Devizahitelszerződés megtámadása PTK 210. (3)

Fórum → polgári jog
újabb elöl     új hozzászólás

Ycal # 2018.06.22. 08:25

drb:

Ha levágják a lábad, attól még nem vagy elzárva a futástol.... Senki nem tiltja meg, hogy elmenj futni pár kilométert :))))

Csak hát ugye láb nélkül nem lesz kivitelezhető a dolog.

Namdot igaz, hogy senki sem tiltotta neg, hogy beadj egy megállapítási keresetet, jogkövetkezménye levonási igény nélkül, csak épp a DH. tv. szerint ez a bíróságának "idézés kibocsátása nélkül el kellett utasítani.

Na ez a per is azért lett felfüggesztve, mert az Ítélőtábla bevarrta az EUB ítéletet, hogy eldöntse alkalmazhatja-e a DH.tv.-ben megfogalmazottakat és elutasithatja-e a keresetet érdemi tárgyalás nélkül.

Namost viszont ott tárta a bíróság, hogy az EU azt mondta, hogy elő lehet írni többlet követelményt, abban az esetben, ha az nem kedvezotlenebb.

Ez jelen esetben azt fogja jelenteni, hogy a bíróság nem fogja tudni elutasítani a keresetet a DH. tv-re hivatkozva, ha beadod, mert a DH.tv.altal előírt eljárás kedvezőtlenebb lenne a fogyasztóra nezve.

Vagyis kedvezőtlenebb a szerződés érvényessé nyilvánítását kérni és elszámolást beadni miszerint x összeggel tartozol, mint csak annak megállapítását kérni, hogy a szerződés érvénytelen.

Örülök Ius, hogy legalább te megfelelően tudtad az EUB öntés értelmezni :)

Ycal # 2018.06.22. 08:29

drb:

De hogy egyértelmű legyen, a csatolt felfüggesztett a ügyben nem mondhatja a bíróság az EUab ítélet utan, hogy a DH.-val is elérhető az ami most a jelenlegi a megállapítási perben jelesül, hogy nem kell jogkövetkezményt megjelolni, ezért alkalmazzom a DH.-t és jelölj meg egy jogkövetkezményt, mert ezt írja elő.

Ycal # 2018.06.22. 08:49

Ius:

Még annyit, hogy ebben a kérdésben már ítélet van, nem csak főtanácsnoki ajánlás :)

Az ítélet szerint eloirhato extra követelmény , feltéve, hogy nem lesz miatta a fogyasztó kedvezőtlenebb helyzetben.

Ez a megengedo álláspont viszont csak amiatt van, hogy az Erste és a magyar kormány beadták az EUB-nak, hogy a DH.tv. csak annyit ír elő, hogy ha a fogyasztó további tisztességtelen összeget követel, akkor azt kell összegszerűen megjelölni...

Erre mondta az EUB, hogy ez mehet.... de egy megállapítási per befogadasanak elbírálása eseten már más lesz a leányzó fekvése, mert ott csak a deviza alapú kölcsönnel rendelkező fogyasztót diszkriminálja a DH. tv.

Az ítélet 35. pontja szerint ez viszont nem megengedett.....

Vadsuhanc # 2018.07.03. 15:44

Tisztelt Fórumozók!

Kérhető-e valamilyen formában annak megállapítása, hogy a kölcsönszer­ződést tartalmazó közjegyzői okirat nem minősül köz­okiratnak, mivel a közjegyző nem tett eleget a közjegy­zőkről szóló 1991. évi XLI. 120.§-ban foglaltaknak?

Mire gondolok? A közjegyző előtt az adós tartozás elismerő nyilatkozatot tesz. Ennek nem akadálya, hogy a hitelező nincs jelen, de az aláírt, eredeti magánokirat bemutatása, amely jogügyletre vonatkozóan a tartozáselismerő nyilatkozatot teszi tehát maga a kölcsönszerződés irat formájában nem áll a közjegyző rendelkezésére a közjegyzői okirat nem tartalmaz erre vonatkozó utalást, hogy akár az adós vagy a hitelező is aláírta volna a szerződést.

Az adós ugye nyilatkozik a szerződés létrejöttéről, de a hitelező nem és ez aláírt és a közjegyzőnek nem bemutatott szerződés hiányában hogyan foglalható közokiratba?

Köszönöm a választ az esetleges lehülyézéseket is elfogadom csak kellő indoka legyen .

