés dátumát megelőző 3 hónapot nem veszik figyelembe az OEP-nél? Igen, főszabály szerint valóban nem lehet figyelembe venni, azonban lásd az alábbi összefoglalót:

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.
Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2019.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 2018.11.30-2018.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2019.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt szakértő. Mi történik és mi a teendő abban esetben ha gyest igényeltem csed helyett?

Tisztelt Szakértők!

A következő kérdésre szeretnék választ kapni diplomás gyeddel kapcsolatban:
2017 szeptembere óta egy államilag elismert egyetem angol nyelvű master képzésén tanulok nappali tagozaton. 2018 októberében született meg a kisfiam. Abban a hitben voltam, hogy a diplomás gyedet fogom majd kapni, viszont ahogy utánaolvastam, elbizonytalanodtam, mivel angol nyelvű képzésre járok, és ez kizárhat engem abból, hogy diplomás gyedet kapjak? Ezen eléggé meglepôdtem.... Az elmúlt 2 évben nem dolgoztam.

Segítségüket ezúton is köszönöm.

„Kérdező6 2018.12.21. 21:14

Tisztelt szakértő. Mi történik és mi a teendő abban esetben ha gyest igényeltem csed helyett?
”

T. Kérdező!

Mondja le a gyes-t, vagy vonja vissza a már benyújtott igényét (attól függően, hogy utaltak-e már ellátást) és igényelje meg a csed-et.

Az ellátás főszabály szerint 6 hónapra, visszamenőleg igényelhető.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

„szcsillus 2018.12.22. 15:20

Tisztelt Szakértők!

A következő kérdésre szeretnék választ kapni diplomás gyeddel kapcsolatban:
2017 szeptembere óta egy államilag elismert egyetem angol nyelvű master képzésén tanulok nappali tagozaton. 2018 októberében született meg a kisfiam. Abban a hitben voltam, hogy a diplomás gyedet fogom majd kapni, viszont ahogy utánaolvastam, elbizonytalanodtam, mivel angol nyelvű képzésre járok, és ez kizárhat engem abból, hogy diplomás gyedet kapjak? Ezen eléggé meglepôdtem.... Az elmúlt 2 évben nem dolgoztam.

Segítségüket ezúton is köszönöm.
”

T. Kérdező!

A diplomás gyed jogosultsági feltételeit az Ebtv. 42/E szakaszában találja. A feltételek konjuktívak, azaz egyidejűleg fenn kell állni mindegyiknek.

Ebtv. 42/E. § (1) A 42/A. § (1) bekezdésében foglaltakon túl gyermekgondozási díjra jogosult az a szülő nő is, aki az alábbi feltételek mindegyikének megfelel:

FONTOS TEHÁT A MINDEGYIKÉNEK SZÓ!!!

1. a 42/A. § alapján gyermekgondozási díjra nem jogosult,
2. a gyermeke születését megelőző két éven belül államilag elismert felsőoktatási intézményben magyar nyelvű nappali képzésben legalább két félév aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik, azzal, hogy egy félévre csak egy aktív hallgatói jogviszony vehető figyelembe,
3. a gyermeke a b) pont szerinti hallgatói jogviszony fennállása alatt vagy a hallgatói jogviszony szünetelését, illetve megszűnését követő 1 éven belül születik,
4. a gyermeket saját háztartásában neveli,
5. magyar állampolgár vagy másik EGT tagállam állampolgára, és

f)7 a gyermek születésének napján rendelkezik magyarországi bejelentett lakóhellyel.

(Nincs min meglepődni, a plakátokból tudhassa, hogy mai napság a potentátok nem szeressék a soros jellegű egyetemeket.)

Természetesen az igényét Ön is előterjesztheti, azt kötelesek elbírálni és elutasítás esetén -a jogorvoslat lehetőségét biztosítva- arról kötelesek közigazgatási határozatban rendelkezni.

Jó estét!Egy kérdésemre szeretnék választ kapni.Álláskeresési járadékról mentem Csedre illetve 12 napot bent kellett hagynom az álláskeresési járadékomból h a Csed megszűnése után is biztosított legyek a gyed igénylésénél.2019.07.26-ig gyeden vagyok,de már Október óta dolgozom ahol pár nap múlva véglegesítenek és nemrég kiderült h érkezik a testvér,aki Júliusban kell h megszülessen.Arra lennék kíváncsi h a csedem aktív vagy paszívnak számít mert nem tudom h a kistestvérrel is jogosult leszek e a Csedre.Köszönöm!

