Bűnügyi költség

Látod, hogy gyakorlatilag ez is mérlegelési kérdés, viszonylag korrektül meg tudnám indokolni szükség esetén bár,elyik álláspontot. :) Egyébként az 1. és a 2. mondat erősen összefügg.

Komolyra fordítva a szót: akkor ebben a kérdésben pedig én voltam pontatlan, mindenesetre annyiban úgy tűnik egyetértünk, hogy a különleges eljárás "nem törvénynek megfelelően" fordulatát megszorítóan kell értelmezni.

Akkor egy kicsit pontatlan voltam: én a Be 338.§ /2/ bekezdés első mondatára gondoltam: a vádlottat csak azzal a cselekménnyel, illetőleg a tényállásnak azzal a részével kapcsolatban felmerült bűnügyi költség viselésére lehet kötelezni, amelyre a bűnösségét vagy a felelősségét megállapították.

Ez nem mérlegelési kérdés, a költség vagy összefügg a vádlott terhére rótt cselekménnyel, vagy nem. Ha a döntés ennek a szabálynak nem felel meg, akárhányszor vizsgálat tárgyává tehető különleges eljárás keretében (mint ahogy például az összbüntetés is, hiába van szó ítélt dologról).

Képzeljünk el két gyanúsítottat: mindkettőt egy-egy adathordozón tart azonos számú tiltott képett vagy másolt programot, de az egyiknek csak az az egy adathordozója van, a másiknak tíz másik is. Az elsőnek x Ft-ért vizsgálják meg az adathordozóját, a másiknak 11x Ft-ért a tizenegy adathordozóját, és végül ugyanazt találják mindkettőnél. Vitathatatlan, hogy a második gyanúsított tiltott képeit sem találták volna meg, ha nem vizsgálják meg az összes adathordozóját. Szerinted törvényes, ha egyikük X, a másikuk 11X Ft költséget visel?

Akkor ebben nem egészen értünk egyet, Nick. Tudom, hogy a bírói gyakorlat szerint a vádlott mulasztása tekintetében van olyan álláspont, hogy az különleges eljárásban újra elbírálható, de ez szerintem kifogásolható. Egyrészt az, hogy valaki az eljárásban mulasztott-e, és annak köszönhető-e a költség felmerülése, korántsem olyan mechanikusan eldönthető kérdés, vagyis mérlegelést igényel. Ez az egész topic arról szól lejjebb, vajon az állam mulasztása folytán merültek-e fel egyes szakértői kérdések, ugyanilyen vitás lehet, hogy a vádlott mulasztása volt-e az. Ilyen jogkérdésben pedig a jogerős ítélet kell, hogy mérvadó legyen. Azért is, mert ez kétélű fegyver: az ellentétes álláspont szerint ha egyszer kimondták a vádlottról, hogy nem viseli, az álláspontomtól eltérő értelmezés szerint ennek ellenére később a tanácselnök úgy dönthet, hogy viselje csak mégis.

Kösz Nick,

legutóbb (májusban) a hasonló tartalmú második jogerős végzésre ezt írtad:
"Hát igen, ehhez valóban én sem tudok hozzátenni semmit... "
Az is vélemény volt. ;-)

Ma benn voltam a Kerületnél, megnézni az ügyészi indítványt (ugyanaz, mint az előző volt), és ekkor láttam az iratokban egy feljegyzést szeptember 28-i dátummal, miszerint dr. Frech Ágnes érdeklődött, hogy van-e folyamatban lévő ügyem náluk, és akkor vették észre, hogy májusban beadtam a kérelmemet, mert elkeveredett (valamiért összecsatolták az aznap - de később - beadott fénymásolási kérelmemmel). Fogjuk rá, hogy elhiszem - mindenesetre nem túl bíztató, hogy ilyenek történhetnek...

JuK

ObudaFannel mindössze annyiban nem értek egyet, hogy a Be 338.§ /3/ bekezdése mérlegelést igényel, tehát fel sem merül, hogy különleges eljárásban korrigálható lenne. A Be 338.§ /2/ bekezdés azonban részben sem igényel mérleggelést, tehát nem helyes alkalmazása bármikor és akárhányszor felülvizsgálható.

JuK, hadd ne mondjak véleményt. Az is vélemény.

Kösz ObudaFan,

önmagában az is szép teljesítmény, hogy végigolvastad a topicot - nekem már nem lenne erőm hozzá... ;-)

Miközben egyetértek Veled, és Nickkel és magammal, teszek egy kis engedményt, és azt mondom: jól van, legyen igaza dr. Mikónak és a 22.Bf. tanácsnak: csak egyszer lehessen kezdeményezni a különleges eljárást (holott tudjuk, hogy erről szó sincs). Nézzük, milyen problémák merültek fel ezen kívül:

Az alapeljárásban a fellebbezésemben az elsőfokon rám terhelt összes költség jogosságát megkérdőjeleztem, de a másodfok egyetlen szóval sem tért ki erre a csaknem egy oldalas elemzésemre. Ez az, amire azt mondtad, hogy "akkor lehet rendelkezni a bűnügyi költségről, ha a jogerős ítélet ezt elmulasztotta". Elmulasztotta, kétségtelen. Egy büdös szóval sem cáfolta meg a védekezésemet, nem csak a költséggel kapcsolatban, hanem általában semmiben. Mondhatjuk azt is, hogy az eljárásuk (szavaiddal élve) "törvénysértő volt".