Ycal # 2018.07.04. 10:01

suhanc:

Igen, de nem :)))

Mi már lezongoroztunk egy ilyen dolgot.... a bíróságok szerint nincs lehetőség arra , hogy csak és kizárólag egy közokirat közokiratisagat tamadd egészen addig, amíg nem akarják "felhasználni" az okiratot.

Egy vh. megszüntető perben pl. megdöntheted a közokirati jellegét az okiratnak.

De magában nem indítható per a kozokiratisag megdöntésére vagyis "előre" nem kérheted, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy valami nem közokirat.

Vadsuhanc # 2018.07.04. 14:00

Köszönöm Ycal!

Jelen esetben egy közjegyző által záradékolt közokiratról van szó, így a végrehajtási záradék törlésére irányuló kérelemben gondolkodok, bár nyilvánvaló, hogy a közjegyző nem fogja saját munkájára azt mondani, hogy az törvénytelen.

Mindenesetre kíváncsi vagyok hogyan indokolja annak hiányát, hogy magát a szerződést nem látta a közokiratban erre utaló mondat nincs csak az, hogy én így nyilatkoztam.

A szerződés és az ÁFSZ van közokiratban szóról szóra ( vesszők, pontok stb egy helyen mindkét esetben ).

Nem tudom érdemes-e belefogni és törlés iránti kérelem sikertelenség esetén egy végrehajtás megszüntetése iránti pert kezdeményezni.

Ycal # 2018.07.04. 14:38

Suhanc:

Valszeg nem fogja, de olcsón mehetsz bíróságra, ha megfellebbezed a Kj. elutasító végzését....bár a bíróság is simán helyben hagyhatja... (amíg nem muszály, a bíróságok nem akarnak ilyennel dolgozni és elhajtanak, hogy minden ok)

Nagy az esély, hogy majd csak egy VH. megszüntető perben tudsz eredményt elérni.

Sokat nem buksz, ha beadsz egy visszavonási kérelmet.

De szerintem azzal az indokkal, hogy nem "látta" a szerződést, amit okiratba foglalt, azzal nem sokat érsz, mert nem a szerződésről, hanem általában egy "okirat tervezetből" dolgozott, amit a banktól kapott mintaként...

Azzal inkább célt érhetsz, hogy nem állt fenn tartozásod, az okirat elkészítésekor, így "nem tekinthető" tartozás elismerésnek....erről már van ítélet....

Van egy olyan jászberényi ítélet is, miszerint a Vht. csak azt engedi meg, hogy a felmondás külön okiratban legyen és pl. a "tartozás összegét" a Kj. okiratnak kell tartalmaznia, különben nem alkalmas az okirat a záradékolásra..... csak hát ezt szeretik a bíróságok elfelejteni és elfogadják a Kj. által kiállított felmondással egybegyúrt a bank által bemondott "tartozás összegét" tartalmazó ténytanusítványt és ebből a két okiratból rakják össze a Vht.-ban előírt elemeket....majd ez alapján záradékolnak.

Bár azt már sokszor hallottuk, hogy a felmondásban szereplő összegnek nincs jogi jelentősége, mert az eredeti okiratot fogja a Kj. záradékolni, de arra még senki nem válaszolt, hogy , ha nincs jogi jelentősége, akkor a Kj. miért foglalja okiratba az összeget, mikor csak a felmondást magát kellene? :-)
(De ez már megint más lapra tartozik...)

Ycal # 2018.07.04. 14:50

Suhanc:

Bár ha jól tudom, az Új Pp.-ben, ha Kj. okirat alapján indul a Vh. már nem lehet arra hivatkozni, hogy a követelés érvényesen nem jött létre, mert arra a Pp. szerint egyéb polgári eljárásban van csak lehetőség.

(Fasza mi? Egy újabb bankbarát törvényi rendelkezés...)

Ugyhogy lehet, hogy előbb egy pert kell indítanod a szerződés létre nem jöttére, érténytelenségére és majd ebben a perben tudod kérni a Vh. felfüggesztést....majd az ítéletre hivatkozva kérheted csak a Vh. megszüntetését.

(Pergazdaságosságból és fogyasztóvédelemből is jeles...)

Összefoglava jelenleg már ott tart a bankbarát törvénykezés, hogy az adósnak kell pert indítania mindenképp....

