Bűnügyi költség

Kedves JuK,

most röviden csak egyetlen dolog, plusz egy mulasztás pótlása.

Te írtad 2005.02.17. 20:40:51-kor az 1.,2. és 3. alatti költségeket Rád terhelték. Azt megbeszéltük, hogy a rendelkező rész az irányadó.

A pótlás:

A másodfokú íratok nem nagy terjedelműek: végül is a főügyészi átirat, a Te oda írt beadványaid, a tárgyalási jegyzőkönyv és az eredeti ítélet rendelkező része a lényeg. Ha ezek nincsenek benne, akkor tényleg lehet, hogy ún. "résziratként" az Ítélőtáblán van a fellebbezésed. De ennyi idő alatt már illett volna dönteniük (vagy azt mondani, hogy nem döntenek). A legegyszerűbb, ha felhívod fel a Fővárosi Ítélőtábla Büntető Irodáját (mint azt rutinosan teszed az alsőbb fokú bíróságoknál) és érdeklődsz.

A többit délután. Üdv:

Kösz Nick, hogy szántál rám egy kis időt a hétvégédből.

"Egyetértek a bírósággal abban, hogy az 1.,2. és 3. költségeket Neked kell viselni."

Ebben nem értesz egyet velük, ugyanis a legutóbbi végzés szerint nem nekem kell viselnem, és szerintük (a 22.Bf. tanács szerint) már előzőleg is így dönöttek mind ők, mind dr. Mikó Gergely.

"A beszámítási képesség a büntethetőség alapvető feltétele, így ennek tisztázása sohanem szükségtelen"

1., Vajon szükség volt 84.975 forintra ahhoz, hogy kitalálják, hogy az ország egyik legjobb programozója* beszámítható-e?

(* 1988-as és 1989-es adat, Szekszárd, Garay Pályázat)

2., Vajon fel tudta-e mérni a szakértő abból, hogy nem keltett bennem nemi vágyat három melltartós tini fényképezése, illetve fényképe, hogy 2002. április 1. és november 23. között milyen tudatállapotban "nem tettem semmit annak érdekében, hogy a letöltött anyagomból töröljem az ilyen tartalmú képeket"?

3., Lehet, hogy én vagyok tudatlan, de nem hallottam, hogy minden egyes elítéltnek legalább 84.975 forint bűnügyi költséget kellene fizetnie, mondván hogy "a beszámítási képesség a büntethetőség alapvető feltétele, így ennek tisztázása sohanem szükségtelen". Azt sem hallottam, hogy a pécsiek közül bárkit is hasonló vizsgálatnak vetettek volna alá. Most mindenesetre nem akarom kifejteni az összeesküvés-elméletemet, miszerint nem véletlen, hogy kik és milyen módon nyomoztak az ügyemben, miért adogatták ezt kézről-kézre - talán majd egyszer.

9.+11. tétel OK. A 10-essel kapcsolatban: azért volt szükség a szakértő meghívására a tárgyalásra, mert jelentésében nem válaszolt a kirendelőben olvasható egyik kérdésre: "10. Rá tudott-e juttatni kívülről, hecker bármilyen képállományt a rendelkezésre bocsátott számítógép illetve winchesterek és cd lemezek adatállományára, a tulajdonos tudta nélkül? Ha nem, azt mi alapján lehet teljes bizonyossággal kizárni, ha igen, azt mi támasztja alá?"

Egyetértek a bírósággal: perdöntő kérdésről van szó. Igaz, hogy két év alatt senkinek nem tűnt fel, hogy a kérdés megválaszolatlan maradt, jelen bíróságnak is csak napokkal (órákkal?) a tárgyalás előtt, mivel az idézés még nyilvános ülésre szólt. Hibázott a BRFK, az kerületi ügyész, a kerületi bíró. A szakértő azért került 25.000 forintba, mert mint mondta, elő kellett vennie a dossziét, "vissza kellett emlékeznie", ez pedig szerinte 3 órát vett igénybe, 5000 Ft+ÁFA/óra, 18.750 forint volt a felkészülés díja, az, hogy korábban nem vették észre a hibát. Nehogy már velem fizettesék ki mások mulasztásait! Első körben azt mondom: ő nem válaszolt egy kérdésre, övé a felelősség, a BRFK pedig nem vette észre (nem akarta észrevenni?), hogy a perdöntő kérdés nincs megválaszolva - esetleg osztozhatnak a felelősségen.

Mit is válaszolt a szakértő erre a perdöntő kérdésre: "Igen, elképzelhető, hogy a tulajdonos tudta nélkül képek kerültek a gépére, ez nem zárható ki, hiszen léteznek ilyen "trójai" programok, "férgek"." Ha perdöntő kérdés volt, akkor figyelembe kellett volna venni (ha már egyszer feltette a bírónő), ha meg mégsem volt olyan fontos, akkor nem kellett volna 25.000 forinttal növelni ezt az idétlenül nagy összeget, és nyilvános ülés helyett tárgyalást tartani csak emiatt.

"Nyilván fel sem merülhet, hogy az 5.-6.-ot viseld."

Érdekes, hogy a 6-os esetében két ítélet is született arról, hogy azt nekem kell viselnem, holott az ítélet elleni fellebbezésemben egyértelműen kitértem erre az összegre, szó szerint azt írva, amire azt mondták később, hogy igazam van. (Megjegyzés: az ügyészi átirat és a jogerős végzés az elsőfokon eljáró bíróságnak tudja be, hogy nahát, milyen figyelmesek, "a bíróság helyesen állapította meg", hogy nem vagyok kötelezhető az összeg viselésére - csak éppen a szájába kellett rágni, hogy nagy nehezen észrevegye, és saját döntését felülbírálja.)

"Egyetértek Veled azzal, hogy a 7. alatti költségből akkora hányadot kellene fizetned, ahány adathordozón találtak tiltott anyagot."

Én pedig köszönöm Neked, hiszen ezt nagyjából együtt találtuk ki jelen topicban, július elején.

"a 4. és 8. [...] akkora hányadát kellene viselned, amennyiben Téged bűnösnek találtak "

A szakértő 27.604 képet nézett meg (saját bevallása szerint), ebből 1475-öt nevezett meg (a vád szerint), hogy azon gyerekek vannak szexuális helyzetben. Ebből kb. 65 olyan volt, amin valóban ez látszott, de a bíróság 152-t tekintett annak, úgyhogy ezzel számolok. A 8. számú véleményre azért volt szükség, mert a 4. adásakor nem írta le a pontos fájlneveket. A BRFK-nak nem lett volna szabad elfogadnia a 4. számú jelentést, mivel a 8. összege tartalmazza a 4. munkájának összegét is. A 8. vélemény, így az összeg is elég lett volna. Kidobtak 350.380 forintot az ablakon. Gyakorlatilag ha ebből egyetlen forintot is rám terhelnek, megint én fizetek mások hibájáért. De egyben kezelve a két véleményt: 934.180 forint 27.604 képért, tehát 5144 forint 152 képért. Kibírnám, még ha duplán is fizetem meg a fickó munkáját, azt, hogy csaknem egymillióért gyerekfotókat nézegetett hónapokig.

"Igazad van abban is, hogy egy-egy adott költséget nem csak egységesen lehet megítélni, hanem lehet (sőt kell is) osztani. ahol a pontos hányad nem állapítható meg, ott becsléssel kell megállapítani a Rád eső részt, alapelvként alkalmazva azt, hogy a becslésnél mindig a vádlottra legkedvezőbb adatokat kell használni."

Van erről valami paragrafus, BH vagy valami, amire hivatkozni tudnék legközelebb? Kösz.

A másik, amiről mindenképpen érdekelne a véleményed: ha az orvossakértő nem alkalmas a pornográfia meghatározására (ezzel Te is egyetértesz), akkor a számítástechnikai szakértőtől miért várják el ugyanezt? Mondjuk neki "szexuális tartalmú képeket" kellett keresnie. A 6 CD esetében keresett is, az OK, mert azokon valóban voltak szexuális tartalmú képek is. Viszont a winchesterről kinyomtatott 1000-nél több kép között nem voltak szexuális tartalmú képek (még ha állitólagos gyerekpornó is volt köztük a bíróság szerint, de ezek kertben ülő, semmiylen szexuális magatartást nem tanúsító, semmilyen ilyen helyzetben nem lévő kislányok képei). Õ maga is leírja, és a tárgyaláson el is montda, hogy mit tett a winchester esetében: volt egy könyvtár, benne "mintegy 200.000" kép, azt átmásolta a szakértői winchesterre, mondván, ezek "szexuális tartalmú képek". A feladatára ő is alakmatlan volt, mivel képesítése sem volt rá: másolni ő tudja a képeket egyik winchesterről a másikra, de ez nem jelenti a "képek szűrését", pedig állítólag ezt (tehát a szűrést) kell megfizetnem a szakértő munkájában.

A képeket egyetlen "jogalkalmazó" sem látta a tárgyalásig (illetve a bíró nyilván megnézte előtte). Sem az Ifjúságvédelem, de még csak egyetlen ügyész sem tudja, milyen képekről van szó, sem első-, sem másodfokon nem voltak kíváncsiak rá. Számok, fájlnevek, CD-k, winchesterek - ez nekik elég volt, hogy levonják a következtetéseket, hogy vádat emeljenek.

Tehát a kérdésem: szerinted helyes a bejáratott sorrend: számtech. szakértő kiválasztja a "szexuális tartalmú képeket", amik 99%-ban nem szexuális tartalmúak. Orvosszakértő ezeket a képeket végignézi, amin gyereket lát, azt megjelöli, és a kapott szám alapján a rendőrség vádemelési javaslatot tesz, az ügyészség vádat emel. Mindeddig jogalkalmazó nem látta a képeket, nem is volt kíváncsi rá. A tárgyalás során derült ki, hogy a vádbeli képek 90%-a (a megvizsgált képek több mint 99%-a) nem valósít meg bűncselekményt, így potyán dolgoztak egy csomóan, iszonyatos pénzekért. A felesleges munka költségét vagy az állam, vagy az elítélt állja - egyik sem jó senkinek. (És mit tudtak meg ennyi pénzért? Semmit.)

És végül (az előző bekezdés szellemében) a fellebbezésemben utaltam is a Be. 338. § (4) bekezdésére, ki is emeltem vastaggal. "A bíróság a bűncselekmény súlyához képest aránytalanul nagy bűnügyi költség egy részének megfizetése alól a vádlottat mentesítheti." Mint írtam a fellebbezésben, annak megállapítására, hogy került hozzám havi 1-2 ilyen kép is tízezres nagyságrendű másik mellett, illetve hogy "semmit sem tettem annak érdekében, hogy a letöltött anyagomból töröljem az ilyen tartalmú képeket", irreálisan soknak tűnik még a 605.600 forint is. Szerintem mutatja a bíróság hozzáállását, hogy láthatóan bele sem gondolt abba, hogy a (4) paragrafust alkalmazhatná - gondolom ha ez felmerült volna, akkor bekerül az indoklásba, hogy miért vetették el. Gondolom, Te is úgy gondoltad, hogy konkrétabban megindokolják a fellebbezésemben foglaltak elvetését - erre abból következtetek, hogy miután bemásoltam az indoklás érdemi részét, úgy gondoltad (ha jól értettem), hogy csak valami felesleges maszlagot másoltam be, és az érdemi rész még hátravan.