Összesen 372 adathordozót vizsgálatatott meg a rendőrség szakértőkkel: 10 memóriakártyát, 24 winchestert, 66 kamerakazettát és 272 CD-t. A 372-ből 296-ot nekem kell fizetnem, 76-ot az államnak. Mindet ugyanazzal a hamis indokkal vizsgáltatták meg: 2002. november 23-án t.p.f.-eket készítettem, ezért mindezt meg kell vizsgálni. Ez szemenszedett (alpári) hazugság: mind a gyanúsítás, mind az, hogy ezért bármit is meg kellene vizsgálni. A képeket még a "bűncselekmény" estéjén kinyomtatta a Kerület A/4-es méretben, felesleges volt a szakértőtől később ugyanezt kérni (aki a bélyeggyűjtők kedvéért kinyomtatta a képeket kicsiben is 57.500 forintért úgy, hogy gyakorlatilag semmi nem látszik rajtuk). Azért, mert azzal gyanúsítottak, hogy aznap készítettem t.p.f.-t, még nem gyanúsítottak azzal, hogy ilyen videókat és fényképeket készítettem valamikor, hogy ilyen honlapokat készítettem (ezt az ügyész tényként állította a 72 óra után), ilyen oldalakat látogattam, illegális szoftvereim vannak vagy szkennert csatlakoztattam a számítógépemhez (ez utóbbi komoly bcs.-nek számít). A fényképezés után nem voltam otthon (hazakísértem a lányokat, ahonnan aztán elvittek a rendőrök), ezt hárman tanúsították, mégis mind Békáson, mind Angyalföldön (a Duna túloldalán) házkutatást tartottak. Sem a számítógépemen, sem a különálló vinyókon, sem a CD-ken (köztük több tucat újságmelléklet, tehát gyári, fröccsentett CD), sem a videókazettáimon, sem a könyveimben nem lehettek a kifogásolt képek. A lefoglalt tárgyakat meg sem próbálták összefüggésbe hozni a feltételezett bűncselekménnyel, de a vizsgálatuk szükséges volt, ennek költségeit nekem kell fizetnem. Kivéve a kamerakazettákét, mert csak egyetlen kamerakazettát nem adott vissza a rendőrség (indoklás nélkül egyszerűen elküldték a bűnjelkezelőbe - ezért is feljelentem őket! -, idén nyáron, két és fél év után sikerült visszakönyörögnöm), illetve a memóriakártyákét, mert bár azt ugyanaz a szakértő vizsgálta, mint a CD-ket és vinyókat, de külön számlát adott róla. Ha egy számlát adott volna, akkor azt is nekem kellene fizetnem. Itt a lényeg! Azt kell fizetnem, amiről egy számla van, nem azt, ami miatt felelősségre vontak! Ha a számítástechnikai szakértő kettébontja a számlát, mint ahogy ezt felajánlotta az Ifjúságvédelemnek (decemberben rendelték ki, ezért mindkét évre adott volna részszámlát a szerinte is kiemelkedően magas összeg miatt!), és történetesen az első számlán szerepelt volna az a 6 CD és egy vinyó, amin találtak t.p.f.-t, a másodikon meg csupa felesleges vizsgálat, akkor csak az első számlát kellene fizetnem. A 266 CD és 23 vinyó vizsgálata így is felesleges volt, így ezeket törvénytelen rám terhelni. Azért kell nekem ennyit fizetnem, mert sok CD-m volt (köztük sok gyári!) és csak egy, nem két számlát adott a szakértő? Mint legutóbb írtam, a szakértőnek minden adathordozót át kellett vizsgálnia szerzői jogsértés nyomait keresve: ezt vajon miért nekem kell fizetnem? Minderről vagy az alapeljárásban, vagy (mivel az alapeljárásban nem tették meg) az első Be. 578. § szerinti eljárásban a törvénynek megfelelően kellett volna rendelkezniük, de nem tették meg. Akkor mondhatnák azt, hogy nem kell eljárniuk újra, ha korábban a törvénynek megfelelően rendelkeztek volna - de ezt nem tették meg mind a mai napig.

A másik fontos kérdés a pszichológus díja. Az első különleges eljárásban dr. Mikó egyáltalán nem tér ki rá (mint írod: "az első különleges eljárásban is hiányos végzés született"). Itt már nem is arról van szó, hogy újra kellene dönteniük: jogerősen kimondták 2005. február 10-én (a különleges eljárásban született végzés jogerőre emelésének indoklásában), hogy a pszichológus és más orvosszakértők díja nincs összefüggésben a bűnösségem megállapításával, így az államnak kell fizetnie. Kimondták, de nem érvényesítették a követelésben. Nem új eljárás kell, hanem az adminisztrációs hiba korrigálása - de erre sem hajlandóak.

Ami pedig minden szavuk élét elveszi az az, hogy a második indítványomra dr. Mikó azt mondta, hogy korábban kellett volna kelnem és az alapeljárásban kellett volna a kérdést feszegetnem - akkor nem tettem, most meg már késő. Szerinte azért nem foglalkozott a bűnügyi költséggel az alapeljárásban a másodfok, mert én nem említetetm. Ezt az indoklást a másodfok helybenhagyta. Ez világrengető alpári hazugság: ő maga döntött előzőleg a memóriakártyáim vizsgálatának költségéről tudván azt, hogy az alapeljárásban is benyújtott fellebbezésemből idéztem a kérelmemben. De ha nem így lett volna, akkor is hazugság lett volna azt állítani, hogy ez így törvényes. A másodfok pedig azt mondta, hogy igen, azért nem foglalkoztunk az alapeljárásban a költségekkel, mert nem említette a vádlott - ezzel saját maguk felett mondtak ítéletet: kimondták, hogy foglalkozniuk kellett volna, mivel igenis felhoztam a témát, mégpedig nem is csak érintőlegesen, hanem olyan meggyőzően, hogy a makacsságáról (meg)ismert dr. Mikó Gergely is azonnal megmásította korábbi döntését. A saját ítéletüket nevezték törvénytelennek. Ezek után azt állítani, hogy ők mindent törvényesen csináltak az alapeljásárban és a különleges eljárásban egyaránt, kissé erős.

Persze a fentiek mind csak felesleges szócséplések, hiszen egyetértünk abban, hogy ez így leírva, ahogy a végzésben szerepel, egyszerű hazugság - és még engedményekkel sem állja meg a helyét.

JuK

No, csaknem olvastam teljesen végig az egész témát, de azért néhány gondolat. Különleges eljárásban akkor lehet rendelkezni a bűnügyi költségről, ha a jogerős ítélet ezt elmulasztotta, vagy ha az törvénysértő volt. A gyakorlat szerint kizárólag az egyértelmű, nyilvánvaló törvénysértést lehet így orvosolni - pl. ha a felmentett vádlottat minden mulasztására való utalás nélkül erre kötelezik. Az olyan, részben mérlegelést igénylő kérdésekben, mint hogy mi volt a szükséges bizonyítás az adott eljárásban, vagy főleg, hogy a bűncselekmény súlyához képest aránytalanul magas-e a bűnügyi költség, a gyakorlatban különleges eljárásban általában nem szokták a jogerős ítéletet megváltoztatni. Egyébként az első különleges eljárásban született végzés is jogerőssé vált, hiszen a Be. további jogorvoslatot nem ismer, gyakorlatilag ítélt dologról van szó. Egyetértek, hogy többször is le lehet folytatni egy alapüggyel kapcsolatban ezt a különleges eljárást, de sztem csak akkor, ha még az első különleges eljárásban is hiányos végzés született, vagyis bizonyos bűnügyi költségről még ekkor sincs semmilyen rendelkezés.