Tisztelt Szakértők!

Az alábbi helyzet alapján szeretném kérni a segítségüket.
2011 óta vagyok állományban a jelenlegi munkahelyemnél ahonnan 2016 júniusában gyedre mentem első gyermekemmel. Ez a munkahelyem volt a kifizetöhely. Miután a 2 év gyed letelt és igényeltem a gyest a 3. évre , visszamentem 4 órába dolgozni viszont egy másik céghez, de az "eredeti " munkahelyemtől nem léptem ki ők várnak vissza a 3. évetelte után ami 2019 júniusában jár le.
Kérdésem az lenne , hogy egy 2. várandósság esetén hogy alakulna a csed illetve gyed kérdés?
A 4 órás munakehelyet átmeneti munkahelynek szántam míg le nem jár a gyes, nem terveztünk több várandósságot...az első terhességemnél végig táppénzem kellett lennem veszélyeztettség miatt egy állandó hormonális betegség miatt, ebből adódóan a 2-al is valószínűleg ìgy kellene , létezik olyan hogy 3 év után valaki megint táppénzzel kezd a munkahelyén vezsélyeztetett terhesség miatt?

Köszönöm ha valaki segít eligazodni most ebben a kuszaságban :)

Üdvözlettel : K. Ildikó

„Riki85 2018.12.28. 23:51
Jó estét! Egy kérdésemre szeretnék választ kapni. Álláskeresési járadékról mentem Csedre illetve 12 napot bent kellett hagynom az álláskeresési járadékomból h a Csed megszűnése után is biztosított legyek a gyed igénylésénél.2019.07.26-ig gyeden vagyok,de már Október óta dolgozom ahol pár nap múlva véglegesítenek és nemrég kiderült h érkezik a testvér,aki Júliusban kell h megszülessen. Arra lennék kíváncsi h a csedem aktív vagy paszívnak számít mert nem tudom h a kistestvérrel is jogosult leszek e a Csedre.Köszönöm!
”

T. Kérdező!

CSED-re (csecsemőgondozási díj) és GYED-re (gyermekgondozási díj) főszabály szerint csak az jogosult, aki –Tbj. 5. § szerinti- biztosított (pl. munkaviszonyban áll) és a szülést megelőző 2 éven belül rendelkezik legalább 365 biztosításban töltött nappal.

Ebtv. 42. § (2) A csecsemőgondozási díjra jogosultsághoz szükséges előzetes 365 napi biztosítási időbe be kell számítani

1. a biztosítás megszűnését követő csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj folyósításának az idejét.

Látható tehát, hogy egy következő szülésnél a csed jogosultsághoz a korábbi passzív csed és gyed idejét figyelembe kell venni.

Más a helyzet a GYED-nél.

Az Ebtv. 42/A § ilyen rendelkezést nem tartalmaz, ezért egy következő szülésnél a gyed jogosultsághoz a korábbi passzív csed és gyed idejét figyelembe venni nem lehet.

Tekintettel arra, hogy már október óta dolgozik, a munkaviszony fennállásának napjától biztosítottnak minősül.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

„Ildi90 2018.12.31. 13:20
Tisztelt Szakértők!
Az alábbi helyzet alapján szeretném kérni a segítségüket.

2011 óta vagyok állományban a jelenlegi munkahelyemnél ahonnan 2016 júniusában gyedre mentem első gyermekemmel. Ez a munkahelyem volt a kifizetöhely. Miután a 2 év gyed letelt és igényeltem a gyest a 3. évre , visszamentem 4 órába dolgozni viszont egy másik céghez, de az "eredeti " munkahelyemtől nem léptem ki ők várnak vissza a 3. év etelte után ami 2019 júniusában jár le.

Kérdésem az lenne , hogy egy 2. várandósság esetén hogy alakulna a csed illetve gyed kérdés?
A 4 órás munakehelyet átmeneti munkahelynek szántam míg le nem jár a gyes, nem terveztünk több várandósságot...az első terhességemnél végig táppénzem kellett lennem veszélyeztettség miatt egy állandó hormonális betegség miatt, ebből adódóan a 2-al is valószínűleg ìgy kellene , létezik olyan hogy 3 év után valaki megint táppénzzel kezd a munkahelyén vezsélyeztetett terhesség miatt?
Köszönöm ha valaki segít eligazodni most ebben a kuszaságban :)
Üdvözlettel : K. Ildikó

”

Kedves Ildikó!