JuK

1., Szigyártó Zsuzsanna pszichológus-szakértő: . . . . . . . . . . 24.315,- Ft.
2., Dr. Antal Albert iü. elmeorvos-szakértő: . . . . . . . . . . . . . 30.645,- Ft.
3., Dr. Oberna Margit iü. orvos-szakértő . . . . . . . . . . . . . . . 30.015,- Ft.
4., Dr. Bétin Viktor orvos-szakértő . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350.380,- Ft.
5., Kozma Károly filmszakértő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88.480,- Ft.
6., Dibs Computer Forensics számítástechnikai-szakértő . . . . 57.500,- Ft.
7., Dibs Computer Forensics számítástechnikai-szakértő . . . 484.375,- Ft.
8., Dr. Bétin Viktor orvos-szakértő . . . . . . . . . . . . . . . . . . 583.800,- Ft.
9., kirendelt védő (2004. 06. 30-i tárgyalás) . . . . . . . . . . . . . 7.500,- Ft.
10., számítástechnikai-szakértő (2004. 11. 04-i tárgyalás) . . 25.000,- Ft.
11., kirendelt védő (2004. 11. 04-i tárgyalás) . . . . . . . . . . . . 3.750,- Ft.

Nos, akkor véleményem a következő:

Egyetértek a bírósággal abban, hogy az 1.,2. és 3. költségeket Neked kell viselni. A beszámítási képesség a büntethetőség alapvető feltétele, így ennek tisztázása sohanem szükségtelen, és azt sem mondhatjuk, hogy nem áll összefüggésben a terhedre rótt bűncselekménnyel (annak ellenére, hogy a szakértők kirendelésére még a más miatt folyamatban lévő eljárásban került sor).

Ugyanígy egyetértek azzal is, hogy 9., 10. 11. alatti költségeket is viselned kell. A 9. és 11.-et Te sem vitatod, a 10. összefüggésben álla terhedre rótt cselekménnyel, függetlenül attól, hogy az újabb pozitív bizonyítékot szolgáltatott-e.

Nyilván fel sem merülhet, hogy az 5.-6.-ot viseld.

Egyetértek Veled azzal, hogy a 7. alatti költségből akkora hányadot kellene fizetned, ahány adathordozón találtak tiltott anyagot.

Egyetértek a bírósággal azzal, hogy a 4. és 8. alatti szakvélemények abból a szempontből szükségtelenek, hogy a pornográf jelleg megítélése nem szakértői kérdés. Az életkor viszont az, így az előzőek szerint már csökkentett díjak akkora hányadát kellene viselned, amennyiben Téged bűnösnek találtak (tehát ha pl. 10 ezer képet vizsgált az orvosszakértő, akkor a 152 tízezred részét).

Igazad van abban is, hogy egy-egy adott költséget nem csak egységesen lehet megítélni, hanem lehet (sőt kell is) osztani. ahol a pontos hányad nem állapítható meg, ott becsléssel kell megállapítani a Rád eső részt, alapelvként alkalmazva azt, hogy a becslésnél mindig a vádlottra legkedvezőbb adatokat kell használni.

Nos, ez alapján kiszámítható, hogy hogyan döntenék én, de hát nem én döntök. Azt is hangsúlyozom, hogy mindez a jogerős ítélethez kapcsolódik, tehát azt adottnak vettem (mint ahogy az is).

Nick,

még nyújtok néhány segítséget a véleményed kialakításához:

Számítástechnikai szakértő kirendelése a számítógép és az adathordozók tekintetében (2003. 12. 13.):

„A Btk. 195/A. §-ba ütköző és aszerint minősülő tiltott pornográf felvétel készítése bűntettének alapos gyanúja miatt Jurkovics Károly ellen indított bűnügyben Tóth László eseti szakértőt a Be. 68. § (1), (2), bekezdés, a Be. 70. § (1), (2), bekezdés, a Be. 79. § (1), (2) bekezdés, a Be. 80 § (1), (2), (3) bek. alapján kirendelem.” [Értelemszerűen a régi Be. alapján]

Más indoklást a határozat nem tartalmaz (nincs indokló rész).

Figyelem: itt teljesen egyértelmű a hivatkozás: "A Btk. 195/A. §-ba ütköző és aszerint minősülő tiltott pornográf felvétel készítése bűntettének alapos gyanúja miatt" indították az eljárást, ezért is rendeli ki a szakértőt, nem a megszerzés-tartás állítólagos alapos gyanújának igazolására. Ez utóbbi gyanú nem létezett, a jelentés elkészülte után vált alapossá az addig nem is létező gyanú (mégsem gyanúsítottak meg vele). A III. kerület lefoglalta a gépet, amit az Ifjúságvédelem gyanú nélkül, a siker - és elismerés - reményében vizsgálatra küldött, tudván, hogy az kb. félmillióba kerül majd. Hátha bejön. Ez nem egyenlő az "alapos gyanú" fogalmával.

Dr. Bétin Viktor orvosszakértőhöz intézett kérdések (fél évvel később - a késedelem okát nem tudjuk meg):

„1/ A vizsgálatra megküldött cd lemezek és winchester tartalmaz-e pornográf jellegű felvételeket?
2/ Amennyiben igen, úgy kérem meghatározni a felvételeken szereplő személyek számát, illetve vélelmezett életkorukat, kiskorúeak-e vagy sem? Illetve melyik fájlok, könyvtárak tartalmazzák ezeket a felvételeket?
3/ Amennyiben kiskorú - 18. életévüket be nem töltött - személy vagy személyek láthatók, kérem megjelölni azokat az ismérveket, amelyek alapján egyértelműen megállapítható - még laikus számára is -, hogy a felvételen kiskorúak vannak?
4/ A szakértő egyéb észrevétele, megjegyzése!”

Elsősorban "pornográf jellegű" képeket kellett keresnie a szakértőnek, ezt a fogalmat számára nem definiálták, mivel ilyen fogalom nincs is.

A szakértő jelentésében kifejti: „A pornográfia kifejezés értelmezése véleményem szerint nem egyértelműen és kizárólagosan orvos szakértői kompetencia, legalább olyan mértékű bírói döntéstől is függ.”

Szakértő másodszori kerendelése (2003. 08. 21.):

„A szakértői vizsgálat tárgya: szexuális tartalmú képek vizsgálata

1./ Kérem megjelölni az OSZ: 3882-18/2003. számú szakvéleményben leírt több száz kiskorúakat ábrázoló szexuális tartalmú képek elérési útvonalát (fájl név).
2./ Kérem megjelölni a kiskorúakat ábrázoló személyek számát, illetve vélelmezett életkorát, személyenként.
3./ Kérem megjelölni a fényképezőgép memóriájából cd lemezre másolt személyek számát, illetve vélelmezett életkorát!
4./ Egyéb észrevétel, megjegyzés!

INDOKLÁS

A rendelkezésre álló adatok alapján Jurkovics Károly alaposan gyanúsítható azzal, hogy 2002. november 23-án késő délután a BP. III., kerület Békásmegyer területén együtt mászkát három kiskorú személlyel, majd az általa vásárolt 3 üveg likör közös elfogyasztása után a kiskorú személyek ittas állapotba kerültek. A gyanúsított ezt kihasználva képeket csinált a kiskorúakról, amin ők fehérneműben, illetve fedetlen felsőtesttel láthatók.

Továbbá alaposan gyanúsítható azzal, hogy a lefoglalt számítógép winchesterén, illetve cd lemezeken több kiskorúakat ábrázoló szexuális tartalmú képek vannak.

A fenti cselekmény alkalmas a Btk. 195/A (1) bek-be ütköző és aszerint minősülő tiltott pornográf felvételek készítése bűntett megállapítására.”

A 2. és 3. kérdés magyar nyelven értelmezhetetlen: "kiskorúakat ábrázoló személyek", "fényképezőgép memóriájából cd lemezre másolt személyek". Az indoklás "Továbbá" kezdetű mondata úgy hangzik (ragozás szempontjából), mintha a kínai piacon beszélgetnének az árusok ("több kiskorúakat ábrázoló szexuális tartalmú képek vannak").

Viszont a lányok fotózásáról szóló mese az "ezt kihasználva" destrukvtív kifejezésen kívül kezd közelíteni a valós történésekhez. A pszichológus esetében még (idézem szó szerint "szexuális aktust imitáló pózban" fotóztam, és az italozásra is "rávettem" a őket. (Vajon mit vártak a pszichológustól, hogy így félrevezették?)

Jogilag azonban:

• Vajon miért kellett megszámolnia azt a három kiskorú személyt (3. kérdés), akit az indoklásban "három kiskorú személy"-ként említenek meg, miért kellett meghatároznia a korukat? A kérdés értelme tehát: "a három kiskorú személy hány, kiskorú vagy nagykorú személy?" Ha a kormeghatározó képességének ellenőrzése miatt kérdezték (beuratós beugró kérdés volt), akkor elbukott azzal, hogy 1-3 évet öregített rajtuk... (Segítségképpen be is tekinthetett volna az iratokba.)
• Az indoklás első bekezdésében foglaltak nem valósítanak meg bűncselkményt (legalábbis semmi relevánsat: "mászkált" (???), "ittas állapotba kerültek", "képeket csinált").
• Az indoklás második bekezdésének tárgya nem cselekmény, hanem tényállás, következésképpen nem lehet senkit azzal gyanúsítani, hogy a CD-in ilyen vagy olyan képek vannak. Vagy vannak, vagy nincsenek, mivel a képek "léte" nem bűncselekmény, gyanúsítani azzal lehet, hogy azokat megszerezte és/vagy tartotta.
• Az indoklás harmadik bekezdésében (azon túl, hogy ismét készítésről van szó - amelynek megállapítására az indoklásban foglaltak különben sem alkamasak -, tehát a vizsgálat a megszüntetett nyomozáshoz kapcsolódik) a törvényhely hibásan van megadva, a (3) paragrafus a készítés - bekezdés megjelölése nélkül, mint a számtech. szakértő esetében, helyes lenne. Felmerül itt is a szándékos csúsztatás gyanúja: készítést mondok, megszerzés-tartásra hivatkozom, az egyik csak bejön.

A fenti értelemetlen és - szerintem - jogilag kifogásolható mondatokat az Év Rendőre írta (alá).

Ez utóbbi (az új Be. hatálya alatt készült) kirendelés ellen a határozat szerint panasszal élhettem volna, csakhogy "elfelejtették" nekem postázni, hónapokkal később kaptam másolatot belőle.

JuK

Nick,

voltam ma benn a kerületben, az anyag visszérkezett az FB-ről, viszont a másodfokú eljárás iratai továbbra sincsenek benne. Tehát akkor mégis várható, hogy elbírálják a fellebbezésem? Hol tudok belenézni ezekbe az iratokba, pl. még azt a végzést sem láttam, ami ellen fellebbeztem, illetve nem láttam a másodfokú tárgyalás jegyzőkönyvét?

Kicsit lapozgattam a régi iratokat, és találtam néhány érdekes határozatot.

Az egyikben a számítástechnikai szakértő a következőt írja (dátum nincs rajta):

„Tárgy: árajánlat a Bü: 1522/2002 ügyben

Tisztelt Dr. Németh Péter alezredes Úr!

A fenti bűnügyben lefoglalt nagy számú adathordozó vizsgálata (22 db winchester, 272 db CD lemez) és szakértői vélemény elkészítésének költsége, anyagköltség + munkadíj + 25% ÁFA tekintetében kb. 480.000.- Ft körüli értéket tesz ki.

Tisztelettel,
Tóth László
eseti szakértő”

Tehát tudatában volt az Ifjúságvédelem annak, hogy kb. 480.000,- Ft lesz a számítástechnikai szakvélemény (484.375,- Ft lett) egy olyan ügyben, amiben nem áll fenn alapos gyanú arra, hogy bármit is találnak. (A gépben volt a további 2 darab winchester.)

A másik, igencsak furcsa körülmény, hogy három nappal a szakértői vélemény megérkezése után(!!!), tehát tartalmának ismeretében rendelték meg azt.

A szakvélemény 2003. január 27-én kelt, tehát három nappal a követkető levél kelte előtt:

„ Tóth Lászó eseti szakértő
Computer Forensics Hungary Kft.

Budapest

A Btk. 195/A § (1) bekezdésébe ütköző és a szerint minősülő visszaélés tiltott pornográf felvétellel bűntett alapos gyanúja miatt folyamatban lévő eljárásban a számítástechnikai tárgyi bizonyítékok elemzését az eljárásban történő felhasználás céljából elrendelem.

