Bűnügyi költség

Hát igen, ehhez valóban én sem tudok hozzátenni semmit...

Nos, megszületett az újabb jogerős végzés.

Megtudtatjuk belőle, hogy a felülvizsgálati eljáráshoz hasonlóan a különleges eljárás is csak egyszer kezdeményezhető. Persze valami oka lehet, hogy ezt a bíróság nem támasztotta alá törvényhellyel. Talán az, hogy nem igaz.

Azt is megtudjuk, hogy az ügyész szerint rendes perorvoslatnak nincs helye. Na de ez kit érdekel a különleges eljárás során? Mint megjósoltam, az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta függetlenül a kérelmem és a végzés tartalmától. Ennyit tud. Többször írtam, hogy az ügyész robotokkal kiváltható.

Érdekes, hogy április végén mind a végzés elején, mind a keltezésben 2004-et írtak. Január elején velem is elő szokott fordulni... Az is furcsa, hogy a végzés felétől valami ismeretlen Jurkovics Tibor lesz a főszereplő. Nick, Te szoktál hivatkozni Freudra: mikor is vét ilyen hibákat ilyen számban az ember? Hamar túl akar lenni azon, amiről tudja, hogy nincs igaza?

Nem tudom melyiket feltételezzem a bíróságokról: a jogismeret hiányát vagy a jogi köntösbe bújtatott hazudozást... Csak az imént elutasított kérelmemből tudok idézni: "És a tisztelt Bíróságot sem menti fel semmi azalól, hogy ehhez az égbekiáltó törvénytelenséghez, a jog ilyen mértékű sárba tiprásához asszisztált."

Úgy látom, tökéletesen megalapozták a felülvizsgálati kérelmemet, holnap hívom is a kirendelt ügyvédemet, remélem meg tudunk egyezni. Elolvastam a Be. felülvizsgálatról szóló részét. Jól értem, hogy - ha esetleg nem tudunk megegyezni az ügyvéddel - akár én is beadhatok "konyhanyelven" egy kérelmet, aminek pontosítására szükség esetén védőt rendelnek ki, akinek kötelessége a kérelem jogilag korrekt megfogalmazása (Be. 416. §)?

JuK

++++++++++++++++++++++

Fővárosi Bíróság
mint másodfokú bíróság
22. Bkf. 6460/2005/2. szám

A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság 2004. évi április hó 26. napján megtartott tanácsülésén meghozta a következő

VÉGZÉST:

A tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette miatt Jurkovics Károly ellen indult büntetőügyben a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 2005. évi március hó 22. napján kelt 1.B.III. 148/2004/20. számú végzését helybenhagyja.

INDOKLÁS:

A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a rendelkező részben meghatározott végzésében Jurkovics Károly elítélt bűnügyi költségre vonatkozó utólagos rendelkezés iránti kérelmét elutasította.

A végzés ellen Jurkovics Károly jelentett be fellebbezést, amelyet azzal indokolt, hogy az elsőfokú bíróság érdemi vizsgálat nélkül utasította el kérelmét, illetve végzésének indokai nem helytállóak.

A Fővárosi Főügyészség Bfel. 7220/2005/1. számú átiratában az elsőfokú bíróság határozatának helybenhagyását indítványozta figyelemmel arra, hogy a jogerős bírósági határozat ellen további rendes perorvoslatnak nincs helye.

A fellebbezés nem alapos.

Jurkovics Tibort a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 1.B.III.148/2004/10. számú - a Fővárosi Bíróság 22.Bf.7940/2004/13. számú ítéletével 2004. november hó 4. napján jogerőssé vált - ítéletében 152 rendbeli tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette miatt mondta ki bűnösnek. Az ítélet az elítéltet terelő bűnügyi költséget 635.350 forintban határozta meg.

Jurkovics Tibor a bűnügyi költségre vonatkozó utólagos rendelkezés iránti kérelmet terjesztett elő. A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság 1.B.III.148/2004/14. számú végzésében az elítéltet terhelő bűnügyi költséget 605.600 forintra módosította. A végzés ellen Jurkovics Tibor jelentett be fellebbezést, amit a Fővárosi Bíróság 22.Bf.5333/2005/2. számú 2005. február hó 10. napján jogerős végzésében elutasított. Ezután az elítélt a korábbival megegyező tartalmú kérelmet terjesztett elő a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróságnál.

Az elsőfokú bíróság helyesen utasította el Jurkovics Tibor kérelmét tekintettel arra, hogy a bűnügyi költség tekintetében különleges eljárás keretében már jogerősen állást foglalt, ezért az újabb kérelem alaptalan.

Mindezek alapján a másodfokú bíróság a Be. 347. §-ának (1) bekezdésében foglalt eljárás keretében - tanácsülésen - a Be. 371. § (1) bekezdése értelmében a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.

Budapest, 2004. évi április hó 26. napján

Dr. Balázs Márta s.k.
a tanács elnöke
határozatszerkesztő

Dr. Péntek László s.k.
bíró

Dr. Fatalin Judit s.k.
bíró

A kiadmány hiteléül:
[pecsét, aláírás]

Nem, JuK, nem szólhat, mert érdemben csak a magasabb fokú bíróság szólhat bele, aki érdemben felülbírálja a határozatot. És előfordul olyan eset is, amikor a döntés érdemben helyes, de az indokolása téves. Ezért az Ítélőtábla döntését a másolás ügyében jónak tartom, ezt nem.

Természetesen kérheted, hogy más tanács járjon el az ügyedben. Arra nincs biztosíték, hogy meg is adják - mert csak ún. relatív kizárási okra hivatkozhatsz - de mindenképp meg lehet próbálni.

Csak arra gondoltam, hogy arra hívhatná fel a figyelmét, hogy legközelebb ne hazudozzon indoklás címszó alatt. Mert ha erre nincs jogi lehetőség, akkor az azt jelenti, hogy jogilag korrekt az ilyen tartalmú indoklás. Bár gondolom a másodfok is felhívhatná a figyelmet az indoklás kissé különös módjára, de eddig ez sem jött be, még az Ítélőtábla is csak megemlítette a tévedést és az eljárási szabálysértést, de helybenhagyta végzést ugyanúgy, mint eddig másodfokon mindenki mindent (a képek számán túl). Az ügyészség meg úgyis azt írja, hogy a fellebbezésem nem megalapozott...

Lehet-e kérni, hogy - ha szükség lesz rá - a következő bűnügyi költséges kérelmemet ne dr. Mikó Gergely bírálja el? Pl. elfogultság miatt: úgysem fogja kimondani, hogy többször tévedett, illetve azzal, hogy hetekig nézegette a CD-imről származó képeket, engem azonosított a gyerekek megrontójával, így legalább ezzel meg akar büntetni. Olyannak kellene elbírálni a bűnügyi költséget, aki nem látta a képeket, nem ítél meg pusztán a nevem hallatán, a képekre asszociálva, hanem tud a költségekre koncentrálni. Van erre mód?

Kösz,
JuK

Károly,

hol mondtam én itt, hogy az adott végzéssel egyetértek? Biztos vagyok benne, hogy sehol. Azt mondtam, hogy nincs lehetőség ennek az igazgatási úton való megváltoztatására, illetve arra, hogy az igazgatési vezető érdemben beleszóljon a végzés tartalmába. Ez pedig így van.

Nick,

tényleg nem hiszem el, hogy ha egy bíró azzal utasítja el a kérvényemet, hogy miért nem fél éve hoztam fel a témát, holott fél éve felhoztam a témát (nincs mit szépíteni, hazudott), de még ha igaza lenne is, és nem hoztam volna fel akkor, akkor is felhozhatnám most, mivel éppen erről szól az eljárás (tehát feleslegesen hazudott), akkor ez jogilag korrekt így, így nincs lehetőség arra, hogy tudomására hozzák, hogy ez nem európai megoldás. Mindegy, egyelőre megbízom a másodfokban, remélem nem hagyják helyben a végzést, mert ezzel a saját fejük felett mondanának ítéletet (tudniillik azt hagynák helyben, hogy foglalkozniuk kellett volna másodfokon a bűnügyi költséggel, mivel akkor a fellebbezésemben kifogásoltam azt, viszont ezt nem tették meg). Bár nyilván ennek sem lennének következményei.

Beadtam ma a fellebbezésemet, alább olvasható. Mind tartalmilag, mind terjedelemben (2 oldal) erősen visszafogtam magam.

(Tegnap megkaptam a végzést postán, azon valóban volt hitelesítés: aláírás, pecsét.)

JuK

++++++++++++++

1.B.III.148/2004/20. sz. végzés elleni fellebbezés
A másodfokon eljáró bíróság részére

Tisztelt Bíróság!

A II.-III. Kerületi Bíróság 2005. március 22-én kelt, a bűnügyi költségre vonatkozó utólagos rendelkézésről szóló 1.B.III.148/2004/20. sz. végzése ellen fellebezést nyújtok be, mivel láthatóan kérelmemet az elsőfokon eljáró bíróság érdemben nem bírálta el.

Indoklás.