Nick,

mit gondolsz erről a mondatról?

„Az elsőfokú bíróság helyesen utasította el Jurkovics Károly kérelmét tekintettel arra, hogy a bűnügyi költség tekintetében különleges eljárás keretében már jogerősen állást foglalt, ezért az újabb kérelem alaptalan, teljesítésére nincsen jogi lehetőség.”

Jól látod, megint helybenhagyta a másodfok dr. Mikó döntését, miszerint egyszer már jogerős döntés született, így nincs semmi dolguk. Ugyan határozottan kértem, hogy ha ilyen indoklással élnek, akkor a törvényhelyet is írják le, ahol ez olvasható (mint írtam: "jóhiszeműségük védelmében"). Nem írták le - oda a jóhiszeműség vélelme. Hiába írtam be a vonatkozó részeket a Be.-ből, hiába hívtam fel a figyelmet arra, hogy a pszichológus költségét a jogerős végzés szerint nem nekem kell fizetnem, hiába kértem, hogy cáfolják meg, ha valamiben nem lenne igazam: nem tértek ki egyik felvetésemre sem. Ez már azt hiszem, túlnőtt a jogi kérdésen. Olyan fokú alkalmatlanságról tettek ezek az emberek tanúbizonyságot, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Õszintén sajnálom, mert bizakodva indultam neki a bírósági hercehurcának 2004 elején. Nem én kezdtem a személyeskedést, hanem ők nem tudtak szabadulni a prekoncepcióiktól, és ezért a hivatásukkal is szakítottak. Elfelejtették, mire esküdtek fel. Õszintén bízom benne, hogy az OIT érdemben foglalkozik majd az indítványommal.

JuK

+++++++++++++++++++

Fővárosi Bíróság
mint másodfokú bíróság
22. Bkf. 8920/2005/2. szám

A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 2005. évi november hó 8. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő

VÉGZÉST:

A tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette miatt Jurkovics Károly ellen indult büntetőügyben a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 2005. évi október hó 4. napján kelt 1.B.III. 148/2004/28. számú végzését helybenhagyja.

INDOKLÁS:

A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a rendelkező részben meghatározott végzésében Jurkovics Károly elítélt bűnügyi költségre vonatkozó utólagos rendelkezés iránti ismételt kérelmét elutasította.

A végzés ellen Jurkovics Károly jelentett be fellebbezést, amelyet azzal indokolt, hogy az elsőfokú bíróság érdemi vizsgálat nélkül utasította el kérelmét, illetve végzésének indokai nem helytállóak.

A Fővárosi Főügyészség Bfel.20608/2005/1. számú átiratában az elsőfokú bíróság határozatának helybenhagyását indítványozta figylemmel arra, hogy az ügyben már korábban jogerős döntés született, így további rendes perorvoslatnak nincs helye.

A fellebbezés nem alapos.

Jurkovics Károlyt a a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 1.B.III.148/2004/10. számú – a Fővárosi Bíróság 22.Bf.7940/2004/13. számú ítéletével 2004. november hó 4. napján jogerőssé vált – ítéletében 152 rendbeli tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette miatt mondta ki bűnösnek. Az ítélet az elítéltet terhelő bűnügyi költséget 634.350 forintban határozta meg.

Jurkovics Károly a bűnügyi költségre vonatkozó utólagos rendelkezés iránti kérelmet terjesztett elő. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 1.B.III.148/2004/14. számú végzésében az elítéltet terhelő bűnügyi költséget 605.600 forintra módosította. A végzés ellen Jurkovics Károly jelentett be fellebbezést, amit a Fővárosi Bíróság 22.Bf.5333/2005/2. számú 2005. február hó 10. napján jogerős végzésében elutasított. Ezután az elítélt a korábbival megegyező tartalmú kérelmet terjesztett elő a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságnál, melyet az elsőfokú bíróság 2005. évi március hó 22. napján kelt 1.B.III. 148/2004/20. számú végzésével ismételten elutasított. A végzés ellen az elítélt ismét fellebezést jelentett be, amit a Fővárosi Bíróság 22.Bkf.6460/2005/2. számú, 2005. április 26-án jogerős végzésében ismételten elutasított.

Ezt követően Jurkovics Károly 2005. május 10-én ismét kérte a bűnügyi költség mérséklését. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 1.B.III. 148/2004/28. számú végzésével az elítélt kérelmét immáron harmadik alkalommal elutasította.

Az elsőfokú bíróság helyesen utasította el Jurkovics Károly kérelmét tekintettel arra, hogy a bűnügyi költség tekintetében különleges eljárás keretében már jogerősen állást foglalt, ezért az újabb kérelem alaptalan, teljesítésére nincsen jogi lehetőség.

Fentiekre tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság határozatát a Be. 371.§ (1) bekezdése alapján helybenhagyta a Be. 347.§ (1) bekezdésére utalással.

Budapest, 2005. évi november hó 8. napján

Dr. Balázs Márta s.k.
a tanács elnöke
határozatszerkesztő

Dr. Ficzere Rite s.k.
bíró

Dr. Fatalin Judit s.k.
bíró

A kiadmány hiteléül: [pecsét, aláírás]

Íme a tegnap beadott fellebbezésem, sorrenben a harmadik.

A néhány helyesírási hibán (elgépelésen) túl van benne egy kissé értelmetlen mondat, csak nem akartam belejavítani, mivel mindig azt teszem ki a Fórumra, amit beadtam, még ha utólag fel is feledezek benne hibákat. A "kizárólag releváns képeket nem töltöttem át" úgy értelmezendő, hogy "kizárólag nem releváns képeket töltöttem át" vagy "releváns képeket nem töltöttem át". A szövegkörnyezet egyébként magáért beszél.

JuK

+++++++++++++++++

1.B.III.148/2004/28. sz. végzés elleni fellebbezés
A másodfokon eljáró bíróság részére

Tisztelt Bíróság!

A II.-III. Kerületi Bíróság 2005. október 4-én kelt, a bűnügyi költségre vonatkozó utólagos rendelkézésről szóló 1.B.III.148/2004/28. sz. végzése ellen fellebezést nyújtok be, mivel láthatóan kérelmemet az elsőfokon eljáró bíróság egyáltalán nem bírálta el, már nem először, ezzel pedig az Alkotmány által biztosított alapvető jogomtól fosztott meg (57. §), amire először a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának vezetőjének figyelmét hívtam fel, de jellemtelen válaszát látva az OIT-nek jelzem sérelmeimet.