Budapest, 2003. január 30.

dr. Fülöp Valter őrnagy
[helyett aláírta dr. Németh Péter]”

Érdekes még, hogy ezen a Btk. 195/A. § (1) szerepel! Ez első olvasatban egy szimpla hamisítvány: miután látták, hogy van illegális kép az adathordozóimon, hirtelen a megszerzés-tartásra hivatkozva megrendelték a szakvéleményt. Például, hogy később lehessen azt mondani, hogy a költség szükségesen merült fel. Csakhogy a dátum sokmindent elárul, és az is, hogy a valóságban (sőt, jogi értelemben is!) nem az (1), hanem a (3) bekezdés miatt folytattak ellenem eljárást. Még tovább megyek: nem voltak biztosak benne, hogy lesz bármi illegális az adathordozóimon, ezért csak utólag írták meg a határozatot. (A szakértő több jelentést nem adott, legközelebb a másodfokú tárgyaláson hallgatták meg.)

Megkaptam ezen kívül a főügyészi átiratot is.

Ebből megtudjuk, hogy azért kellett a fényképeimet kinyomtatni, mert szerzői jog megsértésének alapos gyanúja miatt nyomoztak: nyilván azt hitték, hogy más fényképezte azokat a képeket, ami miatt ellenem eljárást indítottak készítés miatt. Kissé abszurd. Ennyire alapos a főügyész is. Egyszerűen összezevarodik mindenki, ha egynél több "gyanúsítás" vagy orvos van egy ügyben. Ez szánalmas.

Viszont a másik, amit megtudunk (ezt egyébként a végzésekből is megtudtuk), hogy csak akkor jogos a költséget megfizetnem, ha a szakvélemény egy már korábban megalapozott gyanút erősít meg. Érdekes, én is pont ezt mondtam, mégsem tartották alaposnak a fellebbezésem.

A szövegen belüli vastag kiemeléseket tőlem származnak a fenti hibák jelzésére.

JuK

+++++++++++

Fővárosi Főügyészség
Bfel. 354/2005/1.

Fővárosi Bíróságnak

Budapest

A tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette miatt Jurkovics Károly ellen indult büntető ügyben a Budapesti II. és III. kerületi Bíróság 1.B.III.148/2004. számú itarait a másodfokú eljárás lefolytatása végett mellékelten megküldöm.

A kerületi bíróság 14. sorszámú, a bűnügyi költségre vonatkozó utólagos rendelkezésről szóló végzése ellen Jurkovics Károly fellebbezett.

Az elítélt fellebezésében 22.705,-Ft összegben kérte az általa viselni rendelt bűnügyi költség megállapítását, arra hivatkozva, hogy a teljes bűnügyi költségnek csupán ezen része merült fel ténylegesen és szükségesen a büntetőjogi felelősségre vonásával kapcsolatosan.

A fellebbezést nem tartom alaposnak.

Az első fokú bíróság végzése megalapozott. Az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg a bűnügyi költség Jurkovics Károly elítélt által viselt összegét.

A bíróság helyesen állapította meg, hogy az összes bűnügyi költségből az 57.500,-Ft szakértői díj a vádlottól lefoglalt digitális fényképezőgép, valamint a hozzá használt memóriakártyák szakértői vizsgálatának díja. Ezen számítástechnikai szakértői vizsgálat olyan bűncselekmények – tiltott pornográf felvétel készítésének bűntette és szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértésének vétsége – vonatkozásában merült fel, mely bűncselekmények tekintetében a vádlott ellen indult nyomozást az ügyészség megszüntette, vádemelésre nem került sor. Erre figyelemmel a vádlott nem kötelezhető az 57.500,-Ft megfizetésére, a bűnügyi költség ezen részét az állam viseli.

A bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján részletesen és helytállóan megindokolta, hogy az elítélt által vitatott, másik számítástechnikai szakértői vizsgálat miért a vádlottat terhelő bűnügyi költség. A szakértői vizsgálat a vádlottól lefoglalt adathordozók állományának teljes vizsgálatára irányult, az elkészült szakértői vélemény adatai megerősítették a tiltott pornográf felvétellel visszélés bűntette miatti megalapozott gyanút, a szakvéleményt az eljárás során a bíróság bizonyítékként vette figyelembe és értékelte. Mindezek alapján szükségesen merült fel a szakértői vizsgálat, és annak 484.375,-Ft összegű díját a vádlott köteles fizetni.

Indítványozom ezért, hogy a másodfokú bíróság – a Be. 347.§ (1) bekezdése szerinti tanácsülésen – az első fokú bíróság végzését hagyja helyben.

Budapest, 2005. január hó 21. napján

dr. Kun Mária sk.
címzetes fellebbviteli
főügyészségi ügyész

a kiadmány hiteléül:
[pecsét, aláírás]

Köteles vagyok viselni: 1.+2.+3.+7.+9.+10.+11. = 605.600 Ft = 663.100 Ft (jogerős ítélet) mínusz 57.500 Ft

Az imént jogerőre emelt végzés a 6. tételt (57.500 forintot) terhelte az államra.

Értelemszerűen a többit nem vagyok köteles viselni. Ezeket nem akarom leírni, számmal jelölni, esetleg néven nevezni, mivel a "kommentár nélkül, ha lehet" szófordulatból arra következtetek, hogy nem szeretnéd, ha sokat írnék ezzel kapcsolatban. Így legegyszerűbb, ha nem írom le (bár kérted), hogy melyikeket nem vagyok köteles viselni, hiszen sokkal kevesebb felesleges szócsépléshez vezet, ha Te utánanézel, hogy melyik számok nem szerepelnek azok között, amiket viselni vagyok köteles.

A 6. és 8. számú (dr. Bétin Viktor) orvosszakértői vélemények a képek pornográf jellegének és az azon szereplők életkorának megbecsülésére egyaránt kiterjedtek. Ehhez azért fűznék egy kis kommentárt: a kormeghatározás egyértelműen az ő feladata volt, így furcsának találtam, hogy az egészet az állam állja, de nem akartam mindenben kötkedni nálam okosabb emberekkel. Azt azért megjegyzem - mint többször írtam már - hogy a tizedik életév felett, éppen annál a korosztálynál, amihez szakértőre lenne szükség, simán tévedett öt-tíz-tizenöt éveket, elsősorban lefelé, 25 helyett 10-12-t tippelt, 20 helyett 14-16-ot. Érdekes, hogy az általam fotózott lányokat (az általam készített képeken szereplő, a hatóság által ismert lányok korbecslése is a feladata volt) idősebbnek, 14-16-nak saccolta. A lényeg, hogy több tízezer képet megnézett feleslegesen, és feleslegesen saccolta meg ezres nagyságrendű kép szereplőinek korát (néhol egyértelműen hibásan), mivel ezek nem voltak pornográf képek. Így - bár nem értek egyet azon, immár negyedszerre is meghozott bírói döntéssel, hogy a szakértő kirendelése teljes egészében felesleges volt - végül is nem tartanám jogosnak, ha nekem kellene kifizetnem a fagylaltozó kisleányok képét hónapokig elemző orvosszakértőt. Úgy látom, osztani nem tud a bíróság, egy-egy szakértői díjat csakis egészben képes kezelni, ez esetben pedig valóban logikusabb, ha egyáltalán nem fizetek ebből egyetlen forintot sem. Elvégre ezzel a Főügyészség is egyetértett. ;-)

"korrupt, tudatlan, elfogult, koncepciós igazságszolgáltatás"

Általánosságban nem tudok erről nyilatkozni, amikor pedig ilyet írok mégis, általában hozzáteszem, hogy tisztelet a kivételnek. Az én ügyemben is találkoztam olyan rendőrökkel, nem is eggyel, akikkel megtaláltam a hangot. De valahogy sorra elvették tőlük az ügyet, és bizony jött a tudatlanság, elfogultság, koncepciós eljárás (sőt részben korrupció is, de erről még nem írtam, és nincs itt az ideje).

JuK

Azért két dologra gyorsan reagálnék, aztán megyek.

1. Már írtam, hogy a tanácselnökség elsősorban igazgatási funkció, a tanácselnök bármikor megbízhatja bármelyik tabácstagot egy-egy konkrét ügy elnöklésére, és maga beszállhat tanácstagként.
2. Nem tudom, hogy tőlünk Nyugatra hogy működik ez a dolog, mindenesetre némi örömmel olvasom a magyar sajtóban is egy-egy ügy kapcsán (pl. Somogyi Tamás - Olaszország, elkapott kendermagos - Németország stb.), hogy - az érintettek szerint - ott is ugyanolyan korrupt, tudatlan, elfogult, koncepciós igazságszolgáltatás működik, mint itthon.

Na ezt majd, hétvégén, pihenten. :)

Addig is kérlek a következőket írd le, (kommentár nélkül, ha lehet):

• a jelenleg hatályos 605 ezer Ft-os végzés alapján hányas tételeket vagy köteles viselni, és hányasokat nem?
• az orvosszakértői vélemények a képek pornográf jellegének megítélésére és/vagy az azon szereplők életkorának megbecsülésére terjedtek-e ki?

"Viszont a saját fellebbezéseidből 64 sort idéztél, a végzés indokolásából 17-et, azt sem az érdemi részekből. Talán azt kellett volna leírnod, hogy a bíróság szerint miért nem az Általad írt arányban kell a költségeket viselned."

Ezt a fellebbezésemet még nem írtam be a Fórumba, talán kisebb részeket idéztem belőle korábban. Mindenesetre most megteszem teljes terjedelmében (8 A/4-es oldal volt) + a beírom a teljes végzést. Ez utóbbiból megítélésem szerint az érdemi részeket idéztem tegnap.

Kérném, hogy ezek ismertében a tegnap esti, idézetek közé rejtett kérdéseimre válaszolj. Köszönöm.

"hidd el, egyetlen rendőr, ügyész, bíró nem forgolódik álmatlanul a beadványaid kapcsán"

Na ez az, aminek Európában máshogy kellene működnie, és szerintem másképp is működik (tőlünk Nyugatra). Itthon muszáj feljelentést tenni, illetve pereskedni, ha az ember bizonyítani akarja az igazát.

"A 605 ezer Ft azonban jogerős és végrehajtható, így annak a behajtása iránt bármikor intézkedhetnek."

De ahhoz előbb csekket kell küldeniük, nem, amit 15 napon belül be kell fizessek, különben kirendelik a végrehajtót? Jogerősen kimondták, hogy az előző csekk törvénytelen összeget tartalmaz, sőt azt is kimondták, hogy a következő csekk is azt fog. ;-) Eszerint teljesen jogos, hogy nem fizettem be az előző, nagyösszegű csekket, ha kirendeltek végrehajtót, akkor azt vissza kell hívniuk, nem?

JuK

++++++++++++++++++

1.B.III.148/2004/14. sz. végzés elleni fellebbezés
A másodfokon eljáró bíróság részére

Tisztelt Bíróság!

A II.-III. kerületi Bíróság 2004. december 20-án kelt, a bűnügyi költségre vonatkozó utólagos rendelkézésről szóló 1.B.III.148/2004/14. sz. végzése ellen fellebezést nyújtok be, mivel a bíróság kérelmemet részben figyelmen kívül hagyta (jelentős részét egyetlen szóval sem említi), valamint a bíróság által levont, a kérelmem elutasításának indoklásaként felhozott következtetések éppen annak megalapozottságát támasztják alá.

Indoklás.