A kuszaságban történő eligazodáshoz kérje a kifizetőhelyi ügyintéző, vagy a járási hivatal segítségét, mivel személyesen, szóban lehet teljeskörű tájékoztatást adni, írásban ez sokkal nehezebb.

Egyebekben:

Amikor új jogviszonyt létesített az köteles lett volna az 1. számú munkáltatójánál bejelentenie, a TB igazolványát kikérnie, abba az új jogviszonyt bevezettetnie.

Kérdés, hogy a 2. várandósság esetén fennáll-e még mind a két jogviszonya, vagy csak az egyik, hiszen a táppénz, csed ellátásokat ennek megfelelően kell elbírálni. (Erről bölcsen hallgat, így a kérdésére érdemi választ adni nem tudunk.)

Ha lejár a GYES és azt követően keresőképtelen állományba kerül, úgy valóban jogosult lehet táppénz ellátásra.

Továbbra is főszabály, hogy aki GYED-en, vagy GYES-en van az ezzel egyidőben táppénzt nem kaphat, illetve ha GYED-re és táppénzre is (vagy GYES-re és táppénzre is) jogosult az ellátások között választhat és vagy az egyiket, vagy a másikat kaphatja.

Aki tehát a GYES/GYED mellett nem dolgozik, de a következő terhessége miatt keresőképtelenné válik és így táppénzre és GYED-re, vagy táppénzre és GYES-re is jogosult az választhat, hogy melyiket kéri.

Más a helyzet akkor, ha a GYED-en (vagy GYES-en) lévő biztosított a gyermek féléves kora után –a fizetésnélküli szabadságát megszakítva-, ismét munkába áll.

Ekkor kaphatja a GYED-et és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYED-et fizetés helyett a táppénzt, GYES esetén GYES-t és a fizetését, ha pedig megbetegszik a GYES-t és fizetés helyett a táppénzt.

A fizetésnélküli szabadság megszűnése iránti kérelmet viszont 30 nappal korábban jeleznie kell a munkáltatónak. (Mt.133. § (2) bek.)

Fontos még, hogy a keresőképtelenség elbírálása (megállapítása) orvos szakmai kérdés, azaz az orvos dönti el, hogy valaki keresőképtelennek minősül-e, illetve hogy indokolt-e keresőképtelen állományba venni. Ebtv. 45. § (2) bek.(

Leegyszerűsítve az vehető keresőképtelen állományba, aki dolgozik, de munkáját betegség miatt ellátni nem tudja, azaz keresőképtelenné válik. Ekkor a TB. a befizetett járulékokért cserébe, mintegy az elmaradt kereset pótlásaként ad táppénz ellátást.)

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Ezen túlmenően az igényelbíráló szervnél -a Megyei Kormányhivatal megyeszékhelyén működő Járási Hivatalnál, vagy ha a közszférában dolgozik a Magyar Államkincstár Illetmény-számfejtési Irodájánál, vagy ha 100 főnél többet foglalkoztató cégnél dolgozik a munkáltatói TB kifizetőhely tb. ügyintézőjénél- lehetősége van személyes konzultációt is kezdeményezni.

Minta személyes konzultáció kezdeményezéséhez itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

vagy ha a közszférában dolgozik itt:

http://aktaforum.hu/showthread.php?…

Lásd még:
https://egbiztpenzbeli.tcs.allamkincstar.gov.hu/

További, az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos tájékoztatók, összefoglalók, segédletek, panaszlevél és egyéb beadvány minták itt:
http://aktaforum.hu/…mdisplay.php?…

Kedves intentio!

Köszönöm válaszát, mint írtam jelenleg is dolgozom a 4 órás bejelentett munkehelyemen illetve a másik helyre is várnának vissza idén júniusban a gyes 3. éve után ahova mentem is volna felmondva a 4 órás munkát így ha terhességem fennáll ami kivizsgálás után lesz teljesen biztos akkor a gyes lejartakor 6 honapos varandós lennék és 2 munakviszony állna fennt.

Az, aki több jogviszonnyal rendelkezik akár több TB. ellátásra (pl. táppénz) is jogosult lehet, feltéve, hogy a jogosultsági feltételekkel mindegyik jogviszonyban rendelkezik. (Pl. az orvos mindkét jogviszonyában /munkakörben/ keresőképtelennek minősíti és azt az előírt okmányokon igazolja.