Jelenleg én már azt várom, hogy mikor fogják az ilyen perekben a költségmentességet és az illeték feljegyzés lehetőségét eltörölni, hogy az adós csak akkor tudja a szerződését támadni, ha van rá pár millája előre :-)

Vadsuhanc # 2018.07.04. 15:35

Az a baj, hogy a környékünkön nincs olyan ügyvéd, aki ilyen ügyeket egyáltalán véleményezne, aki meg volt onnan a huszadik mondat után kifordultam mert az első kérdésemre sem tudott válaszolni.

Nekem pld szakértőre is lenne szükségem, aki megmondja mennyi az annyi. Soha a hitelfelvételétől számított 12 év alatt nem kaptam devizatartozásról számlát. Csak a felmondásban szerepel egy összeg, így azt sem tudom, hogy a szerződés felmondásakor volt-e egyáltalán tartozásom.

Nem akarlak terhelni saját dolgaimmal én úgy látom, hogy manapság nincs sok esély a tisztességes elszámolásra a végrehajtást kérőkkel.

Vadsuhanc # 2018.07.04. 15:49

Egyébként a tartozáselismeréssel kapcsolatosan ( még nem tartoztam ) nincs valami elérhető ítélet a tarsolyodban? Elolvasnám.

Ycal # 2018.07.04. 22:07

Suhanc:

Gugli a barátod :-)

http://hitelesmagyar.com/…018-3813.pdf

„[17] Az ítélőtábla annyiban egyetértett az alperessel, hogy a feltételnek a közvetlen végrehajtás lehetőségére nincs kihatása, ennek indokaira nézve azonban eltérő álláspontot foglalt el. Az alperes érvelése szerint a közjegyzői okirat alapján végrehajtás elrendelésére e feltétel nélkül is sor kerülhetne. Ehhez képest a perbeli közjegyzői okirat még a támadott kikötéssel együtt sem alkalmas arra, hogy azt a közjegyző végrehajtási záradékkal lássa el. A közjegyzői okirat végrehajtási záradékkal való ellátásának konjunktív feltételeit a Vht. 23/C. §-a, illetve a Kjtv. 112. §-a határozza meg. A perbeli esetben az egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó közjegyzői okirat elkészítését az alperes a folyósítás feltételeként kívánta meg. A közjegyzői okirat címében valóban egyoldalú kötelezettségvállalásra utal, ténylegesen azonban csak azt tartalmazza, hogy a felperes előadása szerint a felek mikor, milyen tartalommal kötöttek szerződést. Ez az okirat tehát a Vht. 23/C. § (1) bekezdés a) pontjának, illetve a Kjtv. 112. § (1) bekezdés a) pontjának sem felel meg."

[18] A perbeli közjegyzői okirat tehát nem ügyleti okirat, hiszen a szolgáltatásra és ellenszolgáltatásra irányuló kötelezettségvállalás a magánokirati formában megkötött szerződésből ered, amelyhez képest a közjegyzői okirat semmilyen egyoldalú kötelezettségvállalást nem tartalmaz [Kjtv. 111. § (1) bekezdés]. A Vht. 23/C. § (1) bekezdés a) pontja és a Kjtv. 112. § (1) bekezdés a) pontja azt juttatja kifejezésre, hogy a kötelezettség szerződésen vagy egyoldalú nyilatkozaton alapul, és magának a jogügyletnek kell közjegyzői okiratban szerepelnie. Ennek az elvárásnak nyilvánvalóan nem felel meg az a perbeli eset, amikor az egyik szerződő fél a közjegyző előtt, közjegyzői okiratban rögzítetten arról nyilatkozik, hogy ezt megelőzően mással milyen tartalmú szerződést kötött. A felperes által támadott feltétel tisztességtelensége ugyanakkor a korábban kifejtettek szerint ettől függetlenül megállapítható.”

Ycal # 2018.07.04. 22:11

„[14] Az ítélőtábla ezért vizsgálta, hogy a szerződés támadott feltétele tekinthető-e az 1959-es Ptk.
242. §-a szerinti tartozáselismerésnek, vagy fűződik-e hozzá azzal azonos joghatás. A
tartozáselismerés ugyanis azzal a következménnyel jár, hogy a tartozás jogcímét nem változtatja
meg, de a nyilatkozattevőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem
érvényesíthető vagy a szerződés érvénytelen. A tartozáselismerés tehát a rá vonatkozó anyagi jogi
szabályok alapján a bizonyítási teher megfordulását eredményezi. A tartozáselismerés az adósnak a
másik félhez intézett egyoldalú, címzett jognyilatkozata, megtétele feltételezi, hogy az adósnak
legyen valamilyen jogcímen beazonosítható tartozása. A perbeli kikötés tartalma az, hogy az adós
előre, még a kölcsön folyósítását megelőzően elismeri, hogy a tartozása összege mindig annyi,
amennyit az alperes a saját nyilvántartása alapján állít. Ebből következően a feltétel nem azonos a
tartozáselismeréssel, mert a szerződéskötés időpontjában, a folyósítás előtt a felperesnek tartozása
nem állhatott fenn. A feltétel azért sem felel meg a tartozáselismerés jogintézményének, mert az
nem az adós 1959-es Ptk. 242. § (2) bekezdése szerinti egyoldalú, címzett jognyilatkozata, hanem a
fogyasztóval szerződő fél által kialakított, egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel.