A 2004. december 12-én kelt kérelmemben kértem a bíróságot, hogy (a Be. 338. § értelmében) vizsgálja felül, hogy a jogerős ítéletben általam viselni rendelt bűnügyi költség mely része merült fel a felelősségrevonásommal kapcsolatban, illetve ennek az (immár szűkített) összegnek mely része merült fel valóban szükségesen, mivel a teljes bűnügyi költség ezen felüli részének viselésére nem vagyok kötelezhető még akkor sem, ha az informatika mint olyan a tisztelt Bíróság számára afféle hókusz-pókusznak tűnik is, mint ahogy az mind az elsőfokú, mind a jogerős ítélet indoklásába foglalt, informatikusokat megmosolyogtató (vagy inkább megríkató) téves képzelgések (kizárólagos) bizonyítékként való felhasználásának nevetséges erőltetéséből is látszik. Indoklásomban egyértelműen a felelősségrevonásommal kapcsolatban szükségesen felmerült költségnek neveztem a kirendelt védők 11.250 forintos tiszteletdíját, illetve (kissé sokallva, de kompromisszumokra késznek mutatkozva) a szükségtelenül, nem (egyáltalán nem!!!) a későbbi váddal összefüggésben kirendelt számítástechnikai szakértői díj 7/296-od részét, 11.455 forintot. A többi költség nem a felelősségrevonásommal kapcsolatban, és/vagy szükségtelenül merült fel. Minderről immár negyedszer olvashat tőlem a tisztelt Bíróság, így kívánatos lenne végre helyretenni a dolgokat.

A ügyben a jogerős ítélet megszületéséig (2004. november 4.) 1.685.760 forint bűnügyi költség keletkezet a vád és a bíróság szerint (alább kiegészítem ezt az összeget további hasonlóan "szükséges" tízezrekkel, amelyekről - érthető módon - a vád megfeledkezett). Kissé nevetségesnek érzem, hogy bárki is azt állítja, hogy ez az összeg, de akár még ennek harmadrésze is "szükséges" volt (vö. Be. 338. § (4) bekezdés) annak megállapításához, hogy az 1997-től a házkutatásig eltelt öt és fél év során tudtomon kívül havi 1-2, később illegálisnak minősített kép is letöltődött a számítógépemre többmillió teljesen hétköznapi kép között, amelyek igen csekély hányada, kb. egy ezreléke a vád tárgyát képező 1475, kinyomtatva 1663 (részben) meztelen gyermeket ábrázoló kép (a többi milliós nagyságrendű kép hétköznapi gyermek- és állatfotó, mivel én is ilyenek készítésében leltem örömömet, ezeket kedveltem igazán), illetve az egy ezreléknek is csak további 10%-a valósít meg bűncselekményt az ítélet szerint - nem is beszélve arról, hogy egy trikóban álló, esetleg patakban ülő, semmiféle szexuális magatartást nem tanúsító gyermek képe nem felel meg a hazánk által aláírt Cyber Crime Egyezményben meghatározott gyermekpornográfia fogalmának. Ugyanakkor mind az előző bekezdésben említett, bizonyító erejű tényként beállított értelmetlen (részben önmaguknak ellentmondó) áltudományos képzelgések, mind a pornográfia meghatározásának hol túl lazán (pl. bondage-jellegű képek másodfokon történő legalizálása), hol értelmetlenül szigorúan (kertben ülő kislány családi felvételének pornográffá minősítése) való értelmezése egy esetleges rendkívüli perorvoslat tárgyát képezik, így jelen indítványomban igyekszem elsősorban a bűnügyi költségre szorítkozni. (Zárójelben jegyzem meg, hogy a jogerős ítéletben olvasható, a pornográfia meghatározásával kapcsolatos igen komoly hiányosságokra felhívtam az Igazságügyi Miniszterium figyelmét, így továbbították a levelemet "a büntetőjogi kodifikációval foglalkozó szervezeti egység felé, az abban foglaltak megvizsgálása érdekében".)

Az összesített bűnügyi költség tehát 1.685.760 forint, ez a következő összetevőkből áll:

1., Szigyártó Zsuzsanna pszichológus-szakértő: . . . . . . . . . . 24.315,- Ft.
2., Dr. Antal Albert iü. elmeorvos-szakértő: . . . . . . . . . . . . . 30.645,- Ft.
3., Dr. Oberna Margit iü. orvos-szakértő . . . . . . . . . . . . . . . 30.015,- Ft.
4., Dr. Bétin Viktor orvos-szakértő . . . . . . . . . . . . . . . . . . 350.380,- Ft.
5., Kozma Károly filmszakértő . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88.480,- Ft.
6., Dibs Computer Forensics számítástechnikai-szakértő . . . . 57.500,- Ft.
7., Dibs Computer Forensics számítástechnikai-szakértő . . . 484.375,- Ft.
8., Dr. Bétin Viktor orvos-szakértő . . . . . . . . . . . . . . . . . . 583.800,- Ft.
9., kirendelt védő (2004. 06. 30-i tárgyalás) . . . . . . . . . . . . . 7.500,- Ft.
10., számítástechnikai-szakértő (2004. 11. 04-i tárgyalás) . . 25.000,- Ft.
11., kirendelt védő (2004. 11. 04-i tárgyalás) . . . . . . . . . . . . 3.750,- Ft.
Összesen: . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1.685.760,- Ft.

A 9. tétel az elsőfokú, a 10.-11. tétel a másodfokú tárgyaláson keletkezett. Ezen túl a nyomozás során felmerültek még további szakértői kirendelések, pl.:

• toxikológiai vizsgálat, mivel "feltételezhető" volt, hogy drogot adtam három tinilánynak (bár ilyen élményról senki nem számolt be);
• véralkoholszint-vizsgálat, mivel "feltételezhető" volt, hogy a lányokat kábító hatású folyadékkal leitattam, illetve hogy ők kényszeres alkoholfogyasztás áldozatai lettek (miután konkrétan megnevezték, hogy mit kértek és kaptak tőlem inni, illetve ez a lefoglalt, a vizsgálat időpontjában már rendelkezésre álló felvételeken is tisztán kivehető);
• nyőgyógyászati vizsgálat, mivel "feltételezhető" volt, hogy szombat délután a nyílt utcán, a járókelők szeme láttára megerőszakoltam három lányt, de legalábbis egyiküket, és egy fiatalkorú (tehát 14 évesnél idősebb) lányról a rendőrségnek feltétlenül tudnia kell, hogy szűz-e, még ha ez a nemi szervének préselgetésével jár is.

Ezen szakértői vizgálatok súlyos ezrekkel, tízezrekkel növelték az amúgy is "kissé" túlzónak tűnő, csaknem 1,7 milliós bűnügyi költséget. Csodálkozom, hogy ezen "feltételezéseket" nem volt szükségszerű igazolni (tehát nem indítványozta senki, hogy ezeket a vizsgálatokat is én fizessem), egyéb feltételezéseket viszont az volt.

Ezen kívül olyan szakértői vizsgálatok is történtek, amiknek semmi nyoma sincs a nyomozati anyagban. Csaknem 11 hónapig volt lefoglalás alatt kb. 80 VHS kazettám, a Legfőbb Ügyészséghez benyújtott panaszom elutasításakor az Ifjúságvédelem ezek vizsgálatáról számol be, bár ennek semmi nyoma sincs (a filmes szakértő kizárólag a 8mm-es kamerakazettáimat vizsgálta). Mind a mai napig lefoglalás alatt vannak naptárak, fényképek, papírlapok, könyvek, amelyek vizsgálata sem lehetett csekély összeg, mivel az is legalább 10 hónapig tartott. Ezek is több tízezer, esetleg több százezer forint költséggel járhattak.

A rendőrség tehát lefoglalt mindent, majd elméleteket gyártott, hogy vajon egy egyházi kiadású könyvet, amit kérésem ellenére még a Fővárosi Bíróság sem volt képes visszaszolgáltatni, milyen módon tudnák (utólag) kapcsolni a 2002. november 23-án történt eseményekhez, amelynek során egyébként nem is történt bűncselekmény. Kíváncsi lennék, miért nem adta vissza a Fővárosi Bíróság ezt a könyvet, holott semmilyen módon nem kapcsolható semmilyen bűncselekményhez - sajnos kíváncsiságom nem nyert kielégítést azáltal, hogy mind a 22. Bf. tanács elnökénél, mind a kollégiumvezetőnél kértem a tévesen lefoglalt, első fokon is visszaadni rendelt "bűnjelek" visszaszolgáltatását, kérelmemet még csak el sem utasították...

Tehát amit a rendőrök lefoglaltak, azt vizsgálgatni kezdték függetlenül attól, hogy felmerült-e alapos gyanú bármire is, vagy egyszerűen csak hivatali hatalmukkal visszaélve elvittek minden mozdíthatót egy bűncselekménnyel nem is gyanúsítható állampolgár addig békés otthonából.
Mivel is gyanúsítottak? Azzal, hogy 2002. november 23-án két gyermekkorú (13 éves) és egy fiatalkorú (14 éves) lányról pornóképeket készítettem. Az "alapos gyanúshoz" rendelkezésre álltak a nem pornográf képek, a nem pornózásról, hanem közös szombat esti bolondozásról beszámoló lányok vallomása, akik elmondták, hogy évek óta ismernek, így az alapos gyanú már eleve nem állt meg. Ezt tovább finomította a rendőrkapitány úr a kerületi lapnak adott interjújában, ahol már egyenesen 8 éves lányok meztelen fotózásáról, a képek internetre rakásáról mesél.

Az ügyet innen átvette a BRFK VFO Ifjúságvédelem, akik első nyomozati cselekményként kirendelték a fenti költségjegyzékben 6. szám alatt szereplő szakértőt az általam készített képek kinyomtatására. (Megjegyzem, hogy ezt a "bűncselekmény" éjszakáján a III. kerületi rendőrök már megtették, sokkal jobb minőségben, ezeket a képeket mutogatták a kihallgatások során mind a lányoknak, mind nekem.) A képek tartalmának ismeretében (tehát amihez még erre a szakértőre sem volt szükség), illetve a vallomásokat ismerve le kellett volna zárni az ügyet bűncselekmény hiányában (ahogy ezt bő egy évvel később az ügyész ugyanezen adatokra szorítkozva meg is tette).

Tehát ha nem találták meg a képeket a dossziéban, most kaptak belőlük újabbakat 57.500 forintért. Mennyivel módosult így az alapos gyanú? Semmivel. Utalt bármilyen körülmény is arra, hogy nekem az internetről származó, kiskorúakat pornográf szituációban ábrázoló képeim vannak a számítógépemen vagy a CD lemezeimen? Nem. Alapos gyanú továbbra is gyermekpornó készítésre volt, amely egyre alaptalanabbnak bizonyult. A számítógépem, CD-im vizsgálatától várható volt bármilyen, az üggyel kapcsolatos újabb fejlemény, amely szükséges lehet az ügy érdemi módon való elbírálásához? Nem. Minden rendelkezésre állt az érdemi döntéshez 2002. december 9-én (igazából már november 24-én). Mi lett volna a hatóság törvényben foglalt kötelessége ebben az esetben? Érdemi döntést hozni: nem történt bűncselekmény. Ennek megfelelően a lefoglalt tárgyakat visszaszolgáltatni, valamint a felesleges, "feltételezések" miatt elrendelt őrizetbevétel miatt legalább elnézést kérni. Ezek szerint mind a 6. pontban szereplő, mind az ezután felmerülő (tehát az összes, költségjegyzékben szereplő) költségek szükségtelenül merültek fel, sőt azt is mondhatnám, hogy törvénytelen módon elrendelt szakértői vizsgálatokat fedeznek.