Dr. Mikó Gergely hét oldalas beadványom egyetlen betűjére sem reagálva vetette el azon kérvényemet, hogy vizsgálja meg ismét, hogy jogszerűen állapították-e meg az általam viselni rendelt bűnügyi költség összegét. Végzésében olyan körülményeket említ indoklásként, amelyek vagy nem relevánsak, vagy egyszerűen tévedések (konkrétabban hazugságok):

• Az indoklás első bekezdésében az elnök úr arra próbált rávezetni engem, hogy a részbeni felmentésem és a bűnügyi költség részbeni államra terhelése között valamiféle összefüggés áll fenn („1323 rb. cselekmény alól felmentették azzal, hogy 1.022.660 Ft bűnügyi költséget az állam visel”), holott ez nem igaz, de még ha igaz is lenne, akkor sem lenne köze a kérvényemhez, amely más összegekről szól.
• Igen tömören, „A kérelemben felhozottak nem alaposak” fordulattal veti el hét oldalnyi fejtegetésemet, amelyben egyrészt az ő saját korábbi végzéséből, dr. Kun Mária címzetes fellebviteli ügyészségi ügyész asszony indítványából, a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság jogerős végzéséből és a Legfelsőbb Bíróság BH1976. 351-es határozatából idéztem. (A kérvényemben külön kitértem erre az eshetőségre is - láthatóan hiába: „Bízom benne, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogismeretét nem vonják kétségbe olyan módon, mint az én logikai következtetéseimet.”) Mindezek az elnök úr szerint "nem alaposak".
• Azt állítja, hogy azért nem foglalkoztak az alapeljárásban másodfokon a bűnügyi költség kérdésével, mert akkor nem tértem ki rá a fellebbezésemben. Ez több okból is hazugság: egyrész kitértem a fellebbezésemben a bűnügyi költség kérdésére, mégpedig csaknem egy teljes oldalon keresztül fejtegettem ott azt, aminek hatására később - korábbi hasonló tartalmú kérvényemben olvasva - dr. Mikó Gergely 57.500 forinttal csökkentette az általam viselni rendelt bűnügyi költséget. Nem értem, miért állítja tényként azt, hogy „Az elítéltnek az ítélet elleni fellebbezésében lehetősége lett volna a bűnügyi költséggel kapcsolatos rendelkezés ellen fellebbezni, amelyet azonban nem kifogásolt ”. Ha olvasta a fellebbezésemet, akkor tudja, hogy igenis éltem a lehetőségemmel és fellebbeztem a bűnügyi költséggel kapcsolatos rendelkezés ellen is (mint ahogy az elnök úr minden egyes terhelő kijelentését is megcáfoltam, amelyek szinte kivétel nélkül az informatikáról alkotott téves elképzeléseiből fakadtak), és ha tudja, hogy kifogásoltam a rám terhelt bűnügyi költség összegét, akkor miért állítja azt tényként, hogy ezt nem tettem meg. Ha viszont nem ismeri a fellebbezésemet, akkor pedig szintén nem értem, hogy miért próbál a tartalmára hivatkozni ugyanúgy, mint ahogy az alapeljárásban az internetezés szerinte "nyilvánvaló" módját ecsetelte az ítélete indoklásában. Az elnök úr ezen mondata mindenképpen hazugság, így kéretik nem helyben hagyni, annál is inkább, mivel a következő mondat szerint „A másodfokú bíróság így érdemben nem is foglalkozott a bűnügyi költséggel kapcsolatos rendelkezéssel”, ami sajnos igaz, azt leszámítva, hogy mindez az én mulasztásom következménye lenne. Sajnálatos módon a másodfokú bíróság már kétszer hagyott helyben törvénytelenül megállapított (különböző összegű) bűnügyi költséget, így kérem jelen fellebbezésem elbírálásakor kissé nagyobb figyelmet szenteljenek arra, hogy mivel indokoltam meg a kérvényemet: többek közt az Önök és a Legfelsőbb Bíróság korábbi döntéseivel. A korábbi és az imént elutasított kérelmemet, a fellebbezéseimet mindenben fenntartom, az abban foglaltakat kérem irányadónak tekinteni a döntésük meghozatalakor.
• Az elnök úr azt is az elutasítás indoklásaként említi meg, hogy (idézem) „a bíróság korábban már jogerősen a bűnügyi költség tekintetében állást foglalt”. Ez nem lehet a Be. 578. § szerinti eljárás elutasításának indoka, hiszen az eljárás éppen a jogerős döntés felülvizsgálatára irányul, és bármennyiszer kezdeményezhető. Külön felhívom a figyelmet arra, hogy éppen dr. Mikó Gergely állapította meg előző végzésében, hogy a jogerős ítélet törvénytelenül megállapított összeget tartalmaz, mivel "a másodfokú bíróság érdemben nem is foglalkozott a bűnügyi költséggel kapcsolatos rendelkezéssel", hanem helybenhagyta az ő korábbi törvénytelen rendelkezését, de ez utóbbi végzését aztán a másodfokú bíróság az elnök úr korábbi nem jogerős és a tanács korábbi jogerős rendelkezését törvénytelennek nyilvánítva szintén helybenhagyta. A most elutasított kérvényemben új szemszögből világítottam meg a kérdést, a Legfelsőbb Bíróság határozatán túl többek közt azt is bemutattam, hogy a pszichológus-szakértői díj viselőjének személyét az elsőfokú és másodfokú bíróság - egyetértést színlelve - különbözőképpen ítéli meg, így legutóbb önmagának ellentmondó jogerős döntés született.

Tisztelettel:

Jurkovics Károly

2005. március 29.

Nem.

Ezt tudom is és el is hiszem. Sőt el is fogadom. ;-) De talán ha felismeri, hogy a végzés eljárási szabályt sért (mert bár lövésem sincs..., de úgy gondolom azzal, hogy gyakorlatilag hazugágokkal próbált leszerelni, talán csak megsértett legalább egy eljárási szabályt), akkor felhívhatja az elnök úr figyelmét, hogy még ha el is utasít, tegye ezt az eljárási szabályok figyelembevételével. Talán.

JuK

Azt azért remélem tudod (vagy elhiszed), hogy a kollégium-vezető nem változtathatja meg a jogerős döntést és nem is utasíthatja arra a tanácsot, hogy milyen határozatot hozzon.

"Már csak ennek a kérdésnek a felvetése is bizonyítja, hogy lövésed sincs az igazságszolgáltatás belső logikájáról (ez gondolom, jó magas labda lesz, de attól még igaz)."

Igazad van, én is, mint gondolom még néhány millió ember az országban úgy gondoltam, hogy vannak egyértelmű törvények, egyértelmű szabályok, amik az eljárásokat egyértelműen szabályozzák. Ez nekem óriási újdonság volt, hogy a bíró - mint tapasztaltam is - azt nevez bűncselekménynek, amit akar, azt nevez illegális dolognak, amit akar, azt ír, amit akar, és ezzel senkinek nem tartozik felelősséggel. Mert az nem felelősség, hogy valakik rábólintanak arra, amiről sem nekik, sem az előttük szólónak nem volt lövése sem (mint ahogy nekem az igazságszolgáltatás belső logikájáról). Ha én hibázok, akkor lecsesznek, levonják a fizetésemből, kirúgnak stb., ez azért ösztönöz arra, hogy igyekezzek jó munkát végezni. Aki tudja, hogy bármit csinál, utána úgyis jóváhagyják, azt talán kezdetben fűti a lelkesedés, de elkerülhetetlen, hogy a személyes ellenszenvét - ami a vádból fakad - a jog elé helyezze, hiszen semmilyen módon nem származhat hártánya belőle. Nagyon nem tetszik ez a "belső logika", és nem hiszem, hogy bárkit is a kívánatos színvonalú munka irányába ösztönözne.

Én sem szeretnék ráfázni. ;-) És bár már írtam hat oldalnyi fellebbezést dr. Mikó Gergely legutóbbi hazugságairól (kb. még ennyit írnék utána), valószínűbb, hogy mégiscsak egy féloldalas finom hangvételű fellebbezést adok be, megelőlegezve a bizalmat a másodfokú tanácsnak, abban a hitben, hogy ezt a végzést nem hagyhatják helyben, mert a saját fejük felett mondanának ítéletet ("A másodfokú bíróság így érdemben nem is foglalkozott a bűnügyi költséggel kapcsolatos rendelkezéssel" - holott egy oldalon keresztül - az utolsó oldalon! - erről írtam a fellebbezésemben). Azonban amennyiben a megelőlegzett bizalmam szertefoszlik, elküldöm a kollégiumvezetőnek (időközben én is rájöttem, hogy dr. Mikó Gergely esetében is ő lesz a "főnök") a reális hangvételű írásomat. Lesz ami lesz, ha másképp nem megy.

JuK

Nagyon, nagyon rosszul érted.

Az eljárási szabályok megítélése is a bírói függetlenség körébe tartozik. A felettes bíró a bíró IGAZGATÁSI főnöke, azaz akkor utasíthatja, ha pl. nem fejez be egy adott időszakban megfelelő számú ügyet, nem végzi el a munkáját, ittasan megy be a munkahelyére stb. A tanács felettesének meg semmiképp sem tekinthető. Már csak ennek a kérdésnek a felvetése is bizonyítja, hogy lövésed sincs az igazságszolgáltatás belső logikájáról (ez gondolom, jó magas labda lesz, de attól még igaz).