[15] Ettől függetlenül azonban a feltétel hatásában megegyezik az 1959-es Ptk. 242. § (1)
bekezdése szerinti tartozáselismeréssel, hiszen az elismerésre tekintettel a fogyasztót terheli annak
bizonyítása, hogy tartozása nem az alperes által megjelölt összegben áll fenn. A Korm. rendelet az
Irányelv mellékletében foglalt tisztességtelenségi esetek átültetését szolgálja, ezért azt az Irányelv
mellékletével összhangban kell értelmezni. Az Irányelv melléklete alapján pedig a szerződési
feltételek tisztességtelenségét azok tényleges hatására tekintettel kell vizsgálni. A perbeli szerződési
feltétel hatásában a bizonyítási teher fogyasztóra hátrányos megfordulását eredményezi, ezért a
Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés j) pontja alapján tisztességtelen. A Korm. rendeletből és az
Irányelvből egyaránt az következik, hogy tilos szerződési feltételként tartozáselismerés hatású
nyilatkozatot szerződésbe foglalni.”

Ycal # 2018.07.04. 22:28

De itt van ez is:

„EBH2000.309. szám alatt közzétett határozatában egyértelműen állást foglalt – a tartozáselismerés jogkövetkezményei akkor fűződhetnek, ha a tartozás elismerése magyarázatot nem igénylő módon, kifejezetten és félreérthetetlenül történik. Ennek az elvárásnak csak az olyan tartozáselismerő nyilatkozat felel meg, amelyet már fennálló, összegszerűen meghatározott követelés tekintetében tettek meg.”

Bár a Kúria már elkezdte az alakítást, ami szembe megy az Ítélőtábla döntésével, miszerint a "közokiratba foglalt kölcsönszerződés" is záradékolható :-)

Vadsuhanc # 2018.07.05. 07:16

Köszönöm Ycal!

Sokat segítettél.

Ycal # 2018.07.05. 16:50

Érdekes amúgy, hogy a Kúria addig csurte csavarta a dolgot, amíg azt nem hozta ki a "bank könyveiben szereplő összeg" elfogadását előíró feltétel nem tisztességtelen, mert nem az változtatja meg a bizonyítási terhet.

Eddig mondjuk igazat is adhatunk neki.

De azt az ítélet nem részletezi, hogy a bizonyítási teher mégis csak megfordul.

Akkor most az a kérdés, hogy melyik az a "tisztességtelen feltétel" aminek az a hatasa, hogy megfordul a bizonyítási teher?

Az amely a folyósítás feltételeként előírja a kozokiratba foglalást?

Ycal # 2018.07.05. 16:58

Mert ugye önmagában a kozokiratba foglalás nem lenne tisztességtelen lévén az egy elfogadott dolog....viszont fogyasztói szerződés esetén ott a lex.spec.-nek számító fogyved. Korm. rendelet és az EU-s iranyelv, mely szerint a bizonyítási teher megfordítása "tisztességtelen".

Ycal # 2018.07.12. 19:43

Most kell shortolni a Kunát...össze fog omolani a Horvát bankrendszer és vele az ország is , ha lehet hinni a magyar közgazdászoknak :)

Még szerencse, hogy a magyar leányok és bankok nem ilyen trehanyak , mint a horvátok és tájékoztatták az adósokat hogy az " árfolyam változhat" :)

https://index.hu/…rd_forintot/

„
"Semmissé nyilvánította a svájci frank alapú jelzáloghitelt a horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság arra hivatkozva, hogy a bankok 2004 és 2008 között nem tájékoztatták ügyfeleiket az ilyen devizahitelek magas kockázatáról - írta a Vecernji List című horvát napilap csütörtökön.