Lásd: Ebtv. 39/A § (4) Az (1) bekezdés szerinti ellátásokra való jogosultságot, a folyósítás időtartamát és az ellátás összegét jogviszonyonként kell elbírálni és megállapítani.

Köszönöm!

Egy olyan kérdésem volna még hogy ha június vagyis a gyes lejárta elött felmondanék a 4 órás munakhelyen mert amúgy is csak átmeneti volt a gyes 3. Évére és csak az "eredeti" maradna akkor a gyedet és a többit mi alapján számolnák ?

„Ildi90 2019.01.03. 09:11

Köszönöm!

Egy olyan kérdésem volna még hogy ha június vagyis a gyes lejárta elött felmondanék a 4 órás munakhelyen mert amúgy is csak átmeneti volt a gyes 3. Évére és csak az "eredeti" maradna akkor a gyedet és a többit mi alapján számolnák ?
”

Ekként:

(A 4 órás bért nem lehet figyelembe venni!)

A táppénz, csed, gyed ellátások kiszámítása egy bonyolult folyamat, melynek a jogi alapját az 1997. évi LXXXIII. törvény 42-48 szakaszai szabályozzák, melynek leegyszerűsített változata így szól:

Táppénzszámítási sorrend 2015.07.01-től
az 1997. évi LXXXIII. törvény és a 2015/1. számú, valamint a 2015/2. számú, a TB kifizetőhelyek részére kiadott OEP Tájékoztató alapján, egyben figyelemmel a táppénzre vonatkozó kedvezményszabály 2017.01.01-től hatályos változására (ONYF 2017/1. számú tájékoztatóban foglaltak).

http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf
http://www.neak.gov.hu/…ekoztato.pdf
http://www.neak.gov.hu/…_reszere.pdf

Fontos, hogy csak a jelen jogviszonyban elért keresetet lehet figyelembe venni, egy előző munkáltatónál elért jövedelem nem alapja az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásnak!
Ugyancsak fontos, hogy a jövedelem „keresése” során legfeljebb a tárgyévet megelőző év első napjáig (előző év január 01.) lehet visszamenni. Az ezt megelőző jövedelmet figyelembe venni nem lehet. Aki viszont ebben az időszakban jogviszonyt váltott annál a jövedelem „keresése” során legfeljebb a jelen jogviszony kezdetéig lehet visszamenni.

Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban, a személyi jövedelemadó előleg megállapításához, a NAV felé bevallott jövedelmet kell figyelembe venni.
2015. január 1-jétől tehát, csak azon pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe az egészségbiztosítási pénzbeli ellátások és a baleseti táppénz naptári napi összegének megállapítása során, amely pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelem a számítási időszakban a NAV felé bevallásra került. (Ebtv. 5/C. és 39/A. §)

(Tekintettel arra, hogy a táppénz, csed, gyed, gyáp és a baleseti táppénz összegéből pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem kell vonni, így azok összegét egy következő pénzbeli egészségbiztosítási ellátás (táppénz, csed, gyed, gyáp stb.) összegének megállapításakor nem lehet figyelembe venni.)

Táppénz
számítási sorrend 2015.07.01-től (a 2017.01.01-es előny szabály módosítással.)

1. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi (bruttó) jövedelem. Ha nincs:
2. A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább 180 napi, Tbj. 5. § szerinti folyamatos biztosításban töltött ideje. A folyamatos biztosítási időbe nem számít bele a biztosítás szünetelésének az ideje és pl. az az idő, amikor az igénylő az álláskeresési támogatás szünetelése alatt részesül CSED-ben, GYED-ben, GYES-ben) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 (naptári) napi folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a tp plafon. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak ettől kevesebb (pl. 29 napi) az alap a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a tp plafon.
(Amikor a jogszabály a nap szót használja az alatt naptári napot kell érteni. Ha a jogalkotó munkanapra gondolt, úgy a jogszabály a munkanap szót használja.)
(Táppénz plafon alatt az Ebtv. 48. § (7) bekezdésében szereplő, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének a 30-ad részét értjük.)

3/B Ha nincs: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, de van korlát. Korlát a minimálbér. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs legalább 30 napi jövedelme, csak attól kevesebb (pl. 29 napi, vagy 1 napi) jövedelme a táppénz alapja a szerződés szerinti jövedelem lesz. Korlát ebben az esetben is van. Korlát a minimálbér.