A kerületi bíróság elnökének igazgatási vezetője egyébként szintén a Fővárosi Bíróság kollégiumvezetője, de nagyon-nagyon rossz úton jársz, amire egyedül Te fázhatsz rá. Én ezt tényleg nem szeretném.

Nick,

egyszerűsítem a kérdésemet, mert nem hiszem, hogy nincs rá megoldás:

Amikor kifogásom volt az FB tanácsának - az Ítélőtábla által később eljárási szabályt sértőnek nyilvánított - döntésével kapcsolatban, akkor a kollégiumvezetőhöz fordulhattam, aki az eljárási szabályok betartásáról is gondoskodik, ha jól értem. A tanács felettesének is tekinthető, és szabálysértés észlelése esetén jelezheti a tanácsnak, hogy máshogy járjon el. Jól értem?

Most azt szeretném tudni, hogy ki a II.-III. Kerületi Bíróság vezetőjének a felettese, akinél jelezni lehet, hogy az elnök úr - feltehetően, tessék kivizsgálni - eljárási szabályt sértett, sajnos nem először. Gondolom van ilyen ember, illetve szervezet. Nem arról van szó, amit írtál, hogy "minden elítélt alkalmassági vizsgálatot indíthatna a bírája ellen", hanem itt azért elég konkrét hazugságok fogalmazódtak meg az elnök úr részéről, nem az ítélete ellen van kifogásom, mivel azt megtettem a fellebbezésben, nem is a végzése ellen, mert azt megintcsak megfellebezem, hanem az eljárása ellen, konkrétan hogy a saját szavait kiforgatja, a saját, az ügyész, az FB és az LB határozatait "alaptalannak" nevezi, illetve megtagadja a Be. 587. § szerinti eljárást. Konkrét szabálysértéseket látok, amit ki kell vizsgálni, majd a vizsgálat eredményétől függően - amely jogismereti hiányosságokra is rávilágíthat - dönthetnek arról (ha akarnak), hogy alkalmas-e két nagy kerület Bíróságának vezetésére, vagy egyszerűen csak felhívják a szíves figyelmét, hogy a továbbiakban tartózkodjon a hazudozástól, elsősorban a Magyar Köztársaság nevében.

Tehát röviden: van felettese, akinek felelősséggel tartozik (természetesen a Magyar Köztársaságon kívül, aminek nevében nyilatkozik)?

JuK

Bocs, ez tegnap lemaradt, a kérvényem. Asszem egyértelmű, hogy - mint a másik topicban kifejtettem - a kérvényem elutasításának indoklás csupán a vád Btk. minősülése, és talán nem járok messze az igazságtól, ha azt mondom, hogy a bizonyítási indítványom után ezt sem olvasta végig az elnök úr, pedig talált volna benne olyat, amin elgondolkodhatna.

Akkor megyek Strassbourgba ;-), előtte még megjátszom a felülvizsgálatot, bár a legfrissebb végzéseket olvasva szerintem Te sem adnál túl nagy esélyt annak, hogy egyáltalán emberszámba vesznek szép hazánkban. Vagy szerinted van rá esély?

JuK

+++++++++++++++++

148/2004. sz., Jurkovics Károly, Btk. 195/A. § (1)
Budapest II. és III. kerületi Bíróság részére

Tárgy: A bűnügyi költségre vonatkozó utólagos rendelkezés iránti kérelem

Tisztelt Bíróság!

A Büntetőeljárásról szóló törvény 578. §-ára hivatkozva ismételten felkérem a tisztelt Bíróságot, hogy utólagosan rendelkezzék a bűnügyi költség viseléséről, mivel arról sem a jogerős ítéletben, sem a korábbi hasonló tartalmú beadványom elbírálásakor nem a törvénynek megfelelően rendelkeztek.

Indoklás:

Egyértelmű sikernek értékelem, hogy legutóbbi beadványom nyomán sikerült felnyitnom a tisztelt Bíróság szemét, és felismerték, hogy törvénytelen olyan bűnügyi költséget rám terhelni, amely olyan eljárásban keletkezett, amely még a vádemelésig sem jutott el, jelen esetben bűncselekmény hiányában megszüntették. Kissé ugyan vicces, hogy az eljárás során mind a gyanúsítás elleni panaszomat, mind a nyomozás (ötszöri) meghosszabbítása elleni panaszaimat sorra elutasították, és csak a 14 hónapnyi, fokozott ügyészi felügyelet mellett zajló "nyomozás" végén vették észre, hogy végig igazam volt, így az egész az első pillanattól kezdve alaptalan, mondhatni koncepciós eljárás volt. Örömmel töltene el, ha a tisztelt Bíróság önként felismerné, hogy a mondvacsinált, szánalmas "bizonyítékokkal" és az eshetőleges szándék fogalmának megerőszakolásával Önök is azokhoz a rendőrökhöz és ügyészekhez hasonlatosan jártak el, akik görcsösen próbálták maguk előtt bizonygatni, hogy pedofil vagyok, bár ez igen komoly hazugságok, a tények figyelmen kívül hagyása, egy 14 éves lány éjszakai nőgyógyászati vizsgálata, 11 éves kislányok és 13-14 éves nagylányok megzavarása (veszélyeztetése), a Be. számtalanszor való megsértése árán sem sikerült. Ezeknek az embereknek köszönhetjük, hogy nem szűnt meg az eljárás már a legelején, hanem csaknem 1,7 millió forintot kiadva megtudhattuk azt a szenzációszámba menő hírt, hogy 1997 és 2002 között is voltak olyanok a világon, akik gyerekpornót terjesztettek, és voltak olyanok is a világon, akiket ez annyira nem érdekelt, hogy még csak a CD-iket sem nézették át a fenti összegért szakértőkkel - talán mert egy tisztességesen dolgozó családapának nincs ennyi felesleges pénze, illetve ideje elfelejtett CD-ket válogatni -, nehogy pl. egy kertben trikóban ülő kislány jogerősen illegális képe maradjon egy CD-n. Bűncselekményt követtem el, mert nem tettem be az 1997-es CD-met a gépembe. Ezért fizetnem kell. Értem.

Szintén örömmel töltött el, hogy beadványom nyomán mind dr. Mikó Gergely elnök úr, mind dr. Kun Mária címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész asszony egyértelműen kifejtette, hogy ahhoz, hogy a számítástechnikai szakértő általam vitatott díját nekem kelljen kifizetnem, egy már korábban meglévő alapos gyanút kellett hogy igazoljon a szakértői vélemény. (Dr. Mikó Gergely: "Mivel a nyomozás során alapos gyanú merült fel arra, hogy a vádlott számítógépén és birtokában lévő CD lemezein a Btk. 195/A. § (1) bekezdésébe ütköző és a (6) bekezdés szerint minősülő fényképfelvételek vannak, azok számítástechnikai vizsgálata szükségesen merült fel. [...] a vizsgálat ennek a szűrését is jelentette." Dr. Kun Mária: "A szakértői vizsgálat a vádlottól lefoglalt adathordozók állományának teljes vizsgálatára irányult, az elkészült szakértői vélemény adatai megerősítették a tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette miatti megalapozott gyanút, a szakvéleményt az eljárás során a bíróság bizonyítékként vette figyelembe és értékelte.") Egyetértek mind az elnök úrral, mind a címzetes asszonnyal, hogy ha valóban felmerült volna alapos gyanú bármi ilyesmire a szakértő kirendelése előtt, ami miatt az "összes adathordozót" át kellett volna nézni, "szűrni" kellett volna, hogy a szakértő "az alapos gyanút megerősítse", akkor törvényes lenne, hogy velem fizettetik meg a teljes vizsgálat bizonyos részét, konkrétan azt, amely a képek szűrését szolgálta (ugyanis a szakértő sok más feladatot is kapott, szintén olyanokat, amivel kapcsolatban nem merült fel sem korábban, sőt általában később sem alapos gyanú). Immár a számát sem tudom, hogy hányszor kifejtettem, hogy a számítástechnikai szakértőt nem a megszerzés-tartás alapos gyanújának igazolására, hanem a gyerekpornó készítés nevetséges, alaposnak legkevésbé sem nevezhető gyanújának igazolására rendelték ki. A számítástechnikai szakértő 2002. dec. 13-án kelt kirendelő határozatában a következő indoklás szerepel:

"A Btk. 195/A. §-ba ütköző és aszerint minősülő tiltott pornográf felvétel készítése bűntettének alapos gyanúja miatt Jurkovics Károly ellen indított bűnügyben Tóth László eseti szakértőt a Be. 68. § (1), (2), bekezdés, a Be. 70. § (1), (2), bekezdés, a Be. 79. § (1), (2) bekezdés, a Be. 80 § (1), (2), (3) bek. alapján kirendelem."

Lát itt a tisztelt Bíróság egyetlen utalást is arra, hogy azzal gyanúsítanának, hogy a 296 adathordozóm valamelyikén tiltott pornográf felvételeket tartok, amelyeket az internetről szereztem meg? Ugye hogy nem? Miért kell ennyire szájbarágósnak lennem? Nyilván feltűnt a tisztelt Bíróságnak, hogy szeretem bő lére engedve kifejteni a gondolataimat, éppen ezért nem értem, hogy miért nem képesek megérteni egyértelmű dolgokat, amikről immár annyit írtam, hogy lassan már én is belefáradok, ha át kell olvasnom.