A bíróság 70 oldalon indokolta döntését, írja az MTI. A testület elutasította a bankok fellebbezését, és helybenhagyta a frankhitelesek érdekvédelmi szervezete kollektív vádemelését a nyolc legnagyobb Horvátországban működő bank ellen. Azzal vádolták őket,

hogy tisztességtelenül alkalmazták az árfolyamzáradékot, és egyoldalúan megváltoztatták a kamatokat, amelynek következtében a hitelfelvevők törlesztőrészlete a duplájára nőtt a kiindulásinak.

2013-ban Zágrábban a kereskedelmi bíróság jogszerűtlennek ítélte mind a svájci frank alapú hitelek konstrukcióját, mind a bankok egyoldalú kamatemelését hét banknál, a nyolc érintett közül, amelyek ellen az eljárás folyt. Később a legfelsőbb kereskedelmi bíróság ezt a döntést felülbírálta és csak a változó kamat egyoldalú megemelését ítélte jogszerűtlennek és tisztességtelennek. A döntés felülvizsgálatát kérték a bankok és a hitelesek is.

Az alkotmánybíróság 2016-ban új tárgyalást rendelt el, mert a legfelsőbb kereskedelmi bíróság megsértette a tisztességes eljáráshoz való alkotmányos jogot, amikor nem indokolta meg a devizaalapú hitelekre vonatkozó döntését.

A testület most megerősítette a 2013-ban hozott elsőfokú ítéletet. A döntés szerint a perelt bankok megsértették a kollektív érdekeket és a hitelfelvevők jogait azzal, hogy nem tájékoztatták ügyfeleiket a devizahitelek magas kockázatáról, valamint semmis és tisztességtelen szerződést kötöttek ügyfeleikkel. Aláhúzták, hogy az említett pénzintézetek az akkor hatályos fogyasztóvédelmi törvénnyel ellentétesen jártak el.

Goran Aleksic és Ivan Lovrinovic parlamenti képviselő, a frankhitelesek egyesületének aktivistái, valamint Nicole Kwiatkowski ügyvéd szerdai sajtótájékoztatóján (a hivatalos közzététel előtt) elmondta:

120 ezer adós kaphatja vissza ezzel a döntéssel a hitelei után túlfizetett kamatok és a devizaárfolyam közötti különbséget.

A bankoknak több mint 10 milliárd kunát (437 milliárd forint) kell megtéríteniük ügyfeleiknek. Ez fejenként átlagosan nagyjából 3,64 millió forintnak megfelelő összeg. Minden hitelesnek egyéni pert kell indítania a pénzintézetek ellen. Ebben továbbra is segítségükre lesz az egyesület.

A frankhitelesek érdekvédelmi szervezete a fogyasztók egyesületével közösen még 2011-ben emelt kollektív vádat a Zagrebacka Banka, a Privredna Banka, Erste Group Bank AG, a Raiffeisen Bank International AG, az Addiko Banka, az OTP Horvátország, a Splitska Banka (jelenleg az OTP tulajdona) és Szberbank ellen. Az említett intézetek habár jelezték, egyelőre nem reagáltak az ítéletre."

”

Sherlock # 2018.07.13. 08:17

Én nem ismerem a teljes horvát jogszabályi környezetet, amin alapult - a hírek szerint - a horvát legfelsőbb kereskedelmi bíróság döntése, így sajnos nem tudok állást foglalni. Szerencsére - láthatóan - vannak a témában sokkal inkább jártas emberek, akik értelmezik a bíróság döntését és össze tudnak foglalni egy 70 oldalas indokolást 3 mondatban.

www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/

Ycal # 2018.07.13. 15:22

Sherlock:

Itt az ítélet, igaz horvátul:

https://www.vtsrh.hr/…-2017-10.pdf

Az indoklás kb. 3 oldal max. a többi előzmény, banki nyilatkozat , stb.

58.oldaltol indul a lényeg.

Az egész ítélet a 93/13 egk-n és a most nemrég született EUB iteleteken alapul.

Vagyis a lényege, hogy a bankok nem adtak megfelelő tajekoztatast....nem tudta a fogyasztó megfelelően felmérni a kockázatot, mert a bank nem osztott meg egyes infókat a fogyasztóval...ezert nem egyértelmű és világos a kikötés , így viszont tisztességtelen...

terkanana # 2018.07.13. 20:14

AMIKOR EGY BÍRÓ KITÁLAL:

https://civilkontroll.com/…iro-kitalal/

Ycal # 2018.07.14. 02:09

Sherlock:

Nem is kell ismerned a horvát jogszabályi környezetet, mert az egész ítélet EU-s irányelven és EUB előzetes döntéshozatali eljarasaban hozott ítéleten alapul....az meg ugye közös minden tagállamban és ugyanúgy ertelmezendo :)

Gondolom ennek tükrében már állást tudsz foglalni :))))

Vagy a 93/13 EGK es a C-186/16 is sötét folt?