Másodikként a 7. pontban szereplő szakértőt rendelték ki, tőle kérdezve azt, hogy a számítógépem alkalmas-e internetezésre, találhatók-e az adathordozóimon "szexuális tartalmú képek", tehát semmilyen "alapos gyanú" nem állt fenn arra nézve, hogy az adathordozóimon "internetről származó tiltott pornográf felvételek" lehetnek, mivel sem arról nem volt tudomásuk, hogy internetezek-e, sem arról, hogy van-e egyáltalán akár egyetlen egy kép is az adathordozóimon. Azért rendelték ki a szakértőt, mert lefoglaltak egy számítógépet. A számítógépet valós ok nélkül foglalták le, és ettől a vizsgálattól várták, hogy talán nem égnek be annyira, mint az eredeti gyanúsításban. Önmagában az, hogy egy állampolgárnak van számítógépe, nem elegendő jogalap arra, hogy tiltott pornográf felvétel megszerzésével-tartásával gyanúsítsák. Megjegyzem, hogy nem is gyanúsítottak meg ezzel, kizárólag ilyen képek készítésével (holott tudták, hogy az alapos gyanú tárgyát képező képek nem pornográfok), illetve szerzői joggal való visszaéléssel, de ezt az ügyet is megszüntette az ügyész. Tiltott pornográf felvétel megszerzésével és tartásával anélkül emelt vádat az ügyész 14 hónap nyomozás után, hogy ezzel engem bárki bármikor is meggyanúsított volna.

Dr. Mikó Gergely jelen fellebbezésem tárgyát képező végzésében a következővel indokolja a 7. tétel alatt szereplő szakértő kirendelésének szükségességét:

„Mivel a nyomozás során alapos gyanú merült fel arra, hogy a vádlott számítógépén és birtokában lévő CD lemezein a Btk. 195/A. § (1) bekezdésébe ütköző és a (6) bekezdés szerint minősülő fényképfelvételek vannak, azok számítástechnikai vizsgálata szükségesen merült fel.”

Kétségtelen, hogy akkor merült volna fel szükségesen az adathordozóim vizsgálata, ha a nyomozás során (a szakértő kirendelése előtt) alapos gyanú merült volna fel megszerzés-tartásra, ez azonban nem történt meg. Ennek értelmében a számítástechnikai szakértő kirendelése szükségtelenül merült fel. Mivel azonban mégis (alapos gyanú nélkül) talált 7 olyan adathordozót a megvizsgált 296-ból, amivel kapcsolatban később vádat emeltek, majd (ugyan hibás logikai következtetéseket tényként beállítva) jogerősen is elítéltek, a szakértői díj 7/296-od részének viselésére talán kötelezhet a bíróság, így ezt a részt, 11.455 forintot inkább kifizetek, csak legyen vége már ennek az értelmetlen szélmalomharcnak. Megjegyzem, hogy a 7/296-od rész is bőven meghaladja azt a részt, amely ténylegesen a vád tárgyával (1475 kép), majd az elmarasztaló ítélettel (152 kép) kapcsolatos, hiszen a szakértőnek azon túl, hogy több millió képet meg kellett néznie, még el kellett olvasnia a levelezésemet (több ezer levelet), meg kellett néznie a honlapjaimat, a számítógépem felépítését kellett vizsgálnia (kapcsoltak-e hozzá szkennert, digitális fényképezőt, kamerát), az általam használat szoftvereket és azok tulajdonosait kellett felkutatnia stb. stb. Mindemellett 11.455 forintot megér a nyugalmam, remélem Önöknek is.

Az 1.-2.-3. pontban szereplő orvosszakértők kirendelésére kizárólag a lányok fotózásával, tehát a bűncselekmény hiánya miatt megszüntetett eljárással kapcsolatban került sor, a kirendelő határozatban szereplő összes kérdés, valamint az indoklás is kizárólag arra vonatkozik. A szakértői véleményekre azért volt szükség, hogy a rendőrség önelégülten nyugtázza, hogy 2002. november 23-án pedofil vágyaktól indíttatott bűncselekményt hajtottam végre, ezen eredmény elősegítésére azt hazudták a szakértőknek, hogy a képeimen nemi aktus imitálására rávett leitatott kislányok szerepelnek. Ezen hazugságokra építkező szakértői kirendelések nem a felelősségrevonásommal kapcsolatban, hanem egy bűncselekmény hiányában megszüntetett eljárás során, abban is szükségtelenül merültek fel.

Dr. Mikó Gergely elnök úr érthetetlen módon a végzésben nem tér ki erre az összegre sem pro, sem kontra. A fentiekre való tekintettel azonban (remélem) egyértelmű, hogy nem vagyok kötelezhető az 1.+2.+3. tétel 84.975 forintjának viselésére.

A 4. és 8. tétel két szakértői véleményt takar, ugyanakkor itt ugyanazt azt az embert kétszer bízták meg ugyannak a feladatnak az ellátására, amire azon túl, hogy mind a kétszer alkalmatlannak bizonyult, még jogosítványa sem volt. Az elsőfokú ítélet következő állítását a másodfokú ítéletben helybenhagyták, sőt (elvileg) erre hivatkozva nem idézték be a másodfokú tárgyalásra az orvosszakértőt (valószínűleg inkább a totális beégés elkerülése végett, ugyanis a szakértő szerint a fagylaltozó kisleányok képe a pornográfia netovábbja):

„orvosszakértő kirendelése abban a körben, hogy mely képfelvétel minősül pornográfnak, teljesen szükségtelen volt, mivel ez nem orvosszakértői, hanem jogalkalmazói kérdés”

Természetesen ezzel egyetértek, egyúttal megjegyzem, hogy a számítástechnikai szakértő sem jogalkalmazó, így ő sem képes a pornográf felvétekel kiszűrésére (sajnálatos módon láthatóan a jogalkalmazók sem, de szerencsére az ő költségeik nem képezik jelen indítványom tárgyát), vö.: „a vizsgálat ennek szűrését is jelentette” (dr. Mikó Gergely végzése).

A költségjegyzék 5. tétele a kamerakazettáim vizsgálatát fedi, amelynek során a filmes szakértő rekord csiga-sebességgel, 8 hónap alatt végezte el azt a 110 órás "munkát", amelynek során végigizgulhatta a cicáim hétköznapjairól készített húszórás dokumentumfilmemet, valamint bekukucskálhatott a feleségem lába közé kislányom születésekor. Egészségére. Ezen költséget dr. Mikó Gergely már az elsőfokú ítéletben is feleslegesnek ítélte, ezt pedig sem a másodfok, sem jelen fellebbezés tárgyát képező végzés nem kérdőjelezte meg. Természetesen én sem, ugyanakkor felmerül bennem az, hogy azon kívül, hogy jelenleg is lefoglalás alatt tartanak egy kamerakazettámat (a korábban említett könyveim mellett), miért nem volt szükséges a kamerakazetták, mint adathordozók vizsgálata, ha a számítástechnikai adathordozóké szükséges volt. Ugyanígy az elsőként említett, 6. pont alatt szereplő memóriakártya-vizsgálatot miért nevezte az elnök úr a saját korábbi ítéletét, majd a jogerős ítéletet is megcáfolva szükségtelennek, amikor a memóriakártyák kimondottan számítástechnikai adathordozók? Kérem, kezeljük egységesen a kérdést: vagy minden adathordozó vizsgálata szükséges volt, mindet fizettessék meg velem függetlenül attól, hogy semmilyen alapos gyanú nem állt fenn egyikkel kapcsolatban sem, vagy csak azon 6 CD lemez és 1 winchester vizsgálatát fizettessék meg velem, amelyekkel kapcsolatban a vizsgálatok után alapos gyanú merült fel. Én az utóbbi megoldást javaslom, ezt javasoltam eredetileg is.

A 9. és 11. pontban a kirendelt védők tiszteletdíja áll, összesen 11.250 forint. Bár sok hasznukat nem vettem, a törvény az törvény, ezt az összeget büszkén viselem.

A 10. pontban szereplő 25.000 forintos összegért a másodfokú tárgyaláson a szakértő úr közölte a bírósággal, hogy a vádbeli képek akár a tudtom nélkül is az adathordozóimra kerülhettek, illetve minden kérdésemben megerősítette az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésemben írottakat, gyakorlatilag megcáfolva az ítélet helyességét - ettől függetlenül a másodfok helybenhagyta az elsőfok találgatásait, illetve újabbakkal toldotta meg azokat. A szakértő jelenléte nem hogy a felelősségem megállapításához nem volt szükséges, hanem a válaszai alapján a bíróságnak fel kellett volna mentenie bűncselekmény hiányában, nem pedig áltudományos magyarázkodásba kezdenie, pl.: „Az a vádlotti védekezés, mely szerint elsősorban hírcsoportokat töltött le, majd azok tartalmát a későbbiekben CD lemezre rögzítette, arra enged következtetni, hogy tisztában volt azzal, hogy az általa letöltött hírcsoportok között nem kis számban előfordultak pornográf képek is.” A szakértő tárgyaláson való jelenléte nem kapcsolódik a felelősségre vonásomhoz, eleve irreális 25.000 forint csupán egyetlen bírói kérdés megválaszolásáért (ugyanis ha nem teszek fel a saját védelmemben további kérdéseket, amelyekre adott válaszaiban a szakértő sorra megerősíti a fellebbezésem minden pontját, akkor csupán egyetlen kérdés hangzott volna el a tárgyaláson a szakértőhöz).

A fentiekre való tekintettel, mivel a teljes bűnügyi költség minden egyes tételének szükségessét és az elítélésemhez való kapcsolódását részletesen kielemeztem, kérem állapítsák meg, hogy dr. Mikó Gergely végzésében ismét felületesen járt el, pl. egyes tételeket meg sem említett, a vádemelés alapjául szolgáló szakvéleményt hibásan nevezte meg („A vádhatóság a szakvélemény alapján emelt vádat.”), nincs tisztában azzal (mint ahogy a tárgyaláson sem volt), hogy a vád csak a képeim kb. egy ezrelékét érinti („nem valamennyi adathordozón szerepelt a bűncselekményi szintet elérő fényképfelvétel”) stb. stb., valamint tévedett abban is, hogy a számítástechnikai szakértő kirendelése szükséges volt, mivel az általa hivatkozott körülmény (alapos gyanú) nem állt fenn. Kérem így az általam viselni rendelt bűnügyi költség összegét végre - immár negyedszerre - állapítsák meg korrekten, a fentiek szerint 22.705 forintban, ugyanis ez az az összeg, amit nélkülözve is meg tudok felelni azon kötelességemnek, hogy eltartsam a feleségemet és az öt éves kislányomat. Nem hinném, hogy a tisztelt Bíróság komolyan gondolja azt, hogy azzal az Ifjúságért, a Családért tesznek valamit, ha engem köteleznek annak finanszírozására, ahogy a rendőrök elítélendő módon tönkre akarták tenni az életemet csupán azért, mert - Önökhöz hasonlóan - nem ismerték fel, hogy nem értenek az informatikához, az internet működéséhez, viszont mindenképpen meg akartak felelni annak a vélt(!) társadalmi igénynek, hogy hazánkat pedofil-nagyhatalomként állítsák be.

Kérem egyúttal szóljanak oda a Gazdasági Hivatalba, hogy ne csak 663.100 forintos csekkeket küldözgessenek, mint valami ötezer forintos villanyszámlát, hanem igyekezzenek visszadni a 250.000 forintot érő digitális fényképezőgépemet is, mivel több mint 25 hónapja van jogtalanul lefoglalás alatt, immár három Karácsonykor kellett nélkülöznöm. Ritkán éreztem magam olyan kellemetlenül, mint amikor bementem (laikusként) a jogerős ítélettel kérni ami visszajár: talán csak az előállítóban bő két éve, amikor a rendőrök a vasajtó mögül fenyegettek, hogy kibeleznek, felgyújtják a házamat és megölik az asszonyomat.

Ezen túl felhívom a tisztelt Bíróság figyelmét, hogy tartózkodjon a végzésben olvasható, következő tartalmú mondatoktól: „A szakértő egységesen vizsgálta az adathordozókat, mely vizsgálat nélkül vádemelésre nem kerülhetett volna sor.” Bár a nyomozás célja az én ügyemben valóban a vádemelés volt, nem a valós tényállás felderítése, de erre azért nem kellene büszkének lenni, főleg nem a bíróságnak, mert így még nehezebben hihető el, hogy a Be. 1. § szerint működik az igazságszolgáltatás intézménye.

Tisztelettel:
2005. január 3.