A rendőrség feltett a szakértőnek tíz kérdést attól függetlenül, hogy mivel gyanúsítottak (már az is eleve nevetséges volt). Ez nem jelenti azt, hogy az alapos gyanú megerősítése érdekében volt szükség a szakértői vizsgálatra. 10 különböző kérdés, pl. "szexuális tartalmú levelezés" elemzése - mégis milyen alapos gyanú igazolható ezekkel? Alaposan gyanúsítható voltam, hogy szexuális tartalmú levelezést folytattam? Lehet, hogy sok kínai él Magyarországon, de azért a jogrendszerüket nem kellene átvenni. Bizonyára Önök is tudják, hogy Európában élünk. Elmondtam legutóbb is, elmondom most is: azzal gyanúsítottak (ez egyértelműen olvasható a szakértői kirendelőn is), hogy 2002. november 23-án délután tiltott pornográf képeket készítettem Békásmegyeren fk. [S.] Alexandráról, gyk. [N.] Noémiről és gyk. [Cs.] Szilviáról. Nem azzal gyanúsítottak, hogy az internetről gyerekpornót töltöttem le és azt tartottam. Nem. Érthető, ugye? Három jóbarátommal ökörködtünk, készült pár vicces kép. A képeket átadtam a rendőröknek, hogy nézzék meg, hogy nem pornóképek, aztán engedjenek szépen haza, ehelyett 17 órára bezártak az előállítóba, majd átszállítottak a XVIII. kerületbe. A lányokat közben megalázták, a családomra rátörtek éjfélkor, a lakásomat kipakolták. Persze mondhatják, hogy meg kellett erősíteni azt az alapos gyanút, hogy szombat délután megerőszakoltam az utcán [S.] Szandit a barátnői és a járókelők szeme láttára (holott ilyet senki nem mondott), ezért küldték hymenalis gyűrű préselésre éjfélkor. Persze mondhatják, hogy meg kellett erősíteni azt az alapos gyanút, hogy drogot adtam a lányoknak (vagy talán azt, hogy a lányok együtt szoktak füvezni), ezért vettek tőlük vizeletet, és küldték azt toxikológiai vizsgálatra (amelynek eredménye nem található meg a nyomozati anyagban). Persze mondhatják, hogy azért vitték el a számítógépemet, winchestereimet, CD lemezeimet, videókamerámat, kamerakazettáimat, VHS-kazettáimat, könyveimet, papírlapjaimat, fényképeimet, kábeleimet, kártyaolvasómat stb. stb. stb., mert meg kellett erősíteni azt az alapos gyanút, hogy gyerekpornót töltök le, hozok nyilvánosságra, kereskedelmi forgalomba. Arra is nyilván alapos gyanú volt, hogy a világ legnagyobb művészeti kiadójának, a TASCHEN kiadónak abban a felnőtt aktokat ábrázoló könyvében, amit a mai napig nem kaptam vissza, gyerekpornót találnak. Nyilvánvaló, hogy ezért kellett lefoglalni minden mozdíthatót, ezért nem kellett engem értesíteni arról, hogy házkutatást fognak nálam tartani, ezért kellett november 24-én, órákkal a házkutatás után hamisítani egy kirendelő határozatot a 23-án házkutatni induló rendőrök munkájának "legalizálására". Persze lehet azt mondani, hogy helyesen tették, hogy lefoglaltak mindent, több száz értéktárgyat milliós értékben + megfizethetetlen eszmei értékben, hiszen egy évnyi, több mint másfél milliót felemésztő szakértői vizsgálat után a több száz tárgyból hét adathordozóról kiderült, hogy elhanyagolhatóan kicsiny mértékben szörnyű bűntény nyomait hordozzák. Lehet ezt mondani, de ettől még egyik sem lesz törvényes, és egyik sem lesz igaz. És a tisztelt Bíróságot sem menti fel semmi azalól, hogy ehhez az égbekiáltó törvénytelenséghez, a jog ilyen mértékű sárba tiprásához asszisztált.

Mégis mire volt szükség ahhoz, hogy megtudják, hogy 2002. november 23-án készítettem-e pornófelvételeket? 2002. november 23-án készült pornófelvételekre és/vagy olyan vallomásokra, amelyek alátámasztják azt, hogy én ilyet csináltam. Csakhogy ezek közül egyikkel sem rendelkezett a nyomozó hatóság. A számítógépem vizsgálatától várták ezt? Talán. Tehát a vizsgálat arra terjedt ki, hogy hátha találnak rajta 2002. november 23-án készített pornóképeket, bár erre semmi nem utalt. Ez az ügy megszűnt bűncselekmény hiányában, a vizsgálatot nem fizethetem én. Vagy nem a készítés gyanúját akarták igazolni? Más gyanú nem volt, következésképpen igazolni sem volt mit mást. Le kellet volna zárniuk ezt az ügyet, amire lassan az egész életem ráment. Önöknek ez csak egy egyszeri ügy a jog megerőszakolásával meg 10-100 ezer forintok tologatásával, míg a rendőrség az Év Ügyét látta benne ("Gyerekpornó Békásmegyeren", "8 éves kislányokat itatott le fél éven keresztül, meztelen képeiket az internetre rakta", "több százezer gyerekpornó (csecsemőpornó) képpel üzletelt" - hánynom kell a hazugságaiktól, Önöknek nem?), de nekem az életemről van szó. És nem csak engem, de lassan már a családomat is tönkreteszik ezzel az erőlködéssel. A Családról meg az Ifjúságról papolnak, miközben ezt rombolják azzal, hogy a saját dicsőségüket kereső rendőrök és ügyészek kisstílű játékát segítik. Erre esküdtek fel? Emlékeznek még arra, miért ezt a pályát választották? Nem hiszem hogy azért, hogy tisztességes családokat tegyenek tönkre azzal, hogy pedofíliának nevezik a szépérzéket meg bűncselekménynek azt, ha valakit nem érdekel a gyerekpornó, és nem tölt el hónapokat magába zárkózva a rég elfeledett képeit egyesével válogatva ahelyett, hogy a kislányát nevelje. De még ez sem érdekelne, ha nem akarnának olyan adósságba belehajszolni, amire az egész családom rámegy - mégpedig mindezt törvénytelenül. 600.000 forintról beszélünk! Önöknek van ennyi felesleges pénze? Mert nekem nincs, egyáltalán nincs ennyi pénzem. Magyarázzák már meg végre egyszer nekem, hogy mi közöm van nekem ahhoz, hogy néhány rendőr nagyot akart mondani, és ezért két kézzel szórta az állam pénzét! Az, hogy a körzeti megbízott feljelentett gyerekpornó készítés miatt, amikor italozás miatt kihívták? Vagy az, hogy a 72 óra után az ügyész azt hazudta dr. Gábriel Éva bírónő szemébe, hogy ő tud a gyerekpornó oldalaimról, amik a saját korábbi képeimet tartalmazzák? Bizony történtek itt bűncselekmények, csakhogy azokat nem én követtem el... Ha nagyon vissza akarnák szerezni ezt a pénzt, lenne kin behajtani, mégpedig jogosan, mert voltak, akik bűncselekményeket követtek el azért, hogy legyen mire költeni a pénzt.

Felhívom a tisztelt Bíróság figyelmét a Legfelsőbb Bíróság BH1976. 351-es határozatára, amely szerint "A vádlott csak a felmerült bűnügyi költség arányos részének megfizetésére kötelezhető, ha egyes bűncselekmények vádja alól felmentették". Õszintén bízom abban, hogy még ha az én hasonló tartalmú okoskodásomat nyilvánvaló tévedésekkel el is tudta utasítani a tisztelt Bíróság, a Legfelsőbb Bíróság fenti határozatában olvasottakra tekintettel megérti végre, hogy legfeljebb(!!!) 7/296-od részben lehet velem megfizettetni azt a bűnügyi költséget, amely nem azért keletkezett, mert egy már meglévő alapos gyanút akartak igazolni, következésképpen nem volt szükség semmiféle "szűrésre", amelyre egyébként még az ezzel megbízott személy alkalmatlan is volt: nem "szűrte" a képeket, hanem átmásolt egy könyvtárat a gépemről a szakértői winchesterre, így történhetett, hogy bár mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság néhány - különböző - képet illegálisnak ítélt a szakértői winchesterről, egyetlen azon lévő kép sem volt "szexuális tartalmú", egyetlen "kontaktus" sem látható a 2.-6. dossziéban (nemcsak "felnőtt-gyermek", hanem semmilyen kontaktus ábrázolása sincs köztük), csakis a CD-ken, azokon is 14.104 kép között (ez csak a 6 CD-n lévő képek száma a 272-ből) kb. 65 kép esetében. Tehát nem "szexuális tartalmú" képeket szűrt a számítástechnikai szakértő, hanem lemásolt egy könyvtárat, amiben szerinte szexuális tartalmú képek voltak, de az orvosszakértő ilyet nem talált a felmásolt képek között. Azt már csak gúnyosan jegyzem meg, hogy az ügyész úgy emelt vádat, hogy nem nézte meg, milyen képeket nevez pornográfnak, így eshetett, hogy a képeim kb. egy ezrelékét érintő vád is 90%-ban semmisnek bizonyult (nem beszélve a "megszerzés" vádjáról). Mindezt dr. Mikó Gergelynek írtam így le, aki szerintem a mai napig azt hiszi, hogy az asztalán tornyosuló dossziékban az összes képem volt. Nem! Többmillió képem volt, ebből 1475-ről állította az ügyész, hogy gyerekpornó, aztán Ön 140-et ítélt annak, a 22.Bf. tanács 152-t (10 darabot, köztük bondage-jellegű gyermekképeket legalizáltak, 22 darabot, pl. trikóban ülő vagy álló kislányokat illegálisnak neveztek). Valójában kb. 65 illegális kép van a dossziékban lévő 1663 kép között, ez legfeljebb 50 különböző kiskorút ábrázol. Nem mondom, hogy a bíróságok felismernék a gyerekpornót, de hát nyilván csak velem szemben elvárás, hogy hónapokig nézegessem a CD-imet jogalkalmazói és orvosszakértői szakértelemmel csak azért, mert hatályba lépett egy olyan törvény, ami büntetni rendel olyan dolgokat, aminek semmi köze a társadalomra való veszélyességhez a nyomozás és ítélkezés egyértelműen destruktív társadalmi hatásain kívül.