Mert akkor segítek:

C-186/16

„3) A 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy szerződési feltétel tisztességtelen jellege az érintett szerződés megkötésének időpontjához viszonyítva értékelendő, figyelemmel mindazon körülményekre, amelyekről az eladónak vagy szolgáltatónak a szerződés megkötésének időpontjában tudomása lehetett, és amelyek az említett szerződés későbbi teljesítésére kihathattak. A kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy az alapeljárás valamennyi körülményére, és különösen az eladónak vagy szolgáltatónak, a jelen esetben a banknak a lehetséges árfolyam‑ingadozásokkal és a külföldi pénznemben folyósított kölcsönben rejlő kockázatokkal kapcsolatos szakértelmére és ismereteire tekintettel megvizsgálja, hogy fennáll‑e az említett rendelkezés értelmében vett jelentős egyenlőtlenség.”

A horvát LKB amúgy csak elutasította a bankok fellebbezéset és helyben hagyta a 2013-ban született elsőfokú ítéletet....

Kovács_Béla_Sándor # 2018.07.14. 06:58

Irányelvnek nincs közvetlen hatálya. Ha egy bíróság arra alapoz ítéletet, az a nemzeti jogot sérti.

Ycal # 2018.07.14. 08:50

KBS:

Javits ki, ha tévedek, de az irányelvnek közvetlen hatálya van, ha nincs átültetés a nemzeti jogba....

Amennyiben at van ultetve, úgy a tagállami jogszabályt, jogszabalyokat ugy kell alkalmazni , hogy az irányelv céljainak és értelmezésének megfeleljenek.

Tovabba, ha a hazai szabályozás irányelv ellenes lenne, úgy a nemzeti szabályozás nem alkalmazható, a közösségi jog elsőbbsége miatt.

Magyarországnak az EU tagság óta kötelessége biztosítani az irányelv érvényesülését és átültetésre, ha ez nem történt meg, akkor közvetlen hatalya van az irányelvnek....

Amennyiben kérdés merül fel, hogy hogyan kell értelmezni az irányelvben megfogalmazottakat, abban az esetben az EUB adhat iránymutatását.

Ezek még is történt a Kasler ügyben (C-26/13) és a C-186/16-os ügyekben.

Tehát a magyar bíróságoknak a magyar jogszabalyokat úgy kell értelmezniük és alkalmazniuk, hogy azok megfeleljenek az irányelvvel kapcsolatos EUB értelmezésnek is.

Tehát rugozhatunk rajta, hogy milyen a hatálya az irányelvnek, de a nemzeti jog nem lehet es nem értelmezhető irányelv ellenesen....

Sherlock # 2018.07.14. 10:11

Horizontális közvetlen hatály átültetés hiányában sincs, csak vertikális. Szóval igen, tévedsz.

www.klaw.hu - Jogról, érthetöen.
https://www.facebook.com/kovacslaw/

alfateam # 2018.07.14. 10:16

b. Irányelvek

Az irányelvek az elérendő célokat tekintve kötelezőek a címzett tagállam (vagy tagállamok, illetve az összes tagállam) számára, a célkitűzések megvalósításának formáját és eszközeit azonban a tagállamok választhatják meg. A nemzeti jogalkotónak átültető jogszabályt (más kifejezéssel „nemzeti végrehajtási intézkedést”) kell elfogadnia, amellyel a nemzeti jogszabályokat az irányelvekben megállapított célkitűzésekhez igazítja. Az egyes polgárokat alapvetően csak akkortól illetik meg a jogok, illetve terhelik a kötelezettségek, miután az átültető jogszabályt elfogadták. A tagállamok a nemzeti jogba való átültetés tekintetében bizonyos mérlegelési jogkörrel rendelkeznek, amely lehetővé teszi a nemzeti sajátosságok figyelembevételét. Az átültetést az irányelvben megállapított határidőn belül kell végrehajtani. Az irányelvek átültetésekor a tagállamoknak az EUSZ 4. cikkének (3) bekezdésében említett lojális együttműködés elve szerint biztosítaniuk kell az uniós jog hatékony