Jurkovics Károly

++++++++++++++++++

Fővárosi Bíróság
mint másodfokú bíróság
22.Bf.5333/2005/2. szám

A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság Budapesten, 2005. február hó 10. napján megtartott tanácsülésen meghozta a következő

VÉGZÉST:

A tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette miatt Jurkovics Károly ellen folyamatban volt büntetőügyben a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 2004. december hó 20. napján kelt 1.B.III.148/2004/14. számú végzését helybenhagyja.

INDOKLÁS:

A kerületi bíróság végzése ellen az elítélt jelentett be fellebbezést, a bűnügyi költség viselésére vonatkozó rendelkezés megváltoztatása végett.

Írásban benyújtott fellebbezésében kifogásolta, hogy a bíróság a számítástechnikai szakértő díjának megfizetésére kötelezte, álláspontja szerint annak 7/296 rész megfizetésére kötelezhető esetlegesen, mivel ilyen arányban állapította meg a bűnösségét a bíróság a letöltött képek vonatkozásában. Sérelmezte, hogy az orvos-szakértői díjak viseléséről a bíróság "se pro se kontra" nem rendelkezett, álláspontja szerint ennek viselésére sem kötelezhető. A kirendelt védő díját hajlandó megfizetni, azonban a másodfokú eljárásban felmerült szakértői díj viselésére sem kötelezhető álláspontja szerint.

A Fővárosi Főügyészség Bfel. 354/2005/1. számú átiratában az elsőfokú végzés helybenhagyását indítványozta.

A fellebbezés nem alapos.

A kerületi Bíróság a Be. 578. §-ában szabályozott jogkörében eljárva helyesen állapította meg, hogy a vádlott nem tötelezhető a körben a szakértői díj megfizetésére, mely esetben vádemelésre nem került sor, így módosítva - csökkentve - a vádlott kötelezését a bűnügyi költség viselése vonakkozásában.

Helyes azon megállapítása, mely szerint a számítástechnikai szakértő eljárásba történő bevonására megalapozottan került sor, s e vélemény alapján került sor a vádemelésre, és a vádlott bűnösségének kimondására. A Be. 338. § (1) bekezdése értelmében a vádlott köteles viselni a bűnügyi költséget, ha bűnösségét megállapítják. Valamennyi adathordozó vizsgálatára szükség volt az eljárás során, így a szakértői díj is megalapozottan került megállapításra. E szakértői vélemény vezetett a vádemeléshez, és a bírósági eljárásban is bizonyítékként a bűnösség megállapításához, így a költségviselésre vonatkozó rendelkezés törvényes volt. A másodfokú eljárásban indokoltan került sor a szakértő meghallgatására, ezt az elítélt is indítványozta. Megjelenésével kapcsolatos költség megállapítása és viselésére kötelezés a Be. 338. § (1) bekezdése alapján helytálló.

A bíróság az alapeljárásban sem kötelezte a vádlottat olyan költség viselésére, mely a bűnösség megállapításával nem volt összefüggésben, így az orvos-szakértői díjakat és a pszichológus szakértő díját az állam viseli a jogerős ítélet alapján.

A fentiek alapján a kerületi bíróság határozata megalapozott, ezért a másodfokú bíróság a Be. 347. § (1) bekezdése szerinti tanácsülésen a Be. 371. § (1) bekezdése alapján helybenhagyta, a határozatát a (4) bekezdés értelmében röviden indokolta.

Budapest, 2005. február hó 10. napján

Dr. Balázs Márta s.k.
a tanács elnöke
határozatszerkesztő

Dr. Péntek László s.k.
bíró

Dr. Fatalin Judit s.k.
bíró

A kerületi bíróság végzése - helybenhagyás folytán - 2005. február hó 10. napján jogerős és végrehajtható.

Dr. Balázs Márta s.k.
a tanács elnöke

A kiadmány hiteléül:
[pecsét, aláírás]

"Az álló betűs idézetek a végzésből valók, a dőlt betűsek a fellebbezésemből."

Na azért kérlek, ennyire ne nézz hülyének, erre rájöttem. Viszont a saját fellebbezéseidből 64 sort idéztél, a végzés indokolásából 17-et, azt sem az érdemi részekből. Talán azt kellett volna leírnod, hogy a bíróság szerint miért nem az Általad írt arányban kell a költségeket viselned.

"Amerikában talán meg tudnék egyezni peren kívül kétmillió dollárban a hatósággal két évi hazudozás elfelejtéséért."

Na ebből kellene egy kicsit visszavenni. Lehet, hogy nagyon büszke vagy a bátorságodra, de hidd el, egyetlen rendőr, ügyész, bíró nem forgolódik álmatlanul a beadványaid kapcsán, és pillanatnyilag úgy áll a dolog, hogy hozzád csengethet bármikor a végrehajtó. Kizárólag saját magad alatt vágod a fát, hidd el, én kizárólag a Te érdekedben mondom.

A végén feltett kérdésekben az utolsó kivételével igazad van. A 605 ezer Ft azonban jogerős és végrehajtható, így annak a behajtása iránt bármikor intézkedhetnek.

"Hasznosabb lett volna, ha a saját fellebbezésed ismételgetése helyett a végzés indokolásából írod be a fontos részeket, úgy jobban lehetne rá reagálni."

Az álló betűs idézetek a végzésből valók, a dőlt betűsek a fellebbezésemből. Azt hittem, egyértelmű volt. Talán délután egyértelműbb lesz, mint 5,40-kor. ;-) Addig mindenesetre beírom a teljes végzést és bemásolom a teljes fellebbezésemet.

"Fellebbezésed hangnemétől nem véletlenül durranhatott be a bírók feje. Amerikában a bíróság megsértéséért szó nélkül kapnál egy pár hét pihenőt fele ennyiért."

Amerikában talán meg tudnék egyezni peren kívül kétmillió dollárban a hatósággal két évi hazudozás elfelejtéséért.

"Ezzel együtt tartom a korábban részletesen, jogszabályhelyekkel alátámasztott véleményem, miszerint a döntés tartalmilag nem helyes."

Ebben egyetértünk, még ha másra hivatkozva is. ;-)

"Mint már mondtam, elméletileg akárhányszor kezdeményezhetsz a bűnügyi költségre vonatkozó utólagos eljárást."

Élni is fogok vele, amíg 22.000-re nem csökken a költség. ;-)

"Ha az Általad felhozott önellentmondás ennyire egyértelmű, az megkönnyíti a dolgod, hiszen csak rá kell mutatni, hogy a végzés indokolása szerint az államot terhelő költséget mégis Te viseled."

Helyesen járok-e el a következő módon:

• Megvárom az újabb csekket.
• Ha megérkezett (látva az összeget), a kérvényemben egyedül a pszichológus kérdésére térek ki bővebben, azt csak megemlítem, hogy az előző fellebbezésemben foglaltakra nem reagáltak, csak cinikus jópofizással. Természetes jelzem, hogy az abban foglaltakat fenntartom, kérem az elbírálásukat.
• Ha nem megfelelő számot kapok elsőfokon, fellebbezek.

Azt jól sejtem, hogy ha most esetleg beállít a végrehajtó 663.100 forintot keresni, akkor elküldhetem (megfelelően kulturált módon) a jogerőre emelkedett végzést lobogtatva? Ugye nem mondja azt, hogy akkor csak 605.600 forint miatt intézkedik?

JuK

Azért talán néhány rövid megjegyzést így 5,35 körül is megengedsz elöljáróban:

1. Hasznosabb lett volna, ha a saját fellebbezésed ismételgetése helyett a végzés indokolásából írod be a fontos részeket, úgy jobban lehetne rá reagálni.
2. Fellebbezésed hangnemétől nem véletlenül durranhatott be a bírók feje. Amerikában a bíróság megsértéséért szó nélkül kapnál egy pár hét pihenőt fele ennyiért.
3. Ezzel együtt tartom a korábban részletesen, jogszabályhelyekkel alátámasztott véleményem, miszerint a döntés tartalmilag nem helyes.
4. Mint már mondtam, elméletileg akárhányszor kezdeményezhetsz a bűnügyi költségre vonatkozó utólagos eljárást. Ha az Általad felhozott önellentmondás ennyire egyértelmű, az megkönnyíti a dolgod, hiszen csak rá kell mutatni, hogy a végzés indokolása szerint az államot terhelő költséget mégis Te viseled.

Az előzőekben említett új topicot végül "Önmagának ellentmondó jogerős végzés" néven nyitottam, mivel nem jogerős ítéletről van szó. Annyiból viszont a jogerős ítélet is ellentmond ömmagának, hogy amikor azt hozta a tanács, azt hitte (a végzés értelmében), hogy a pszichológust az állam fizeti. Tehát végül is a jogerős ítéletbe sem az került, amit a bíróság abba szánt. Na mindegy.

JuK

Ma megkaptam a másodfokú végzést a bűnügyi költséggel kapcsolatban.

[Nick, hosszú lesz, akkor kezdj neki, ha van időd (ne reggel 5,47-kor)!]

Számomra érdekes, hogy dr. Péntek László (dr. Fatalin Judit mellett) bíróként szerepel rajta, és dr. Balázs Márta a tanács elnöke. Ha jól tudom, dr. Péntek László a tanács elnöke. Azért, mert az alapeljárásban dr. Balázs Márta elnökölt (dr. Péntek László pedig nem is volt jelen), az összes további fellebbezésem elbírálásakor ő lesz a tanács elnöke? Vagy általában semmit sem jelent, hogy ki melyik tanács tagja, illetve ott milyen pozíciót tölt be?

"Írásban benyújtott fellebbezésében kifogásolta, hogy a bíróság a számítástechnikai szakértő díjának megfizetésére kötelezte, álláspontja szerint annak 7/296 rész megfizetésére kötelezhető esetlegesen, mivel ilyen arányban állapította meg a bűnösségét a bíróság a letöltött képek vonatkozásában."

Hazugság. Eszerint összesen 6425 képem volt? (152 miatt ítéltek el.) Nem, csupán a 6 darab problémás CD-n 14.104 képet vizsgált meg az orvosszakértő, a szakértői winchesterre pedig "mintegy 200.000" "szexuális tartalmú" képet másolt rá a számítástechnikai szakértő. A végzésben említett arány, az illegális/legális képek aránya kb. 1:10.000 (a képeim többsége nem volt "szexuális tartalmú")!!! A 7/296 a problémás/megvizsgálat adathordozókra vonatkozott. Megint nem voltak elég alaposak, pedig én egyértelműen fogalmaztam:

„Kétségtelen, hogy akkor merült volna fel szükségesen az adathordozóim vizsgálata, ha a nyomozás során (a szakértő kirendelése előtt) alapos gyanú merült volna fel megszerzés-tartásra, ez azonban nem történt meg. Ennek értelmében a számítástechnikai szakértő kirendelése szükségtelenül merült fel. Mivel azonban mégis (alapos gyanú nélkül) talált 7 olyan adathordozót a megvizsgált 296-ból, amivel kapcsolatban később vádat emeltek, majd (ugyan hibás logikai következtetéseket tényként beállítva) jogerősen is elítéltek, a szakértői díj 7/296-od részének viselésére talán kötelezhet a bíróság, így ezt a részt, 11.455 forintot inkább kifizetek, csak legyen vége már ennek az értelmetlen szélmalomharcnak. Megjegyzem, hogy a 7/296-od rész is bőven meghaladja azt a részt, amely ténylegesen a vád tárgyával (1475 kép), majd az elmarasztaló ítélettel (152 kép) kapcsolatos, hiszen a szakértőnek azon túl, hogy több millió képet meg kellett néznie, még el kellett olvasnia a levelezésemet (több ezer levelet), meg kellett néznie a honlapjaimat, a számítógépem felépítését kellett vizsgálnia (kapcsoltak-e hozzá szkennert, digitális fényképezőt, kamerát), az általam használat szoftvereket és azok tulajdonosait kellett felkutatnia stb. stb. Mindemellett 11.455 forintot megér a nyugalmam, remélem Önöknek is.”