Tehát ne feledjék: a számítástechnikai szakértői díjjal kapcsolatban a BH1976. 351 az irányadó. Olvassák el az egész BH-t, nagyon tanulságos! Bízom benne, hogy a Legfelsőbb Bíróság jogismeretét nem vonják kétségbe olyan módon, mint az én logikai következtetéseimet.

Most pedig térjünk át egy kissé szerényebb összegre, amely szintén nem holmi alapos gyanú alátámasztására szolgált, hanem arra, hogy jól irányzott hazugságok, szuggesztív kérdések segítségével orvosszakértőket is rávegyenek arra, hogy pedofilnak nevezzenek, mert ez mégis csak többet nyom a latban, mintha csak rendőrök, ügyészek vagy bírók személyeskednének így velem. Jelentem, a próbálkozás kudarcot vallott, így kérem az erre költött 84.975 forintot mással megfizettetni szíveskedjenek. Dr. Mikó Gergely úrnak címzett bizonyítási indítványomban egy éve kértem, hogy a tárgyalásra idézze be a pszichológusnőt, mivel olyat írt a jelentésében, ami nem felelt meg a valóságnak: "Az ügyiratban feltárult, hogy az érdeklődési körében a gyermek-felnőtt szexuális kontaktus is megjelent", illetve "Az ügyiratban találhatók olyan adatok, amelyek jelzik, hogy az érdeklődési körében a felnőtt-gyermek szexuális kontaktusok fellelhetők". Erősen megkérdőjelezhető, hogy miért következne az, hogy én a "felnőtt-gyerek" szexuális kontaktusok irán érdeklődtem abból, hogy a számítástechnikai szakértő szerint a többmillió képem közt százas nagyságrendben olyan is előfordul, amin szerinte kiskorú található "szexuális helyzetben" (feltételezhetően az ezres nagyságrendő naturista és akt képekre gondolt). Az pedig igen fontos kérdés lett volna, hogy ki vezette rá arra a felismerésre a pszichológust, hogy az ügyiratból ez tárul fel? Talán az, aki azt hazudta neki korábban, hogy leitattam valami kislányokat, akiket aztán nemi aktus imitálására vettem rá? Jajaj, túl messzire mentünk. Mindenesetre mivel dr. Mikó Gergely se be nem idézte a tárgyalásra a pszichológust (indítványom ellenére), se el nem utasította az indítványomat, talán nem is olyan fontos ez a szakértői vélemény az elítélésem szempontjából, csakúgy, mint a hozzá kapcsolódó másik két orvosszakértői vélemény, amely mind a 2002. november 23-án történt "bűncselekmény" körülményeit volt hivatott feltárni. Nem kapcsolódott egyik sem a felelősségre vonásomhoz, egyik sem merült fel szükségesen.

Előző beadványom elbírálásakor dr. Mikó Gergely nagyvonalúan megfeledkezett arról, hogy ezzel a 84.795 forintos összeggel is kellene valamit kezdeni, de a másodfokú tanács helyrerakta a kérdést:

"A bíróság az alapeljárásban sem kötelezte a vádlottat olyan költség viselésére, mely a bűnösség megállapításával nem volt összefüggésben, így az orvos-szakértői díjakat és a pszichológus szakértő díját az állam viseli a jogerős ítélet alapján."

Ez azon túl, hogy nem igaz, mivel egyelőre nekem kell viselni ezeket az összegeket, egyúttal iránymutatás a tisztelt Bíróság jelen döntéséhez: a másodfokú bíróság szerint "az orvos-szakértői díjakat és a pszichológus szakértő díját" az államnak kell viselnie. Kéretik ezt is figyelembe venni.

Miután a tisztelt Bíróság a számítástechnikai szakértővel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság iránymutatására tekintettel a 484.375 forintos összegből legfeljebb 11.455 forintban (7/296-od rész) állapítja meg az általam viselni rendelt hányadot, illetve a Fővárosi Bíróság, mint másodfokú bíróság jogerős döntésére tekintettel az orvosszakértői és pszichológus szakértői díjakat az államra terheli, már csak egy kisebb, 25.000 forintos tétel az, amelynek jogosságával kapcsolatban törvényességi aggályok merülnek fel. A számítástechnikai szakértő másodfokú tárgyaláson való részvétele állítólag szükséges volt, és ennek költsége állítólag a felelősségrevonásommal kapcsolatban merült fel. Csak azt nem értem, hogy ha ennyire "szükséges" volt a meghallgatása, akkor miért nem hallgatta meg őt a bíróság. Ha ennyire perdöntő kérdés volt, hogy kerülhetett-e tudtomon kívül a gépemre kép, akkor miért nem vette figyelembe a bíróság azt, hogy a szakértő megerősítette a "gyanút", hogy kerülhetett. Miért nem vette figyelembe a bíróság, hogy nyomdokaimat követve a szakértő is nevetségesnek ítélte az elsőfokú ítélet áltudományos találgatásait. Na mindegy. A lényeg: a 25.000 forint a szakértő szerint négy órai munkáját fedezte: három óra alatt készült fel, egy órát vett részt a tárgyaláson. A bíróság azért idézte be őt, mert a jelentésében bő másfél évvel korábban nem válaszolt a 10. számú kérdésre a tudtomon kívül gépemre jutható képekkel kapcsolatban. Tehát azért kellett felkélszülnie három órát 18.750 forintért, mert annakidején elfelejtett válaszolni, és ezt senki nem vette észre (hiszen csak a perdöntő kérdésre nem válaszolt). Mások mulasztásáért ugye nem nekem kell fizetnem? Azzal, hogy három óráig olvasta a saját korábbi jelentését, nem került közelebb annak a kérdésnek a megválaszolásához, amire nem is utalt a jelentésében, így a három órai felkészülés 18.750 forintja nem tűnik olyan összegnek, amit nekem kellene állnom, mindemellett a maradék 6250 forintot, a tárgyaláson való megjelenésének költségét elfogadom.

A másodfokú bíróság helytállóan értékelte, hogy "a kirendelt védő díját hajlandó [vagyok] megfizetni", tehát a védők 11.250 forintjához adjuk hozzá a számítástechnikai szakértő díjának arányosított 11.455 forintos összegét, és megkapjuk a régóta áhított 22.705 forintot. Na most ha ehhez még hozzáadjuk a számítástechnikai szakértő tárgyaláson való megjelenésének díját, amely nem 4x5000 Ft+ÁFA, hanem csak egyszeri 5000 Ft+ÁFA (csaknem kétszerese az ügyvéd óradíjának), azt még elfogadhatónak tartom, bár fenntartom azon korábbi kijelentéseimet, hogy a tárgyaláson való jelenléte teljesen szükségtelen volt, és az általa elmondottakat semmilyen módon nem vette figyelembe az őt beidéző bíróság.

Tisztelettel és köszönettel:

Jurkovics Károly

2005. február 22.

Nem jogi kérdés, de megválaszolom. Természetesen sehol, szép is lenne, ha minden elítélt alkalmassági vizsgálatot indíthatna a bírája ellen.

És mielőtt az ilyenkor aktuális "akkor megyek Strassbourgba" kezdetű mondatot elkezdenéd, elmondom, hogy a felülvizsgálati kérelem elmulasztásával ettől is elzárod magad, minthogy annak feltétele az összes hazai jogorvoslati lehetőség kimerítése.