Indoklás.

Az 1998. évi XIX. törvény Hatodik része, XXVIII. fejezete foglalkozik a különleges eljárásokkal, ez is a fejezet címe: "Különleges eljárok". Az 555. § tartalmazza az általános szabályokat, amelyben egyetlen betű nem utal arra, hogy a később kifejtett 578. § szerinti eljárás csakis egyszer lenne kezdeményezhető, és ez aztán sem az 578. §-ban, sem előtte, sem utána, sehol, sehol, SEHOL a Be.-ben nem szerepel. Egy jogot ismerő, címzetes megyei bírósági bírónak pedig tudnia kell, hogy ez mit jelent: a Be. 578. § szerinti eljárás nem csak egyszer kezdeményezhető. Ebből pedig egyenesen következik az, hogy többször is kezdeményezhető, ami pedig azt jelenti, hogy a Be. 578. § szerinti eljárás kezdeményezésére való felhívást nem lehet olyan bugyuta indoklással elutasítani, hogy egyszer már döntöttek ez ügyben. Ugyanis a Be. 578. § a következőt tartalmazza, mint bizonyára Önök is tudják (ha nem, tessék utánanézni): "A bíróság utólag határoz a bűnügyi költség viseléséről, ha a jogerős határozat erről nem, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett. E végzés elleni fellebbezésnek halasztó hatálya van." Na most van itt egy jogerős ítéletünk, amiben mind dr. Mikó Gergely, mind a 22.Bf. tanács nem foglalkozott azzal, hogy milyen összegeket terhel rám, így nem a törvénynek megfelelően rendelkeztek a bűnügyi költségről. Megesik az ilyen, mindenki dolgozhat felületesen, nem mindenki alkalmas bírónak sem. Na de ezért van a Be. 578. §, hogy felhívja a bíróság figyelmét arra, hogy valamit nagyon elcseszett. Ezt fel is ismerte mind dr. Mikó Gergely, mind a 22.Bf. tanács. Csakhogy ugyanolyan felületesek voltak a Be. 578. § szerinti eljárásban is, mint az alapeljárásban, úgyhogy megint nagyon elcsesztek valamit. Semmi vész, a törvény lehetőséget biztosít a jogorvoslatra: felhívtam hát a Tisztelt Bíróság figyelmét arra, hogy amikor jogerős határozatban kimondták, hogy (idézem): "A bíróság az alapeljárásban sem kötelezte a vádlottat olyan költség viselésére, mely a bűnösség megállapításával nem volt összefüggésben, így az orvos-szakértői díjakat és a pszichológus szakértő díját az állam viseli a jogerős ítélet alapján." (22.Bf.5333/2005/2. szám), egyúttal azt mondták ki, hogy az orvos-szakértői díjak és a pszichológus szakértő díja nem volt összefüggésben a bűnösség megállapításával. Mivel ezt az összeget a végrehajtó 2005 szeptemberében a tulajdonomban lévő lakásra a ráterhelte, sajnálatos módon fennáll a Be. 578. §-ában olvasható kitétel, miszerint: "a jogerős határozat nem a törvénynek megfelelően rendelkezett a bűnügyi költségről", ugyanis olyan költséget kívánnak velem megfizettetni, terheltek a lakásomra, amelyről hatályos, ezáltal végrehajtható jogerős határozatban mondták ki, hogy nem volt összefüggésben a bűnösség megállapításával. Az erről szóló kérelmemet utasította el dr. Mikó Gergely a nevetséges baromságaival. A 22.Bf. tanács pedig helybenhagyta ezt annakidején - nagyon bízom benne, hogy most nem teszik ezt. Azzal, hogy elutasították a második kérelmemet, az elsőben hozott jogerős végzés maradt a végrehajtható, miszerint a pszichológus díját az állam viseli, mert a bűnösségem megállapításával nem volt összefüggésben. Akkor miért nem érvényesítették ezt a követelésben, miért nem csökkentették az összeget a pszichólógus díjával? Nyilván adminisztrációs hiba történt, nem működött a számológép, amikor levonták a 84.975 forintot a 605.600 forintból, ezért írták azt, hogy a pszichológus és orvos-szakértői díjakkal csökkentett összeg is 605.600. De most már működhetne az a rohadt számológép! Legalább a saját szavukat ne vonják kétségbe, a saját szavaikra ne mondják már azt, hogy "alaptalan" (legutóbb az elsőfokú végzés helybenhagyásával éppen ezt tették)! Ezzel védik az ifjúságot, hogy egy hatéves kislány otthonát elárvereztetik azért, mert az apja inkább a nevelésével foglalkozott, minthogy az 1997-es CD-it válogassa? Csak gratulálni tudok a társadalom érdekeinek szem előtt tartásához!

Nem tudom, miért kell még egyszer leírnom, de megteszem, immár szájbarágós módszerrel, betűről betűre haladva. Ha hibás következtetést vonok le, akkor cáfoljanak meg! Ez lett volna kötelességük az alapeljárásban is, ehelyett akkor is alpári módon hazudoztak. A hazudozásaikra felhívtam a kollégiumvezető figyelmét, aki erre megfenyegetett. Szép dolog az összetartás, de nem mindig célravezető. Na de ez az ügy külön szálon fut - még ha érinti Önöket is -, most koncentráljuk a tényekre:

A jogerős végzés szerint azért kell nekem fizetnem a számítástechnikai szakértő teljes díját, mert ez az összeg a képek szűrését fedezte. Jelentem, mint ahogy már számtalanszor megtettem: a szakértőnek sok-sok más dolga is akadt a képek szűrésén túl, sőt úgy is fogalmazhatnék, hogy a képeket nem is szűrte. A szakértő kirendelésekor egyetlen gyanút fogalmazott meg ellenem a rendőrség, amiért heteken belül büntetőeljárást kezdeményezek ellenük: azt állították, hogy tiltott pornográf felvételt készítettem 2002. november 23-án. Ha emiatt vizsgálták át a CD-imet, akkor ezzel tovább növelik az általuk elkövetett bűncselekmény rendbeliségét, ugyanis a 2002. november 23-án készített képeim nem lehettek a CD-ken, mivel a hírbehozott fotózás után nem jártam otthon, a képek egyetlen példányban léteztek, amiket a kiérkező rendőröknek én magam át is adtam, bizonyítva, hogy nem készítettem tiltott pornográf felvételt. Tehát ha általam készített képeket kerestek a CD-ken, akkor nyilván azzal gyanúsítottak, hogy máskor "is" készítettem tiltott pornográf felvételeket, így újabb rágalmakkal, hamis vádakkal illettek. Mást pedig nem volt joguk keresni. Na de nézzük, milyen kérdéseket tettek fel a szakértőnek a képek szűrésére vonatkozóan (Önök szerint az összes kérdés ilyen, így mindet beírom), kérem ellenőrizzék állításaim helytállóságát a kirendelő határozat és a szakértői vélemény vizsgálatával:

„A szakértőnek a következő kérdésekre kell választ adnia:

1. A vizsgálatra átadott számítógép és winchesterek adatállományaiból megállapítható-e, hogy a tulajdonos mióta használja azokat, azokon milyen programok találhatóak, illetve a tulajdonos milyen programokat használt?”