4. Előny/kedvezmény szabály:

Ha valakinek nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme) vizsgálni kell ennek az okát.

Ha az irányadó időszakban azért nincs 180 bérezett napja (tényleges jövedelme), mert legkevesebb 180 napig táppénzben, CSED-ben, vagy GYED-ben részesült a táppénzét és/vagy a GYED-et a jelen, elbírálandó ellátást megelőzően utolsóként megállapított eb. ellátás alapján kell megállapítani, azaz ezt kell hasonlítani a tényleges (legalább 30 napi), ha ilyen nincs a szerződés szerinti jövedelemmel és amelyik kedvezőbb, azzal kell adni. Ha tehát a fentiek miatt nincs 180 bérezett napja az alap az előző ellátás alapja, vagy a tényleges jövedelem, vagy ha nincs legalább 30 napi tényleges jövedelme a szerződés szerinti jövedelem. (A 180 napi időbe a méltányosságból megállapított ellátások időtartamát nem lehet figyelembe venni.)

CSED

• csecsemőgondozási díj- (leánykori nevén terhességi-gyermekágyi segély, azaz thgy)

  alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. (Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje. Ekkor a CSED összegének felső korlátja nincs.) Ha nincs:

3. A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja. (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Korlát a minimálbér kétszerese.

4. Ha nincs az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát a minimálbér kétszerese.

5. Azon biztosítottaknál, akik 2015.06.30-át követően válnak jogosulttá CSED-re az alábbi előny/kedvezményszabályt kell alkalmazni.

Ha az anya a GYED, vagy GYES alatt, vagy a GYED/GYES megszűnését követő egy éven belül ismét szül az ezt megelőző gyermekre kapott CSED alapja magasabb, mint az újonnan született gyermekre az Ebtv. 42. § (2)–(4) bekezdés alapján (180 napi, 120 napi, vagy tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem alapján) számított, csecsemőgondozási díj alapja, akkor ezen előző, magasabb alappal kell az új gyermekre járó CSED ellátást megállapítani.

Ez az un. kedvezőbb szabály viszont csak akkor alkalmazható, ha az anya nem váltott jogviszonyt, azaz most is ugyanott dolgozik, mint ahol akkor dolgozott, ahol az előző, magasabb összegű CSED-et megállapították. Amennyiben az anya munkahelyet változtatott az előző munkáltatónál elért CSED alapja hiába magasabb mint amit most állapítanának meg azt nem lehet figyelembe venni. (Fontos, hogy jogviszonyról és nem foglalkoztatóról van szó. Lehet valaki az önkormányzatnál kormánytisztviselő, majd közmunkás, a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Szerződés szerinti havi jövedelem fogalma 2015.07.01-től:

 betegszabadságra jogosultak esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított távolléti díj, illetve az illetmény egy hónapra járó összege,

 egészségügyi szabadságra jogosultak esetében az ellátásra való jogosultság kezdő napjának hónapjára számított, egészségügyi szabadság idejére járó távolléti díj,

 egyéni és társas vállalkozók esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszerese,

 a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontja esetében a 30 napot meg nem haladó biztosítási jogviszony esetén az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér, egyéb esetben a jogviszony alapjául szolgáló szerződésben meghatározott díj,

 mezőgazdasági őstermelő esetében a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér;

(A CSED adóköteles, de abból sem egészségbiztosítási, sem nyugdíjjárulékot nem kell fizetni/levonni.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának az ideje, vagy a folyósítás szünetelése alatt (például az első gyermek után GYED-ben részesül az anya, és emiatt szünetel az álláskeresési támogatás folyósítása, és ezen időtartam alatt születik az újabb gyermek), vagy az álláskeresési támogatás folyósításának megszűnését követő 42 napon belül szül, annak a CSED összegét a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

GYED (gyermekgondozási díj) alap számítási sorrend 2015.07.01-től

1.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 (naptári) napi jövedelem. Ha nincs:

2.A jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 120 (naptári) napi jövedelem. (Ha van legalább –Tbj. 5. § szerinti- 180 napi folyamatos biztosításban töltött ideje.) Ha nincs:

Vizsgálni kell, hogy van-e 180 napi –Tbj. 5. § szerinti- folyamatos biztosításban töltött ideje.

3/A Ha van: A tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max). (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb, az ellátás alapja a szerződés szerinti jövedelem. Korlát ekkor sincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max).