Nick,

dr. Mikó Gergely ismét olyan dolgokról beszélt, amiről vagy nem volt tudomása, vagy tudta, hogy nem úgy vannak, ahogy azt tényként beállítja. Más lehetőség nincs. Ezt az ítéletben annak idején már egyszer eljátszotta. Ha nem tudta, hogy a fellebbezésemben kitértem-e a bűnügyi költségre, akkor miért állítja tényként azt, hogy nem tértem ki? Egyúttal azt is kimondja ezzel, hogy ha kitértem volna rá (mint ahogy kitértem), akkor érdemben kellett volna foglalkoznia ezzel a másodfokú bíróságnak (de nem foglalkozott vele). Mindenesetre szokása szerint egy olyan dolgot állít tényként, amiről nem bizonyosodott meg. De tovább megyek: az előző kérelmemben így vezettem be azt a bekezdést, amit az ítélet elleni fellebbezésből idéztem, amit olvasva az elnök úr akkor 57.500 forinttal csökkentette a költségeimet: „Az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésemben a következő módon vezettem le a rám terhelt bűnügyi költség jogszerűtlen voltát”. Szinte 100%-osan biztos, hogy ezek után tisztában kellett lennie azzal, hogy a fellebezésemben kitértem a bűnügyi költségre, az FB mégsem foglalkozott vele, ettől függetlenül tényként állítja, hogy nem tértem ki, de ha kitértem volna, akkor foglalkoztak volna vele, de most már késő, miért nem akkor voltam okos, miért jogorvoslattal élek, tudnom kellene, hogy az nem működik.

Azt hiszem, hogy jogi kérdés a következő, így kérlek, válaszolj rá: hol tudok dr. Mikó Gergely ellen olyan eljárást kezdeményezni, amelynek során megvizsgálnák, alkalmas-e a Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság vezetésére, mivel csupán az én ügyemben többször tényként állított olyan dolgokat, amikről vagy nem rendelkezett információval, vagy kimondottan tudta, hogy nem úgy vannak, ahogy állítja, és ennek jelentős részét a Magyar Köztársaság nevében tette. Úgy érzem, ezzel méltatlanná vált tisztsége betöltésére, a belé vetett bizalmat többszörösen eljátszotta. Ha elolvasod az imént elutasított kérelmemet láthatod, hogy "finoman" abban is felhívtam a figyelmét a korábbi tévedéseire és törvénytelen eljárására, de ezt most tovább fokozta. Tehát a kérdés jogi része érdekel: én, mint állampolgár, aki észlelem a visszásságot (illetve a délután röviden beírt többit is), hol tudom ezt jelezni, hogy elbírálják az elnök úr alkalmasságát?

Kösz,
JuK

++++++++++++++

Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság
1.B.III.148/2004/20.

A Budapesti II. és III. Kerületi Bíróság a Budapesten 2005. március 22. napján meghozta az alábbi

végzést:

A tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette miatt Jurkovics Károly ellen folyamatban volt büntető ügyben a bíróság az elítéltnek a bűnügyi költségre vonatkozó utólagos rendelkezés iránti ismételt kérelmét elutasítja.

A végzés ellen a kézbesítéstől számított nyolc nap alatt fellebbezésnek van helye.

Indoklás.

Az ügyben eljárt bíróságok Jurkovics Károlyt bűnösnek mondták ki 152 rb. tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette és kötelezték 663.100 Ft bűnügyi költség viselésére, ugyanakkor 1323 rb. cselekmény alól felmentették azzal, hogy 1.022.660 Ft bűnügyi költséget az állam visel.

Az elítélt korábbi kérelmére a bíróság a 2004. december 20-án kelt 1.B.III.148/2004/14. sz. végzésével a Be. 578. §-a alapján az elítélt által viselendő bűnügyi költség összegét 605.600 Ft-ban állapította meg, mely végzés ellen az elítélt fellebbezéssel élt. A Fővárosi Bíróság a 2005. február 10-én kelt 22.Bf.5333/2005/2. sz. végzésével az elsőfokú határozatot helyben hagyta.

Az elítélt ismételt kérelmet terjesztett elő, melyben továbbra is vitatta, lényegében a bűnösségét is, illetve a felmerült és a megfizetésre kötelezett bűnügyi költség összegét.

A kérelemben felhozottak nem alaposak.

Az elítéltnek az ítélet elleni fellebbezésében lehetősége lett volna a bűnügyi költséggel kapcsolatos rendelkezés ellen is fellebbezni, amelyet azonban nem kifogásolt. A másodfokú bíróság így érdemben nem is foglalkozott a bűnügyi költséggel kapcsolatos rendelkezéssel. Az elítélt kérelmére a bíróság különleges eljárásban a bűnügyi költséggel kapcsolatos rendelkezéseket megvizsgálata, a kérelmet érdemben elbírálta, egyebekben az abban foglaltakat, mint megalapozatlant elutasította. A most már kizárólag a bűnügyi költséggel kapcsolatos végzéssel szembeni fellebbezést a Fővárosi Bíróság elbírálta, és az elsőfokú határozatot helyben hagyta.

Mivel a bíróság korábban már jogerősen a bűnügyi költség tekintetében állást foglalt, az elítélt által előterjesztett újabb kérelem megalapozatlan, ezért azt a bíróság elutasította.

Budapest, 2005. március 22.

Dr. Mikó Gergely sk.
bíró

A kiadmány hiteléül:
[semmi, nincs pecsét és aláírás - ezt a dossziéból másoltattam, talán azért?]

Nos, dr. Mikó Gergely tegnap ismét elutasította a bűnügyi költséges kérelmemet. Indoklása szerint:

• az 1323 rb. felmentés miatt engedett el 1.022.660 forintot [ez hazugság],
• kérelmemben a bűnösségemet is vitattam [ez igaz],
• a "kérelemben felhozottak", így a BH1976. 351 "nem alaposak" [megkérdőjelezte a Legfelsőbb Bíróság döntését],
• szerinte az alapeljárásban írt fellebbezésemben kellett volna kitérnem a költségekre, akkor elbírálták volna, de ezt nem tettem meg [ez a legnagyobb hazugság, mivel tudja nagyon jól, hogy a fellebbezésemben kitértem az összegre, az FB pedig nem említette egy szóval sem],
• mivel jogerős végzés született a költségről, így nem is kell az újabb kérelmemmel foglalkoznia [ez jogismereti hiányosság, éppen erről szól a jogorvoslati lehetőség].

Most nincs időm, este beírom a kérelmemet és a végzést.

Remélem, sikerült kellően felborzolnom a kedélyeket. ;-) Nem csúsztattam egy betűt sem.

JuK

Most eléggé elúsztam, JuK, még szokásoshoz képest is, de amint tudom, megteszem.

Nick,

előre is köszönöm a segítséged. Addig is: február 16-tól kezdve elszórtam néhány kérdést ebben a topicban, nem sok, csak a körülöttük lévő idézetek miatt nagyok a hozzászólások. Megtennéd, hogy válaszolsz néhányra, amíg én kicsit visszafogom magam?

Kösz,
JuK

Természetesen. A felülvizsgálati kérelemmel egyébként nem az a baj, amitől Te tartasz (hogy "majd találnak újabb elméletet"), hanem az, hogy viszonylag szűk kör, amit a Legfelsőbb Bíróság egyáltalán vizsgálhat.

Kösz, Nick, asszem az 1976-os az, aminek igazán hasznát tudom venni, a 30 évvel ezelőtt nagyösszegű szakértői díjakkal, részben megszüntetett eljárással.

Viszont az, hogy máris megküldték a csekket mégis csak arra ösztönöz, hogy elinduljak a felülvizsgálati eljárás irányába is. Ebben is számíthatok Tőled a bűnügyi költség miatti beadványaimhoz hasonlatos segítségre? Ugyanis az Általad a "Megszerzés-tartás topicba" november 10-én írottakat (most éppen itt vannak: http://www.jogiforum.hu/…21/2501.10.0#… és ettől lefele) nem igazán tudtam követni (nem a Te hibád). Mondjuk úgy kalkulálok, hogy egy hónapon belül tisztázódna bennem, hogy mit lehet, és mit nem lehet megtámadni, mert egyelőre zavaros nekem. Addig esetleg eldöntik, hogy a bűnügyi költséges végzés rendelkező részét vagy az indoklást gondolták komolyan, talán magukra veszik a BH1976. 351-et is.

(A felülvizsgálati eljárással kapcsolatos érdemi társalgásra javaslom a "Megszerzés-tartás" topicot.)

Még egyszer kösz,
JuK

Huh, kösz, most túltettél rajtam (még ha másoltad is). ;-) Este átnézem.

Az orvosszakértővel kapcsolatban:

"A 4. és 8.-nál nem igazán értem, hogy ha csak a fájlnevek leírása maradt el, miért lehetett drágább a második szakvélemény, mint az első. Ezzel együtt, ha egyszerre válaszol a szakértő mindkét kérdésre, akkor az az egy szakvélemény lett volna drágább, így fenntartom, hogy ennek a bűnösségedhez arányuló részét viselned kell."