Az első kérdés máris láthatóan nem kapcsolódik ahhoz, amivel gyanúsítottak. Netán képek szűrésére vonatkozik? Nem. A szakértőnek a kérdés megválaszolásához át kellett néznie a számítógépemet és a 22 különálló winchestert. A kérdésre válaszolt, az adathordozókat átnézte. Sőt, nem csak a számítógépet, a winchestereket nézte át, hanem a CD-ken is keresett szoftvereket (az 5. kérdésben kimondottan ezt kérték tőle, lásd alább), mint ahogy az a jelentéséből kitűnik. Ha csupán ezt az egyetlen kérdést teszik fel a szakértőnek, ennek megválaszolása önmagában több száezer forintba került volna. Ha nem megszerzés-tartás, hanem a vádemelési javaslatban szereplő "szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétség" miatt emel vádat az ügyész és amiatt ítélnek el, Önök ugyanígy bizonygatnák, hogy a teljes szakértői díjat meg kell fizetnem. Akkor azt állítanák, hogy nem a képek szűrése miatt volt szükség a szakértőre, hanem a szoftverek miatt. Ugye-ugye? Mivel ezzel kapcsolatban vádemelésre nem került sor, egyértelmű, hogy a szoftverek felkutatásának költsége szükségtelenül merült fel, így a Be. 338. § (2) szerint nem vagyok kötelezhető ennek viselésére. Kérem, határozzák meg a szakértő által a szoftverek felkutatására fordított összeg nagyságát és ezzel csökkentsék az általam viselni rendelt bűnügyi költséget, ugyanis erről a Be. egyértelműen rendelkezik! Külön kiemelem, hogy ezt az alapeljárásban is indítványoztam (hiába hazudták Önök azt alpári módon legutóbb, hogy nem tettem meg), azóta indítványoztam már két (újabb hazugságokkal) elutasított különleges eljárás kezdeményezésekor. Még egyszer nem fogom indítványozni, ha most sem bírálják el a kérelmemet, helyette hazudoznak, jogi lépésekkel szerzek érvényt a törvénynek. Elég gáz lenne, ha a törvényesség védelmében a bíróságot kellene támadni.

„2. A vizsgálatra átadott számítógép és cd lemezek adatállományában találhatóak-e szexualitással összefüggő, illetve pornográf jellegű állományok? Amennyiben igen és azok száma megengedi, úgy kérem azok kinyomtatását, amennyiben a számuk nagy, úgy kérem azokról szakértői cd melléklet készítését.”

A kérdés megválaszolására a szakértő alkalmatlan, egyúttal a fenti kérdés vonatkozásában szakértőt kirendelni szükségtelen. Az elsőfokú, jogerőre emelt ítéletben ez szerepel: "orvosszakértő kirendelése abban a körben, hogy mely képfelvétel minősül pornográfnak, teljesen szükségtelen volt, mivel ez nem orvosszakértői, hanem jogalkalmazói kérdés". Ugyanez vonatkozik a számítástechnikai szakértőre is, hiszen ő sem jogalkalmazó, ő sem az adott téma, egy kép "szexuális" vagy "pornográf" tartalmának megítélésében szakértő. Kizárólag annyit tett, hogy egy könyvtárat, amelyben (mint írja) "mintegy 200.000 szexuális tartalmú" képet talált, átmásolt az egyik winchesterről egy másikra. Az orvosszakértő a későbbiek folyamán ezt a másik winchestert vizsgálta. A másolás nem jelentette a képek szűrését, erről Önök is megbizonyosodtak többek közt a másodfokú tárgyalás során, amikor is elémtárták a winchesteren található képekből (2.-6. dosszié) azt a néhány tucatot, amely (Önök szerint) szexuális tartalmú volt. A többi, több mint ezer képen is szinte kizárólag kiskorúak szerepelnek: nem azért nem tartották őket illegálisnak, mert megkérdőjelezhető volt a szereplők kora, hanem azért nem, mert nem voltak a képek szexuális tartalmúak! A winchesterre a szakértő nem szűrés útján válogatta össze a képeket, hanem egy teljes könyvtárat rámásolt a winchesterre a gépemről, amiben szerinte szexuális tartalmú képek is voltak. Ezzel az ügy semmivel nem került közelebb a megoldáshoz: a winchesteren lévő képeim szűrés nélkül egy másik winchesterre kerültek. Kétségtelen, hogy ehhez szakértőre volt szükség, de felesleges volt mindez (az adathordozó nem változott), és pénzbe került (egy-két óra, max. 10.000 forint + a másik winchester anyagára), de semmiképpen nem szolgálta a jelentés teljes összege ezt a célt. Kérem, határozzák meg a szakértő által a felesleges adatmozgatásra fordított összeg nagyságát és ezzel csökkentsék az általam viselni rendelt bűnügyi költséget, ugyanis ez nem hozható összefüggésbe a bűnösségemmel!

„3. A vizsgálatra átadott számítógép alkalmas-e Internet használatára, amennyiben igen, kérem annak meghatározását - ha lehetőség van rá -, hogy a tulajdonosa mióta használja az Internetet, milyen oldalakat látogatott, installált-e valamit az internetre. Amennyiben ezek a bűncselekményhez kapcsolódnak, kérem ezek kinyomtatását. Megállapítható-e, hogy a számítógépről küldtek-e az internetre pornográf jellegű képeket, amennyiben igen, úgy kérem - ha lehetőság van rá - ezek kinyomtatását, nagy számuk esetén szakértői cd melléklet készítését.”