"Valamennyi adathordozó vizsgálatára szükség volt az eljárás során, így a szakértői díj is megalapozottan került megállapításra."

Eszerint ha 100.000 CD-t vizsgáltak volna meg, és így is csak 7 problémásat találnak, akkor a többszázmilliós szakértői díj is megalapozottan került volna megállapításra (bootmaker után szabadon).

De nézzünk egy életszerűbb esetet. A filmszakértő megvizsgált kb. 100 órányi home-videót a macskáimról stb. (Azért ő vizsgálta, mert 8mm-es kazettán voltak, aminek lejátszására a rendőrök képtelenek, még ha a kamerám is lefoglalás alatt volt hónapokkal a szakértői vélemények beérkezése után is. A VHS kazettákat a rendőrség vizsgálta 11 hónapig, bár erről semmilyen hivatalos feljegyzést nem találtam az iratok közt.) Mivel a filmes szakértő véleményére nem volt szükség a vádemeléshez, már az első ítéletben (ugyan nevén nem nevezve a dolgot) a bíróság az államra hárította a 88.480 forintos költséget. Ha most nem 8mm-es kazikon, hanem mondjuk VideoCD-n, esetleg DVD-n vannak a filmjeim, akkor a számítástechnikai szakértő vizsgálta volna őket, kb. 88.480 forinttal növelve az ő szakértői díját, amit az indoklás szerint nekem kellene állnom, hiszen minden számítástechnikai adathordozó vizsgálata szükséges volt. Tehát nem attól függ, hogy mi volt szükséges, hogy milyen tartalmat vizsgált a szakértő, hanem hogy az milyen formátumban volt. Ejha. (Megjegyzés: a gépemen rajta volt 9 órányi videó mpegben, ami megvolt 8mm-es kazin is, a 2002-es nyaralásunk. Ezt a számtech. szakértő megnézte, "szükséges volt" megnéznie, ki kell fizetnem a munkáját. Megnézte a filmes szakértő is, neki nem volt szükséges megnéznie, őt nem kell kifizetnem.)

Mindezt pedig meg is előlegeztem a fellebbezésemben:

„A költségjegyzék 5. tétele a kamerakazettáim vizsgálatát fedi, amelynek során a filmes szakértő rekord csiga-sebességgel, 8 hónap alatt végezte el azt a 110 órás "munkát", amelynek során végigizgulhatta a cicáim hétköznapjairól készített húszórás dokumentumfilmemet, valamint bekukucskálhatott a feleségem lába közé kislányom születésekor. Egészségére. Ezen költséget dr. Mikó Gergely már az elsőfokú ítéletben is feleslegesnek ítélte, ezt pedig sem a másodfok, sem jelen fellebbezés tárgyát képező végzés nem kérdőjelezte meg. Természetesen én sem, ugyanakkor felmerül bennem az, hogy azon kívül, hogy jelenleg is lefoglalás alatt tartanak egy kamerakazettámat (a korábban említett könyveim mellett), miért nem volt szükséges a kamerakazetták, mint adathordozók vizsgálata, ha a számítástechnikai adathordozóké szükséges volt. Ugyanígy az elsőként említett, 6. pont alatt szereplő memóriakártya-vizsgálatot miért nevezte az elnök úr a saját korábbi ítéletét, majd a jogerős ítéletet is megcáfolva szükségtelennek, amikor a memóriakártyák kimondottan számítástechnikai adathordozók? Kérem, kezeljük egységesen a kérdést: vagy minden adathordozó vizsgálata szükséges volt, mindet fizettessék meg velem függetlenül attól, hogy semmilyen alapos gyanú nem állt fenn egyikkel kapcsolatban sem, vagy csak azon 6 CD lemez és 1 winchester vizsgálatát fizettessék meg velem, amelyekkel kapcsolatban a vizsgálatok után alapos gyanú merült fel. Én az utóbbi megoldást javaslom, ezt javasoltam eredetileg is.”

"A Fővárosi Főügyészség Bfel. 354/2005/1. számú átiratában az elsőfokú végzés helybenhagyását indítványozta. A fellebbezés nem alapos."

Ha már a Főügyészség is ezt indítványozta, akkor mindjárt más. ;-)

"A másodfokú eljárásban indokoltan került sor a szakértő meghallgatására, ezt az elítélt is indítványozta."

Upsz! A bíróság észlelte, hogy az elsőfokra benyújtott bizonyítási indítványomban, immár egy éve kértem, hogy az elsőfokú tárgyalásra idézzék be a számtech. szakértőt. Nyilván azt is észlelte a másodfokú bíróság, hogy elsőfokon nem idézték be a szakértőt (mivel ők idézték be másodfokon), csakúgy mint a többi szakértőt sem. Nyilván azt is észlelte a tanács, hogy semmilyen módon nem lett az indítványom elutasítva. Nem kellene ekkor a bíróságnak hivatalból valamit lépnie? Mondjuk eljárási hibára hivatkozva új elsőfokú eljárást kezdeményezni?

Másodfokra írásban nyilvános ülésre kaptam idézést, a tárgyalás elején a bírónő meg is említette, hogy a tervekkel ellentében nem nyilvános ülés, hanem tárgyalás lesz, mivel a számítástechnikai szakértő beidézése szükségessé vált (nem azért, mert én indítványoztam, hanem mert volt hozzá kérdése a bíróságnak). A szakértő minden válaszával a védelmet támaszotta alá. Ha most annyira szükséges volt a szakértő jelenléte, hogy nélküle nem tudtak döntést hozni, ezért tárgyalást tartottak nyilvános ülés helyett, viszont a szakértő mindenben engem igazolt, akkor vajon miért is ítéltek el? Vagy mégsem volt szükség a szakértőre? Akkor meg miért kellett behivatni 25.000 forintért, amit megintcsak nekem kell állnom?

"A bíróság az alapeljárásban sem kötelezte a vádlottat olyan költség viselésére, mely a bűnösség megállapításával nem volt összefüggésben, így az orvos-szakértői díjakat és a pszichológus szakértő díját az állam viseli a jogerős ítélet alapján."

Újabb hazugság. A pszichológus szakértő díját (a pszichiáterrel és a belgyógyásszal egyetemben) én viselem a jogerős ítélet szerint, illetve jelen végzés szerint is (mivel helybenhagyták az elsőfokú döntést, amely nem tér ki a pszichológusra). Megint nem figyeltek, orvos-orvos alapon összemosták a fagylaltozó kislányokra gerjedő orvosszakértőt a pszichológussal. Így viszont ez a jogerős döntés ellentmond önmagának, ami olyan jogi helyzetet teremt, amiről új topicot nyitok "Önmagának ellentmondó jogerős ítélet" címen. Addig is lássuk, mit írtam az engem (nem a képeimet) vizsgáló orvosszakértőkről a fellebbezésben:

„Az 1.-2.-3. pontban szereplő orvosszakértők kirendelésére kizárólag a lányok fotózásával, tehát a bűncselekmény hiánya miatt megszüntetett eljárással kapcsolatban került sor, a kirendelő határozatban szereplő összes kérdés, valamint az indoklás is kizárólag arra vonatkozik. A szakértői véleményekre azért volt szükség, hogy a rendőrség önelégülten nyugtázza, hogy 2002. november 23-án pedofil vágyaktól indíttatott bűncselekményt hajtottam végre, ezen eredmény elősegítésére azt hazudták a szakértőknek, hogy a képeimen nemi aktus imitálására rávett leitatott kislányok szerepelnek. Ezen hazugságokra építkező szakértői kirendelések nem a felelősségrevonásommal kapcsolatban, hanem egy bűncselekmény hiányában megszüntetett eljárás során, abban is szükségtelenül merültek fel.

Dr. Mikó Gergely elnök úr érthetetlen módon a végzésben nem tér ki erre az összegre sem pro, sem kontra. A fentiekre való tekintettel azonban (remélem) egyértelmű, hogy nem vagyok kötelezhető az 1.+2.+3. tétel 84.975 forintjának viselésére.”

Tetszik, ahogy a végzésben próbálnak jópofizni, cinikusan beégetni, de ezzel - én magam is őszintén sajnálom - saját magukat járatták le, ugyanis igazam volt:

"Sérelmezte, hogy az orvos-szakértői díjak viseléséről a bíróság „se pro se kontra” nem rendelkezett, álláspontja szerint ennek viselésére sem kötelezhető."

Összefoglalva: a bíróság felületesen járt el, láthatóan eleve azzal a hozzáállással, hogy márpedig ők ugyan nem fognak engedni egy forintot sem, még akkor sem, ha nem jogos a végzés (ezt mutatja a pszichológus belekeverése is: leírják, hogy nem jogos, hogy én fizetem, de mégsem vonják le az összeget). Érdekes módon ezt a hozzáállást is megjósoltam a fellebbezésem záró mondatában:

„Ezen túl felhívom a tisztelt Bíróság figyelmét, hogy tartózkodjon a végzésben olvasható, következő tartalmú mondatoktól: ”A szakértő egységesen vizsgálta az adathordozókat, mely vizsgálat nélkül vádemelésre nem kerülhetett volna sor.„ Bár a nyomozás célja az én ügyemben valóban a vádemelés volt, nem a valós tényállás felderítése, de erre azért nem kellene büszkének lenni, főleg nem a bíróságnak, mert így még nehezebben hihető el, hogy a Be. 1. § szerint működik az igazságszolgáltatás intézménye.”

JuK

A barátod (az ig.min) elődje alkotta meg a rendeletet, vele beszéld meg, ez megint jogalkotói kérdés. :)

Igaz, ennél valóban többet keresek, de nem sokkal. Amit mondtam a számlákról meg a kajáról, az igaz. Igaz, van négymillió lakáshitelem (a lakás sem létszükség), meg OTP-törlesztés bútorkra (az sem létszükség), és ezek így együtt annyit tesznek havonta, mit a rezsi. Meg valóban van egy felesleges számítógépem, egy felesleges, 250.000 forintos digitális fényképezőm, csakhogy ezek felett ismeretlen okból két éve nem rendelkezhetek.

Fontosnak tartom, hogy a kislányom ne legyen egész nap az oviban (csak ebédig van benn), és ne két lestrapált szülő várja otthon, ezért a feleségem háztartásbeli, és én gürizek, hogy megélhessünk, még ilyen nehezített időkben is. Az állam úgy látszik ezt nem tartja kívánatosnak.

Kösz a rendeletet!

JuK

Ha fizetésemelést kérsz, akkor nőni fog a jövedelmed, az tehát nem eredményezhet olyan változást, aminek folytán válnál jogosulttá.

Az öregségi nyugdíjminimum idén 24.700.- Ft, tehát ha csak Te keresel, a jövedelmed nem haladhatja meg a 74.100.- Ft-ot (macskák nem számítanak). Azt viszont valóban elfelejtettem, hogy nem állami alkalmazottak (papíron) ritkán keresnek ennyit. Viszont pl. a számítógép nem létszükségleti cikk.

A hivatkozott rendelet lényeges része:

A személyes költségmentességet megalapozó körülmények
2. § (1) A személyes költségmentesség engedélyezésének feltétele, hogy a terhelt, illetőleg a pótmagánvádló (a továbbiakban: kérelmező) egy hónapra eső jövedelme egyedülélő esetében ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a kétszeresét, közös háztartásban élők esetén a háztartásban az egy főre jutó havi jövedelem ne haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét. A háztartáshoz azokat a személyeket hozzá kell számítani, akiknek az eltartásáról a kérelmező köteles gondoskodni. Ha a kérelmező szorul eltartásra, e feltételnek a tartásra köteles rokon jövedelme tekintetében kell teljesülnie.
(2) A személyes költségmentesség engedélyezésének további feltétele, hogy a kérelmező a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon, a megélhetéséhez szükséges termelő- és munkaeszközökön, és azon az ingatlanon kívül, amelyben lakik, egyéb vagyonnal ne rendelkezzen. E feltételnek teljesülnie kell a kérelmezővel közös háztartásban élő házastárs, élettárs, illetőleg a kérelmező eltartásáról gondoskodni köteles rokon tekintetében is.
(3) Jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül személyes költségmentességben kell részesíteni a kérelmezőt, ha

1. kiskorú és átmeneti vagy tartós nevelésbe vették;
2. ő vagy eltartásra szoruló kérelmező esetén az eltartásáról gondoskodni köteles személy időskorúak járadékában vagy rendszeres szociális segélyben részesül;
3. hajléktalan.