Az első jelentésben 350.000-ért megnézte a 27.000 fájlt, leírta, hogy szerinte hány kiskorút ábrázoló pornográf jellegű van közte - ez 160 órát vett igénybe. Ezután újabb 580.000-ért megnézte a 27.000 fájlt, leírta, hogy szerinte hány kiskorút ábrázoló pornográf jellegű van közte, és leírta ezek fájlnevét is, mert ezt legutóbb elmulasztotta - ez 300 órát vett igénybe. Nem elővette a legutóbbi jegyzeteit, hanem újrakezdte a képek átnézését (ezt persze csak feltételezem, mert szerintem 300 óra kissé soknak tűnik egy lista begépelésére). A 300 óra fedezhette a teljes munkát. Tehát elég lett volna a második vélemény, illetve annyi, hogy az elsőt ne fogadja el az Ifjúságvédelem, mivel a fájlnevek hiányoztak. A véleményben szerepel, hogy a szakértő telefonon egyeztetett az Ifjúságvédelemmel, gondolom tiztázhatták, mint jelent, hogy "melyik fájlok, könyvtárak tartalmazzák ezeket a felvételeket" (eredeti kirendelő). Hibáztak, ez a szakértőnek 350.000 plusz bevételt jelentett, az államnak és/vagy nekem meg felesleges kiadást (plusz két hónap felesleges "nyomozási" időt).

"nem azért kellene normális hangnemben fogalmazni a beadványokat, mert a bírónak az a fáj, hanem mert magaddal tolsz ki"

Első körben tiszteletteljes, megalázkodó beadványokat írok, csak mivel ezek nem érnek célt, elmondom a véleményemet, ami ha nem is azonnal, de hosszabb távon beigazolódik. Eddig minden egyes panaszommal így volt, úgyhogy nem aggódom a végkifejlet miatt. Dr. Mikó Gergely egy éve kapott egy 18 oldalas bizonyítási indítványt, amelyben minden kérésemet szépen, illedelmesen megfogalmaztam. Mit értem el vele: "a pedofília minden formája ellen minden eszközzel harcolni kell". Lepedofilozott. Ezek után azt hiszem a legkevesebb, hogy informatikai analfabétának nevezem azzal együtt, aki azt mondja a feltevéseire, hogy megfelelő módon értékelte a bizonyítékokat és okszerűen következtetett a bűnösségemre. És ez még csak nem is személyeskedés részemről (informatikai analfabétának nevezni valakit ilyen kijelentések miatt, mivel ezt le lehet vonni a megjegyzéseiből), míg a pedofilozás egyértelműen az (ezt orvosnak illenék eldönteni, erre sor is került, 84.975 forintért megtudtuk, hogy pedofil sem vagyok - pedig az Ifjúságvédelem mindent megtett, hogy pozitív eredényt kapjon).

Egyébként megjött az új csekk a 605.600 forintról - elég hamar -, úgyhogy indul az újabb kérelem. Ha tudsz még kapcsolódó BH-kat, törvényhelyeket, kérlek jelezd.

Köszönettel,
JuK

Nem mondom, hogy friss, de irányadó:

BH1976. 351

1. A vádlott csak a felmerült bűnügyi költség arányos részének megfizetésére kötelezhető, ha egyes bűncselekmények vádja alól felmentették [Be. 217. § (2) bek., 218. § (1) bek.].
2. Az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezés alól való teljes mentesítés téves alkalmazása üzérkedésnél [Btk. 236. §, 250. § (5) bek.].

A megyei bíróság a megismételt eljárás keretében hozott ítéletével a vádlottat üzletszerűen, jelentős mennyiségű és értékű árura elkövetett üzérkedés bűntette miatt ítélte el, viszont felmentette a jelentős kárt okozó csalás bűntettének vádja alól bebizonyítottság hiányában. Az ügyész által előterjesztett polgári jogi igényt elutasította. Kötelezte a vádlottat 16 885 Ft bűnügyi költség megfizetésére. Mellőzte elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezését.
A Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást felülvizsgálva észlelte, hogy a tényállás az alábbi körben téves.
A megyei bíróság tényként állapította meg, hogy a vádlott működési területén kívül jogszerűen vállalkozhatott új villanyszerelési munkák elvégzésére, a L.-i termelőszövetkezettől vállalt munkával azonban - annak volumenére figyelemmel - a kisipar szokásos tevékenységi körét túllépte.
Az indokolásból kitűnően a megyei bíróság azt a tényt, hogy a vádlott jogosult volt új munkák végzésére, D. B. tanú vallomására alapította. Elkerülte azonban a megyei bíróság figyelmét, hogy amikor a tanú a fenti vallomását megtette, iparengedéllyel rendelkező kisiparosról szólt. A vádlottnak azonban nem iparengedélye, hanem kisipari működési engedélye volt.
A kisipari működési engedély alapján vállalható és teljesíthető tevékenység körét a 8/1968. (VIII. 11.) ÉVM rendelet szabályozza. Eszerint pedig a kisipari működési engedéllyel rendelkező vádlott új munkák vállalására nem, hanem fogyasztói vezetékek, helyek és kapcsolók létesítésére, megszüntetésére, világítótestek le- és felszerelésére, valamint háztartási gépek javítására volt jogosult.
Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság által megállapított tényállást akként helyesbíti, hogy a vádlott a L.-i termelőszövetkezettől olyan munkát vállalt, amelyre a jogosítványa nem terjedt ki.
Egyebekben a megyei bíróság a tényállást a lényeges tényeket illetően a bizonyítékok okszerű és kellően megindokolt mérlegelése eredményeként, helyesen állapította meg, így az sikerrel nem támadható.
A helyesbítéssel irányadónak elfogadott tényállás szerint a vádlott a tsz-től olyan munkát vállalt, amelyre kisipari működési engedélye nem jogosította fel. Ezért - figyelemmel a vállalt munka közel egymillió forintos értékére és arra, hogy a vádlott ezt a munkát rendszeresen idegen munkaerő alkalmazásával végezte el - a bűnösség megállapítása és a cselekmény minősítése törvényes.
Tévedett ellenben a megyei bíróság, amikor az elkobzás alá eső egyenérték megfizetésére kötelezést teljes egészében mellőzte.
A bűncselekmény elkövetése óta eltelt hosszabb idő, a vádlott anyagi helyzete és a bűncselekmény elkövetésének körülményei a Btk. 250. §-a (5) bekezdésének alkalmazását indokolják ugyan, de nem szolgálnak alapul az egyenérték megfizetése alóli teljes mentesítésre. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság által helyesen felhozott körülményre figyelemmel a vádlottat a Btk. 250. §-ának (5) bekezdése alkalmazásával megfelelő összegű egyenérték megfizetésére kötelezte.
Meg kellett változtatni az ítéletnek a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezését is.
A megyei bíróság az első eljárás során a vádlottat külön 16 885 Ft bűnügyi költség megfizetésére kötelezte. Az eljárás adataiból kitűnően a bűnügyi költségek jelentős részét a szakértői költség teszi ki. A villamossági szakértő kizárólag, a könyvszakértő pedig túlnyomórészt a jelentős kárt okozó csalás bűntettével kapcsolatban terjesztett elő szakvéleményt, amely bűntett miatt emelt vád alól a bíróság a vádlottat a megismételt eljárásban felmentette.
Ilyen körülmények között pedig a két bűncselekménnyel kapcsolatban felmerült költségek arányára figyelemmel a vádlottnak - a terhére fennmaradó bűntett vonatkozásában - 10 000 Ft bűnügyi költségben való marasztalása téves. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megyei bíróság ítéletének ide vonatkozó rendelkezését megváltoztatva, a vádlottat a bűnösség alapjául szolgáló tényállási résszel kapcsolatban felmerült 3000 Ft bűnügyi költség megfizetésére kötelezte, míg a fennmaradó 13 885 Ft költség a Be. 217. §-ának (2) bekezdésére és a 218. § (1) bekezdésére figyelemmel az államot terheli. (Legf. Bír. Bf. IV. 301/1976. sz.)
(Megjelent: BH 1976/8.)

Egy kis csemegézni való:

BH2003. 353

1. A zár alá vett és a megítélt polgári jogi igény biztosítására visszatartott személygépkocsi tárolási költségeként felmerült bűnügyi költség további megfizetésére az elítélt nem kötelezhető, ha az ítélet jogerőre emelkedését követő teljesítési határidő lejártától számított 30 nappal a magánfél végrehajtás iránti kérelemmel nem élt, és a bíróság a zár alá vételt nem oldotta fel [Be. 107. § c) pont, 217. § (2) bek., 382. §].
2. A bűnügyi költségre vonatkozó utólagos rendelkezés esetén is határozhat úgy a bíróság, hogy az aránytalanul nagy bűnügyi költség egy részének a megfizetése alól azt elítéltet kivételesen mentesíti [Be. 217. § (3) bek., 218. § (1) bek., 382. §].