Erre a kérdésre a szakértő válaszol: nem készítettem illegális oldalakat, sőt, az általam készített nagy számú oldal egyikéről sem lehet elérni illegális anyagokat, tehát link sem található rajtuk illegális tartalomra. Nem foglalkoztam ilyennel, hiába gondolta ezt az Ifjúságvédelem az ártatlanság vélelméről megfeleldkezve. Az általam látogatott oldalakat is végignézte a szakértő, ezek közt sem talált illegálisat (ezért is nevetséges, hogy végül szándékos bűncselekménnyel vádoltak meg). „Amennyiben ezek a bűncselekményhez kapcsolódnak” - itt vajon a 2002. november 23-i feltételezett bűncselekményre utal az Ifjúságvédelem? Mi köze is volt annak az internethez? Semmi. A kérdés irrelelváns, ugyanakkor megválaszolása több napi konkrét kutatómunkát igényelt. Kérem, határozzák meg a szakértő által az internetes beállításaim, saját készítésű oldalaim, internetezési szokásaim vizsgálatára fordított összeg nagyságát és ezzel csökkentsék az általam viselni rendelt bűnügyi költséget, ugyanis ez nem hozható összefüggésbe a bűnösségemmel, mivel konkrétan nem azért ítéltek el, hogy mit "installáltam" az internetre, vagy hogy mi került hozzám az internetről, hanem azért, mert nem válogattam át bitről bitre a hozzámkerült anyagot, mint ahogy ezt senki sem teszi meg a világon!

„4. Megállapítható-e, hogy a tulajdonos melyik internet szolgáltatóval volt kapcsolatban?”

A szakértő ezt megállapította, még a jelszómat is beleírta a jelentésébe. Kérem, határozzák meg a szakértő által az internetszolgáltatóm felkutatására fordított összeg nagyságát és ezzel csökkentsék az általam viselni rendelt bűnügyi költséget, ugyanis a kérdés irreleváns és nem kapcsolódik a bűnösségem megállapításához - eleve egy hülye kérdés!

„5. Az átadott számítógép, winchesterek és cd lemezek adatállományában találhatók-e szerzői és szomszédos jogokhoz kötött anyagok? Ha igen, és megállapítható, úgy kérem annak közlését, hogy ezek tulajdonosai kik, mennyi az értékük egyenként és összesen?”

A kérdés megválaszolásához az összes adathordozó vizsgálata szükséges volt. A szakértő részletesen válaszolt a kérdésre, minden adathordozót: a 272 CD lemezt és a 24 winchestert tüzetesen átnézte. Óriási munka, mint ahogy azt az első pontnál is említettem. Újabb irreleváns kérdés megválaszolására fordított százezrek, amik miatt nem is emeltek vádat. A Be. egyértelműen rendelkezik a megszüntetett eljárás során keletkezett költségekről, így kérem, határozzák meg a szakértő által a szerzői és szomszédos jogokhoz kötött anyagok felkutatására fordított összeg nagyságát és ezzel csökkentsék az általam viselni rendelt bűnügyi költséget, ugyanis a kérdés megválaszolására fordított több százezres összeg egy megszüntetett eljárásban keletkezett!

„6. Találhatóak-e az adatállományokban web oldal készítésére, saját szerkesztésre utaló információk?”

A szakértő erre az irreleváns kérdésre válaszolva azt is megmondja, hogy milyen (ingyenes!!!) szoftverrel készítettem a weboldalaimat, illetve felkutatja a winchestereket egy Excel-fájlért, amiből kiolvassa, hogy mióta követtem többek közt a kislányomat és a macskáimat ábrázoló oldalaim látogatottságát. A felesleges kérdés megválaszolásával a szakértő órákat tölt el, holott semmilyen módon nem kapcsolódik a felelősségrevonásomhoz. Kérem, határozzák meg a szakértő által a weboldalak készítésére utaló információk felkutatására fordított összeg nagyságát és ezzel csökkentsék az általam viselni rendelt bűnügyi költséget, ugyanis soha senki nem gyanúsított, vádolt vagy ítélt el amiatt, hogy weboldalt készítettem! (Megjegyzem, hogy csaknem tíz éve ezzel foglalkozom, ebből élek, illetve hobbi szinten is "űzöm az ipart", és eddig senki nem mondta, hogy weboldalt készíteni bűncselekmény lenne.)

„7. Modemen vagy kábelen keresztül ére el az Internetet a tulajdonos?”

Igen fontos kérdés, ezen aztán nagyon sok múlik. Csak gratulálni tudok a kérdéssor összeállítójának. Mindenestre a szakértő válaszolt rá, időt töltött vele, még azt is megmondta, hogy amikor még nem volt ADSL-em, akkor valószínűleg modemeztem. Kérem, határozzák meg a szakértő által az internetelérésem technikai vonzatainak feltárására fordított összeg nagyságát és ezzel csökkentsék az általam viselni rendelt bűnügyi költséget, ugyanis ennél szükségtelenebb kérdést szinte nem is lehetne feltenni egy szakértőnek!

„8. Megállapíthatóak-e a tulajdonos által használt levelezési címek?”

A szakértő ezeket megállapította, sőt a levelezésemet is elolvasta, és olyan levelekre is azt állította, hogy szexuális tartalmú, amit szerinte nem is nyitottam meg (ezekre írja, hogy vastaggal szerepelnek a képen). A "szexuális tartalmú" leveleket az ún. spam, azaz levélszemét alkotja: vegyek Viagrát, gyógyszereket, nyerjek a lottón stb. stb., egyiket sem személyesen nekem írták, egyiket sem nyitottam meg, de a szakértő fontosnak találta, hogy a tartalmukról nyilatkozzék. Kérem, határozzák meg a szakértő által a levelezési címeim, a több ezer levelet tartalmazó levelezésem vizsgálatára fordított összeg nagyságát és ezzel csökkentsék az általam viselni rendelt bűnügyi költséget, ugyanis levelezési címek és levelezés miatt nem folytattak ellenem eljárást, a világ fejlettebb részén pedig a spam küldőit vonják igen szigorú bünetőeljárás alá, nem pedig ennek elszenvedőit ítélik el eshetőleges szándékkal elkövetett spam-kapás miatt, mint ahogy azt Önök velem tették!

„9. Csatlakoztattak-e a számítógéphez scannert, digitális kamerát, fényképezőgépet?”