3/B Ha nincs: 2015.07.01-től ekkor is a tényleges jövedelem lesz az ellátás alapja, korlát nincs csak a minimálbér kétszerese (GYED max) (Tényleges jövedelemnél legalább 30 napi jövedelem szükséges.) Ha nincs csak ettől kevesebb az alap a szerződés szerinti jövedelem.
4.Előny/kedvezmény szabály változás 2015.07.01-től:

Ha a gyermek gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás (leánykori nevén gyermekgondozási segély) igénybevétele alatt, vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik, és az újabb gyermek születését megelőzően utolsóként született gyermek jogán megállapított csecsemőgondozási díj naptári napi alapja magasabb összegű, mint a 42/D. § (2) és (3) bekezdés alapján ( 180 napi, 120 napi, tényleges, szerződés szerinti jövedelemből) számított gyermekgondozási díj naptári napi alapja, akkor a magasabb naptári napi alap alapján kell az új gyermekre a GYED ellátást megállapítani.

Ez a szabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csecsemőgondozási díj alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló jogviszonyban elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

(Fontos, hogy jogviszonyról (munkaviszony, megbízásos jogviszony, vállalkozói jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, kormánytisztviselői jogviszony stb.) és nem foglalkoztatóról van szó. Pl. Lehet valaki az önkormányzatnál közmunkás, majd közalkalmazott, vagy kormánytisztviselő a foglalkoztató ugyanaz, de a jogviszony változott.)

Annak, aki az álláskeresési támogatás folyósításának a szünetelése alatt válik GYED-re jogosulttá a GYED-et a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, de az összeg nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás, illetve vállalkozói járadék alapját képező összeg harmincad részét. (217/1997. (XII.1.) Kormányrendelet 26. §. (2)

(A GYED adóköteles, de abból egészségbiztosítási járulékot nem, viszont 10% nyugdíjjárulékot kell fizetni/levonni.)
2016.01.01-től minden, maximális összegben megállapított (korlátozott) GYED-et felül kell vizsgálni (meg kell emelni).

NAGYON LEEGYSZERŰSÍTETT PÉLDA AZOKNAK, AKIKNEK A FENTIEK TÚL BONYOLULT:
Az ellátásokat az adott ellátásra való jogosultságot közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 napi jövedelemből kell kiszámolni.
Ha tehát valaki évek óta ugyanannál a munkáltatónál dolgozik és kieső napja (táppénz, igazolatlan távollét stb.) nem volt, majd 2019.02.01-től táppénzre megy a táppénz összegét -nagyon leegyszerűsítve- a 2018.11.30-2018.06.01. közötti jövedelméből fogják kiszámolni.
Ha a 2019.05.01-i szülésig végig táppénzen lesz 9-es betegségi kóddal (veszélyeztetett terhesség), úgy az ebben az évben induló csed ellátás alapja is ez lesz.

Tekintettel arra, hogy a korábban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által ellátott, az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokkal (táppénz, gyermekápolási táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj), baleseti táppénzzel és utazási költségtérítéssel kapcsolatos feladatok 2017. november 1-jétől a Magyar Államkincstár Központjához kerültek át, ezért esetleges további kérdéseit az elnok@allamkincstar.gov.hu e-mail címre küldheti el, ahol készséggel állnak a járulékfizető biztosítottak rendelkezésére.

Tisztelt Fórum !
Jelenleg második gyermekemmel vagyok gyes-en, aki 2019 februárban lesz hároméves. Banki alkalmazott vagyok, 2006. márciusa óta dolgozom a jelenlegi munkahelyemen. Számos negatív körülmény, erkölcsi és anyagi megbecsülés hiánya miatt szeretnék felmondani. Gyermekemet csak jövő ősztől vették fel óvodába, onnantól szeretnék újra munkát vállalni, máshol, kedvezőbb körülmények között. Kérdésem, milyen lehetőségeim vannak, mikortól jelentsem be felmondási szándékomat, illetve mennyire legyek őszinte a családi körülményekről. Nem számítok sok támogatásra a bank részéről és nem szeretnék rosszul járni. A szabadságomat nyilván szeretném kivenni,de visszamenni utána nem áll szándékomban. Közös megegyezés felvethető-e? Mindenképp szeretnék felmondani de nem mindegy milyen feltételekkel. Milyen jogaim vannak ?
Válaszukat előre is köszönöm !
Üdvözlettel,