A városi bíróság 2001. május 24. napján kelt végzésében megállapította, hogy a rendőrkapitányság 1996. április 25-én kelt határozatával elrendelt, és a megyei bírósági végrehajtó által 1996. május 2-án foganatosított, az elítélt tulajdonában levő 2 db személygépkocsi tárolásával kapcsolatban 1996. május 2-tól kezdődően 2001. május 24, napjával bezáróan összesen 484 990 forint, az elítéltet terhelő bűnügyi költség merült fel, amelyet az elítélt a megyei bírósági gazdasági hivatal külön felhívására köteles az állam javára megfizetni.
A végzés indokolása szerint a rendőrkapitányság a sértett kérelmére a polgári jogi igény biztosítása érdekében rendelte el az elítélt tulajdonában levő személygépkocsik zár alá vételét, amelyet a megyei bírósági végrehajtó foganatosított 1996. május 2-án.
A városi bíróság az 1997. szeptember 3-án kelt, illetőleg a megyei bíróság mint másodfokú bíróság 1998. április 20-án jogerős ítéletével a bűnösség megállapítása és büntetés kiszabása mellett kötelezte a terheltet, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg a sértett részére 241 755 forintot, valamint ennek 1996. április 11-től a kifizetésig járó évi 20%-os kamatát.
A városi bíróság az ítéletében a személygépkocsikra elrendelt zár alá vételt a Be. 106. §-ának (1) bekezdése alapján fenntartotta.
Mivel a sértett végrehajtást nem kért, ezért a zár alá vételt a városi bíróság a 2000. június 16-án meghozott és 2001. március 12. napján jogerős végzésével a Be. 107. §-ának c) pontja alapján feloldotta.
Az elítélt tulajdonában levő 2 db. személygépkocsi tárolásával kapcsolatban az alábbi költségek merültek fel:

• 1996. május 2-től december 31-ig - 244 nap, 105 Ft/nap/db

51 240 Ft.

• 1997. jan. 1-től dec. 31-ig - 365 nap, 105 Ft/nap/db

76 650 Ft.

• 1998. jan. 1-től dec. 31-ig - 365 nap, 130 Ft/nap/db

94 900 Ft.

• 1999. jan. 1-től dec. 31-ig - 365 nap, 150 Ft/nap/db

109 500 Ft.

• 2000. jan. 1-től dec. 31-ig - 365 nap, 150 Ft/nap/db

109 500 Ft.

• 2001. jan. 1-től máj. 24-ig - 144 nap, 150 Ft/nap/db

43 200 Ft.
Összesen: 484 990 Ft.
A bíróságok a korábbi határozataikban kötelezték az elítéltet az addig felmerült, illetőleg a jövőben esetleg felmerülő bűnügyi költség megfizetésére.
Az elítélt tulajdonában levő személygépkocsik tárolási költsége olyan bűnügyi költség, amely az elítéltet terheli, ezért a városi bíróság a Be. 382. § szerinti eljárásban a Be. 217. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, ennek viseléséről a rendelkező rész szerint határozott.
Az elsőfokú bíróság végzése ellen az elítélt jelentett be fellebbezést a terhére megállapított bűnügyi költség megfizetésére kötelezésének a mellőzése végett.
A megyei főügyész indítványozta, hogy a megyei bíróság akként változtassa meg az elsőfokú bíróság végzését, hogy az elitéltet 270 790 forint bűnügyi költség megfizetésére kötelezze, és állapítsa meg, hogy a fennmaradó 214 200 forint bűnügyi költséget az állam viseli.
A másodfokú bíróság megállapította, hogy az elítélt fellebbezése - figyelemmel a főügyészségi indítványban foglaltakra is - részben alapos.
Az elsőfokú bíróság végzésében megállapított összesen 484 990 forint bűnügyi költség az elítélt tulajdonában levő 2 db személygépkocsi zár alá vételét a bíróság jogerős ítéletében a sértettek polgári jogi igényének biztosítására fenntartotta.
A Be. 107. §-ának c) pontja szerint azonban a zár alá vételt fel kell oldani, ha a polgári jogi igény megítélése esetén a magánfél a megállapított teljesítési határidő lejártától számított 30 napon belül végrehajtást nem kér.
A jelen ügyben a városi bíróság elsőfokú ítélete - másodfokú elbírálás folytán - 1998. április 20. napján emelkedett jogerőre, a teljesítési határidő az ezen időponttól számított 15 nap volt, az ennek lejártától számított 30 nap 1998. június 4. napján letelt. Mivel az iratokból kitűnően a magánfelek ezen időpontig végrehajtást nem kértek, az elsőfokú bíróságnak a zár alá vételt 1998. június 5. napján fel kellett volna oldania. Ezen rendelkezés megtételére azonban csak jelentős késedelemmel, 2000. június 16. napján került sor. a fenti késedelem időszakára, azaz az 1998. június 5. napjától 2000. június 15. napjáig terjedő időszakra eső tárolási költség, mely 214 200 forint, nem az elítélt mulasztása folytán merült fel, hanem szükségtelenül felmerült bűnügyi költségnek tekintendő.
Mindezekre tekintettel az elítéltet a bűnügyi költség megfizetésére a Be. 217. §-a (2) bekezdésének második mondata alapján nem lehet kötelezni, ezt a bűnügyi költséget a Be. 218. §-a (1) bekezdésének utolsó fordulata alapján az állam viseli.
A Be. 217. §-ának (3) bekezdése alapján a bíróság a bűncselekmény súlyához képest aránytalanul nagy bűnügyi költség egy részének megfizetése alól a vádlottat kivételesen mentesítheti.
Jelen esetben a fennmaradó 270 790 forint bűnügyi költség, mely az elítélt tulajdonában levő 2 db személygépkocsi zár alá vétele kapcsán tárolási díjként merült fel, a megyei bíróság álláspontja szerint jellegénél fogva nem áll arányban sem az elítélt terhére rótt bűncselekmények tárgyi súlyával, sem az ítéletben az elítélttel szemben alkalmazott jogkövetkezményekkel, vagyis eltúlzottnak tekinthető, melynek folytán a másodfokú bíróság e bűnügyi költség fele részének viselése alól kivételesen, méltányosságból mentesítette az elítéltet a Be. 217. §-ának (3) bekezdése alapján.
Mindezekre tekintettel a másodfokú bíróság - helyt adva a főügyészségi indítványnak és részben az elítélt fellebbezésének is - a Be. 356. §-ának (1) bekezdése alapján alkalmazandó Be. 269. §-ának (4) bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva megváltoztatta az elsőfokú végzést, és a felmerült bűnügyi költség csupán egy részének megfizetésére, 135 395 forint tekintetében kötelezte az elítéltet a Be. 217. §-ának (1) bekezdése alapján, míg a fennmaradó 349 595 forint bűnügyi költség vonatkozásában a Be. 218. §-a (1) bekezdésének utolsó fordulata alapján megállapította, hogy azt az állam viseli. (Bács-Kiskun Megyei Bíróság 2. Bf. 785/2001. sz.)

Megjegyzem, mivel a Be 338.§ /4/ bekezdése alapvetően méltányosságon alapul, ezért a törvény alapján nem kötelező, hanem adható. Ezért próbálom megérttetni Veled, hogy nem azért kellene normális hangnemben fogalmazni a beadványokat, mert a bírónak az a fáj, hanem mert magaddal tolsz ki.

Ezzel együtt szerintem Neked a költség mérséklése a Be 338.§ /2/ bekezdés alapján lenne indokolt, ami viszont kötelező, az én számításom is azon alapul.

1. A szakmai tudás semmiféle összefüggésben nincs az esetlegesen korlátozott beszámítási képességgel, ahogy a köznyelvben is mondani szokták, a zsenit és az őrültet gyakran csak egy hajszál választja el. :) Mondjuk a gyengeelméjűség kizárható, de elmebetegséget akár egy akadémikus is kaphat.
2. A nemi vágy felkeltésének vizsgálata nem a szakértő feladata. A második részben viszont, ugyan kisarkítva, de pontosan leírtad, mi a szakértő dolga.
3. Az egy dolog, hogy nem minden ügyben kerül ilyenre sor, viszont veled megtörtént, ez tény. Az, hogy valamit nem minden ügyben tesznek meg, nem jelenti azt, hogy ahol megteszik, ott szükségtelen.

A 10.-esnél az a probléma, hogy elítéltek, és ezt Te - mivel nem nyújtasz be felülvizsgálati indítványt - nem támadod. Így abból kell kiindulni, hogy elítéltek, tehát a költségviselés alóli mentesítést csak arra hivatkozva kérheted, hogy valami nem áll a kapcsolatban a bűnösségeddel, nem pedig ara, hogy fel kellett volna menteni.

A 4. és 8.-nál nem igazán értem, hogy ha csak a fájlnevek leírása maradt el, miért lehetett drágább a második szakvélemény, mint az első. Ezzel együtt, ha egyszerre válaszol a szakértő mindkét kérdésre, akkor az az egy szakvélemény lett volna drágább, így fenntartom, hogy ennek a bűnösségedhez arányuló részét viselned kell.

Mindjárt folytatom.

"Azt megbeszéltük, hogy a rendelkező rész az irányadó."

Tudom, csak érzékeltetni próbáltam dolog iróniáját.

"A másodfokú íratok nem nagy terjedelműek: [...] a Te oda írt beadványaid [...]"

Éppen ezen iratok miatt nagy terjedelműek. ;-)

De természetesen nem a saját regényem érdekel, hanem a tárgyalási jegyzőkönyv és a kérvényem elutasítása. (Megj.: a legelső másodfokra beadott beadványom - az ügyészi átirat elemzése - benne van a kerületben lévő dossziéban, de végül is ez nem szükséges a döntéshez.)

Azt fogom tenni, amit javasoltál, kösz.

JuK