Tudomásom szerint a fenti tevékenységek egyike sem bűncselekmény, sőt bűncselekmény gyanúját sem veti fel a fenti eszközök számítógéphez való csatlakoztatása, azonban a szakértő (mivel kötelessége volt) erre a szükségtelen kérdésre is válaszolt. Több mint 30.000 képet készítettem 1999 áprilisa és 2002 novembere között, amiket mind a digitális fényképezőmről juttattam rá a gépemre, ezek mindegyikét a szakértő végignézte, hiszen azt nyilatkozta, hogy csatlakoztattam a gépemhez fényképezőt, de azokról kizárólag "releváns" képeket nem töltöttem át a gépemre. Ezen kijelentés feltételezi az összes saját készítésű képem vizsgálatát (mind egy könyvtáron belül voltak alkönyvtárakba rendezve), így ezek egyenkénti átnézése több napos munkát jelenthetett. Megjegyzem, hogy bár kérdésként nem szerepel, de saját készítésű (a kamerakazettákon is meglévő, filmes szakértő által megvizsgált) videófelvételeim is a gépemen voltak, ugyanis nem digitális kamerát, hanem digitalizáló kártyát csatlakoztattam a gépemhez, amivel az analóg felvételeimet átvettem számítógépre: ezt a több mint 10 órányi felvételet is át kellett néznie a szakértőnek (csakúgy, mint a filmes szakértőnek ugyanezt a 8mm-es szalagokon). Kérem, határozzák meg a szakértő által az eszközök csatlakoztatására, az áttöltött adataim vizsgálatára fordított összeg nagyságát és ezzel csökkentsék az általam viselni rendelt bűnügyi költséget, ugyanis soha semmilyen illegális álló- vagy mozgóképfelvételt nem készítettem, nem töltöttem át a számítógépemre, ezzel nem is vádoltak meg, így ezek vizsgálata szükségtelenül merült fel!

„10. Rá tudott-e juttatni kívülről, hecker bármilyen képállományt a rendelkezésre bocsátott számítógép illetve winchesterek és cd lemezek adatállományára, a tulajdonos tudta nélkül? Ha nem, azt mi alapján lehet teljes bizonyossággal kizárni, ha igen, azt mi támasztja alá?”

Erre a kérdésre (CD-re képállományt juttató hacker, ez jó...) nem válaszolt a szakértő a jelentésében, ezért kellett őt beidézni a másodfokú tárgyalásra, ami további 25.000 forinttal növelte a költségeket. A válasza az volt, hogy nem tud válaszolni, mivel csak annyit tud mondani, hogy a lefoglalás pillanatában "a 65.536 port" egyike sem volt nyitva a gépemen, de ez nem jelenti azt, hogy a lefoglalás előtt egy órával is feltétlenül így volt. A kérdésre adott válasz semmiben sem befolyásolta azt, hogy eshetőleges szándékkal elkövetett tartás miatt elítéltek, így kérem, hogy a fenti kérdés megválaszolására (illetve további, engem tisztázó kérdések megválaszolására, amelyek szükségtelenül hangoztak el, hiszen ha a feje tetejére áll a szakértő, akkor is rámhúzzák az eshetőleges szándékot) fordított 25.000 forinttal csökkentsék az általam viselni rendelt bűnügyi költséget!

„11. A vizsgálat során meglévő folyamatos konzultáció alapján felmerülő újabb kérdések, kiegészítések, valamint a szakértő egyéb észrevételei.”

Kérem, határozzák meg a vizsgálat során meglévő folyamatos konzultáció alapján felmerülő újabb kérdésekre, kiegészítésekre, valamint a szakértő egyéb észrevételeire fordított összeg nagyságát és ezzel csökkentsék az általam viselni rendelt bűnügyi költséget, ugyanis ilyen dolgok nem kapcsolódnak a felelősségrevonásomhoz!

Így, hogy a 11 kérdéses kirendelő 11 pontjáról sikerült megállapítani, hogy nem a bűnösségemmel kapcsolatban merültek fel, kérem a fentiek alapján rendelkezzenek a bűnügyi költségről. Amennyiben valamely állításommal nem értenek egyet, kérem cáfolják meg azt! Semmiképpen nem javaslom az elsőfokú végzés helybenhagyását, még ha az ügyész ezt indítványozná is. Ügyész ebben az ügyben még értelmesen megszólalni nem tudott (az iratokból kiolvasható), bár én megszavazom nekik a bizalmat, hátha most sikerült. Ha mégsem, kérem ne ereszkedjenek le az ő szintjükre!

Tisztelettel:

2005. október 18.

Jurkovics Károly

Ma voltam benn a kerületnél beadni a fellebbezésemet bűnügyi költség ügyében. Rákérdeztem, hogy benn vannak-e az irataim, vagy kikérte az FB, mivel nemrég elbíráltak egy beadványomat, amihez nélkülözhetetlen volt az iratok ismerete. A számítógép szerint legutóbb májusban érkeztek vissza a kerülethez résziratok, azóta nem volt mozgás. Mondjuk nem is vártam mást. Azért legalább a látszat kedvéért kikérhette volna az iratokat, ha már egyszer azt állította, hogy azért nem bírálta el két hétig, mert az iratokat ki kell kérni.

Egy évvel ezelőtt, 2004. október 10-én a következő sorokkal zártam a kollégiumvezetőhöz intézett akkori levelemet: "Felháborító, hogy senki nem nézi meg azokat az iratokat, amelyekre hivatkozik, hanem elhiszi azt, amit mások mondanak róla, pl. egy éven át keresztül hazudta a BRFK, hogy gyerekpornót készítettem, és mindenki ezt szajkózta utánuk egészen addig, amíg az ügyész meg nem nézte ezeket a képeket. Sajnos meglátásom szerint ugyanez folyik Önöknél is, senki nem néz bele az iratokba, senki nem veszi észre, hogy ezt az ügyet az tartja életben, hogy a másfél milliós felesleges költség legalább egy részét rám akarják terhelni, illetve hogy remek PR-fogásként még a III. kerületi rendőrök bedobták az ügybe a "pedofil" szót, amit aztán dr. Mikó Gergely is alkalmazott az ítélet populárissá tételére." Egy év alatt nem változott semmi sem (csak most már a Playboy is pedofil újság lett). Magyarország, 21. század.

JuK

Kösz Nick,

csak azt nem értem, hogy miért nem lehet kimondani az igazságot. Mindezt nem én kezdtem, láthattad, hogy első, második körben mindenkinek megadtam a kellő tiszteletet, prekoncepciók nélkül, sőt bizalommal fordultam feléjük. A bizalmamat mind eljátszották, mégpedig azzal, hogy meg sem próbáltak tisztességesen játszani, hanem erőből "politizáltak". De megfogadom a tanácsodat és megszavazom a bizalmat az OIT-nek - csak aztán nehogy ők is az erejüket akarják megmutatni nekem!

JuK

Az első fele igen, a második oly annyira nem, hogy azzal még az elsővel szerezhető előnyöket is elsikálhatod.