(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában:

1. egy hónapra eső jövedelem: a munkaviszonyban, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, más szolgálati viszonyban, illetve szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyban (a továbbiakban: munkaviszony) állók esetében a nettó kereset; szerződésen alapuló egyéb jogviszony alapján járó díjazás esetében a nettó díj; egyéni vállalkozó esetében a személyes munkavégzés címén költségként elszámolt összeg (vállalkozói kivét); ösztöndíj, szakképzéssel összefüggő juttatás, nyugellátás vagy egyéb rendszeres pénzbeli juttatás - ideértve az állami vagy önkormányzati szociális, illetve a társadalombiztosítási rendszer keretében, illetőleg tartásdíj vagy életjáradék címén nyújtott rendszeres pénzbeli ellátást - esetében az egy hónapra számított összeg;
2. háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együttlakó személyek;
3. egyedülélő: az a személy, aki egyszemélyes háztartásban lakik.

A jövedelmi és vagyoni viszony igazolása
3. § (1) A személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelmet a terhelt vagy védője a vádemelést megelőzően az eljáró nyomozó hatóságnál - amely azt az illetékes ügyészséghez továbbítja -, a vádemelést követően a bíróságnál nyújthatja be, legkésőbb a vádirat közlésétől számított tizenöt napon belül [Be. 263. § (2) bek.]. A pótmagánvádló kérelmét az ügyben addig eljárt bírósághoz terjesztheti elő a vádindítvány benyújtásával egyidejűleg [Be. 312. § (3) bek.]. A határidő elmulasztása miatt az igazolásra (Be. 65. §) vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőt követően a személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelem akkor terjeszthető elő, ha

1. az eljárást távollévő terhelttel szemben folytatták le (Be. 528. § és 532. §), a Be. 531. §-a szerinti tárgyalásra szóló idézés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül,
2. az engedélyezés feltételei utóbb következtek be, az ettől számított tizenöt napon belül.

(3) A kérelemhez - az e rendeletben meghatározott kivétellel - csatolni kell a rendelet mellékletében szereplő nyomtatványt, amelyet a kérelmező a nyomozó hatóságnál, az ügyészségnél és a bíróságnál; ha a kérelmező fogva van, a fogvatartás helyén szerezhet be.
(4) A személyes költségmentesség engedélyezése körében a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a jövedelmi és vagyoni viszonyairól, valamint egyes személyi körülményeiről, annak érdekében, hogy az engedélyező bíróság, illetőleg ügyészség megállapíthassa, hogy a terhelt esetében a Be. 74. §-ának (3) bekezdése, illetőleg a pótmagánvádló esetében a Be. 343. §-ának (3) bekezdése szerinti feltétel fennáll-e.
(5) A személyes költségmentesség engedélyezését megalapozó körülmények megítélése szempontjából a kérelmezőnek nyilatkoznia kell a törvényen vagy szerződésen alapuló eltartási kötelezettségéről, a vele közös háztartásban élő házastárs, élettárs, illetőleg a kérelmező eltartásáról gondoskodni köteles rokon (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) jövedelmi és vagyoni viszonyairól.
(6) A kérelmezőnek nyilatkozata valóságtartalmát az e rendeletben foglaltak szerint, meghatározott irat benyújtásával kell igazolnia, illetőleg az illetékes hatósággal vagy a munkáltatójával igazoltatnia. A kérelmezőt a valótlan tartalmú nyilatkozat tételének, illetőleg a hamis, hamisított okirat vagy igazolás benyújtásának büntetőjogi következményeire figyelmeztetni kell.
(7) Kiskorú vagy cselekvőképtelen, illetőleg korlátozottan cselekvőképes személy helyett a nyilatkozatot a törvényes képviselő teheti meg. Fogva lévő terheltnek a személyes költségmentesség engedélyezése iránti kérelméhez csatolandó iratokat, igazolásokat a kirendelt védő szerzi be.
4. § (1) A személyi és lakcím adatokat, a személyazonosságot és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány alapján kell feltüntetni. Az ezekben nem szereplő személyes körülmények igazolására az ezt megállapító hatósági, bírósági határozatot vagy egyéb okiratot kell becsatolni. Az eltartási kötelezettség igazolására a ténylegesen eltartott gyermek születési anyakönyvi kivonatát, a nagykorú gyermek iskolalátogatási igazolását, más személy esetén a lakóhely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolását, illetőleg ha a tartási kötelezettség határozaton alapul, a kötelezettséget megállapító határozat kiadmányát, ha szerződésen alapul, az erről szóló szerződést kell becsatolni.
(2) Ha a kérelmező vagy a hozzátartozója munkaviszonyban áll, a kérelem benyújtásának időpontjában megillető havi nettó keresetét a munkáltató igazolja.
(3) Ha a kérelmező vagy a hozzátartozója nem munkaviszony alapján jut jövedelemhez, a díjazás alapjául szolgáló szerződés másolatával; egyéni vállalkozó esetében a kérelem benyújtását megelőző három hónapban elszámolt vállalkozói kivétre vonatkozó kiadási pénztárbizonylat másolatával vagy a folyószámla-kivonattal kell igazolnia a jövedelmét.
(4) Ha a kérelmező vagy a hozzátartozója ösztöndíjban, szakképzéssel összefüggő juttatásban, nyugellátásban vagy a társadalombiztosítás alapján járó ellátásban részesül, a járandóság összegét az ezt feltüntető utolsó postai szelvénnyel vagy folyószámla-kivonattal kell igazolnia.
(5) Ha a kérelmező vagy a hozzátartozója munkanélküli járadékban vagy egyéb rendszeres szociális juttatásban részesül, a folyósítás időtartamát és a szociális juttatás összegét munkanélküli kérelmező esetében a lakóhely szerint illetékes Munkaügyi Központ kirendeltsége, egyébként a lakóhely szerinti önkormányzati szerv igazolja. Egyéb rendszeres pénzbeli juttatás esetén az ellátás összegét megállapító határozat kiadmányát vagy az erről szóló szerződést kell becsatolni.
(6) Nem kell e rendelet melléklete szerinti nyomtatványt kitölteni a 2. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben. Ehelyett a 2. § (3) bekezdés a)-c) pontjaiban írt körülmények igazolására - az ott felsoroltak szerint - a nevelésbe vételről szóló határozat kiadmányát; az időskorúak járadékát, illetve a rendszeres szociális segélyt folyósító szerv igazolását a segélyre való jogosultságról; a tartózkodási hely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolását vagy a hajléktalanok gondozásával foglalkozó szervezet által kiállított igazolványt kell csatolni a kérelemhez.

"nem hiszem, hogy a jogalkotó személyre szólóan a Te személyedben gondolkodott"

Ezt rosszul tette, ugyanis szerintem a tisztességes életet élő, megbecsült, dolgozó emberek (családok) viszik előbbre a társadalmat. Akiknek nincsenek felesleges százezreik mások baromkodásainak fedezésére.

"utóbb csak akkor, ha a vagyoni-jövedelmi viszonyaid később változtak meg, a változástól számított 15 napon belül" "a családban egy főre jutó jövedelem nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét"

Ha kérek 1000 forint fizetésemelést, akkor megváltozik a jövedelmi viszonyom, és írhatok kérelmet? Mivel három fős a családom (+ két macska), és csak én keresek, így bőven az öregségi nyugdíjminimum alatt vagyunk (még az 1000 forintos emeléssel is). Amit keresek, az a számlákra és kajára elmegy. Félretett pénzem nincs, örülök, ha évente egy-két hetet a Balcsin tudok tölteni (igaz, akkor egész gyerektábort szervezek, de inkább erre költöm a pénzem, mint eszement szakértőkre).

"A 9/2003. (V.6.) IM-BM-PM. sz. rendelet 3. §-ában írt módon."

Ezt kifejtenéd bővebben?

Kösz,
JuK

"Kérdésem: mire utal az "ezt a külön jogszabályban meghatározott módon igazolta" szófordulat?"

A 9/2003. (V.6.) IM-BM-PM. sz. rendelet 3. §-ában írt módon.

"Mi módon tudom igazolni, hogy nem vagyok képes megfizetni 663.100 forint bűnügyi költséget + 170.000 forintot iratmásolásra a további beadványaimhoz? (Egyáltalán hogyan merült fel bárkiben is, hogy meg tudom mindezt fizetni?)"

Többszörösen el kell, hogy keserítselek. Egyrészt nem hiszem, hogy a jogalkotó személyre szólóan a Te személyedben gondolkodott. Másrészt a költségmentesség csak az alapeljárásban, a vádirat benyújtásától számított 15 napon belül kérelmezhető, utóbb csak akkor, ha a vagyoni-jövedelmi viszonyaid később változtak meg, a változástól számított 15 napon belül. Harmadrészt - hogy csak egy feltételt emeljek ki - a családban egy főre jutó jövedelem nem haladhatja meg a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegét.

A Be. 74. § (3) szerint:

Ha a terhelt a jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a bűnügyi költséget előreláthatóan nem tudja megfizetni, és ezt a külön jogszabályban meghatározott módon igazolta, a terhelt vagy védője kérelmére a bíróság, illetőleg az ügyész határoz arról, hogy a terhelt részére személyes költségmentességet engedélyez. A személyes költségmentesség engedélyezése esetén

1. a terhelt kérelmére a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság védőt rendel ki [48. § (2) bek.],
2. terhelt és kirendelt védője számára a büntetőügy iratairól kért másolat egyszeri kiadása illetékmentes,
3. a kirendelt védő díját és igazolt készkiadását az állam viseli.

Ha már az iratok fotózását (nem csak a csekély számú illegális képét, hanem általában az iratok fényképezését) nem engedélyezték, szívesen élnék a b) pontban említett egyszeri ingyenes másolatkiadás lehetőségével, ugyanis a teljes iratanyag lemásolása, amire kétségkívül szükségem lesz a továbbiakban, kb. 170.000 forintba kerülne, az összeget látva pedig egyértelmű, hogy ezt "a terhelt a jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a bűnügyi költséget előreláthatóan nem tudja megfizetni".

Kérdésem: mire utal az "ezt a külön jogszabályban meghatározott módon igazolta" szófordulat? Mi módon tudom igazolni, hogy nem vagyok képes megfizetni 663.100 forint bűnügyi költséget + 170.000 forintot iratmásolásra a további beadványaimhoz? (Egyáltalán hogyan merült fel bárkiben is, hogy meg tudom mindezt fizetni?)

JuK

Így van.

Kösz,

ez nem is tudtam. Remélem jól elszórakoznak majd rajta, találnak benne olyat, amit magukra vehetnek... ;-)

Az iratok (mármint a teljes dosszié) ilyenkor megint átkerülnek az FB-re?

JuK

Nincs. A gyakorlatban beletelik pár hétbe, mert a főügyészségen keresztül megy a másodfokú bíróságra.

Szívesen. :)

Nick,

van valami határidő a bűnügyi költséges fellebbezésem elbírálására?

Kösz,
JuK

A végzés indokolásának ismeretében sem változott a dec. 31.-én 7.50 és 8. 00 órakor kifejtett álláspontom, szerintem nem a szükségességet kell vizsgálni, hanem azt, hogy a költség jó része nem kapcsolódik a terhedre rótt cselekményekhez.