Nick, ObudaFan,

szerintetek jó gondolat a következő?

Mivel újat nem tudok hozzátenni, az OIT-hez beadom a kollégiumvezetőnek írt beadványomat és az arra kapott választ azzal a kéréssel, hoy vizsgálják meg, valóban nincs-e benne olyan kérés, ami elnöki választ igényelne, ha pedig találnak ilyet, akkor szólítsák fel őt a feladatai maradéktalan ellátására. Azt mindenképpen beleírom, hogy a fenyegetőzés megítélésem szerint méltatlan a Fővárosi Bíróság Büntető Kollégiumának vezetőjéhez, egyúttal (büntető)jogi ismereteinek hiányosságaira is rámutat. Még azt is indítványoznám, hogy amennyiben az OIT rendelkezik hatáskörrel (így van?) az érintett bírák alpári hazudozása miatt azok pályaalkalmasságát felülvizsgálni, akkor ezt legyenek szívesek megtenni.

JuK

OK, kösz, ezt teszem.

JuK

Az igazs.min. is az OIT tagja, ennek ellenére közvetlenül az OIT-nak írj szerintem.

Postacím: 1055 Budapest Szalay u. 16.
Telefon: 354-4100
Telefax: 312-4453

Kösz,

jól tudom, hogy az igazságügy-miniszter az OIT tagja? Tudsz adni egy címet, ahol az OIT-hoz be lehet adni anyagot?

A kollégiumvezető nem egyszerűen azt válaszolta, hogy nincs hatásköre, hanem azt írta: "A beadványban szereplő kijelentései vezetői választ nem igényelnek, legfeljebb egy büntetőeljárás megindításának alapját képezhetik". Konkrét, vezetői választ igénylő esetleírásokra fenyegetéssel válaszolt - erre írtam, hogy jellemtelen magatartás.

JuK

Az IM nem gyakorol fegyelmi jogkört a bírák felett, ha úgy gondolod, tényleg sérelem ért, akkor inkább az OIT-hoz fordulj (bár a koll. vezető aligha adhatott volna más választ, mint, hogy nincs hatásköre erre).

Nick, ObudaFan,

köszönöm a pontosításokat, bár most valóban ez a lehetőség nem áll fenn. A jogszabály nemhogy nem alkotmányellenes, hanem a lehető legjobb (köszönet Nicknek, hogy előkereste): a jogerős határozat különleges eljárás során támadható. A gond az, hogy a bíróság arra hivatkozva veti el az eljárás lefolytatására vonatkozó indítványomat, hogy jogerős döntés született az ügyben - holott éppen ezt a jogerős döntést kellene felülbírálniuk az általam felhozott konkrét körülmények fényében, miszerint a szakértő nem ingyen kereste a szoftvereket, kutatta fel a honlapjaimat stb., illetve hogy ha egyszer már jogerősen kimondták, hogy a pszichológust az államnak kell fizetnie, ezt pedig nem kívánják felülvizsgálni, akkor legyenek szívesek a szakértő költségével csökkenteni a lakásomra terhelt összeget. Ehelyett általánosságban, a konkrét indítványomra egyetlen szóval sem utalva, magyarán "alpári módon hazudozva" utasítják el a kérelmemet - a másodfok (22.Bf.) pedig sajnálatos módon hiába állítja mindig szöges ellentétét annak, amit dr. Mikó, mégis végül helybenhagyják a döntéseit. (A kollégiumvezető jellemtelen megnyilvánulása nem képezi részét a bűnügyi költség témakörnek, így erre majd az igazságügy-miniszter úr figyelmét fogom felhívni levélben.)

JuK

Gega, ennek nem tudom, miért lenne jelentőssége. Ha jogerőre emelkedett a határozat, akkor teljesíteni kell akkor is, ha nem értesz egyet vele, vagy az indokolást nem érted. Ha ez első fokú döntés volt, akkor a jogorvoslati nyilatkozat előtt nyilván bármikor kérhetted, hogy a bíróság világosítson fel abban a kérdésben, amit nem értettél meg, és így ennek tudatában tehess nyilatkozatot. (Sőt, ha ez már másodfokú ítélet volt, ha a terhelt valamit nem ért az indokolásból, kérdésre azért a tanácselnök elmagyarázza.)

Ebben teljesen igazad van, Nick, csak tapasztalat - ha nem is internetes, hanem az életből - hogy a jogi képviselő nélkül eljáró magányos harcosoknak el kell mondani az esélytelen utakat is, ha nem akarod, hogy te legyél a hibás, ha valaki később csak annyit mond nekik, hogy eljárási lehetőség lett volna :)
Egyébként ebben az esetben valszeg érdemi vizsgálat nélkül jönne a határozat vissza.

Köszönöm Nick.Számomra csak azért furcsa mert kihirdetéskor a magamfajta halandó csak az összeget jegyzi meg ,az indoklásból pedig egy kukkot sem ért.

ObudaFan,

megint pontos a kiegészítésed, csak én azért nem írtam le, mert JuK kérdésében ez nem játszik, ő nem az alapul szolgáló jogszabály alkotmányellenességét, hanem bizonyos jogszabályok nem vagy nem megfelelő alkalmazását sérelmezi.

Jut eszembe, JuK,

az elsőfokú végzés felülbírálatra egyedül a másodfokú bíróság jogosult. Sorry, de ez van...

Gega,

ahogy ObudaFan is írta, azzal már a kezedbe fogtad a "kenyeret", hogy kihirdették előtted. Egyébként az írásba foglalás óhatatlanul hosszabb, mint a felszólítás kiküldése, hiszen az annak alapjául szolgáló értesítést a bíróságnak az ítélet kihirdetése után haladéktalanul le kell adnia a Bíróság gazdasági Hivatalának, az ítélet írásba fogalására meg 30, illetve 60 nap áll rendelkezésre.

Köszönöm a választ .A fizetés alól nem kibújni szeretnék, csupán a sorrendiség helyessége érdekel.A kenyeret is a kezemben fogom mikor kifizetem a boltban.Pedig az csak 170 Ft ez meg 100 ezer.De örülök ,hogy négy év után már ilyen gyorsan mennek a dolgok.Érintettek fel a fejjel!

Az Alkotmánybírósághoz egyes bírói határozatok Alkotmányba ütközése címén, ha más jogorvoslati lehetőség nincs, és a végzés azért alkotmány-ellenes, mert az alapul szolgáló jogszabály is az, a jogerőtől számított 60 napon belül alkotmányjogi panasszal lehet élni.